DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Digital transformation in the banking sector on the example of the State Treasury of Ukraine
Ukrajna Állami Kincstári Szolgálata Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2017.
november 15-én elrendelt 816-r számú, „A költségvetési alapok kezelői
(kedvezményezettjei) számára nyújtott távoli szolgáltatások egyes kérdései" című
rendelete értelmében az ügyfelei számára nyújtott kincstári szolgáltatások
hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében létrehozta a Távoli
Ügyfélszolgálati Rendszerét [1]
Determining the demand for military tourism products mong hungarian youth
Редакція: https://journals.kmf.uzhgorod.ua/index.php/geograph/editorialЗміст: https://journals.kmf.uzhgorod.ua/index.php/geograph/issue/view/3Резюме. Актуальність дослідження: воєнний туризм визнано одним із перспективних напрямів післявоєнного від-новлення туристичного ринку України, що актуалізує питання вивчення попиту на даний вид послуг із метою формування відповідної пропозиції. Предмет дослідження: потенційний попит на продукти вітчизняного воєнного туризму серед угорських студентів. Мета дослідження: вивчити наявність попиту на воєнні тури в повоєнну Україну серед угорських студентів та розробити рекомендації для цієї категорії споживачів. Методологія дослідження: системний підхід, методи аналізу та синтезу, моделювання та прогнозування, анкетування, систематизації й узагальнення. Результати дослідження: установлено, що респонденти слабо обізнані із сутністю воєнного туризму, незважаючи на те що були споживачами його окремих турпродуктів. Зацікавленість у подорожах, які задовольняють інтерес у сфері воєн та воєнних конфліктів, обмежена. Лише близько 20% допускають можливість відвідати повоєнну Україну; перевагу віддають пізнавальним та при-годницько-розважальним турам. На перше місце ставлять питання безпеки, потім – професійний супровід. Забезпечення комфортності проживання та різноманітності пропозиції респондентами розглядається як вторинне; вартість послуг до уваги не береться. Рекомендовано для цієї цільової аудиторії вводити в пропо-зицію відвідування місць пам’яті, тематичних музеїв, які пов’язані з Першою та Другою світовими війнами. Практичне значення: отримані результати варто враховувати під час формування пропозиції для туристів з Угорщини. Висновки: установлено відсутність значного попиту серед угорських студентів на тури воєнної тематики в повоєнну Україну. Перспектива подальших досліджень полягає у подальшому вивченні ринку споживачів із метою визначення цільової аудиторії різних підвидів воєнного туризму.Abstract. Relevance of the study: military tourism is recognised as one of the promising areas of post-war recovery of the Ukrainian tourism market, which raises the issue of studying the demand for this type of service in order to form an appropriate supply. Object of research: potential demand for domestic military tourism products among Hungarian students. Purpose of the study: to study the demand for military tours to post-war Ukraine among Hungarian students and to develop recommendations for this category of consumers. Research methodology: systematic approach, methods of analysis and synthesis, modelling and forecasting, questionnaires, systematisation and generalisation. Research results: it was found that respondents are poorly aware of the essence of military tourism, despite the fact that they have been consumers of its individual tourist products. The interest in travel that satisfies the interest in wars and military conflicts is limited. Only about 20% admit the possibility of visiting post-war Ukraine; preference is given to educational and adventure and entertainment tours. The first priority is security, followed by professional support. The respondents consider the comfort of accommodation and the variety of offers as secondary; the cost of services is not taken into account. Recommendation for this target audience: to include visits to places of remembrance and thematic museums related to the First and Second World Wars in the offer. Practical implications: the results obtained should be taken into account when forming offers for tourists from Hungary. Conclusions: the study has established the absence of significant demand among Hungarian students for military tours to post-war Ukraine. Prospects for further research are to further study the consumer market in order to determine the target audience of various subtypes of military tourism
Підготовка фахівців за спеціальністю міжнародні відносини, суспільні комунікації та регіональні студії в навчально-науковому інституті міжнародних відносин Київського національного університету імені Тараса Шевченка: виклики та перспективи
Резюме. Національним брендом вищої освіти у сфері підготовки дипломатичного
корпусу України вже протягом більш, ніж семи десятиліть залишається
Навчально-науковий інститут міжнародних відносин Київського національного університету імені Тараса Шевченка.
Він бере свій початок ще в далекому, охваченому полум’ям ІІ Світової війни,
1944 році коли було створено новий факультет – міжнародних відносин,
головною метою якого стала підготовка практичних працівників
Міністерства закордонних справ.
Якісно ж нова сторінка в історії відкрилася з проголошенням незалежності
України, коли молодій незалежній державі знадобились молоді і сучасні
фахівці не тільки у сфері зовнішніх зносин, але й фахівці з міжнародного
права та міжнародних економічних відносин. Факультет було реорганізовано
в Інститут. Указом Президента України від 30 травня 1995 року Інститут було
визначено головним навчально-методичним центром з підготовки фахівців
для роботи у сфері міжнародних відносин і зовнішньої політики нашої
держави
Дослідження особливостей вживання угорської мови на Закарпатті та застосування отриманих результатів з 2000 року до сьогодні
Три поетичні цикли Жерара де Нерваля в українському перекладі Володимира Баняса
Резюме. У нашому виданні запропоновано дослівний переклад українською мовою трьох основних віршованих циклів французького митця. Причому два з них — «Оделетти» й «Інші Химери» — українсь-кою досі не перекладалися
Az üzletáthelyezés sajátosságai háborús időkben: az ukrán vállalkozók tapasztalatai
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/5Abstract. Fighting and the threat of occupation are forcing businesses to move to safer regions. This
study aims to identify the decision-making determinants, challenges and strategies of relocation and
recovery in a new location related to operations and team. For this purpose, semi-structured and
narrative interviews published on Internet resources with representatives of enterprises relocated to
safer regions of Ukraine and local authorities were analyzed. The final sample is 80 enterprises. The
study found that the main criteria for choosing a new location (after safety), are convenient logistics
and the availability of a relevant site for locating production. When preparing for a move and during
the move, the main problems are danger to life, organizing transport and dismantling/loading
equipment. From a moral and psychological point of view, the main issue is to persuade employees to
relocate. As a result, the biggest challenge when restarting a business in a new location was creating
a team in the absence of local workers with relevant skills. As for business strategies in the new
conditions, the main trend is this: large companies are introducing innovative approaches to
organizing production and management, medium and small enterprises are changing their product
range or activity profile, adapting to the needs of wartime and/or the host region. The study revealed
the positive effects of relocating businesses on the economy and infrastructure of host communities.
Moreover, there is reason to argue that the relocation of a large number of industrial enterprises to
the non-industrial western regions of Ukraine due to the war is changing the economic map of
Ukraine. After the war, the Ukrainian entrepreneur plans to restore his native region, while the
enterprise opened in a new location will continue to operate as a division. These findings should be
taken into account by the government when planning post-war recovery. Additionally, in the current
climate of global uncertainty about the progress of the war, governments and businesses must develop
contingency plans that include nudge policies for their employees.A katonai hadműveletek és a megszállás veszélye arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy
biztonságosabb régiókba költözzenek. E tanulmány célja, hogy meghatározza a döntési meghatározó
tényezőket, kihívásokat és stratégiákat az áttelepülés és a helyreállítás új helyre történő áthelyezésével
kapcsolatban a műveletekkel és a csapattal kapcsolatban. E célból félig strukturált és narratív
interjúkat elemeztek az Ukrajna biztonságosabb régióiba áttelepült vállalkozások képviselőivel és az
interneten közzétett helyi hatóságokkal. A végső minta 80 vállalkozásból állt. A felmérésből kiderült,
hogy az új helyszín kiválasztásának fő szempontjai (a biztonság után) a kényelmes logisztika és a
termeléshez megfelelő helyszín rendelkezésre állása. Az áthelyezési folyamat során a legnagyobb kihívásként az életveszélyes helyzeteket, a szállítási intézkedéseket és a berendezések
leszerelését/elrakodását jelölték meg. Erkölcsi és pszichológiai szempontból a fő problémát az
jelentette, hogy a munkavállalókat meg kellett győzni a költözésről. Ennek eredményeképpen a
vállalkozás új helyen történő újraindítása során a legnagyobb kihívást a megfelelő képesítéssel
rendelkező helyi alkalmazottak hiányában a csapatépítés jelentette. Az új környezetben az üzleti
stratégiát illetően a fő tendencia a következő: a nagyvállalatok innovatív megközelítéseket vezetnek be
a termelés és az irányítás terén, míg a közép- és kisvállalkozások a háborús idők és/vagy a fogadó
régió igényeihez igazodva megváltoztatják termékkínálatukat vagy profiljukat. A tanulmány
megállapította, hogy a vállalkozások áthelyezése pozitív hatással van a fogadó közösségek
gazdaságára és infrastruktúrájára. Továbbá okkal feltételezhető, hogy a háború következtében jelentős
számú ipari vállalkozásnak Ukrajna nem ipari jellegű nyugati régióiba történő áttelepülése
megváltoztatja Ukrajna gazdasági térképét. A háború után az ukrán vállalkozók azt tervezik, hogy
újjáépítik szülőföldjüket, és az új helyen megnyitott vállalkozás egységként működik tovább. Ezeket a
megállapításokat a kormánynak figyelembe kell vennie a háború utáni helyreállítás tervezésénél.
Ezenkívül a háború lefolyásával kapcsolatos jelenlegi globális bizonytalansági környezetben a
kormányoknak és a vállalkozásoknak olyan vészhelyzeti terveket kell kidolgozniuk, amelyek
tartalmazzák a munkavállalók számára a ösztönzési politika leírását.Резюме. Бойові дії та загроза окупації змушують бізнес переїжджати до більш безпечних
регіонів. Це дослідження має на меті виявити детермінанти прийняття рішень, виклики і
стратегії релокації та відновлення у новій локації, які пов’язані з операціями і командою. Для
цього проаналізовано, оприлюднені на Інтернет-ресурсах напівструктуровані та наративні
інтерв’ю з представниками підприємств, релокованих у більш безпечні регіони України, та
місцевої влади. Фінальна вибірка – 80 підприємств. Дослідження показало, що основними
критеріями вибору нової локації (після безпеки) є зручна логістика і наявність відповідного
майданчика для розміщення виробництва. Найбільшими викликами під час переїзду визнано
небезпеку для життя, організацію транспорту та демонтаж/завантаження обладнання.. З
морально-психологічного погляду головна проблема полягала у переконанні працівників
переїхати. Як наслідок, найбільшим викликом під час відновлення бізнесу у новій локації стало
створення команди за відсутності місцевих працівників з відповідною кваліфікацією. Що
стосується бізнес-стратегії у нових умовах, то основна тенденція така: великі компанії
впроваджують інноваційні підходи до організації виробництва та управління, середні та малі
підприємства змінюють асортимент або профіль діяльності, адаптуючись до потреб
воєнного часу та/або приймаючого регіону. Дослідження виявило позитивний вплив релокації
підприємств на економіку та інфраструктуру приймаючих громад. Більше того, є підстави
стверджувати, що переміщення внаслідок війни значної кількості промислових підприємств у
непромислові західні регіони України змінює економічну мапу України. Після війни український
підприємець планує відновлювати рідний регіон, а відкрите у новій локації підприємство
продовжить працювати як підрозділ. Ці висновки мають враховуватися урядом під час
планування повоєнного відновлення. Крім того, у поточних умовах глобальної невизначеності
щодо перебігу війни уряди та підприємства мають розробити плани дій на випадок екстрених
ситуацій, які б містили опис політики підштовхування щодо своїх співробітників.This work was supported by Documenting Ukraine, a project of the Institute for Human Sciences, IWM Vienna
Approaches to Identifying Functional Systems of E-sports Organizations and Fundamental Principles of Their Evolution
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/6Резюме. Для розвитку е-спорту та його організацій важливо здійснити комплексний
аналіз, що включає дві ключові компоненти. Першим компонентом є системогенез
функціональних систем, тобто дослідження загального стану організацій е-спорту
(кіберспортивних) з точки зору їх виробничо-господарської діяльності. Другим компонентом є
онтогенез внутрішнього розвитку організацій е-спорту, тобто вивчення їх еволюції - від
моменту їх утворення до моменту можливої ліквідації. Ці два напрямки аналізу забезпечують
глибоке розуміння виробничо-господарських процесів всередині цільових формальних груп
організацій е-спорту та спільнот видавця/розробника кіберспортивної гри, їх внутрішнього
зв’язку та впливу на якість кіберспортивної гри (як основного е-продукту) та на якість
організації подій, що проходять у віртуальному просторі. Метою цього дослідження є
систематизація та аналіз сучасних підходів, які можуть бути використані для ідентифікації
стану функціональних систем організацій е-спорту та базових засад їх еволюції. Дослідження
виявило, що в контексті кіберспорту деталізація процесів виробництва, постачання та
організації споживання е-продуктів не відповідає класичним визначенням. У звичайних умовах
виробництво передбачає фізичне створення матеріальних благ, процес постачання - передачу
цих благ від виробника до споживача, а організація споживання - створення комфортних умов
для користування ними. Однак у сфері кіберспорту всі ці процеси мають нематеріальний
характер. Автором доведено, що відповідно до більшості операцій видавців/розробників
цифрових ігор, арен, клубів, тренувальних центрів/буткемпів для команд у сфері кіберспорту,
виробництво е-ігор інтегрується у процеси паралельної передачі виробленого забезпечення
кінцевому споживачу та організації їх споживання через спеціальні ігрові онлайн та офлайн
зони. Процеси виробництва, постачання та організації споживання е-продуктів у сфері
кіберспорту специфічні, що вимагає ідентифікації стану процесів виробництва, постачання та організації споживання виключно за змістом робіт , що вони включають в себе. З огляду на
пристосованість математичної моделі, оптимальним буде підхід до ідентифікації стану
процесів виробничо-господарської діяльності організацій е-спорту за змістом робіт та плином
еволюції їх розвитку, за параметрами вартості та дохідності, що ґрунтуються на методах
динамічного програмування.Az e-sport és szervezeteinek fejlődése szempontjából fontos, hogy átfogó elemzést
végezzünk, amely két kulcsfontosságú elemet tartalmaz. Az első komponens a funkcionális rendszerek
szisztemogenezise, azaz az e-sport szervezetek (esport szervezetek) általános állapotának vizsgálata
termelési és gazdasági tevékenységeik szempontjából. A második komponens az e-sport szervezetek
belső fejlődésének ontogenezise, azaz az e-sport szervezetek alakulásának vizsgálata a
megalakulásuktól az esetleges felszámolásuk pillanatáig. Ez a két elemzési terület mélyebb megértést
nyújt az e-sport szervezetek formális célcsoportjain és az e-sport játék kiadójának/fejlesztőjének
közösségein belüli termelési és gazdasági folyamatokról, azok belső kapcsolatáról és az e-sport játék
(mint fő e-termék) minőségére és a virtuális térben zajló események szervezésének minőségére gyakorolt
hatásáról. E tanulmány célja, hogy rendszerezze és elemezze azokat a modern megközelítéseket, amelyek
segítségével azonosítani lehet az e-sport szervezetek funkcionális rendszereinek állapotát és fejlődésük
alapelveit. A tanulmány kimutatta, hogy az e-sport kontextusában az e-termékek termelési, ellátási és
fogyasztási folyamatainak részletezése nem felel meg a klasszikus meghatározásoknak. Átlagos
körülmények között a termelés az anyagi javak fizikai létrehozását jelenti, az ellátási folyamat ezen
javaknak a termelőtől a fogyasztóhoz való eljuttatását, a fogyasztás megszervezése pedig a
használatukhoz szükséges kényelmes feltételek megteremtését. Az esport területén azonban mindezek a
folyamatok immateriálisak. A szerző bizonyítja, hogy a digitális játékok kiadóinak/fejlesztőinek,
arénáknak, kluboknak, edzőközpontoknak/bootcampeknek az esport területén működő csapatok
működésének többségével összhangban az e-játékok előállítása integrálódik az előállított szoftverek
végfelhasználóhoz való párhuzamos átadásának folyamataiba és a fogyasztásuk megszervezésébe
speciális online és offline játékzónákon keresztül. Az e-sport területén az e-termékek előállítási, kínálati
és fogyasztásszervezési folyamatai sajátosak, ami megköveteli, hogy a termelési, kínálati és
fogyasztásszervezési folyamatok állapotát kizárólag a bennük foglalt munka tartalma alapján
azonosítsuk. Tekintettel a matematikai modell alkalmazkodóképességére, az optimális megközelítés az
lenne, ha az e-sport szervezetek termelési folyamatainak és gazdasági tevékenységének állapotát a
munka tartalma és fejlődésének alakulása, a költség és jövedelmezőség paraméterei alapján, dinamikus
programozási módszerek alapján azonosítanánk.Abstract. To develop e-sports and its organization, important to conduct a comprehensive
analysis that includes two key components. The first component is the system genesis of functional
systems, which involves investigating the overall state of esports organizations (cybersport) in terms
of their production and economic activities. The second component is the ontogenesis of the internal
development of esports organizations, which involves studying their evolution from the moment of
formation to the possibility of dissolution. These two directions of analysis provide a deep understanding
of the production and economic processes within the target formal groups of esports organizations and
communities of game publishers/developers, their internal connections, and their impact on the quality
of the e-sports game (as the main e-product) and on the quality of organizing events that take place in
the virtual space. The purpose of this study is to systematize and analyze contemporary approaches that
can be used to identify the state of functional systems within esports organizations and the basic
principles of their evolution. The research revealed that in the context of e-sports, the detailing of production, supply, and consumption organization processes of e-products does not adhere to classical
definitions. Under ordinary circumstances, production involves the physical creation of material goods,
the supply process entails the transfer of these goods from producer to consumer, and consumption
organization involves creating comfortable conditions for their use. However, in the realm of esports,
all these processes have an immaterial nature. The author has demonstrated that according to the
majority of operations of digital game publishers/developers, arenas, clubs, and training centers/boot
camps for e-sports teams, the production of e-games is integrated into processes of parallel transmission
of produced content to the end consumer and organizing their consumption through specialized gaming
online and offline zones. The processes of production, supply, and consumption organization of eproducts in the esports industry are specific, requiring the identification of the state of production,
supply, and consumption organization processes based on the content of the work they entail. Given the
adaptability of the mathematical model, the optimal approach to identifying the state of production and
economic activities of esports organizations would be based on the content of their work and the course
of evolution in their development, considering parameters such as cost and profitability grounded in
dynamic programming methods
Five benefits of online teaching in tertiary education
https://edu.forlan.org.ua/?page_id=112Abstract. The third decade of the 21st century started with horribly shocking news: the outbreak of the COVID-19 pandemic. The disease has altered and restructured all spheres of life and people around the globe had to conform to the new reality. In Ukraine, all-country quarantine was officially announced on 12 March, 2020, when the educational process transitioned to the online mode. It was not common and in the beginning, it caused enormous problems for both teachers and students. However, participants of the educational process familiarized themselves gradually with the online teaching/learning form. Its routine and methods were acquired. Thus, when on 24 February, 2022 the Russian-Ukrainian war started and martial law was announced in Ukraine, face-to-face teaching was quitted and once again, digital education was introduced. Fortunately, this caused fewer difficulties to instructors and students as they had already experienced a similar transition two years before. By this time, they had been well equipped with the knowledge on digital learning and the various methods to be applied in the current situation
Your destiny is in your name – reflection of trends in globalisation and local identity in the Christian names of primary school pupils in the Abaúj micro-region
https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/issue/view/6/11A tanulmány célja kettős, egyfelől az Abaúji kistérség három kutatópontján, Baktakéken, Forrón és Krasznokvajdán vizsgálja az 5–8. évfolyamos tanulók keresztneveiben a globalizációs trend és a helyiidentitás kifejeződését. Másfelől bemutatja a települések általános iskoláiban Nevedben a sorsodfőcímmel megszervezett rendhagyó magyar nyelv tanórát, amelynek célja a helyi értékekre épített oktatástámogatás, a névtani ismeretterjesztés, s ezen belül a névnek mint etnikai-felekezeti identitást kifejező eszköznek a tudatosítása. A tanulmány első része a Nevedben a sorsodcímválasztást indokolja, második része összefoglalja a tanóra keretét adó Creative Region projektek céljait, majd bemutatja a kiválasztott települések etnikai és felekezeti összetettségét. E településeken a népszámlálási adatok szerint 37–39%-os a kettős identitás, így vált célkitűzéssé az oktatáson keresztül a helyi identitás támogatása. A harmadik rész 121 diák keresztneveit elemzi, majd a negyedik rész bemutatja a rendhagyó tanórákat. Végül a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a tanulók keresztnevei főként a globalizációs trendet tükrözik, s a névhasználók a helyi identitás kifejezőeszközeként kevésbé tekintenek a tulajdonnevekre. A hazai és nemzetközi celebek erős hatással vannak a névválasztásra, különösen ebben a kistérségben, ahol a társadalmi kiemelkedés bizonytalanságával szemben a ritka, különleges nevek egyediséget nyújtanak. A tanórák rámutattak arra is, hogy a diákok a név eredetét általában az „ikonikus” névviselő származásával azonosítják, amely szintén a nemzetközi nevek választásának irányába tereli a névkincset, hiszen e névviselők magas presztízsértéket képviselnek a névválasztók számára. A média által közvetített idegen eredetű nevek közt megtalálhatók a közösség felekezeti preferenciájú nevei is (pl. Anasztázia, Heléna), de a modern névviselők, akik nincsenek tisztában ezzel, nem a felekezeti identitás kifejeződését látják benne. A magyaros nevek használatában sem csupán a magyar identitástástudat kifejezése jelenik meg, mivel az ide tartozó nevek egy része öröklődő, más részük gyakori név vagy divatnév is egyben. A felekezeti identitás kiteljesedését hátráltatja, hogy a kistelepülések templomaiban nincs állandó szolgálat, a vizsgált iskolák tankerületi fenntartásúak, így egyre távolabb kerül a tanulóktól a liturgia által közvetített névkincs. A rendhagyó tanórák tapasztalata így az, hogy a felekezeti preferenciájú neveket a diákok nem tudták beazonosítani. A tanulók a különleges nevekre való nyitottságuk vagy a hagyományőrzés miatt szívesen újra használatba vennék a helyi identitást kifejező neveket, különösen, ha magas presztízsértékű helyi történelmi személyek voltak egykori névhordozóik.Резюме. Мета статті є подвійною: з одного боку –дослідження вираження тенденції глобалізації та локальної ідентичності в іменах учнів 5–8 класів у трьох досліджуваних населених пунктах Абауйського субрегіону –Бактакек, Форро та Красноквайдан. З іншого боку, вона представляє неординарний урок угорської мови в загальноосвітніх школах цих населених пунктів, організований під загальною назвою «Nevedben a sorsod» («В імені твоєму –доля твоя»), метою якого є підтримка освіти, поширення знань про ономатологію і підвищення обізнаності про ім’я як засіб вираження етнічної ідентичності та конфесійної належності. У першій частині статті обґрунтовано вибір назви («В імені твоєму –доля твоя»), у другій –узагальнено мету проєктів «Creative Region», які дають основу для проведення уроку, далі описано етнічний і конфесійний склад обраних населених пунктів. За даними перепису населення рівень подвійної ідентичності становить 37–39%. У третій частині проаналізовано ім’я 121 учня, а в четвертій –представлені неординарні уроки. Виявлено, що імена учнів в основному відображають тенденцію глобалізації, і що носії все менше розглядаютьімена як засіб вираження місцевої ідентичності. Вітчизняні та міжнародні знаменитості мають сильний вплив на вибір імені. Заняття також показали, що учні схильні ототожнювати походження імені з походженням «культового» носія імені, що також впливає на вибір міжнародних імен, оскільки вони мають високий престиж серед тих, хто обирає ім’я. Посеред імен іноземного походження, що транслюються ЗМІ, можемо знайти імена, які мають конфесійну перевагу в громаді (наприклад, Анастасія, Гелена), але сучасні носії імен, не знаючи про це, не сприймають їх як вираження релігійної ідентичності. Використання угорських імен є не лише вираженням угорської ідентичності, оскільки деякі з них є успадкованими, тоді як інші модними. Розвитку конфесійної ідентичності перешкоджає той факт, що в церквах малих сіл немає постійної служби, а досліджувані школи утримуються шкільним округом, що віддаляє учнів від скарбу імен, які передає літургія. Досвід неординарних уроків показав, що учні не змогли ідентифікувати імена з релігійними уподобаннями. Через свою відкритість до конкретних імен або до збереження традицій, учні хотіли би знову використовувати імена, які виражають місцеву ідентичність, особливо якщо колишні носії імен були видатними історичними постатями регіону.Abstract. The purpose of the study is twofold: on the one hand, it examines the expression of trends in globalisation and local identity in the Christian names of grade 5–8pupilsat three research points in the Abaúj micro-region: Baktakék, Forró and Krasznokvajda. On the other hand, it presents a special Hungarian lesson organised in the primary schools of the settlements entitledYour destiny is in your name,in order to support educationbased on local values, to promote knowledge on onomastics, and to raise awareness of names as tools expressing ethnic and religious identity. The first part of the study explains the choice of the title Your destiny is in your name, while the second part summarises the objectives of theCreative Region Projects, which provide the framework for the lessons; it then presents the ethnic and religious diversity of the selected settlements. According to census data, these settlements have a dual identity rate of 37–39%, making the support of local identity through education a key objective. The third part analyses the Christiannames of 121 pupils, followed by the fourth part, which presents the special lessons. Finally, the study concludes that the pupils’Christiannames mainly reflect globalisation trendsinstead of viewing their names as a wayof expressing local identity.National and international celebrities have a strong influence on the choice of names, especially in this region, where rare, special names offer uniqueness against the uncertainty of social prominence. The lessons also pointed out that pupilsgenerally associate the origin of a name with the background of its ‘iconic’name-bearerwhich further directs the name stock in the direction of choosing international names, as these name-bearers represent high prestige. Among the names of foreign origin conveyed by the media, there are also names preferred by the community’sreligious affiliation (e.g., Anastasia, Helena), but the modern name-bearersdo not see them as expressions of religious identity. The use of Hungarian names is not only an expression of the sense of Hungarian identity either, since some of these names are hereditary in the families, while others are also common or popularnames. The development of religious identity is hindered by the fact that the churches of the small settlements lackpermanent service, and the schools in the study are maintained by the school district authorities, thus the names conveyed by the liturgy arebecoming increasingly distant from the pupils. The experience from the special lessons indicates that pupilswere unable to identify names preferred by religious affiliation. Due to their openness to unique names or a commitment to tradition, the pupilswould be willing to reintroduce names that express local identity especially if those names belonged to historically significant figures with high prestige