Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
A szexuális bűnelkövetők karakterisztikája, és kezelési lehetőségei büntetés-végrehajtási keretek között
Get PDFThe Hungarian Prison Service in the last decade has introduced legislative changes and subsequent measures concerning the placement and treatment of sex offenders. In connection with the above, the author briefly presents the issues with defining sex offenders and the role of prison itself, as well as the demographic data and characteristics of the prison population. The highlighted researches were also intended to establish inmate profiles that determine and dictate the related treatment directions. Based on the researches the study provides a brief depiction of the treatment possibilities in Hungary.A magyar Büntetés-végrehajtási Szervezet az elmúlt közel egy évtizedben olyan jogszabályi változásokat és azokat követő intézkedéseket vezetett be, amelyek a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűnelkövetők, azaz a szexuális bűnelkövetők elhelyezésének és kezelésének kérdéseit érintik. A fentiekhez kapcsolódóan a szerző a cikkben röviden bemutatja a szexuális bűnelkövetők definíciós kérdéseit, és a börtön mint megfigyelési közeg szerepét. Ismerteti az érintett fogvatartotti kör demográfiai jellemzőit, és a büntetés-végrehajtás szempontjából releváns karakterisztikáját. A bemutatott kutatások elsődlegesen olyan fogvatartotti profilok felállítását szolgálják, melyek meghatározzák a velük kapcsolatos kezelési irányokat, továbbá röviden felvázolja az eredmények mentén kialakított hazai kezelési lehetőségek kereteit
Hogyan döntünk? …és hogyan kellene?
Get PDFJonah Lehrer’s book examines and presents decision-making processes through practical examples. The essential questions of the book are the following: ‘How is the human mind deciding? And how can I improve these decisions?’ (Lehrer, 2012). Decision-making mechanisms define our everyday lives. This is valid for our workplace as well as for our private life too. Scientists believe in the rational brain for centuries. In various disciplines, unanimous decisions based on sheer rationality alone is considered to be correct and acceptable. The book of Lehrer gives a much more sophisticated picture of the decision-making mechanism of the human brain. Enlightening that some brain areas developed during evolution, how they contribute to each decision-making processes. Practical examples illustrate the relationship between emotions and rationality during decision-making.Jonah Lehrer könyve a döntéshozatali folyamatokat vizsgálja és mutatja be kifejezetten szemléletes gyakorlati példákon keresztül. Az írás alapkérdéseit a szerző így fogalmazza meg: „Hogyan hoz döntéseket az emberi elme? És hogyan lehet ezeken a döntéseken javítani?” (Lehrer, 2012). A döntéshozatali mechanizmusok meghatározzák a mindennapjainkat. Igaz ez a munkahelyi életünkre csakúgy, mint a magánéletünkre. A tudomány képviselői évszázadok óta a racionális agy felsőbbrendűségét hirdetik. A különböző tudományágak egyöntetűen a tiszta rációra alapozott döntéseket tartják helyesnek és egyedül elfogadhatónak. Lehrer könyve ennél jóval szofisztikáltabb képet ad az emberi agy döntéshozatali mechanizmusáról. Rávilágít arra, hogy az evolúció során kialakult egyes agyterületek hogyan járulnak hozzá az egyes döntési folyamatokhoz. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be az érzelmek és a racionalitás viszonyát a döntéshozatalok során
Nemzetközi bűnügyi együttműködés, közös nyomozócsoport magyar-német-román relációban
Get PDFAim: The constant development and extraordinary adaptability of organized crime at international level always poses new challenges for law enforcement and judicial practitioners, both domestically and internationally. There is a need for real-time, proactive responses to the challenges posed by organized crime. The cross-border cooperation mechanism in criminal matters amongst law enforcement authorities and the international legal environment in place appropriately facilitates this process. A wide range of tools for international cooperation is available to professionals for joint and coordinated police and judicial action against serious and organized crime, including the Joint Investigation Team, as an outstanding format of these tools, which is the focus of this study. As a law enforcement response to the phenomenon of cross-border crime, the study presents the evolving process of cross-border cooperation in criminal matters, also highlighting the differences between police and judicial cooperation, then elaborates the mechanism of Joint Investigation Team, as one of the outstanding and covetable cooperation form of integrated law enforcement, as the flagship product of police-to-police and judicial cooperation. The aim of the study is to give a short theoretical summary on the subject of international cooperation in criminal matters and to demonstrate the added value of the JIT, by illustrating the experience of the applicability of this form of cooperation perceived in the course of investigations.Methodology: The conditions, requirements for setting up a joint investigation team, its legal and operational background are described in general terms, and the study also presents an up-and-running joint investigation team into trafficking in human beings, involving Hungarian-German-Romanian authorities, pointing out the main differences between international letter of request and joint investigation teams. For this reason the study builds on best practices experienced in the framework of international law enforcement cooperation, highlighting lessons learned in domestic investigations too.Findings: The use of a joint investigation team greatly facilitates the success of those international investigations, which require complex and extensive criminal cooperation between the affected Member States.Value: The study reinforces the need to exploit the possibilities of the JITs, as well as the need to make greater use of this form of cooperation. In addition, it covers the international evolvement of police cooperation.Cél: A nemzetközi méreteket öltő szervezett bűnözés folyamatos alakulása és rendkívüli adaptációs képessége a rendőri és az igazságügyi együttműködés szereplőit mindig új kihívások elé állítja, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A szervezett bűnözés jelentette kihívásokra valós idejű proaktív válaszokat kell adni. Erre a rendvédelmi hatóságok határokon átnyúló bűnügyi együttműködési mechanizmusa és az ezt elősegítő nemzetközi jogszabályi környezet megfelelő lehetőséget biztosít. A súlyos és szervezett bűnözés ellenében ható közös és koordinált rendőri és igazságügyi fellépéshez a nemzetközi bűnügyi együttműködés eszközrendszerének széles spektruma áll a szakemberek rendelkezésére, amelyek közül kiemelkedik a tanulmány fókuszában álló közös nyomozócsoport együttműködési formája. A tanulmány az államhatárokon átlépő bűnözés jelenségére adott válaszul bemutatja a bűnügyi együttműködés transznacionálissá válásához vezető folyamatot, a rendőri és igazságügyi együttműködés között húzódó különbségeket, hogy így eljusson a közös nyomozócsoporthoz mint az integrált bűnüldözés egyik kiemelkedő és követendő kooperációs formájához, a rendőri és igazságügyi együttműködés zászlóshajójához. A tanulmány célja – a fentiekre tekintettel – a nemzetközi bűnügyi együttműködés elméleti ismeretanyagának rövid összefoglalásán túlmenően a közös nyomozócsoport hozzáadott értékének bemutatása, mindezt az együttműködési forma saját nyomozások keretében történő alkalmazhatóságának gyakorlati tapasztalatain keresztül szemléltetve.Módszertan: A közös nyomozócsoport létrehozásának feltételei, jogszabályi háttere, működési mechanizmusa általánosságban, és egy konkrét, emberkereskedelem bűntett elkövetése miatt folyamatban lévő, magyar-német-román relációban megvalósuló közös nyomozócsoport példáján keresztül is ismertetésre kerül, rámutatva egyúttal az eljárási jogsegélyek és közös nyomozócsoportok között tapasztalható főbb eltérésekre. A tanulmány a nemzetközi bűnügyi együttműködésből származó legjobb gyakorlatokra épít, a saját ügyekben megszerzett tapasztalatokat is kihangsúlyozva.Megállapítások: A közös nyomozócsoport alkalmazása a komplex és kiterjedt bűnügyi együttműködést igénylő, több tagállam által folytatott nemzetközi nyomozások sikerét nagymértékben előmozdítja.Érték: A tanulmány megerősíti a közös nyomozócsoportok nyújtotta lehetőségek kiaknázásának szükségét, egyúttal az együttműködési forma fokozottabb alkalmazásának igényét, ezek mellett pedig kitér a bűnügyi együttműködés nemzetközivé válásának folyamatára
Betekintés a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjának munkájába
Get PDFAim: The author undertakes to present the work of the case law analysis group as the leader of the jurisprudence analysing group by examining the judicial interpretation of human trafficking of the Supreme Court.Methodology: In the first part of the study, in addition to indicating the subject of the study, the formation and work of the group so far are presented. The circumstances of the formation in the midst of the unexpected COVID pandemic and how the group’s work was affected by the unusual fact that the legal regulations of the area under investigation have changed completely shortly after its formation are detailed.Findings: In the second part of the paper, as a hypothesis of the jurisprudence analysis group, a detailed article is written on the changes in the legal situation and judicial practice of trafficking in human beings, answering the question of systemic difficulties in enforcing with other legal facts deeply rooted in the Hungarian legal system, what solutions did the law enforcer and the legislator seek to solve these problems and what can be expected in the application of the law after the last, complete restructuring of the legal facts of human trafficking.Value: Through the presentation of the work of the Suprem Court’s case law analysis group, research on changes in the legal facts and judicial practice of human trafficking can be read.Cél: A szerző a Kúria emberkereskedelem bírói értelmezését vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának vezetőjeként a joggyakorlat-elemző csoport munkájának bemutatására vállalkozik.Módszertan: A tanulmány első részében a vizsgálat tárgyának megjelölése mellett a csoport megalakulása és eddigi munkája kerül bemutatásra. Részletezésre kerül a megalakulás körülményei a váratlanul kitört COVID–19-világjárvány közepette, és miképp érintette a csoport munkáját az a nem mindennapos tény, miszerint a megalakulást követően igen röviddel a vizsgálat tárgyát képező jogterület jogi szabályozása teljes egészében megváltozott.Megállapítások: Az írás második részében mintegy a joggyakorlat-elemző csoport hipotéziseként részletesen írás olvasható az emberkereskedelem törvényi tényállásának és bírói gyakorlatának változásairól, választ keresve arra a kérdésre, hogy milyen nehézségek jelentkeztek rendszerszinten az emberkereskedelem beiktatásával a jogalkalmazásban, hogyan ütköztek az e címen büntetni rendelt magatartások más, a magyar jogrendszerben mélyen gyökerező törvényi tényállásokkal, milyen megoldásokat keresett a jogalkalmazó és a jogalkotó e problémák feloldására, és mi várható a jogalkalmazásban az emberkereskedelem törvényi tényállásának legutóbbi, teljes átstruktúrálását követően.Érték: A Kúria joggyakorlat-elemző csoport munkájának bemutatásán keresztül kutatás olvasható az emberkereskedelem törvényi tényállásának és bírói gyakorlatának változásairól
Az elévülés kérdésköre az átmeneti igazságszolgáltatás összefüggésében
No full textThe present study aims to present the difficulties of transitional justice in Hungary following the change of systems. Following the regime change, it was a legitimate need in a substantial part of society in Hungary to punish the main perpetrators of the previous communist dictatorship for the crimes committed by them, either symbolically or actually. This type of ‘punishment’ may take place in a democratic society in two ways: either because of a political decision, or in the form of prosecution by a court. From the 1990s onwards, Hungarian decision-makers were characterized by the absence of ability to cope with the question. In my study relating to the statute of limitation, in addition to the description of the concept of limitation and the applicable Hungarian regulation in force, on the one hand I introduce those crimes which are not subject to the statute of limitation under international law, on the other hand I present the different approaches of the question of suspension of the limitation period in some successor states in order to determine and provide a solution to whether the statute of limitation could have been a real obstacle to criminal accountability. In this context, my study addresses, among several other issues, the breakthrough of the prohibition of retroactive effect, the issue of limitation and the question whether there is a need for transitional justice at all. The problem of limitation in connection with the historical justice arises in the fact that, although the current Hungarian legislation in force is aware of the concept of crimes which were not subject to the statute of limitation, however, during the darkest period of the communist dictatorship, such a concept did not yet exist in Hungarian law. The Hungarian laws in force in the 1950s did not yet recognize the category non-obsolete crimes, Thus, for example under Article 25 of the Compilation of Substantive Criminal Law (Act II of 1950) in force in 1956, the limitation period for acts threatened with death or life imprisonment was only 15 years, which, however, ceased to be punishable. In my opinion, which can be considered as one of the results of my research, in the absence of a mandatory legal background similar to German or Czech, it is a special legal reasoning that can justify the lack of limitation, the rules of which are presented in detail in my study. This is the legal reasoning on the basis of which the accountability of former party leaders could have been established under both domestic and international law. That is the legislative reasoning based on which – contrary to the decision of the Constitutional Court – in my opinion, legal liability would (would have been) take place, regardless of the fact, whether it was a plea or in the context of a traditional criminal proceedings.
A jelen tanulmány célja az átmenti igazságtétel nehézségeinek bemutatása a rendszerváltást követő Magyarországon. A társadalom jelentős részében jogos igényként merült fel hazánkban a rendszerváltozás után az, hogy a kommunista diktatúra legfőbb felelőseit az általuk elkövetett bűncselekményekért akár szimbolikus jelleggel, vagy akár ténylegesen is – azaz büntetőjogilag – felelősségre vonják. Ez a típusú „megbüntetés” egy demokratikus társadalomban jellemzően kétféle módon valósulhat meg: vagy politikai döntés eredményeként, vagy pedig bíróság előtti felelősségre vonások formájában. A magyar döntéshozókat azonban az 1990-es évektől kezdődően az jellemezte, hogy nem igazán tudtak az adott kérdéssel megbirkózni. Az elévüléssel kapcsolatban az elévülés fogalmának és hatályos magyar szabályozásának az ismertetése mellett egyrészt be kívánom mutatni a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekményeket, másrészt pedig az elévülés nyugvása kérdéskörének az eltérő megítélését az egyes utódállamokban, annak megállapítása – és a kérdésre a megoldás nyújtása – végett, hogy az elévülés valóban jelenthetett volna-e tényleges akadályt a büntetőjogi felelősségre vonások terén. E körben a tanulmányom – többek között – a visszaható hatály tilalmának áttörését, illetve az elévülés kérdését járja körül, továbbá azt is vizsgálja, hogy van-e egyáltalán szükség az átmeneti igazságszolgáltatásra. Az elévülés problematikája a történelmi igazságtétellel kapcsolatosan abban merül fel, hogy bár a hatályos magyar szabályozás ismeri az el nem évülő bűncselekmények fogalmát, azonban a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában ilyen fogalom a magyar büntetőjogban még nem létezett. Az 1950-es években hatályban volt magyar törvények ugyanis még nem ismerték az el nem évülő bűncselekmények kategóriáját, így például az 1956-ban hatályban volt Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása (BHÖ, 1950. évi II. törvény) 25. §-a értelmében még legsúlyosabb, azaz a halállal vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények elévülése is legfeljebb 15 év volt, amely idő eltelte után azonban az adott bűncselekménynek a büntethetőség már megszűnt. Álláspontom szerint – amely a tanulmányom egyik eredményének is tekinthető – a némethez, illetve a csehhez hasonló kógens jogszabályi háttér hiányában egy speciális jogi okfejtés az, amely az ilyen bűncselekmények esetében megalapozhatja az elévülés bekövetkezése hiányának a megállapíthatóságát, és a jelen tanulmányomban ezt kívánom bemutatni. Ez az a jogi okfejtés, amely alapján a volt pártvezetők büntetőjogi felelősségre vonhatósága mind a belső jognak megfelelően, mind nemzetközi jogilag egyaránt megalapozható lett volna, és ez az, ami alapján – a magyar Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatával szemben – álláspontom szerint a büntetőjogi felelősségre vonásokra is sor kerülhet(ett volna), függetlenül egyébként attól a körülménytől, hogy az vádalku keretében, vagy hagyományos büntetőeljárás lefolytatása révén történt volna meg
A COVID-19 globális humán pandémia és a schengeni határellenőrzés rendje
Get PDFAim: The aim of the study is to analyse the impact of the COVID-19 pandemic in Europe in March 2020 on the Schengen border control rules for the countries party to the agreement, in particular Hungary. The study aims to show how the reintroduction of Schengen border controls at internal borders has become increasingly common as a means of protecting against a serious threat to public policy or internal security.Methodology: In preparing this article, I reviewed national and EU legislation to combat the COVID-19 epidemic, and analysed statistical data on border movements and irregular migration.Findings: The reintroduction of border controls at the Schengen internal borders is increasingly used by Member States to counter threats to internal security. The reintroduction of border controls at internal borders seemed to be an obvious solution for several Member States to stop the spread of the COVID-19 epidemic. Restrictive measures have also contributed to reducing the volume of irregular migration and flattening the epidemic curve, but it is also necessary to restore freedom of movement.Value: This article analyses the measures taken by Member States during the first two waves of the COVID-19 epidemic to prevent the spread of the epidemic. The measures taken during subsequent waves and their impact on the development of irregular migration are a possible topic for future research.Cél: A tanulmány célja a 2020 márciusában Európában megjelent COVID-19 járvány schengeni határellenőrzési szabályokra gyakorolt hatásának elemzése a megállapodásban részes országok, különösképpen Magyarország tekintetében. A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogyan vált egyre gyakoribbá a belső határokon a schengeni határ ellenőrzésének visszaállítása mint a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély ellen való védekezés eszköze.Módszertan: A cikk elkészítése során a COVID-19 járvány elleni védekezés érdekében hozott hazai és uniós jogszabályokat tanulmányoztam át, valamint a határforgalomi és irreguláris migrációs statisztikai adatokat elemeztem.Megállapítások: A schengeni belső határokon a határforgalom ellenőrzésének visszaállítását a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák a belső biztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében. A COVID-19 járvány terjedésének megállítása érdekében több tagállam számára is kézenfekvő megoldásnak látszott a belső határokon a határellenőrzés visszaállítása. A korlátozó intézkedések hozzájárultak az irreguláris migráció volumenének csökkentéséhez és a járványgörbe ellaposításához is, ugyanakkor szükséges a szabad mozgáslehetőségének visszaállítása is.Érték: A cikk a COVID-19 járvány első két hullámának idején a tagállamok által a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedéseket elemzi. A későbbi járványhullámok idején hozott intézkedések vizsgálata és ezek hatása az irreguláris migráció alakulására képzi a következő kutatások egyik lehetséges témáját
A körzeti megbízotti szolgálat története 3. A rendszerváltozástól
Get PDFTarget: The last element of the series of articles dealing with the history of the local officer service examines the period since the regime change. The aim of this article is to investigate how the democratization processes in the period since the change of regime have affected this form of service.Methodology: We examine the period under discussion primarily in relation to the population and local governments and the tasks of the criminal service as indications. We established our results by comparing the contemporary literature and normative provisions. We also relied on our own observations.Findings: From our results, it can be concluded that by 1978 the form of service had reached its existing form at the time of writing this article. However, contact with the population and local politicians has been increasingly relegated to the background since the time of the regime change. The same can be said for criminal service tasks and, in general, for the complexity of local police service.Value: Based on our findings, it seems necessary to reform the form of service otherwise, its existence will become questionable.Cél: A körzeti megbízotti szolgálat történetét feldolgozó cikksorozat utolsó eleme a rendszerváltozástól eltelt időszakot vizsgálja. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszak demokratizálódási folyamatai milyen módon hatottak e szolgálati formára.Módszertan: Elsősorban a lakossággal és a helyi önkormányzatokkal való viszony, valamint a bűnügyi szolgálati feladatok mint indikációk mentén vizsgáljuk a tárgyalt időszakot. Eredményeinket a korabeli szakirodalom és a normatív rendelkezések összevetésével állapítottuk meg. Ezen kívül támaszkodtunk saját megfigyeléseinkre is.Megállapítások: Eredményeinkből megállapítható, hogy a szolgálati forma 1978-ra elérte e cikk megírásakor is meglévő formáját. A lakossággal és a helyi politikummal való kapcsolattartás azonban a rendszerváltozás idejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorul. Ugyanez mondható el a bűnügyi szolgálati feladatokról is, és általában véve a körzeti megbízotti szolgálatra jellemző komplexitásról is.Érték: Megállapításaink alapján szükségesnek látszik a szolgálati forma reformja, máskülönben a léte is megkérdőjelezhetővé válik
Nyomelmélet és nyomtan a 21. században
Get PDFAim: The „theory of pattern evidence” is one of the comprehensive theories of forensic science, working with pattern evidence requires theoretical and practical knowledge, as a subfield of forensic technology. The relationship between the two categories is not sufficiently clarified in the literature. The concept of pattern evidence varies from source to source. The philosophical foundations of pattern formation have been missing from the Hungarian literature of recent decades. The classification system of traces and clues is beginning to be exceeded by the results of modern forensics. The study covers these issues.Methodology: The paper performs a synthesis by processing, analyzing, and comparing Hungarian and some American literature.Findings: The study shows the evolution of the concept of pattern evidence, creating a modern and comprehensive new concept. According to this, pattern evidence is a material alteration or effect, that reflects the shape and size properties of the body causing it, also some certain structural and functional features, and the process of trace formation, all of which allow the object to be identified and the conditions of pattern formation to be determined. The paper presents the philosophical foundations of trace formation on the dialectical reflection theory. The study clarifies the classical paradigm of pattern classification and also introduces new classification paradigms. The paper clarifies the different meanings of „preserve evidence”, the legal and physical dimension of preserving.Value: The above notion new concept of pattern evidence allows the modern expert fields, like bloodstain pattern analysis, fire examination, or crime reconstruction, to be incorporated into the system of theoretically sound forensic science.Cél: A nyomelmélet a kriminalisztika egyik átfogó elmélete; a nyomtan a krimináltechnika részterületeként a nyomokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket tartalmazza. A két kategória egymáshoz való viszonya a szakirodalomban nem kellően tisztázott. A nyom fogalma forrásonként eltérő. A nyomképződés filozófiai alapjai az utóbbi évtizedek hazai szakirodalmában háttérbe szorultak. A nyomok osztályozási rendszerét a modern kriminalisztika eredményei kezdik szétfeszíteni. A tanulmány ezeket a problémákat járja körül.Módszertan: A dolgozat hazai és néhány amerikai szakirodalom feldolgozásával, elemzésével, összevetésével azok szintézisét végzi el.Megállapítások: A tanulmány kimutatja a nyom fogalmának evolúcióját, korszerű és átfogó új nyomfogalmat alkot. Eszerint a nyom olyan tárgyi elváltozás, ami visszatükrözi az azt okozó test alak- és méretbeli tulajdonságait, egyes szerkezeti és működési sajátosságait, illetve a nyomképződés folyamatát, és mindezek lehetővé teszik a nyomokozó azonosítását, illetve a nyom keletkezési körülményeinek meghatározását. A nyomképződés filozófiai alapjait a dialektikus tükröződéselmélet segítségével mutatja be. Pontosítja a nyomok osztályozásának klasszikus paradigmáját, illetve új osztályozási paradigmákat is bemutat. Tisztázza a nyomrögzítés kettős értelmét, azaz a jogi és a fizikai értelemben vett nyomrögzítést.Érték: A nyom fenti fogalma lehetővé teszi, hogy a modern szakértői gyakorlat olyan eredményei, mint a vérnyomelemzés, a tűzesetek vagy a bűncselekmények rekonstrukciója, a kriminalisztika rendszerébe beilleszthetők legyenek
Webshop a börtönben, avagy a zárt láncú csomagküldési rendszer tapasztalatai és hatása a biztonságra
Get PDFAim: From 1th of July 2018, another innovation helped the everyday work of the Hungarian penitentiary service. This innovation made the life of detainees, their relatives and the prison staff work much more easier making one of the communication-types secure, convenient and modern: packadge reception. Together with the numerous advantages of the closed-chain packadge system, i.e. webshop, it has become one of the most successfull forms of communication between prisoners and relatives. The present study examines the legal and economic background, benefits, challenges, and experiences of the past three years, in the light of the primary and most important task of prison: through the enforcement of security.Methodology: The first part of the study presents in detail the purpose, elements and mode of operation of the legal institution, and then analyzes in detail the development of prohibited objects affected by the webshop in the mentioned period using statistical methods.Findings: The purpose of the webshop system placed in the focus of the study was not only by practical reason, but also to break the high proportion of the prohibited articles that had existed for years. The study examined the security implications of this reintegration tool, as well as the legislative expectations, and proves beyond a shadow of a doubt that the webshop had demonstrably reduced the number of banned items which accessed into the prison.Value: The security analysis of this legal institution in Hungarian law enforcement journal has not yet taken place. We wanted to fill this gap and plan to examine the economic/financial aspects of the topic in the future.
Cél: 2018. július 1-jétől a magyar büntetés-végrehajtás életében egy újabb innováció segíti a fogvatartottak, hozzátartozóik és az állomány mindennapjait. Ez a nóvum a fogvatartotti kapcsolattartás egyik legfontosabb elemét tette biztonságossá, kényelmessé és moderné: a csomagfogadást. A zárt láncú csomagküldési rendszer, azaz a webshop számtalan előnyével együtt az egyik legsikeresebb kapcsolattartási forma lett az elmúlt három évben. Jelen tanulmány igyekszik górcső alá venni a rendszer működési és jogi hátterét, előnyeit, kihívásait, és az elmúlt három év tapasztalatait. Továbbá mindezeket a büntetés-végrehajtás elsődleges és legfontosabb feladatának tükrében vizsgálja: a biztonság érvényesülésén keresztül.Módszertan: A tanulmány első része részletesen bemutatja az adott jogintézményt és gyakorlati megvalósulásának célját, elemeit, működési módját, majd részletesen elemzi statisztikai módszerekkel a jogintézmény által érintett tiltott tárgyak alakulását az említett időszakban.Megállapítások: A tanulmány célkeresztjébe helyezett zárt láncú csomagküldési rendszer célja nemcsak a praktikum volt, hanem az évek óta fennálló tiltott tárgyak magas arányának megtörése. A tanulmány megvizsgálta ennek a reintegrációs eszköznek a biztonság e területére vonatkozó hatásait, valamint a jogalkotói elvárásokat, és minden kétséget kizáróan számadatokkal igazolta, hogy a webshop kimutathatóan csökkentette a tiltott tárgyak bv. intézetbe történő bejutását.Érték: Ezen jogintézmény biztonsági szempontú elemzése és annak nyilvánosságra hozatala korábban magyar rendészettudományi folyóiratban még nem történt meg. Ezt az űrt kívántuk betölteni, illetve a jövőben tervezzük a téma gazdasági/financiális aspektusait is górcső alá venni
Az intézkedéstaktika tantárgy online oktatásának tapasztalatairól
Get PDFAim: The article presents the experience of digital education of use-of-force tactics as a law enforcement higher education subject.Methodology: Based on the history of the past decade, it can be stated that those serving in law enforcement are facing ever-changing challenges at global, regional and domestic level. The training methodology and equipments of law enforcement organizations respond to these changed challenges – with special attention to firearms training and use of force tactics – only with limited and often several years of delay. The coronavirus pandemic is also one of these never-seen-before challenges, and the public administration, law enforcement, and thus law enforcement higher education had to respond quickly and appropriately. The study provides a brief insight into the content of use-of-force tactics as a law enforcement higher education subject, the specialties of its education, and the subject-specific possibilities and limitations of digital education. It summarises the results and shortcomings of digital education through the analysis of student satisfaction questionnaire data. It proposes to define the directions of the development of the subject.Findings: The online curriculum developed for full-time students in law enforcement higher education was suitable for transfering useful knowledge. The use-of-force tactics as a subject cannot be taught exclusively online, participation in practical sessions is essential.Value: The issue was not the subject of a previous study, the findings and conclusions contained therein contain data and information that can be used in the development of the subject.
Cél: A cikk az intézkedéstaktika mint rendészeti felsőoktatási tantárgy digitális oktatásának tapasztalatait mutatja be.Módszertan: Az elmúlt évtized történelme alapján kijelenthető, hogy globális, regionális és hazai szinten is folyamatosan változó kihívások elé kerülnek a rendészetben szolgálatot teljesítők. Ezen megváltozott kihívásokra a hazai rendészeti szervezetek kiképzési metodikája, eszközrendszere, különös figyelemmel a lőkiképzésre és az intézkedéstaktikára csak korlátozottan, sokszor több éves késéssel reagál. A koronavírus-világjárvány is egy az ilyen jellegű, korábban nem tapasztalt kihívásokból, erre a közigazgatásnak, a rendészetnek, így a rendészeti felsőoktatásnak is gyors és adekvát választ kellett adnia. A tanulmány rövid betekintést nyújt az intézkedéstaktika mint rendészeti felsőoktatási tantárgy tartalmi elemeibe, oktatásának specialitásaiba, valamint a digitális oktatás tantárgyspecifikus lehetőségeibe és korlátaiba. Hallgatói elégedettségi kérdőív adatainak elemzésén keresztül összegzi a digitális oktatás eredményeit, hiányosságait. Javaslatot tesz a tantárgy fejlesztési irányainak meghatározására.Megállapítások: A rendészeti felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatók részére kidolgozott online tananyag hasznos ismeretek közvetítésére volt alkalmas. Az intézkedéstaktika tantárgy nem oktatható kizárólag online, a gyakorlati foglalkozásokan való részvétel elengedhetetlen.Érték: A tanulmány témája korábbi vizsgálat tárgyát nem képezte, az abban szereplő megállapítások, következtetések a tantárgyfejlesztésben hasznosítható adatokat, információkat tartalmaznak