KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Marsilio Ficino összefoglalója a Platonikus teológiához Lorenzo de’ Medici, a haza megmentője számára.: A platonikus szemlélődés három lépése
No full text
Szerelem és halál Velencében
Get PDFA Keletet és a Nyugatot összekötő elhelyezkedése miatt Velence az egyik legtehetősebb, a kor jeles építészeit és művészeit vonzó kereskedővárosa volt. Velence pompája és átmeneti jellege, se nem teljesen szilárd, se nem tisztán cseppfolyós alapjai a kezdetektől fogva számos írónak és költőnek nyújtottak inspirációt, de festői környezetet biztosított a tehetős nászutasoknak, csakúgy, mint a látványos temetéseknek, nem is beszélve a világ minden tájáról ideáramló turistákról. Az úszó város a maga kétarcúságával és ellentmondásaival számos irodalmi románc és tragédia helyszíne volt már, de a 20. században a filmművészet is felfedezte magának. Először a hollywoodi romantikus alkotások, később a városnak a komorabb és félelmetesebb arcát feltáró giallók és művészfilmek közkedvelt helyszíne lett. Az élet-halál kérdésével, a várossal, az átmenetiséggel és a turista léttel foglalkozik mindhárom részletesebben elemzett alkotás is: A galamb szárnyai (1997), a Ne nézz vissza! (1973) és az Idegenek Velencében (1990). Velence megkopott pompája a morális hanyatlás, a felbomló kapcsolatok metaforája lesz ezen filmekben. A tükröződő felületek összemossák a múltat, jelent és jövőt, feloldják a gátlásokat és az identitásokat, a labirintusszerű utcákban pedig veszély, sőt halál leselkedik az idegenekre. A filmek a város és az emberi szándékok sötét arcát tárják fel, csakúgy, mint a kapcsolatok problémás természetét. Mindhárom alkotásban a protagonisták fizikai- és tudatállapotának valamint kapcsolataik sérülékenységének kifejezője lesz a vizek városa
Psychological models of development of idiopathic environmental intolerances: Evidence from longitudinal population-based data
Get PDFThe origin of idiopathic environmental intolerances (IEIs) is an open question. According to the psychological approaches, various top-down factors play a dominant role in the development of IEIs. The general psychopathology model assumes a propensity towards mental ill-health (negative affectivity) increases the probability of developing IEIs. The attribution model emphasizes the importance of mistaken attribution of experienced somatic symptoms; thus, more symptoms should lead to more IEIs. Finally, the nocebo model highlights the role of expectations in the development of IEIs. In this case, worries about the harmful effects of environmental factors are assumed to evoke IEIs. We estimated cross-lagged panel models with latent variables based on longitudinal data obtained at two time points (six years apart) from a large near-representative community sample to test the hypothesized associations. Indicators of chemical intolerance, electromagnetic hypersensitivity, and sound sensitivity fit well under a common latent factor of IEIs. This factor, in turn, showed considerable temporal stability. However, whereas a positive association was found between IEIs and increased somatic symptoms and modern health worries six years later, the changes therein could not be predicted as hypothesized by the three psychological models. We discuss the implications of these results, as well as methodological aspects in the measurement and prediction of change in IEIs
