Publication in University of Dunaújváros
Not a member yet
485 research outputs found
Sort by
Hogyan oktatnak a szaktanárok a szakmai képzésben?. (Hallgatói vélemények a módszertani fejlesztésről)
Az elmúlt három évtizedben a magyar szakképzés intézményrendszerét és tartalmát az állandó változás jellemezte, a reformok sorozata mégsem érte el célját. A folyamatos struktúra és tartalmi változás frissítette ugyan a szakképzési infrastruktúrát, korszerű tantervek készültek, de ezt a modernizálást csak szerény mértékű szakmódszertani átalakítás kísérte. A megvalósított fejlesztési programok mindegyike tett ugyan erőfeszítéseket a szakmai tanárok metodikai tudásának továbbfejlesztésére, de a szakmai tárgyak tanításának módszereiről, a szakmai tanárok módszertani kultúrájáról szóló kutatásokról szinte alig olvashattunk a szakmai sajtóban. A szaktanárképzés legfontosabb kérdése, hogy hogyan készítsük fel a leendő szaktanárokat szaktárgyaik oktatására, hogyan lehet a következő generáció elvárásait teljesíteni. Tudnak- e a pedagógusok alkalmazkodni a kialakult helyzethez, hogyan szervezik és valósítják meg az oktatási tevékenységeiket, amely magában foglalja a tanítási módszerek, technikák, eszközök és stratégiák tudatos alkalmazását annak érdekében, hogy a diákok minél hatékonyabban elsajátítsák a tananyagot. Tanulmányunkban a Dunaújvárosi Egyetemen végzett kutatásnak – amelyet kérdőíves módszerrel az intézmény tanár szakos hallgatói körében 2024-ben végeztünk – azt a részét kívánjuk bemutatni, amely a tanárképző intézet hallgatóinak véleményét foglalja össze, a hazai szakképzés megítélésére, fejlesztésére vonatkozóan. In the past three decades, the institutional system and content of Hungarian vocational training have been characterized by constant change, but the series of reforms have not achieved their goal. Although the continuous structural and content changes have updated the vocational training infrastructure, modern curricula have been prepared, this modernization has been accompanied by only a modest degree of vocational methodological transformation. Although all of the implemented development programs have made efforts to further develop the methodological knowledge of vocational teachers, we have hardly read about research on the methods of teaching vocational subjects and the methodological culture of vocational teachers in the professional press. The most important issue in vocational teacher training is how to prepare future vocational teachers to teach their vocational subjects, how to meet the expectations of the next generation. Can teachers adapt to the current situation, how do they organize and implement their educational activities, which includes the conscious application of teaching methods, techniques, tools and strategies in order for students to master the curriculum as effectively as possible? In our study, we would like to present the part of the research conducted at Dunaújváros University – which was conducted among the institution's teacher training students in 2024 using a questionnaire method – that summarizes the opinions of the students of the teacher training institute regarding the assessment and development of Hungarian vocational training
Az Alfa lesz a „legzöldebb” generáció?
Hazánkban a környezeti nevelés egyre komplexebb formát ölt, amely nemcsak ismereteket, hanem értékrendet és gyakorlati készségeket is közvetít. Az oktatási szintekhez igazodó programok és módszerek széles spektrumot biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy a környezettudatos magatartás fejlődjön már gyermekkortól kezdve, és a felnőttkorban is fenntartható életvitellé váljon. 2019-ben a környezeti nevelésben való jártasság megjelenése a pedagóguskompetenciákban, és a pedagógusok mindennapokban megvalósuló munkájában elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a diákok környezeti attitűdjei pozitív irányban fejlődjenek. Azonban több hazai vizsgálat is kimutatta, hogy az egyes iskolák vagy pedagógusok kezei között megvalósuló környezeti és fenntarthatóságra nevelés minősége között jelentős különbségek vannak, így az iskolák között nagy eltérések lehetnek. Összességében elmondható, hogy az oktatási és nevelési tevékenységek esetén sokkal átgondoltabb, egységesebb, jobban szabályozott és hatékonyabb módon kellene a környezeti és fenntarthatóságra nevelés kérdéskörét kezelni, megvalósítani. Jelen kutatásban nem csupán az alfa-generációsok tárgyi tudását kívánom vizsgálni, hanem a környezethez, fenntarthatósághoz való attitűdjüket is. Vajon az óvodai és általános iskolai környezeti nevelés megfelelő alapot szolgáltatott számukra ahhoz, hogy egy új, környezettudatosabb nemzedék nőhessen fel, akik képesek lesznek megóvni Földünk megmaradt természeti értékeit és tudatosan gondoskodnak annak fenntarthatóságáról? Módszer: a kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket kombinálva vizsgálja az „iPad-generáció” környezeti és fenntarthatósági ismereteit és attitűdjeit. A felmérésben résztvevő 95 diák a DUE Bánki Donát Technikum kilencedik évfolyamos tanulója, akik 31 különböző általános iskolában végezték alapfokú tanulmányaikat. A kérdőívekben szerepelnek konkrét környezetvédelmi ismeretekre, cselekedetekre vonatkozó kérdések, illetve a fiatalok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállására vonatkozóak is. A kérdőív kitöltése után 6–8 fős diákcsoportokkal került sor interjúk levezetésére, amelyek során mélyebb megértést lehetett nyerni a diákok környezethez, természethez való kötődéséről, viszonyulásáról, személyes tapasztalatairól és iskolai környezetük szerepéről. Eredmények: A kutatás során bizonyosságot nyert az a feltételezés, miszerint az általános iskolából kikerült diákok környezeti ismeretei változó szinten állnak: míg bizonyos alapfogalmakkal (pl. hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás) tisztában vannak, a globális környezeti problémák azonban, mint a klímaváltozás, kevésbé egyértelműek a számukra. A diákok magatartásformái a fenntarthatóság irányába ugyanakkor általában pozitívak, és nyitottak a környezetbarát életmódra, ám a tényleges viselkedésük és mindennapi cselekedeteik (pl. energiatakarékosság, hulladékkezelés) nem feltétlenül tükrözik ezeket az attitűdöket. Összefoglalás: az eredmények arra is rámutatnak, hogy a diákok környezettudatosságának szintje és viselkedési szokásai nagymértékben függenek az iskolai környezeti nevelés minőségétől, illetve attól, hogy az adott iskolában mennyire integrálják a fenntarthatósági elveket a mindennapi oktatásba. Az oktatás formája, a tanári hozzáállás, valamint az iskolai projektek és tevékenységek fontos szerepet játszanak a diákok környezettudatosságának kialakításában, ezért rendkívül fontos ma olyan pedagógusok képzése, akik megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek e kiemelten fontos területen. In our country, environmental education is taking an increasingly complex form, imparting not only knowledge but also values and practical skills. In 2019, the emergence of environmental education skills in teachers' competences and in teachers' everyday work was a prerequisite for the positive development of students' environmental attitudes. However, several national studies have shown that there are significant differences between the quality of environmental and sustainability education in the hands of individual schools or teachers, and that there can be wide variations between schools. Overall, the issue of environmental and sustainability education should be addressed and implemented in a much more thoughtful, coherent, regulated and effective way in education and training activities. In the present research, I intend to examine not only the material knowledge of the alpha-generation, but also their attitudes towards the environment and sustainability. Has the environmental education they received in pre-school and primary school provided them with the right basis for raising a new, more environmentally aware generation, capable of preserving the Earth's remaining natural resources and consciously caring for its sustainability? Method: the research combines quantitative and qualitative methods to investigate the environmental and sustainability knowledge and attitudes of the "iPad generation". The 95 students participating in the survey are ninth-grade students of the DUE Bánki Donát Technical School, who have completed their primary education in 31 different primary schools. The questionnaires include questions on specific environmental knowledge, actions and attitudes of young people towards the environment. After completing the questionnaire, interviews were conducted with groups of 6–8 students to gain a deeper understanding of their behaviour and attitudes towards the environment, nature, personal experiences and the role of their school environment. Results: The research confirmed the hypothesis that the environmental knowledge of primary school leavers varies: while they are familiar with some basic concepts (e.g. waste management, recycling), they are less clear about global environmental issues such as climate change. At the same time, students' attitudes towards sustainability are generally positive and open to green living, but their actual behaviour and daily actions (e.g. energy saving, waste management) do not necessarily reflect these attitudes. Summary: the results also show that the level of environmental awareness and behavioural patterns of students depend to a large extent on the quality of environmental education in schools and the extent to which sustainability principles are integrated into everyday schooling. The form of teaching, the attitude of teachers, and school projects and activities play an important role in developing students' environmental awareness, and it is therefore crucial to train teachers with the appropriate competences in this crucial area
Konverteriszapos talajkeverék ólom- és cinktartalmának csökkentése filoextrakcióval
Kutatásunk fő célja olyan nagy fitoextrakciós potenciállal rendelkező növényfaj(ok) kiválasztása volt, amelyek által a konverteriszap magas ólom- és cinkkoncentrációja mérsékelhető. Kísérleteinkhez konverteriszap és
virágföld 5–10–15 %-os arányú keverékét, valamint négy tesztnövényt: bazsalikomot, mezei tarsókát, szárazbabot és kisvirágú bársonyvirágot használtunk. A minták ólom- és cinktartalmát salétromsavas–hidrogén-peroxidos roncsolást követően ICP–OES készülékkel mértük meg. A kapott eredmények szerint az iszap/talaj keverékek ólomtartalma átlagosan 35–61%-kal, cinktartalma pedig 32–60%-kal csökkent növényfajtól függően. A növényekben felhalmozódott ólom és cink leginkább (50–80%-ban) a tesztnövények gyökérzetében maradt, csak a kisvirágú bársonyvirág tudta ezeket az elemeket nagyobb
mértékben (45–48%-ban) a leveleiben is akkumulálni. A bioakkumulációs faktorszámok alapján az ólom akkumulációjában a szárazbab és a bazsalikom,
míg a cink felhalmozásában a bársonyvirág volt hatékonyabb. A transzlokációs faktorszámok szerint az ólmot csak a bársonyvirág, míg a cinket a bársonyvirág mellett a bazsalikom is mobilizálni tudta a felsőbb növényi részekbe
The main objective of our research was to select plant species with high phytoextraction potentials that could reduce the high lead and zinc concentrations in the converter sludge. For our experiments, mixture of converter sludge and potting soil was used in a ratio of 5–10–15% and four test plants: basil, marigold, bean and penny cress. The lead and zinc contents of the samples were measured by ICP-OES after nitric acid–hydrogen peroxide extraction. The results obtained showed that the lead content of the sludge/
soil mixtures decreased on average by 35–61 % and the zinc content by 32–60% depending on the plant species. The lead and zinc accumulated in the plants remained mostly (50–80%) in the root system of the test plants, only the marigold was able to accumulate these elements in its leaves to a higher extent (45–48%). Based on bioaccumulation factor ratios, dry bean and basil were more efficient in accumulating lead, while marigold was more efficient in accumulating zinc. According to the translocation factor ratios, lead could only be mobilized by marigold, whereas zinc could be mobilized by basil in addition to marigol
Nagy méretű, acélanyagú tengelyek technológiai folyamatának értékelemzése
Egy gépipari vállalat új ipari projektként Nagy méretű, acélanyagú tengelyek gyártását kezdte el. A cég fontosnak tartja a projekt megvalósítását, mert ezzel a gyártmánnyal szélesíteni tudja a termékkínálatát. A gyártmány paramétereit a vevő részletesen meghatározza. A technológia funkcióit a gyártmányból lehet szakszerűen levezetni. Az elemzések azt bizonyítják, hogy a funkcióhordozók (műveletek, egyes anyagok, szerszámok, berendezések stb.) különböző kombinációi elősegíthetik a technológia hatékonyságának növelését. A Dunaújvárosi Egyetem oktatói, egy hallgató, valamint a cég két vezetője értékelemzési projektet dolgoztak ki. A hallgató előzetesen részt vett értékelemzés tárgyú képzésben, ahol élő projektet mutatott be a gépipar területéről. A közösen kidolgozott projekt javaslatai már részben bevezetésre kerültek. A javaslatok teljes körű bevezetése elősegítheti a cég versenykésességének növelését. A Dunaújvárosi Egyetem pedig egy újabb esettanulmánnyal gazdagodik, amely támogathatja az értékelemzés oktatását. An Engineering company has started a new industrial project to manufacture large steel shafts. The company considers the project important because it will enable it to expand its product range. The parameters of the production are specified in detail by the customer. The functions of the technology can be deduced from the product. Analyses have shown that different combinations of function carriers (operations, materials, tools, equipment, etc.) can help to increase the efficiency of the technology. A value analysis project was developed by lecturers from the University of Dunaújváros, a student and two managers from the company. The student had previously attended a training course on Value Analysis, where he presented a live project in the field of mechanical engineering. The proposals of the jointly developed project have already been partially implemented. The full implementation of the proposals could help to increase the competitiveness of the company. And the University of Dunaújváros will have another case study to support the teaching of Value Analysis
Ön is tudja, ki volt Spartacus?. A hazai oktatási innovációk hosszú távú hatásai: tanterv- és tankönyvreform az 1950-es években
Az 1950-es évek oktatási reformjai jelentős változásokat hoztak oktatási rendszerünkben és a társadalom gondolkodásmódjában egyaránt. Bár sok pozitív és fejlődést hozó aspektusa is volt ezeknek a reformoknak, az erőteljes politikai ideológiai befolyás hatásai sokáig, még ma is kimutathatók. Ennek egyik példája a történelem egyébként jelentéktelen eseményének, a Spartacus-féle rabszolgafelkelésnek a legújabb történelem tantervekben való
megjelenése. Ez azt mutatja, hogy egy 70 évvel ezelőtti, ideológiai alapon megvalósított reform milyen mélyen és alapjaiban meghatározza a későbbi generációk értékrendjét.
The educational reforms of the 1950s brought about significant changes in both our educational system and the way society thinks. Although there were many positive and progressive aspects of these reforms, the effects of strong political ideological influence are noticeable even today.
One example of this is the appearance of an otherwise insignificant event in history, the slave revolt of Spartacus, in recent history curricula. This shows
how significantly can an ideologically based reform, which was introduced 70 years ago, affect the value system of future generations
A felsőoktatás innovációja, digitális átalakítása, módszertani megújítása a civil felhasználó szempontjából
A globális társadalmi, gazdasági kihívások, a megváltozott hallgatói igények, és a folyamatosan változó munkaerő-piaci elvárások, valamint az exponenciálisan fejlődő technológiák hatására az oktatási rendszer egészének, ezen belül a felsőoktatás átalakulásának is elérkezett az ideje. Ezen összefüggések ismerete a civil szféra számára, a saját tevékenysége szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Ma már jól látható, hogy a digitális korszak kihívásaira a hagyományos felsőoktatási modell nem tud hatékony választ adni, szükségszerűvé vált a digitális átalakítás és ezzel összefüggő módszertani, tanulásszervezési modellváltás. A hagyományos előadások anyaga az online térbe kerül át, oly módon kialakítva és a hallgatók által feldolgozva, hogy a gyakorlatokra érkező hallgatóság elmélyült tanulást valósíthat meg. Az oktatás átalakításának kiemelt területei: a 21. századi képességek fejlesztése; a társas együttműködéseken alapuló munkaformák alkalmazása; személyre szabottság; egyéni igények kialakítása; fejlesztő értékelési stratégiák alkalmazása; inspiráló, ösztönző, alapvetően digitális tanulási környezet kialakítása. A 21. században egyértelműen az egyéni és a társas tanulás kerül előtérbe. A kurzusok tervezése során fokozott figyelemmel kell lennünk a kulcskompetenciákra és a transzverzális készségek fejlesztésére, a szakmai (tantárgyi) kompetenciák fejlesztése mellett, amelyek a társas együttműködéseken alapuló tanulási tevékenységek nélkül nem tudnak megfelelő mértékben fejlődni. A tartalom és a tanulási folyamat személyre szabásának pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása nyithat új dimenziót az oktatásban. Tanulmányunkban bemutatunk egy lehetséges és megvalósítható modellt a felsőoktatás innovációjára, amely ötvözi az online, az egyéni tanulás, és a kooperatív, a kollaboratív és a projekt, illetve a csoportmunka előnyeit, amely elmélyült tanulást, tartós tudást eredményezhet. Global social and economic challenges, changing student needs, constantly evolving labour market expectations and exponentially developing technologies mean that the time has come for the education system as a whole, including higher education, to transform. Knowledge of this context is essential for the civil society sector, for its own activities. It is now clear that the traditional model of higher education cannot respond effectively to the challenges of the digital age, and digital transformation and the associated change in methodology and learning organisation have become a necessity. Traditional lecture material is being transferred to the online space, designed and processed by students in such a way that students coming for practical training can achieve in-depth learning. Priority areas for transforming education include: developing 21st century skills; using collaborative, peer-based working practices; personalisation, developing individual needs; using developmental assessment strategies; and creating an inspiring, stimulating, essentially digital learning environment. In the 21st century, there is a clear focus on individual and collaborative learning. In course design, we need to pay more attention to key competences and the development of transversal skills, alongside the development of professional (subject) competences, which cannot develop adequately without collaborative learning activities. And the use of artificial intelligence can open up a new dimension of personalisation of content and learning in education. In our study, we present a possible and feasible model for innovation in higher education that combines the benefits of online, individual learning with cooperative and collaborative project and group work that can lead to deep learning and lasting knowledge
A kisiskolák kompetenciamérési eredményének lehetséges hatása az intézmény működésére egy konkrét példán keresztül
Az iskolák teljesítményét sokféle módon mérik egy tanéven belül. Ez történhet a tanulók által kitöltött feladatalappal, vagy a versenyeken elért eredményükkel, esetleg a továbbtanulási mutatóval. Jelen cikk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy konkrét iskola 2017–2022 közötti időszakára vonatkoztatott kompetencia teszt eredményeit és javaslatot tesz arra, hogy ezen eredmények milyen közép- hosszú távú következtetéseket jelenthetnek az intézmény számára. Tárgyalásra kerül a kompetencia fogalma, fajtái, az EU és a NAT által meghatározott kulcskompetenciák, valamint a kompetenciamérés eredményeként született jelentés. School performance is measured in many different ways within a school year. This may be through the questionnaires that pupils complete, or their results in competitions, or even through the further learning indicator. The aim of this article is to present the results of a competency test for a specific school for the period 2017–2022 and to suggest what medium- to longterm implications these results might have for the institution. It will discuss the concept of competence, its types, the key competences defined by the EU and the NAT, and the report resulting from the measurement of competences. At the end of the article, the author concludes that these results should determine the functioning of the institution in the case of small schools
Annalyzing the opportunity of exporting Tungsram's vertical farm forage plant technology and its social impact
This research examines the possibilities of Tungsram to export its vertical farms as a technology with regards to the social impacts of this export on Hungary and on the importing countries. The research took place in Tungsram’s Budapest Headquarters, more precisely, its vertical farm built in 2021 for research and development purposes. Wheat, oat, rye, and barley proved to be the most suitable plants to cultivate in a vertical farm for forage purposes. Middle Eastern and North-African countries with water-scarcity
issues and a strong purchasing power were identified as the best partners to buy vertical farms. Hungarian companies could be attached to Tungsram’s value chain by providing know-how to the installation and running of vertical farms. This activity would create high-quality jobs in Hungary in the field of biology, engineering, and economics, result in economic growth and raise the standard of living. Regarding the importing countries, their foodsecurity and thus sovereignty would be enhanced. The import would create
jobs there as well, however, this would be less significant because of vertical farms’ high level of automatization.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: A1, F23, I3, J4,m2, O13, Q1, R1
Ez a kutatás a Tungsram lehetőségeit vizsgálja vertikális farmjainak technológiaként történő exportálására, tekintettel ennek az exportnak Magyarországra és az importáló országokra gyakorolt társadalmi hatásaira. A
kutatás a Tungsram budapesti központjában, pontosabban annak 2021-ben kutatás-fejlesztési céllal épült vertikális farmjában zajlott. A búza, zab, rozs és az árpa a legalkalmasabb növénynek a vertikális farmokban takarmányozási célra történő termesztésre. A vízhiányos problémákkal és erős vásárlóerővel rendelkező közel-keleti és észak-afrikai országokat jelölték meg a legjobb partnerként a vertikális farmok megvásárlására. A magyar cégek a Tungsram értékláncához kapcsolódhatnak, ha know-how-t biztosítanak a farmok telepítéséhez és működtetéséhez. Ez a tevékenység minőségi munkahelyeket teremtene Magyarországon a biológia, a mérnöki és a közgazdaságtan területén; gazdasági növekedést és életszínvonal-emelést
eredményezne. Az importáló országok élelmiszerbiztonsága és ezáltal szuverenitásuk erősödne. Az import munkahelyeket is teremtene, ez azonban a vertikális gazdaságok magas automatizáltsága miatt kevésbé lenne jelentős
Hallgatói elégedettség a Dunaújvárosi Egyetem nemzetközi képzései kapcsán. 1. rész
A hallgatói visszajelzések értékmérő szereppel bírnak a felsőoktatási rendszerben. Útmutatást adnak arról, hogy az intézmények megfelelő módon szolgálják-e a hallgatói igényeket, megfelelő-e az oktatás minősége, megfelelő-e az oktatáson túl, az egyetemeken működő, a hallgató tanulmányait segítő szervezetek hozzáállása, működése. Kutatásunk célja, hogy feltárja, mennyire elégedettek a Dunaújvárosi Egyetemmel (DUE) a nemzetközi hallgatók. Bővebben, a tárgyi eszközökkel, az oktatói kompetenciákkal, a közreműködő szervezeti egységek hozzáállásával és a többi, nem az egyetemhez tartozó tényezők összességével. A DUE azt kommunikálja, hogy a „hallgató több, mint Neptun-kód”, azaz az intézmény számára kiemelt fontosságú, hogy a tanulók szükségletei ki legyenek elégítve, tartalmasan teljen a felsőoktatási intézményben eltöltött időszak, amely összességében hozzájárul a hallgatók elégedettségéhez. Ennek vizsgálata pilot study szemlélettel történt 2023. áprilisában, egy online kérdőíves felmérés segítségével, amelyben a meghatározott nemzetközi hallgatók 32-a válaszolt kérdéseinkre. Student feedback plays a valuable role in the higher education system. They provide guidance on whether the institutions adequately serve the students’ needs, whether the quality of the education is appropriate, and whether the attitude and operation of the organizations that support the students’ studies are corresponding. The purpose of our research is to reveal how satisfied international students are with the University of Dunaújváros (UOD). In more detail, with the tangible assets, the teaching competencies, the attitude of the participating organizational units and the other factors beyond the university. UOD communicates that „the student is more than a Neptun code”, i.e. it is of utmost importance for the institution that the needs of the students are met, that the period spent at the higher education institution is meaningful, which contributes to the satisfaction of the students as a whole. This was analysed with a pilot study approach in April 2023, with the help of an online questionnaire, in which 32 of their international students answered our questions