Ludovika HU Journals
Not a member yet
6289 research outputs found
Sort by
Légi forgalmi irányítók képzésének és kiválasztásának perspektivikus lehetőségei XR-alapokon humánteljesítmény-diagnosztikai támogatással
Get PDFThe increase in air traffic puts an increased burden on air traffic controllers, and more and morepeople are needed. Traditional training methods are not always suitable for objectively measuringthe success and training progress of candidates, and we assume that one of the keys to success isthe individual’s performance under increased stress. In our research, we examined, among otherthings, the relationship between stress and performance using XR-based simulation and human performance diagnostic measurements. The results are promising, but studies on a larger sample are needed for the wider introduction of the method.A légi forgalom növekedése fokozott terhelést ró a légi forgalmi irányítókra, miközben egyre több emberre lenne szükség. A hagyományos képzési módszerek nem mindig alkalmasak a jelöltek beválásának és képzési előmenetelének objektív mérésére, feltételezésünk szerint a beválás egyik kulcsa az egyén teljesítőképessége fokozott igénybevétel mellett. Kutatásunkban XR-alapú szimulációval és humánteljesítmény-diagnosztikai mérésekkel vizsgáltuk többek között a stressz és a teljesítmény összefüggéseit. Az eredmények ígéretesek, de a módszer szélesebb körű bevezetéséhez további, nagyobb mintán végzett vizsgálatokra van szükség
Magyary Zoltán szerepe Klebelsberg Kunó tudománypolitikai reformjában
Get PDFThis study endeavours to elucidate the role of Zoltán Magyary in the reform of science policy that was implemented by Count Kunó Klebelsberg. Klebelsberg led the cultural department in Hungary for approximately a decade during the tenure of István Bethlen as prime minister. His ministry encompassed two complementary features: the development of the ideological and cultural background for conservative consolidation and the energetic organisation of the institutional system necessary for this. Magyary played a significant role in devising and implementing a considerable portion of the latter activity. In addition to a partial presentation of his professional achievements, this work is accompanied by a minimal biography of his cultural policy activities from the beginning to the Klebelsberg reform.A tanulmány Magyary Zoltán szerepét kísérli meg bemutatni a gróf Klebelsberg Kunó által végrehajtott tudománypolitikai reformban. Klebelsberg közel egy évtizeden át vezette Bethlen István miniszterelnöksége alatt a kultusztárcát Magyarországon. Miniszterségének két egymást kiegészítő sajátossága a konzervatív konszolidáció ideológiaikulturális hátterének kidolgozása és az ehhez szükséges intézményrendszer energikus megszervezése. Az utóbbi tevékenység nem csekély részét Magyary dolgozta ki és valósította meg. Jelen munkában az ő szakmai teljesítményének részleges bemutatásához minimális életútleírás is párosul, amely a kezdetektől a klebelsbergi reformig mutatja be kultúrpolitikusi tevékenységét
Digitális tudásterek és szolgáltatások a közszolgálat-fejlesztésben
Get PDFDigitalisation has significantly transformed the tools and methods of the Hungarian civil service continuing education system. The foundational model of the current system of continuing education was launched in 2012, when the continuing education of the entire public administration personnel became a part of a centralised organisational and development system. By the early 2020s, continuing education had shifted towards a more flexible, decentralised and specialised model.
The authors propose a systematisation model for centralised and decentralised civil service continuing education (1), and through the analysis of the strategic and technological environment (2), they present the gradual change of the organisational paradigm and quantitatively examine the qualitative correlation of these changes (3), with quality understood as more effective learning and competence development.
The study formulates its thesis based on the conclusions drawn from the learning satisfaction assessments conducted over the past ten years, arguing that further decentralisation can enhance the quality of training (4). The findings may provide impact assessment considerations for regulatory bodies in the strategic planning of public service development.A digitalizáció a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer eszközeit és módszereit jelentősen átformálta. A továbbképzés jelenkori rendszerének alapmodellje 2012-ben indult el, amikor a teljes közigazgatási személyzet továbbképzése központosított szervezési és fejlesztési rendszer részévé vált. A továbbképzés a 2020-as évek elejére a rugalmasabb, decentralizált és specializált modell felé tolódott el. A szerzők rendszerezési modellt kínálnak a centralizált és a decentralizált közszolgálati továbbképzésnek (1), valamint a stratégiai és a technológiai környezet elemzésén (2) keresztül, kvantitatív módon mutatják be a szervezési paradigma fokozatos változását és a változások minőségi korrelációját (3), minőségnek a hatékonyabb tanulást és a kompetenciafejlesztést tekintve. A tanulmány az elmúlt tíz év tanulási elégedettségméréseire épülő következtetésekből állítja fel azt a tézist, amely szerint a további decentralizáció biztosítani tudja a képzések minőségének javulását (4). A következtetések hatáselemzési szempontokat adhatnak a szabályozó szervek számára a közszolgálat-fejlesztés stratégiai tervezésében
A legitim autoritás problémája: kora újkori magyar esettanulmányok
Get PDFThe theory of war is rooted in a long-standing philosophical and theological tradition that seeks to justify or reject armed conflicts based on moral, legal, political, and philosophical considerations. This study examines the diverse techniques of war justification, with a particular focus on the perspectives of early modern Hungarian thinkers such as István Werbőczy, Péter Pázmány, Miklós Zrínyi, and Gábor Bethlen. By analyzing premodern Hungarian theories, the research aims to situate these figures within the broader intellectual tradition while also exploring how they interpreted the problem of war in light of the political and religious challenges of their time.
At the core of this investigation lies the problem of legitimate authority, a fundamental principle of just war theory that determines who possesses the legal and moral right to wage war. The study examines the shifting ethical and legal assessments of warfare and their applicability across different social and political contexts. By highlighting the varying approaches to legitimacy among the analyzed authors, this research sheds light on the evolving foundations of war justification and its implications for sovereignty, governance, and moral responsibility in early modern Hungarian discourse.A háború elmélete hosszú filozófiai és teológiai hagyományra épül, amely erkölcsi, jogi, politikai és filozófiai szempontok alapján igyekszik igazolni vagy elutasítani a fegyveres konfliktusokat. Jelen tanulmány e háborús igazolási technikák sokféleségét vizsgálja, kiemelt figyelmet fordítva a kora újkori magyar gondolkodók – Werbőczy István, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor – nézeteire. A premodern magyar elméletek elemzésével a kutatás egyrészt e gondolkodók helyét kívánja meghatározni az egyetemes filozófiai hagyományban, másrészt feltárja, miként értelmezték a háború kérdését saját koruk politikai és vallási kihívásainak tükrében.
A vizsgálat középpontjában a legitim autoritás problémája áll, amely az igazságos háború elméletének egyik alapvető elveként határozza meg, hogy ki rendelkezik a háború indításának jogszerű és erkölcsi felhatalmazásával. A tanulmány feltárja a háború etikai és jogi megítélésének változásait, valamint ezek alkalmazhatóságát különböző társadalmi és politikai kontextusokban. Az elemzett szerzők eltérő legitimációs megközelítéseinek bemutatásán keresztül a kutatás rávilágít a háború igazolásának dinamikusan változó alapjaira, valamint annak következményeire a szuverenitás, kormányzás és erkölcsi felelősség kora újkori magyar diskurzusaiban
A Ciróka-völgy és az Orosz-hágó második világháborús védelmi rendszere
Get PDFThe study presents the defence systems and their construction in the Ciróka Valley and Orosz Pass areas, which were annexed to Hungary during the Hungarian-Slovakian "Little War". The construction of field fortifications at the strategically well-defendable areas of the valley continued until the arrival of the front line, in mid-October, 1944. The German-Hungarian defence was attacked by the army corps of the 1st Guards Army, the strongest army of the 4th Ukrainian Front, created for the Carpathian operation. In the Carpathian Mountains and the Valley of the Ciróka stream, a series of fortifications and defences capable of regular counter-attacks stood in the way of the attacking Soviet troops. As a result of 40 days of continuous offensive operations, the units of the 1st Guards Army were able to occupy the main Carpathian ridge with all the passes only on 18 October, 1944. The settlement of Takcsány and its surroundings, which functioned as an important logistical centre, were only finally occupied by the Red Army in mid-November.A tanulmány bemutatja a magyar–szlovák „kis háborúban” Magyarországhoz csatolt Ciróka-völgy és az Orosz-hágó környékének védelmi rendszereit, azok kiépítését. A völgy stratégiailag jól védhető területein a tábori erődítések kialakítása a frontvonal megérkezéséig, 1944. október közepéig folyamatos volt. A német–magyar védelmet a Kárpátok hadműveletre létrehozott 4. Ukrán Front legerősebb hadserege, az 1. gárdahadsereg seregtestei támadták. A Kárpátokban és a Ciróka-patak völgyében a tábori erődítések sora és a rendszeres ellenlökésekre képes védelem állta útját a támadó szovjet csapatoknak. Az 1. gárdahadsereg egységei 40 napos, folyamatos támadó hadműveletek eredményeként csak 1944. október 18-án tudták birtokba venni a Kárpátok főgerincét az összes hágóval. A fontos logisztikai központként funkcionáló Takcsány települést és környékét csak november közepén foglalta el véglegesen a Vörös Hadsereg
Unmanned Aerial Vehicles in Türkiye’s Defence and Foreign Policy
Get PDFIn recent years, the Turkish defence industry has experienced a major revolution in Unmanned Aerial Vehicle (UAV) technology. Domestically produced Unmanned Aerial Vehicles (UAVs) are used in many areas, especially in reconnaissance, intelligence and military operations. This has made Türkiye gain international prestige.
This study examines the recent UAV revolution of the Turkish defence industry and its impact on Türkiye’s current and future defence strategy. First of all, it provides a detailed account of Türkiye’s determination to produce its unmanned aerial vehicles. Then, the first uses of UAVs and the role of this technology in the successful operations of the Turkish military are discussed. The impact of Turkish drones in different geographies such as Syria, Libya and the Karabakh War is analysed in a comprehensive and detailed manner.
In conclusion, the revolutionary advances of the Turkish defence industry in UAV technology are summarised, which enhance the country’s military capabilities and provide a significant competitive advantage in the international arena
A kockázatmentes háború paradoxona
Get PDFDisruptive technology carries the possibility of placing the soldier further away from the battlefield, which implies a decrease in the risk that the citizens will have to make sacrifices for the interests of the homeland. However, it is not appropriate to assess what changes can be predicted in warfare by the military effects of the disruptive technologies. Society, economy and politics are just as exposed to technological changes as warfare, which shapes the possible future as a complex adaptive system. Riskless warfare may only be unaffected from unforeseen consequences in certain areas, but it is a fact that the anomalies that are already emerging today are fundamentally challenging current theories.A fejlődő technológia magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egyre messzebb helyezi a katonát a harcmezőtől, amely alapján a kockázat – hogy egy nemzet fiainak áldozatot kell hozniuk a haza érdekeiért – csökkenést feltételez. Azonban nem lehet vegytisztán a technológia adta lehetőségek alapján kijelenti, hogy milyen változások prognosztizálhatók a hadviselésben. A társadalom, a gazdaság és a politika ugyanúgy ki van téve a technológiai változásoknak, mint a hadviselés, amely komplex adaptív rendszerként formálja a lehetséges jövőt. A kockázatmentes hadviselés talán csak bizonyos területein lehetnek mentesek az előre nem látható következményektől, azonban tény, hogy azon anomáliák, amelyek már napjainkban mutatkoznak, alapjaiban rengetik meg az érvényben lévő teóriákat
Szabályozási szemléletváltás: A NIS2 hatása a magyar kiberbiztonsági szabályozásra
Get PDFThe study examines the development of Hungarian cybersecurity regulation through a comparison of Act L of 2013 and Act LXIX of 2024, with particular attention to the impact of the European Union\u27s NIS2 directive. The research presents how the regulatory approach evolved from a focus on the protection of state electronic information security towards a more comprehensive cybersecurity ecosystem based on risk management and incident handling. A detailed analysis reveals structural, terminological, and strategic changes in the legislative texts, highlighting how the regulatory environment has adapted to the rapid evolution of threats associated with digitalization. The study emphasizes that the new challenges related to digital transformation necessitated the expansion and updating of legislation, a trend observable at technological, organizational, and regulatory levels alike. The findings underline that modern cybersecurity regulation not only focuses on technological protective measures but also places significant emphasis on strengthening resilience, adopting a risk-based approach, and reinforcing national-level coordination, thereby contributing to the creation of a unified level of cybersecurity across the European Union.A tanulmány a magyar kiberbiztonsági szabályozás fejlődését vizsgálja a 2013. évi L. törvény és a 2024. évi LXIX. törvény összehasonlításán keresztül, különös tekintettel az Európai Unió NIS2 irányelvének hatására. A kutatás bemutatja, miként alakult át a szabályozás szemlélete az állami elektronikus információbiztonság védelmét célzó megközelítéstől egy átfogóbb, kockázat- és incidenskezelésre épülő kiberbiztonsági ökoszisztéma irányába. Részletes elemzés tárja fel a jogszabályi szövegek strukturális, terminológiai és stratégiai változásait, rávilágítva arra, hogy a szabályozási környezet hogyan igazodott a digitalizációval járó fenyegetések gyors evolúciójához. A tanulmány rámutat, hogy a digitalizációval összefüggő új kihívások szükségessé tették a jogszabályok kibővítését és aktualizálását, ami technológiai, szervezeti és hatósági szinten egyaránt megfigyelhető. A kutatás eredményei azt hangsúlyozzák, hogy a modern kiberbiztonsági szabályozás nemcsak a technológiai védelmi intézkedésekre, hanem az ellenálló képesség növelésére, a kockázatalapú szemléletre és a nemzeti szintű koordináció megerősítésére is kiemelt figyelmet fordít, ezzel hozzájárulva az Európai Unió egységes kiberbiztonsági szintjének megteremtéséhez
Invisible Markets, Visible Weaknesses: The Institutional Roots of Informal Economy in Southeast Europe
Get PDFThe informal economy has been a consistent threat to development policy, particularly in Southeastern Europe, where institutional vulnerability and macroeconomic fluctuations are common. This paper examines institutional and macroeconomic factors behind informality across 2012–2024, denoting control of corruption, effectiveness of anti-money laundering, inflation, unemployment, contract enforcement, and economic freedom. Employing panel data from well-regarded international sources, the paper estimates the econometric result using the Arellano–Bover and Blundell–Bond System GMM estimator, which incorporates the endogeneity, unobserved heterogeneity, and the dynamic effects. Results reveal strong path dependence, as lagged informal activity is statistically significant. Corruption control and the enforcement of contracts lead to lesser informality, whereas AML controls, surprisingly, enhance informality; hence, there are gaps in institution implementation. Inflation and unemployment heighten the informal behaviour, whereas economic freedom checks such behaviour. The research gap discussed is the lack of a combination of institutional and macroeconomic approaches to informality in the post-transition economy. The results presented provide practical implications for strengthening and formalising institutions