KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
A tehetség szocioemocionális jellemzőinek ábrázolása a filmvásznon
No full textTalented people have got a special set of character traits which help them develop their capabilities, but at the same time, it hinders their integration in family, school and society. Depiction of their life paths often appears in cinematography. Together with the students of Károli Gáspár University of Faculty of Teacher Training, we have studied the characteristic features of talent by examining two movies. Our goal was the raising of professional awareness, the renewal of professional vocabulary and the formation of a complex perspective on the matter. During the analyzation of Good Will Hunting (1997) and Gifted (2017) we have identified intra- and interpersonal psychological processes. By knowing these processes and by changing our pedagogical culture we can make the everyday life of a talented person and its environment easier. Looking at the characters appearing in the films, we analysed the specific personality traits of a talented individual, the attachment models and the catalysts for talent development, as well as the atmosphere in family and school, and the influence of an educator on talent development. The films offered a lot of opportunities to analyse the topic, as the dialogues and twist in the stories perfectly showed that talent development with positive family-school-personality interaction is not effective without socio-emotional development
Erdélyi református házassági bíráskodás a házassági főtörvényszék fennállása idején
Get PDFA magyar házassági jogunk fejlődésével számos kutató foglalkozik. Monográfiák, disszertációk és szaktanulmányok jelzik az adott terület iránti tudományos érdeklődés intenzitását. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéskörére is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök állam és egyház közötti megosztására vonatkozó térben és időben eltérő megoldások miatt azonban továbbra is számos megválaszolatlan kérdés maradt.
A 19. század utolsó harmadára kialakult házassági jogi rendszerről Sztehlo Kornél úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a „tíz-féle házassági jog hazája.” A különböző felekezetek házassági és bontójogi rezsimjeinek értelmezése ezért a korabeli jogászok számára is komoly kihívást jelentett. A magyarországi jogtörténet-tudomány elsősorban a polgári házassági jogunk kodifikációjával és érvényesülésével foglalkozott, ugyanakkor a katolikus kánonjog és a szentszékek gyakorlatának története is számos kutatás témáját képezi.
Jelen munka tárgya a házassági bíráskodás történetének egy szűkebb terrénuma, a protestáns házassági jog, különös tekintettel az erdélyi viszonyokra. A Királyhágón túli területek három nemzetre és négy vallásra alapuló rendje a házassági bíráskodás különleges rendszerét alakította ki. A kissé leegyszerűsítő megállapítás szerint minden ember a saját felekezetének joga szerint köthetett, vagy annak elismerése esetén bonthatott házasságot. Ez a rendszer a 16. századtól – az Ehepatent 1786-ban II. József által Erdélyben történő bevezetése és 1791-beni visszavonása közti időszakot leszámítva – egészen a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk hatályba lépéséig fennállt.
Ebben a munkában a felekezeti rendszerre épülő házassági bíráskodás egyik elemét, az erdélyi református házassági bíráskodást vizsgálom, időkeretét tekintve: a házassági törvényszékek fennállása idején, 1868-tól 1895-ig.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a munka csupán kiindulópont lehet az erdélyi református házassági bíráskodással, tágabban véve házassági joggal foglalkozó kutatásoknak, mivel a lenyűgöző mértékben és minőségben fennmaradt erdélyi református levéltári anyagok a téma szempontjából kimeríthetetlen forrásbázist jelentenek nem csak ebben a tárgykörben, hanem az erdélyi perjogtörténet és társadalomtörténet más aspektusait, fehér foltjait illetően is egészen a 16. századtól kezdve
Hungarian version of the Family Relationship Questionnaire (FRQ)
Get PDFThe purpose of this paper is to examine the validity of the Family Relationship Questionnaire (FRQ) in Hungary. The FRQ was filled out together with the Parental Bonding Instrument (PBI) by 1017 healthy Hungarian people. The original factor structure of the FRQ did not fit well in the Hungarian sample, but with some modifications – based on modification indices – adequate fit indices could arise. The FRQ scales showed significant relations (moderate to high) with the PBI which confirmed the convergent validity of the scales. Four of the FRQ scale turned to be cross-culturally valid scales. The reliability and validity of Dominance scale in Western cultures should further be examined
From Densely Filled Vistas to Empty Piazzas. City Images Interpreting the Oscillating Dynamisms of Urban Reality
Get PDFCities have been inspirational for the creators of visual art works long since, first as mere secondary, additional motifs to indicate the “urban” environment of the main scene, then as subject-matters in their own right. Those images could depict both imaginary and actual cities of the past and of the future, including mythological and Biblical locations, documenting distant lands and fantasizing on the appearance of utopian cities. In some of these aspects, the history of city representations shares significant similarities with the history of landscape depictions. In the present paper, however, I aim to focus on a curious and particular detail in this pictorial tradition. Following and further investigating a brief reflection by Michel Makarius from his 2004 book on Ruins, I would like to compare the visuality and aesthetic effects of dense and empty cityscapes, of which two classical examples could be the capriccios – imaginary views of cities completely filled with aesthetically pleasing elements, including magnificent remnants of the Antique heritage – and representations of cities in which their emptiness is highlighted to such extent that the observer tends to assume that the real subject-matter of the image is not the city, its buildings, forms and physical components but exactly its being “empty”. These “extremities” on the broad range of cityscapes, i.e., the densely-filled and the extremely depopulated are, however, not merely historical sub-genres of long-gone centuries. These typologies have survived to this day, in various versions and with diverse accents; what’s more, they seem to be more relevant than ever in understanding not only the nature of these artistic representations and their aesthetic references, but also in learning more of our contemporary reality itself. It is enough to think of the numerous ways in which artists approach the convoluted issues and challenges of urban life today, with the classical references and visual vocabulary in mind, either unconsciously creating occasional parallels or using them as explicit forerunners to their own works. The density of the global megapolises are represented in artistically novel ways often with socially critical overtones, while the images of empty cities – not long ago, for example, during the recent pandemics and lockdowns – are again resulting in aesthetically inspiring and insightful works incentivizing us to reflect on the oscillating dynamisms of our present urban realities. Therefore, it is particularly beneficial to observe such renderings of our cities and hence to raise more our awareness of the multiple global issues that are often very strongly manifested in the everyday life in large metropolises. Pieces of art thematising the extreme forms of city life can become very efficient ways of constantly reminding us of our duties of taking care of both our cities and our life
