DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Kiberbiztonsági stratégiák az Egyesült Államokban
No full textA mai fejlődő világban a média behálóz mindent és mindenkit. El sem tudnánk képzelni a napunkat
egy hír elolvasása vagy egy videó megtekintése nélkül. Mindig próbáljuk minden erőnkkel
megvédeni az adatainkat az interneten, mindig beszélünk a kibertámadásokról, de vajon mikor tudjuk
valóban biztonságban érezni magunkat a fenyegetésektől?
A kiberbiztonság az informatikai rendszerek, adatbázisok és hálózatok védelmét jelenti a
támadásokkal szemben. Célja a rendszerek titkosságának megőrzése és védelme. A kiberbiztonság
foglalja magába az olyan intézkedéseket, mint a tűzfalak, antivírus programok és a felhasználói
tudatosság növelése is.
Amikor az Egyesült Államokról beszélünk, akkor egy nagyon fejlett gazdaságot látunk, nagyon
modern technikákkal és intézkedésekkel. A világ vezető hatalmaként meghatározó szerepet tölt be
számos kiberteret érintő kérdésben. Már közel három évtizede az ország gazdasága nagyban
támaszkodik a kibertérre, amely nagyban meghatározza a kiberbiztonság fontosságát és
tevékenységeit az országban.
Azonban, ahhoz hogy megértsük a biztonsági intézkedéseket az Egyesült Államokban, ismernünk
kell kiberbiztonsági rendszerét is, amely elég összetett az országban. A nemzeti védelmi stratégia
megjelenik a nemzeti biztonsági stratégiák mellett
Gamification – a test of strength in the digital space
No full textNapjainkban az iskolák jelentős problémákkal szembesülnek a tanulók motivációja
és elkötelezettsége vonatkozásában. A gamifikáció – vagyis a játék elemeinek
beillesztése az élet játékon kívüli folyamataiba – lehetővé teszi az iskolák számára,
hogy orvosolják ezeket a problémákat.
A gamifikáció fogalma egy évtizeddel ezelőtt jelent meg az oktatási irodalomban.
A témával kapcsolatos kutatások azonban még az elmúlt két-három évben is gyakran
azzal kezdődnek, hogy a gamifikáció új, kevéssé ismert jelenség (Balogh, 2017;
Borges et al. , 2014; Pacsi-Szabó, 2017).
A gamifikáció, amelyet Nick Pelling használt először fogalmi meghatározásként
2002- ben, megkísérli kiaknázni a játékok motivációs erejét, és alkalmazni az
olyan valós problémákra, mint például az iskolák motivációs problémái (Lee &
Hammer, 2011). A hatékony játékok általában célok vagy lépések sorozatát,
egyértelmű szabályokat, történetet, interaktivitást és folyamatos visszajelzést
tartalmaznak, beleértve valamilyen jutalmat. A csoportmunka és a kommunikáció
társadalmi elemeit is beépíthetik. A játékok javíthatják a diákok figyelmét és
motivációját, illetve biztosíthatják a diákok számára a próbálkozás, kudarc és
felfedezés szabadságát.
A Z generáció hagyományos és a gamifikált tanulást összehasonlító kutatások arról
számolnak be, hogy a gamifikációs tanulás jobban motivál és a tanulók átlagosan
kétszer annyi információt vagy tudást idéznek fel a vizuális elemek használata
miatt, mint a hagyományos tanulási módszerek alkalmazásakor (Alabbasi, 2018).
A tanárok gyakran vegyes érzelmekkel viseltetnek a gamifikáció iránt. A
módszertani ismeretek hiánya fogalmi hézagokkal keveredik, vagyis a tanárok nem
feltétlenül tudják, hogy amit használnak, az gamifikáció vagy GBL, vagy csak
alkalmanként integrálnak egyes játékelemeket a tanulási folyamatba.
Előadásomban áttekintem, mi állhat a játékos óravezetés nehézségeinek hátterében,
valamint, hogy milyen pozitív és negatív hatásokkal járhat a gamifikáció a tanulás
során.Abstract. Today's schools face significant problems in terms of student motivation and
engagement. Gamification, i.e. the integration of game elements into the non-game
processes of life, allows schools to address these problems.
The concept of gamification appeared in the educational literature a decade ago.
However, even in the last two to three years, research on the topic often starts with
the claim that gamification is a new and little-known phenomenon (Balogh, 2017;
Borges et al., 2014; Pacsi Szabó, 2017).
Gamification, first used as a conceptual definition by Nick Pelling in 2002,
attempts to harness the motivational power of games and apply it to real-world
problems such as motivational problems in schools (Lee & Hammer, 2011).
Effective games usually involve a series of goals or steps, clear rules, a story,
interactivity, and ongoing feedback, including some form of reward. They may also
incorporate social elements of group work and communication. Games can
improve student attention and motivation and provide students with the freedom to
try, fail and explore.
Research comparing traditional and gamified learning in Generation Z reports that
gamified learning is more motivating and students recall on average twice as much
information or knowledge due to the use of visual elements than when using
traditional learning methods (Alabbasi, 2018).
Teachers often have mixed feelings about gamification. The lack of methodological
knowledge is mixed with conceptual gaps, i.e. teachers do not necessarily know if
what they are using is gamification or GBL, or if they only occasionally integrate
some game elements into the learning process.
In my presentation, I will review what might underlie the difficulties of gamified
lesson delivery and the positive and negative effects that gamification can have on
learning
A gyermekkori nyelvtanítás módszertanának alkalmazása digitális oktatásban. Az MTA és az ELTE TÓK kutatási projektje
No full textAbstract. The following paper is an interim report of the research project carried out
by the Childhood Digital Language Teaching Research Group, consisting of
members of the Department of Foreign Languages and Literature at the Faculty of Primary and Preschool Education, Eötvös Loránd University (ELTE
TÓK). The group was established in response to the call Research Programme
for Public Education Development by the Hungarian Academy of Sciences. The
research investigates the effects of emergency online teaching on the subsequent classroom practices of primary language teachers. The leader of the
research group is Professor Emeritus Péter Medgyes ([email protected])
Organizational and pedagogical foundations of the teacher training system in Transcarpathia in the Czechoslovak period (1919–1938)
No full textAz adott témakör kutatási eredményei, amelyek az előadásban részletesen
elemzésre kerülnek, történeti források és tudományos kutatások alapján jötteklétre.
Mindez lehetővé teszi a Csehszlovák Köztársaságban (1919–1938) történő
kárpátaljai tanítóképzés szervezési és pedagógiai reformja sajátosságának áttekintését, annak tanulmányozását, kritikai elemzését, a társadalmi-politikai, szociálisgazdasági, valamint kulturális hatásokkövetkezményének felismerését.
A kutatás hitelességét számtalan kutatási módszer támasztja alá: bibliográfiai,
melynek során tanulmányozásra kerültek levéltári anyagok, könyvtári katalógusok,
leírások, bibliográfiai kiadványok; levéltári anyagok tartalmi elemzése abból a
célból, hogy megállapításra kerüljön a kárpátaljai tanítóképzés retro funkciós
szerepe; történeti-földrajzi elemzés, mely Kárpátalja alárendeltségi szerepét és
oktatási rendszerének sajátosságait taglalja az adott történeti időszakban; kronológiai, retroszpektív logikai elemzés, mely alapjául szolgál annak a megállapításnak,
hogy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (1919–1938) a pedagógiai
oktatási intézmények milyen elvek alapján működtek.Abstract. The results of the investigation that are set out in the report have been obtained based
on the analysis of historical sources and scientific researches in the specified
theme, thus enabling the review, study, and critical analysis of the peculiar
systematic educational transformations caused by social, political, economic, and
cultural factors that led to the organizational and pedagogic changes of teacher
training in the period when Transcarpathia formed part of the Czechoslovak
Republic (1919–1938).
The consistency of our research is proved by a complex of applied research methods:
bibliographic search to study archive, library catalogues, funds, descriptions and
bibliographic editions; content analysis of archive materials to reveal the
retrospective peculiarities of organization and content of teacher training seminary’s
activity in Transcarpathia; historical and geographic to determine territorial resubordination of the Transcarpathian region and relevant educational transformations
within the chronological framework under analysis; chronological, retrospective
logical systematic analysis as the basis to reveal the experience of organizing the
educational activity of teacher training seminary’s in Transcarpathia in the period
when the region formed part of the Czechoslovak Republic (1919–1938)
Проблема кібербезпеки в освітньому просторі ЗВО
No full textРезюме. Мета статті – висвітлити проблему протидії кіберзагрозам, що супроводять інформаційноосвітній простір ЗВО. Інформаційна безпека стала глобальною проблемою через зростаючу
залежність суспільства від глобальної мережі Інтернет, а кіберзагрози – одним із
найсерйозніших викликів у різних сферах життя суспільства, в тому числі в освітній.
Кіберпростір є сьогодні постійним компонентом системи вищої професійної освіти, а
викладачі і студенти знаходяться в групі ризику у зв’язку з високою інформаційною
активністю.
Проблему кібербезпеки, кібергігієни та кіберзахисту в закладах освіти розглядали чимало
вітчизняних і зарубіжних учених (В. Бурячок, І. Гончарова, А. Горбенко, С. Євсеєв, Г. Король,
Ю. Лісовська, С. Остапов, В. Савченко, О. Маклюк, В. Толубко, В. Хорошко, D. Geer,
E. Jardine, E. Leverett та ін.). Водночас проблемі формування готовності викладачів та
студентів до протидії кібератакам приділяється недостатньо уваги
Взаємозв’язок між перцептивними стилями навчання, стратегіями вивчення мови та обсягом словникового запасу
No full textPhysical education of students in the conditions of martial law in Ukraine
No full textРезюме. У статті авторкою окреслена роль фізичного виховання здобувачів вищої
освіти в умовах воєнного стану в Україні та розглянуто вплив сьогоденної
ситуації на навчання та спосіб життя студентської молоді. Аналізуючи
теоретико-методичний матеріал, щодо окресленої проблематики
з’ясовано, що важливою вимогою сучасного суспільства є формування
здорового способу життя як умови збереження української нації,
перспективи справжнього духовного оновлення наступних поколінь.
Фізично підготовлена молодь – це відмінне здоров’я, володіння
психофізичними якостями, а саме: витривалість, сила, спритність,
ідеальна координація рухів, швидкість реакції й самоконтроль.
Встановлено, що успішність розумової та пізнавальної діяльності
здобувача вищої освіти залежить від його психофізичного стану.
Авторкою статті запропоновано комплекс вправ з метою покращення
фізичного та психологічного стану здобувачів вищої освіти в умовах
воєнного стану.Abstract. The author of the article outlined the role of physical education of students in
the conditions of martial law in Ukraine and analysed the influence of the
current situation on the study and way of life of student youth. Analysing
theoretical and methodological material regarding the issues under
consideration we found out that the formation of healthy lifestyle as the
condition for the preservation of the Ukrainian nation, the development of
prospect for a true spiritual renewal of the next generations are an important
requirement of modern society. Physically trained youth are associated with
excellent health, such psychophysical qualities as endurance, strength, agility,
ideal coordination of movements, speed of reaction and self-control. We
pointed out that the efficiency of student’s mental and cognitive activity depend
on his/her psychophysical condition. The author of the article suggested the
system of exercises aimed at the improvement of physical and psychological
condition of students living under martial law
Role conflicts in higher education during a pandemic
No full textA Covid–19 hatásvizsgálatok, tanulmányok leginkább a negatív következményekre fókuszáltak. 2020. márciusban a Covid–19-járvány világszerte rendkívüli kihívásokat hozott az oktatási rendszerekben. Szinte leküzdhetetlen mértékű veszteségekkel álltunk szemben ezen a téren, nehézségek leküzdéséhez
már nem volt elegendő, hogy az iskolák visszatértek a kontaktoktatáshoz.
A diákoknak intenzív szakmai támogatásra van szükségük ahhoz, hogy
bepótolhassák az elvesztett oktatási időt és közösségi élményeket. Az iskoláknak a tanulás fizikailag is elérhető helyszínén túlmenően a gyermekek mentális
és fizikai egészségét, szociális fejlődését is támogatniuk kell. Az oktatás ilyen
eltérő formája nemcsak a köznevelés színterein tanuló diákokra volt nagy hatással, hanem a felsőoktatásban részt vevőkére is. A jelenléti oktatás hiányában
a gyerekek a világ legtöbb részén elvesztették az alapvető számolási és olvasási készségeiket is. Gyermekek milliói maradtak le jelentősen arról a tudásról,
amelyet csak akkor szerezhettek volna meg, ha az osztályteremben tanulhattak
volna. Ezeket a veszteségeket leginkább a fiatalabb és a hátrányos helyzetben
élő gyermekek szenvedték meg, de a negatív hatások minden tanulói korosztályban megfigyelhetők
A hruscsovi időszak tapasztalattörténete
No full texthttps://opac3.brff.monguz.hu/hu/record/-/record/bibBRF00014266Miután Kárpátalját az USZSZK-hoz csatolták, Beregszász Berehovo néven járási vagy
ahogyan a forrásokban szerepel, körzeti központ lett,1470 így számos rendezvény, találkozó
helyszíne, és innen irányították a járás életét is. J. V. Sztálin, a generalisszimusz 1953. március 5-i halála után a három triumvirátus hatalomért folyó versengéséből
győztesen Nyikita Hruscsov került ki (1953–1964), ezt követően egyre
érezhetőbbé váltak a politikai enyhülés jelei Beregszász városában is
Is the history education digitalising? Reading of ICT-related and other articles in történelemtanítás [journal of history teaching] before, during and after the COVID–19-pandemic
No full textAz előadás a Történelemtanítás online didaktikai folyóirat analitikai adatainak
elemzését mutatja be a 2020. március és a 2022. május 31. közötti időszakra vonatkozóan. A kutatás elsősorban arra kívánt reflektálni, hogy a Covid előtti, alatti és
utáni időszakban milyen mértékben változott meg a szóban forgó folyóirat
olvasottsága. A prezentáció egy rövid bevezetőből, a hipotézisek kifejtéséből,
valamint egy olyan konklúzióból áll, amely javaslatokat is tartalmaz az oldal
szerkesztőségének. Az előadásban található elemzések górcső alá vették az oldalon
megjelent IKT- és egyéb írások látogatottságát három különböző időszakban.
Emellett a bemutató tartalmaz egy kismintás pedagógiai kérdőíves vizsgálatot is,
ami az oldal ismertségére és használatánakgyakoriságára vonatkozott. A kérdőíves
vizsgálat válaszai magyarországi és szlovákiai általános iskolai történelemtanárok
visszajelzéseiből épült fel. A prezentáció tartalmazza továbbá a cikkekhez tartozó
analitikai adatok elemzését, amely az SPSS statisztikai program segítségével
valósult meg.Abstract. The presentation presents the analysis of the analytical data of the online didactic
journal Történelemtanítás [History Teaching] for the period between March 2020
and May 31, 2022. The research primarily wanted to reflect whether the reading of
the magazine increased or decreased as a result of Covid. The presentation consists
of a short introduction, an explanation of the hypotheses, and a conclusion that
contains suggestions for the editors of the site. The analyzes in the presentation
examined the number of visitors to ICT and other articles published on the site in
three different periods. product, the presentation also includes a small-sample
pedagogical questionnaire survey, which related to its familiarity and usage
aspects. The answers to the questionnaire were based on feedback from elementary
school history teachers in Hungary and Slovakia. The presentation also includes the
analysis of the analytical data belonging to the articles, which was realized with the
help of the SPSS statistical program