Publication in University of Dunaújváros
Not a member yet
485 research outputs found
Sort by
Banki előrejelző rendszer informatikai hátterének meghatározása
A cikk célja egy előrejelző rendszer elkészítéséhez szükséges háttér-infrastruktúra meghatározása. Az előrejelző rendszernek az OTP Bank Nyrt. személyikölcsön-igénylések beérkezési volumenére vonatkozó becslést kell adnia. A modellnek képesnek kell lennie legalább egy héttel előre, félórás bontásban megjósolnia a beérkező igénylések darabszámát, melynek alapján beosztástervezés készíthető (optimalizálva a munkaerőforrást), csökkenthető a működési költség, valamint növelhető az ügyfélelégedettség.
Jelen cikkben az előrejelzést lehetővé tevő informatikai rendszer kerül bemutatásra.
The target of this article that to define a back-end infrastructure for a predictive modelling system. This kind of predictive modelling system needs to take estimate for the incoming volume of personal loan of OTP Bank PLC. The model needs to do estimation by thirty minutes periodically
interval for the incoming values at least one week advance whereby it possible to define a distribution of work time plan (optimize the source of labour), reducible the operation costs and increasable the consumer satisfaction too. In this article the IT infrastructure for predictive modelling is introduced
Az elektromobilitás bevezetési lehetőségeinek vizsgálata Dunaújvárosban − a város légszennyezési mutatóinak függvényében : (1. rész).
Jelen tanulmányban az elektromobilitás bevezetési lehetőségeit vizsgáltuk Dunaújvárosban, a város légszennyezettségi mutatóinak figyelembevételével. Ismertettük a közlekedés által okozott levegőszennyező
anyagokat és azok egészségügyi hatásait. Részletesen elemeztük Dunaújváros levegőszennyezettségi adatait az automatikusan működő mérőállomás és a manuális mérési rendszer több éves adatai alapján. Bemutattuk a SO2, NOX, NO2, NO, CO, O3 és a PM10 szálló por levegőben mért 24 órás koncentrációit, és összehasonlítottuk az egészségügyi határértékekkel. Bemutattuk a PM10 szálló por füstköd tájékoztatási és riasztási küszöbátlépéseinek eredményeit
is. Dunaújvárosban a légszennyezettség terén a legtöbb problémát a PM10 szálló por koncentrációjának magas értékei okozzák, mely a városban döntően ipari eredetű. Gyakoriak a 24 órás egészségügyi határérték-túllépések, időnként szmog tájékoztatási és riasztási küszöbátlépések is előfordulnak. Időnként a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid órás átlagkoncentrációi is magasak. A jelentős ipari légszennyező háttér miatt ismertettük a főbb ipari légszennyezőanyag kibocsátásokat is. A közlekedés által okozott káros kibocsátásokat a helyi autóbusz közlekedés adataival modelleztük. A kapott adatok alapján a motorizáció növekedésével a közlekedés okozta levegőszenynyezés is jelentős, és káros hatását közvetlenül az ember tartózkodási helyén, a troposzféra legalsó részén fejti ki. Megvizsgáltuk a városban bevezetendő elektromobilitás levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az elektromobilitás bevezetésének komplex intézkedései pozitív hatással lehetnek Dunaújváros levegőminőségére. Kiemelendő, hogy a helyi és helyközi autóbuszos közlekedés elavult gépparkját mindenképpen kívánatos az alacsony, illetve zéró kibocsátású autóbuszokra, köztük elektromos buszokra cserélni. Minden olyan intézkedés, mely a levegőminőség javulását eredményezi Dunaújvárosban, mindenképpen javasolt
A népesedési folyamatok vizsgálata Leslie és Verhulst-modellek egyesítésével
Közismert tény, hogy a magyar népesedési helyzetet hosszabb
idő óta kedvezőtlen demográfiai mutatók, negatív tendenciák jellemzik. A népesség létszámának közel harminc éve tartó csökkenésének egyik alapvető oka a születések igen alacsony száma. Célom volt, hogy megfelelő modellt találjak és ezáltal én is saját számítást tudjak végezni a népesség és ezen belül a korcsoportok számának becslésére. A választásom egy az ökológiában gyakran használt modellre eset, amelyet Leslie dolgozott ki. A modell egyik hátránya, hogy időben nem változó termékenységi és halandósági paraméterek esetén az exponenciális növekedést adó Malthus-modellhez tart. Ezért
tudományosan megalapozott féket kellett a rendszerbe tenni, ezt a Verhulst-modell szolgáltatta, a környezeti eltartóképességi paraméter bevezetésével.
A szakirodalomban publikált, különböző bonyolultságú modellek becsléseivel jó egyezést mutat a Leslie-Verhulst-modell. Körülbelül 30 éves időtávra eredményesen használható mind az össznépesség, mind a korcsoportok számának becslésére
Az elektronikus környezetben végzett hallgatói tevékenységek sikerességének összevetése a különböző munkaformák szempontjából
A hatékonyság, a sikeresség, az eredményesség napjaink társadalmában az egyén által végzett tevékenységek minőségének egyfajta mutatóiként jelennek meg. Ezek a felnőttek esetében a munka, fiatal felnőttek esetében pedig az oktatás világában kerülnek leginkább előtérbe, mint értékfogalmak. A felsőoktatásban a hallgatói sikeresség támogatása érdekében változatos diszruptív innovatív technológiák és pedagógiai módszerek alkalmazásával valósul meg az információszerzés, -feldolgozás és tudásgenerálás. Számos munkaforma segíti a hallgatót, amelyek közül az egyéni és a csapatban végzett ú.n. teammunka a legelterjedtebb. Tudományos kutatások szerint a felsőoktatásban jelen lévő modern technológia iránt rettentően elkötelezett Y-generáció egyik jellemző tulajdonsága, hogy munkavégzésük során inkább kedvelik a teammunkát és szívesebben kollaborálnak, mintsem egyénileg dolgozzanak. A kérdés az, hogy a kedvelt csapatmunka munkaformában hatékonyabbak és sikeresebbek-e az egyének, vagy az egyénileg végzett munkának jobb a minősége? Kutatásunkkal sikeresség – minőség kérdéskörre fókuszálva keressük a választ a különböző munkaformákban végzett hallgatói tevékenységeket vizsgálva.
Efficiency, success, and effectiveness appear as indicators of quality of the individual's activities in today's society. As the most important value concepts, these come into view in work for adults and in education for youngsters. In order to support students’ success in higher education, a variety of disruptive innovative technologies and pedagogical methods are applied to obtain, process, and generate knowledge. Numerous forms of work assist the student, of which individual work and teamwork are the most common. According to scientific research, one of the characteristics of Generation Y in higher education -who is extremely committed to modern technology- is that they prefer working in teams and collaborating rather than working individually. The question is that are individuals more efficient and successful in the favored teamwork, or is the quality of individual work better? In our research we look for the answer by focusing on the question of success and quality, while investigating student activities in different forms of wor
A népesedési folyamatok vizsgálata Leslie- és Verhulst-modellek egyesítésével
Közismert tény, hogy a magyar népesedési helyzetet hosszabb idő óta kedvezőtlen demográfiai mutatók, negatív tendenciák jellemzik. A népesség létszámának közel harminc éve tartó csökkenésének egyik alapvető oka a születések igen alacsony száma. Célom volt, hogy megfelelő modellt találjak és ezáltal én is saját számítást tudjak végezni a népesség és ezen belül a korcsoportok számának becslésére. A választásom egy az ökológiában gyakran használt modellre eset, amelyet Leslie dolgozott ki. A modell egyik hátránya, hogy időben nem változó termékenységi és halandósági paraméterek esetén az exponenciális növekedést adó Malthus-modellhez tart. Ezért tudományosan megalapozott féket kellett a rendszerben tenni, ezt a Verhulst-modell szolgáltatta, a környezeti eltartóképességi paraméter bevezetésével. A szakirodalomban publikált, különböző bonyolultságú modellek becsléseivel jó egyezést mutat a Leslie–Verhulst-modell. Körülbelül 30 éves időtávra eredményesen használható mind az össznépesség,
mind a korcsoportok számának becslésére.
It is a well-known fact that the population of Hungary has been characterized by unfavourable demographic indicators and negative tendencies for a long time. The very low number of births is one of the main reasons for the decline of the population nearly 30 years. My goal was to find the useful model, and so I will estimate the number of people in the population, including the age groups. My choice is a case of an ecology model that Leslie has worked out. One of the drawbacks of the model is that it maintains the exponential growth of the Malthus model in the case of time-dependent fertility and mortality parameters. That is why the system had to be scientifically based, provided by the Verhulst
model, with the introduction of the environmental retention parameter. The Leslie-Verhulst model has a good match with the estimates of models of various complexities published in the literature. It can be used effectively to estimate the
total population and age group for about 30 years
Az elektromobilitás időszerűsége. Szükséges, mégsem elégséges feltétele civilizációnk fennmaradásának : (1. rész).
Mára kétségtelenül igazolt tény: A 18. században kezdődött
ipari forradalom, így emberi tevékenység, okozza a globális felmelegedést és a kapcsolódó következményeket. Teremtett és épített világunk végjátéka majdnem elérte drámai csúcspontját. Újjá kell építeni és át kell alakítani az
alkalmazott technológiákat és a vonatkozó társadalmi struktúrákat annak érdekében, hogy az emberiség képes legyen megmenteni a Földet. Nincs választásunk a tekintetben, hogy szeretnénk-e ezt a transzformációt, vagy sem. Meg kell tennünk. És pillanatnyilag nem tudjuk, hogy ebben mennyi időnk maradt a társadalmi-gazdasági paradigma-változás megvalósítására. Amit könnyedén kijelenthetünk, és ami felől szemernyi kétség sem maradt: Azonnal meg kell kezdeni a rendszer újratervezését és az általános értékváltást életünk minden minden területé
Az elektromobilitás bevezetési lehetőségeinek vizsgálata Dunaújvárosban − a város légszennyezési mutatóinak függvényében : (2. rész).
Jelen tanulmányban az elektromobilitás bevezetési lehetőségeit vizsgáltuk Dunaújvárosban, a város légszennyezettségi mutatóinak figyelembevételével. Ismertettük a közlekedés által okozott levegőszennyező
anyagokat és azok egészségügyi hatásait. Részletesen elemeztük Dunaújváros levegőszennyezettségi adatait az automatikusan működő mérőállomás és a manuális mérési rendszer több éves adatai alapján. Bemutattuk a SO2
, NOx, NO2, NO, CO, O3 és a PM10 szálló por levegőben mért 24 órás koncentrációit, és összehasonlítottuk az egészségügyi határértékekkel. Bemutattuk a PM10 szálló por füstköd tájékoztatási és riasztási küszöbátlépéseinek eredményeit
is. Dunaújvárosban a légszennyezettség terén a legtöbb problémát a PM10 szálló por koncentrációjának magas értékei okozzák, mely a városban döntően ipari eredetű. Gyakoriak a 24 órás egészségügyi határérték-túllépések, időnként szmog tájékoztatási és riasztási küszöbátlépések is előfordulnak. Néha a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid órás átlagkoncentrációi is magasak. A jelentős ipari légszennyező háttér miatt ismertettük a főbb ipari légszennyezőanyag kibocsátásokat is. A közlekedés által okozott káros kibocsátásokat a helyi autóbusz közlekedés adataival modelleztük. A kapott adatok alapján a motorizáció növekedésével a közlekedés okozta levegőszennyezés
is jelentős, és káros hatását közvetlenül az ember tartózkodási helyén, a troposzféra legalsó részén fejti ki. Megvizsgáltuk a városban bevezetendő elektromobilitás levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását.
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az elektromobilitás bevezetésének komplex intézkedései pozitív hatással lehetnek Dunaújváros levegőminőségére. Kiemelendő, hogy a helyi és helyközi autóbuszos közlekedés elavult gépparkját mindenképpen kívánatos az alacsony, illetve zérókibocsátású autóbuszokra, köztük elektromos buszokra cserélni. Minden olyan intézkedés, mely a levegőminőség javulását eredményezi Dunaújvárosban,
mindenképpen javasolt
A Molker Elektro Kft. raktárában az elfekvő készlet kialakulása és hatékony kezelése 2. rész
A készletgazdálkodási rendszer sikeres kialakítása a készletmennyiségek meghatározásához alkalmazható készletfogalmak tartalmi tisztázását igényli. A készletfogalmak lehetővé teszik készletszintek megfogalmazását készletgazdálkodási modellek számára, úgy hogy a használt fogalmak készletféleségtől függetlenül alkalmazhatók. A legismertebb készletfogalmakat az alábbiakban foglaljuk össze:
– Biztonsági – minimális – készlet: Az a készletnagyságrend, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. Ha ebből a készletből valamennyi is felhasználásra kerül készlet-utánpótlási vagy egyéb problémából adódóan, akkor
azt a követő rendelésnél pótolni szükséges.
– Folyókészlet: Az a készlet, amelyik két utánpótlási időpont között biztosítja a folyó felhasználás anyagszükségletét.
– Átlagkészlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege. Egyenletes termelési felhasználás mellett a vállalatnál a meghatározott készletféleségből átlagosan ennyi lelhető fel.
– Maximális készlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet összege (az adott készletből maximálisan tartható nagyságrend.
– Jelzőkészlet: A készlet ezen szintjére való lefogyása esetén kell az utánpótlást biztosító rendelést feladni.
A készlettervezés kiindulópontja alapvetően a vállalkozás éves gazdálkodási tevékenységét koordináló üzleti (taktikai) terv, amelyből kiindulva határozhatók meg a vállalat által finanszírozható készletek nagysága, annak különböző készletféleségenkénti összetétele, továbbá területileg elkülönült termelőhelyek közötti megosztása. A készlettervek megfelelő színvonalú elkészítése feltételezi a készletezéssel (készletgazdálkodással) szembeni kereslet értékesítési tervre épülő meghatározását. A fogyasztói igényekre alapozott értékesítési terv alapján első lépésként a termelési feladatok kerülnek kimunkálásra termelőüzemi, illetve vállalati bontásban. Ezt egészíti ki az üzemfenntartás éves terve szerinti alkatrészigény, mint amely szintén kereslettel jelenik meg a készletgazdálkodás felé. A független keresletű készletelemeknél (amelyeknek a beszerzése önállóan szervezhető) a gazdálkodók feladata a készletszint szabályozása (a kereslethez igazodó „se túl kevés, se túl sok készlet” tartása). A gazdálkodásért felelős személyek
a szabályozást a készletek utánpótlására (megrendelésére) vonatkozó döntés útján tudják megvalósítani
Költséghatékony okosotthon megoldás
Az IoT eszközök elterjedésével az okosotthon megoldások is
egyre nagyobb teret kapnak. Az igazi okosotthonok nem csak kényelmesen távolról vezérelhetőek, hanem önállóan irányítják az ingatlant a maximális energia megtakarításra, a kényelemre és a biztonságra törekedve. Számos gyártó kínál okosotthon rendszereket, de ezek mellett megjelentek olcsó megoldást kínáló rendszerelemek is mind szoftver, mind hardver tekintetében. Az előadás is egy olyan megoldást mutat be, amely költséghatékony kialakítása ellenére megfelel az okosotthonoktól elvárható funkcionalitásnak.
With the spread of IoT devices, smart home solutions are becoming more and more widespread. Real smart homes are not only conveniently remotely controlled, they also control the property independently for maximum energy savings, comfort and security. Many manufacturers offer smart home systems, but in addition to that, low-cost system components
appeared in both software and hardware. The article also presents a solution that, despite its cost-effective design, meets the functionality expected of smart homes
A duális képzés és a társadalmi szféra közötti kommunikáció hatékonyságának fejlesztési lehetőségei az érintett hallgatók megítélésének tükrében
Az elmúlt évtizedben jelentős változások zajlottak a felsőoktatás és a munkaerőpiac sajátos kommunikációs folyamatainak tekintetében.
Az oktatási rendszert fokozatos átalakulás jellemezte, melynek ma már aktív része a duális képzési forma. A rendszer elindult a 21. századi elvárásokhoz igazodó modernizáció útján, amelyben a jelen kor követelményeinek megfelelő színvonalú oktatási, infrastrukturális környezetben kerül sor a képzési folyamat lebonyolítására. A duális képzés koncepciójának lényege a gyakorlatorientált alapképzési szakokon folytatott képzés azon formája, amelyben a
szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva pozitívan változtatják a hallgatók szakmai kompetenciáit, a vállalati környezethez kapcsolódó
ismereteit és erősítik a szervezeti kultúrához való kötődést. A gazdasági és oktatási szférát összekapcsoló képzés bevezetésének jelentősége abban áll, hogy a végzett hallgatók az elméleti tudás megszerzésével párhuzamosan
megtapasztalják a valós munkahelyi környezet sokrétű mechanizmusait. A duális képzések fejlesztésének érdekében nemcsak képzési rendszer modernizációjának, hanem esetenként sajátos kommunikációjának pozitív változtatása egyaránt prioritásként kezelendő