Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Közbiztonság és állambiztonság régen, ma rendészetelmélet, bűnügyi tudományok és nemzetbiztonság: 70 éves a Belügyi Szemle
Get PDFFounded in 1953 and now in its seventieth year, the jubilee edition of the academic journal Belügyi Szemle, entitled "70 years, 70 thoughts", features essays by invited authors.Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől
Kimondani, megoldani – együtt! Szakmaközi párbeszéd és nyílt szakmai diskurzus
Get PDFFounded in 1953 and now in its seventieth year, the jubilee edition of the academic journal Belügyi Szemle, entitled "70 years, 70 thoughts", features essays by invited authors.Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől
A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkohol és koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira
Get PDFAim: The aim of this study is to investigate the relationship between the first two waves of the COVID–19 epidemic and the introduced epidemiological measures and the changes in alcohol and caffeine consumption and smoking habits among Hungarian law enforcement students.Methodology: Cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among law enforcement students (N=556) at the University of Public Service Faculty of Law Enforcement (UPS FLE). The study sample (N=180) was 57.2% male (n=103) and 42.8% female (n=77).Findings: The results show that during the first wave of the pandemic, 9% of law enforcement students, who consumed alcohol, 25% of occas ional and regular smokers and 13.5% of caffeinated drinkers increased their consumption. There was no significant difference between male and female in the consumption of any of these drugs (palcohol=0.452471; psmoking=0.532113; pcaffeine=0.059011; p>0.05). However, among occasional and regular alcohol users and smokers, there was a significant association between changes in the level of substance use and existing patterns of consumption. Regular drinkers were 5.7 times more likely to increase their consumption during the pandemic than occasional drinkers (25.0 vs. 4.4%). Daily smokers also showed a nearly two-fold increase in substance use compared to occasional smokers (30.8% vs. 16.7%). Our results suggest that the main reason for increase in alcohol consumption among law enforcement students were primarily due t o the increased unstructured leisure time ( =3.12; SD=1.454), the required law enforcement duty ( =2.81; SD=1.515), and the increased anxiety caused by lockdowns ( =2.75; SD=1,437). Furthermore, required law enforcement duty may also have played a role in the increase in smoking ( =3.81; SD=1.601) and caffeine consumption ( =3.86; SD=1.632). However, the reduction in social interactions may play a crucial role in the decrease of use of all three psychoactive substances.Value: One of the most striking consequences of the first wave of the COVID–19 epidemic among young adults was the introduction of online education in universities worldwide. University students, including law enforcement students, have faced many challenges. These influenced alcohol and caffeine consumption and smoking in different ways.Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata.Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77).Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471; pdohányzás=0,532113; pkoffein=0,059011; p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12; SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81; SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75; SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81; SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86; SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet.Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét
Különösen fontos személyek védelme Magyarországon – a személyvédelem szabályozása 1997-től napjainkig
No full textAim: The aim of this study is to describe the transformation of the institutional system of personal protection briefly over the last twenty-five years and to outline the main legislative and personnel (in particular, the scope of very important persons) changes up to the present day.Methodology: Governmental law enforcement has been characterised by constant change over the last quarter of century. This process involved not only changes in tasks and authority, but also the transformation, dissolution and creation of institutions. Despite this fact, there are few areas of law enforcement that have undergone such a complex and extensive transformation as personal protection in Hungary. After the change of regime, between 1990 and 1996, the field closely followed democratic transformation in the spirit of reform efforts, but no profound reform was achieved as comprehensive legislation was not ready until 1997.Findings: After 2010, there were several organisational, operational and regulatory changes resulting in the loss of the unity of personal protection and the emergence of a parallel institutional network with different types of bodies and different functions. This process is interpreted as a kind of slow reform of the field, but it is debatable from several viewpoints.Value: The study highlights the fact that the designation or removal of protection for public managers, and the reorganisation of tasks and authority between bodies give the overall impression that the professionalisation of the field took place in recent years without any real sectoral strategy.Cél: A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa a személyvédelem intézményrendszerének átalakulását az elmúlt huszonöt év során és felvázolja a főbb jogalkotási és személyi (különösen a nagyon fontos személyek körét érintő) változásokat napjainkig.Módszertan: A kormányzati jogalkalmazást az elmúlt negyedszázadban folyamatos változás jellemezte. Ez a folyamat nemcsak a feladatok és hatáskörök változásával, hanem intézmények átalakulásával, megszüntetésével és létrehozásával is járt. Ennek ellenére a bűnüldözésnek kevés olyan területe van, amely olyan összetett és átfogó átalakuláson ment volna keresztül, mint a személyvédelem Magyarországon. A rendszerváltás után, 1990 és 1996 között a terület a reformtörekvések jegyében szorosan követte a demokratikus átalakulást, de mélyreható reform nem valósult meg, mivel az ezt átfogó jogalkotás csak 1997-ben készült el.Megállapítások: 2010 után számos szervezeti, működési és szabályozási változás történt, amelyek a személyvédelem egységének megszűnését és egy párhuzamos intézményhálózat kialakulását eredményezték, különböző típusú szervekkel és eltérő funkciókkal. Ezt a folyamatot a terület egyfajta lassú reformjaként értelmezik, ugyanakkor ez több szempontból is vitatható.Érték: A tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy az állami vezetők védelmének kijelölése vagy megszüntetése, valamint a feladatok és hatáskörök szervek közötti átszervezése azt az általános benyomást kelti, hogy a terület professzionalizálódása az elmúlt években valódi ágazati stratégia nélkül zajlott le
Zsaruk és drogok: A rendőrök illegális droghasználata
No full textAim: Patterns and prevalence of psychoactive drug use are unique in the professions and vary by profession as well as by type of practice (e.g., private/public), gender, and career stage. In this study, we attempt to summarise the results of research over the past decades on the use of illegal substances by law enforcement officers.Methodology: A literature search was performed in PubMed, HeinOnline, GoogleScholar and other relavant database (such as US Department of Justice) from their inception through April 2022.Findings: In total, 26 studies met the search criteria. Research data clearly indicates that, in addition to alcohol and smoking, the use of illegal drugs is also prevalent among police officers. Our review shows that the prevalence of illcit drug use ranges widely (0,22% – 21,6%). Results suggest that estimates of the prevalence of illegal substance abuse by police are influenced by a number of factors, such as: research methodology. deliberate distortion of data; social differences.Value: Studies on substance abuse by police officers focus on legal drug consumption (alcohol and smoking) and mostly do not address illicit drug use. However, limited results show that, in addition to alcohol consumption and smoking, police officers also use illegal drugs. There are many consequences of drug use by police officers.Cél: A pszichoaktív szerek használatának mintázatai és előfordulási gyakorisága szakmánként, valamint a szektoronként (pl. magán/állami), a nemek és a munkaidő szerint is eltérő. Ebben a tanulmányban megkíséreljük összefoglalni az elmúlt évtizedek, redőrök illegális droghasználatával kapcsolatos kutatási eredményeit.Módszertan: A szakirodalmi források keresését a PubMed, HeinOnline, GoogleScholar és más releváns adatbázisokban (például az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma) végeztük el 2022 áprilisáig.Megállapítások: Összesen 26 tanulmány felelt meg a keresési kritériumoknak. A kutatási adatok egyértelműen jelzik, hogy az alkohol és a dohányzás mellett az illegális kábítószerek használata is elterjedt a rendőrök körében. Irodalmi áttekintésünk azt mutatja, hogy az illegális kábítószer-használat előfordulási gyakorisága széles skálán mozog (0,22% - 21,6%). Az eredmények azt sugallják, hogy a rendőrök körében az illegális szerekkel való visszaélés előfordulási gyakoriságára vonatkozó becsléseket számos tényező befolyásolja, például: kutatási módszertan; az adatok szándékos torzítása; társadalmi különbségek.Érték: A rendőrök droghasználatával foglalkozó tanulmányok szinte kizárólag a legális szubsztanciák (alkohol és dohányzás) használatára összpontosítanak, és többnyire nem foglalkoznak a tiltott kábítószerek fogyasztásával. A limitált mennyiségű eredmények azonban azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett a rendőrök tiltott drogokat is használnak. A rendőrök kábítószer-fogyasztásának pedig számos következménye lehet
Látens és manifeszt hatások a rendészeti felsőoktatásban: A magyar tisztjelöltek pályaválasztási és motivációs vizsgálata tükrében
Get PDFAim: The study analyzes the functions of the education system, focusing on the training of police officers in the Hungarian higher education system. The examined educational functions can be explained not only by the internal features arising from the peculiarities of the training systems, but also by the manifestations of the social needs towards them, ie latent and manifest functions are created. It is important to go around the reproduction of culture, that is, cultural reproduction, aspects of shaping the personality of individuals, themain possibilities for reproducing or changing the social structure. We need to analyze the possibilities of performing various direct “service” functions as well as the functions that generate social change. In order to fulfill the listed tasks, there are significant economic, state and social interests, in the collision of which the individual functions may also conflict with each other.Methodology: In this study, we analyzed the functions of Hungarian law enforcement higher education using quantitative and qualitative methods. Career choice motivations and values of police students were examined using questionnaire data and Liker scales.Findings: The examined educational functions can be explained not only by the internal characteristics arising from the peculiarities of the training systems, but also by the manifestations of the social needs of them. The scholarship and the future secure job also have a motivating effect on police students, so the activation of a vision function has a strong effect. The transmission of values in higher education requires continuous monitoring during the training, as the students participating in it want to enter the police career with a changing background, vision and motivational tools.Value: The study presents the Hungarian data of an international research. It examines in detail the evaluation of graduate students enrolled in law enforcement higher education in terms of professional values, professionalism, and vocation. We assume that expertise, responsibility, and conscious career choice can contribute to the development of a stable professional identity, which can still be formed at university and thus the manifest effect of education is emphasized. The study also analyzes how the impact of full-time police officers on professional work and how education can positively influence it can be started with a pluralized attitude.Cél: A tanulmány a magyar oktatási rendszert és azon belül is a rendőrtisztképzést vizsgálja, amelyek között manifeszt és a látens célok elemzésével is foglalkozik. A képzési rendszer elvárásain és sajátosságain felül egyedi jellemzőkkel is bírnak, amelyben a társadalmi elvárások lenyomatait is felfedezhetjük. Fontos, hogy megvizsgáljuk milyen hatások mentén választják a rendőri szakmát a hallgatók, és ez miként hoz létre egy sajátos társadalmi és kulturális reprodukciót.Módszertan: A tanulmány során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemeztük a magyar rendészeti felsőoktatás funkcióit. A rendőr hallgatók pályaválasztási motivációit és értékeit kérdőíves adatfelvétellel, Liker-skálákkal vizsgáltuk.Megállapítások: Az oktatási funkciók közül a szakmaspecifikus sajátosságoknak köszönhetően inkább manifeszt funkciók azonosíthatók. Motivációs hatása van a rendőr hallgatók körében az ösztöndíjnak és a jövőbeli biztos munkahelynek is, így egy látens funkció aktiválódása erőteljesen érezteti hatását. A felsőoktatásnak értékközvetítése a képzés során folyamatos monitorozást igényel, hiszen a benne résztvevő hallgatók változó háttérrel és jövőképpel, motivációs eszköztárral kívánnak a rendőri életpályára lépni.Érték: A tanulmány egy nemzetközi kutatás magyar adatait ismerteti. Részletesen vizsgálja a rendészeti felsőoktatási képzésbe bekapcsolódó és a végzős hallgatók értékelését a szakmai értékek, a professzionalizmus és az elhivatottság viszonyában. Feltételezzük, hogy a szaktudás, a felelősségtudat, a tudatos pályaválasztás hozzájárulhat egy stabil szakmai identitás kialakulásához, amely még az egyetemen formálható, és így az oktatás manifeszt hatása hangsúlyos. Kikristályosodik, hogy a nappali tagozatos rendőrtisztekre az oktatás főlega szakmai munka tekintetében jelentős hatással bír, főleg, ha pluralizált attitűddel vannak abban jelen a hallgatók
Zsarolóvírusok és a No More Ransom projekt
Get PDFAim: The purpose of this article is to present the categories of ransomwares, the main operational principles of these malwares and Europol’s No More Ransom project to combat ransomware.Methodology: I collected data regarding ransomwares by processing studies and surveys on the subject, also by personal experience gained during the investigation of such crimes and international criminal cooperation.Findings: In recent years the number of ransomware infections has steadily increased, the methods used by criminals have improved and the damage caused by such attacks is higher than ever which is why there is an increasing need for projects like No More Ransom.Value: The study helps domestic law enforcement investigators better understand how ransomware works and provides insight into a possible method for recovering encrypted files.Cél: Az írás célja a zsarolóvírusok kategóriáinak, főbb működési elveinek, valamint a zsarolóvírusokkal szembeni fellépés érdekében az Europol által létrehozott No More Ransom projektnek a bemutatása.Módszertan: A zsarolóvírusokkal kapcsolatos adatokat egyrészt a témában készült tanulmányok és felmérések feldolgozásával, másrészt pedig az ilyen bűncselekmények nyomozása és a nemzetközi bűnügyi együttműködés során szerzett személyes tapasztalatok útján gyűjtöttem.Megállapítások: Az utóbbi években a zsarolóvírus fertőzések száma folyamatosan nőtt, a bűnözők által alkalmazott módszerek fejlődtek, az ilyen támadásokkal okozott kár pedig minden korábbinál magasabb, ezért egyre nagyobb szükség van a No More Ransom-hoz hasonló projektekre.Érték: A tanulmány segít jobban megérteni a zsarolóvírusok működését a hazai bűnüldöző szervek nyomozói számára, és betekintést nyújt a titkosított fájlok visszaszerzésének egy lehetséges módszerébe
Gutenberg-galaxis vs. online galaxis. A Belügyi Szemle jövője
Get PDFFounded in 1953 and now in its seventieth year, the jubilee edition of the academic journal Belügyi Szemle, entitled "70 years, 70 thoughts", features essays by invited authors.Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől
Kutatói aranybánya? A Modus Operandi Nyilvántartás kutathatósága
Get PDFThe study presents the research potential of a criminal record system that often appears abroad in the criminal psychology literature. The study undertakes to explore the possibilities of the Hungarian Modus Operandi Register that can be used in research, with a special focus on what data are available and how their analysis could contribute to the development of criminal profiling. Foreign examples show that research in the Modus Operandi Register has yielded important results in identifying types of homicides and preventing victimization of sexual offenses, as well as in sexual homicides against children. The article processed domestic and foreign literature and research results. The main consideration was to summarize the results obtained using the data from the Modus Operandi Register. Modus Operandi can indeed be a research treasure trove if access to data – in compliance with the legal framework – allows researchers to carry out analyses, and if the incorporation of their findings is encouraged by the law enforcement officials. Another area of research could be to analyse patterns of criminal careers, as well as to examine what kind of criminal diversity can be discovered for each offender and how this affects his or her methods. Finally, it could be examined to what extent the trends that can be discovered in international research appear among Hungarian criminals. These approaches may contribute to a more efficient operation of the police.A tanulmány egy olyan bűnügyi nyilvántartási rendszer kutathatóságát mutatja be, amely külföldön gyakran megjelenik a kriminálpszichológiai szakirodalomban. Arra vállalkozik, hogy a hazai elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás (továbbiakban: eModus) kutatásban felhasználható lehetőségeit tárja fel. Kiemelten arra fókuszál, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre és ezek elemzése miként járulhatna hozzá a bűnügyi profilalkotás fejlődéséhez. A külföldi példák alapján látható, hogy a szexuális bűncselekmények esetében a gyilkosságok típusainak azonosítása és az áldozattá válás megelőzésében, valamint a gyerekek ellen elkövetett szexuális gyilkosságok esetében fontos eredményekkel zárultak az eModus-ban végzett kutatások. Hazai viszonylatban további kutatási irányok is megfogalmazhatók. A cikk hazai és külföldi szakirodalmakat és kutatási eredményeket dolgozott fel. Fő szempont volt, hogy összegezze milyen eredmények születtek az eModus adatai felhasználása által. A magyar eModus kihasználatlan adatelemzési terület még hazánkban. A jogszabályi keretrendszer nehézzé teszi a kutathatóságát, és ezáltal a benne rejlő kutatási potenciál elvész. Amennyiben a kutatási lehetőségek biztosítva lennének, a gyakorlatban dolgozó szakemberek is be tudnák építeni a munkájukba a kutatók által kimutatott eredményeket, így a bűnügyi profilalkotás tudástárát is bővítenék. Az eModus valóban egy kutatói kincsesbánya lehet, ha az adatokhoz való hozzáférés – a jogszabályi keretek betartásával – teret enged a kutatóknak elemzések elvégzésére, valamint a kapott eredmények beépülését a rendvédelmi szakma is ösztönözi. További kutatási irány lehet a bűnözői karrierek mintázatainak elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy milyen bűnügyi sokrétűséget fedezhetünk fel egyes elkövetők esetében, és ez miként hat a módszereire. Nem utolsó sorban vizsgálni lehetne, hogy a nemzetközi kutatásokban felfedezhető trendek mennyire jelennek meg a magyar bűnelkövetők körében. Mindezek az eredmények pedig hozzájárulhatnak a rendőrség hatékonyabb működéséhez
Bűnügyi adatgyűjtés és adatfelhasználás a klinikai profilalkotás tükrében
No full textThe aim of the present study is to investigate the place of clinical and psychiatric expertise in the service of law enforcement, with special regard to the method of profiling. We introduce the nature of clinical expertise and briefly describe the professions that perform diagnostic activities in the clinical practice. We present the importance of psychiatric knowledge based on relevant international and domestic findings related to crime. We examine professional experiences that raise the need for a psychiatric specialization focusing on the mental conditions that arise in connection with crime. In this context, we do not give examples of mental disorders only, relatively neglected in civilian care, but may have importance in cases of violent offences, and also demonstrate the complex nature of the psychiatric disorders associated with crime, which requires special police expertise besides clinical. Finally, we recommend the first steps needed to establish the specialization of criminal psychiatry.Jelen tanulmány célja a klinikai, illetve pszichiátriai szaktudás alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a rendészeti tevékenység szolgálatába állítva, különös tekintettel a profilalkotás módszerére. Körüljárjuk a klinikai szaktudás jellegét és röviden ismertetjük azon szakmákat, melyek a klinikumban diagnosztikai tevékenységet végeznek. Bemutatjuk a pszichiátria szaktudás jelentőségét a bűncselekmények kapcsán releváns nemzetközi és hazai eredményekre támaszkodva. Megvizsgáljuk azon szakmai tapasztalatokat, melyek felvetik egy külön, a bűncselekmények kapcsán felmerülő pszichés állapotokra fókuszáló pszichiátriai specializáció szükségességét. Ennek kapcsán nem csak azokra a pszichés kórképekre hozunk példát, melyek a civil ellátásban viszonylag mellőzöttek, de bűnelkövetők körében központi jelentőségűek lehetnek, hanem sorra vesszük a bűncselekmények kapcsán felmerülő pszichés zavarok komplex jellegéből adódó nehézségeket, melyekre a klinikait kiegészítve a rendészeti szaktudás alkalmazása lehet megoldás. Végül ajánlást teszünk a bűnügyi pszichiátria diszciplína megalapozásához szükséges első lépésekre