Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Europol cooperation in Hungarian law enforcement
No full textCél: Az írás célja az Europol magyar bűnüldözésben betöltött szerepének gyakorlati szempontú bemutatása.
Módszertan: Az Europol működésével, szolgáltatásaival és a bűnüldözés támogatásával kapcsolatos ismereteket az elérhető uniós, valamint magyar szabályozások áttanulmányozásával, valamint az Europol Magyar Összekötő Iroda korábban ellátott irodavezetői feladataival, továbbá a hazai eljárásokat segítő bűnügyi koordinátori feladatok gyakorlati végrehajtásával gyűjtötték a szerzők.
Megállapítások: Az Europol bűnüldözésben megjelenő szolgáltatásai olyan lehetőséget biztosítanak a magyar rendvédelmi szervek számára, amelyeket más ügynökség nem képes. A konkrét nyomozások támogatásán túl az intézményrendszer informatikai, stratégiai és pénzügyi támogatásokat is nyújt az országoknak.
Érték: A tanulmány operatív jellegű, gyakorlati betekintést ad az Europollal való együttműködés lehetőségeibe, amelynek segítségével a bűnügyi és igazságügyi hatóságok munkatársai átfogóbb képet kaphatnak a hatékonyabb felderítéssel és nyomozással kapcsolatban, illetve az olvasók összefüggéseiben is értelmezett válaszokat kaphatnak az egyes szolgáltatásokról, illetve azok jövőjéről.Aim: The aim of the article is to present the practical aspects of Europol’s role in Hungarian law enforcement.
Methodology: We have collected knowledge about the operation of Europol, its services and support of law enforcement by studying the available EU and Hungarian regulations, as well as performing the former management tasks of Europol Hungarian Liaison Bureau, and practical implementation of the tasks of the crime coordinator assisting domestic procedures.
Findings: Europol’s law enforcement services provide Hungarian law enforcement agencies with opportunities that cannot be provided by other agencies. In addition to supporting specific investigations, the institutional system also provides IT, strategic and financial support to countries.
Value: The study provides operational, practical insights into the possibilities of cooperation with Europol, which will allow the staff of the criminal and judicial authorities to have a deeper insight into the more effective detection and investigation, as well as answers on the individual services and their future, also interpreted in the context of the readers
Europol 25, Hungary 20
No full textCél: Az Europol az elmúlt negyed évszázadban folyamatos fejlődésen ment keresztül, amellyel párhuzamosan a jogi keretek is változtak az Európai Unió elvárásainak megfelelően. Ezzel együtt a feladatkörök kibővültek, a kapcsolatrendszer pedig széles körűvé vált.
Módszertan: Az EU-tagállamok nemzeti irodáin túl a harmadik országokkal történő műveleti, stratégiai és munkamegállapodások megkötésével ma már több kontinenst lefedően van lehetőség a szoros együttműködésre.
Megállapítások: Az összekötő tiszti rendszer egyedülálló alkalmazása, valamint a közös nyomozó csoportokban való részvétel segíti a bizalmon alapuló kapcsolatok kialakítását. Az évek alatt több bűncselekményre specializált központ került felállítására.
Érték: Magyarországon a nemzeti egység kialakítása az uniós elvárásoknak megfelelően került kialakításra, és az elmúlt húsz év alatt folyamatosan alkalmazkodott az Europolnál bekövetkezett változásokhoz.Aim: Europol has evolved over the last quarter of a century, as its legal framework has changed in line with EU requirements, and its tasks have expanded and its network of contacts has become more extensive.
Methodology: Beyond the national offices of EU Member States, close cooperation is now possible across several continents through operational, strategic and working agreements with third countries.
Findings: The unique use of a liaison officer system and participation in joint investigation teams helps to build trust-based relationships. Over the years, several specialised crime centres have been set up.
Value: In Hungary, the design of the national unit has been developed in line with EU expectations and has adapted continuously over the last twenty years to the changes at Europol
Factors affecting contact reactions during measures and their integration into training systems
No full textCél: A közrend, közbiztonság megteremtéséért, valamint annak fenntartásáért felelős szereplők intézkedéstaktikai képzéseinek megreformálása, egységesítése az azonos intézkedési kultúra kialakításának elősegítése érdekében.
Módszertan: A tanulmány szerzője gyakorló rendészeti szakemberként vizsgálja az elkülönült szekció eszközrendszerét, szereplőinek képességét, valamint intézkedéseik során fellépő hatások vizsgálatát. Realisztikus helyzetgyakorlatok elemzésével vizsgálja a döntéshozatali mechanizmusok körének fázisait, illetve az azokat befolyásoló pszichológiai tényezőket.
Megállapítások: A szerző az intézkedéstaktikai képzésekben rejlő lehetőségekre irányítja a figyelmet, valamint arra, hogy a tanulmányban szereplő ismeretek hogyan segíthetik elő az egyénre kivetített felkészítést.
Érték: A tanulmány szerzője az állami rendvédelmi szervek, valamint a magánszektor képzési rendszerének fejlesztési lehetőségeit kívánja elősegíteni, melynek eredményeként fókuszba kerül az oktatók specifikus felkészítésének hiányossága, valamint annak megreformálási időszerűsége is. A szerző a rendészeti szereplők viselkedési aspektusainak vizsgálatával támogatni kívánja mindazon jó gyakorlatokat, amelyek a kontaktreagálások oktatási tematikába integrált hatékonyságát és ezzel párhuzamban a kiválasztási rendszer együttműködését segítik elő.Aim: To reform and unify the measures tactical training of actors responsible for creating and maintaining public order and security in order to promote the development of a uniform culture of measures.
Methodology: As a practicing police officer, the author of the study examines the equipment system of the isolated section, the capabilities of its actors, and the effects of their actions. By analysing realistic situation exercises, it examines the phases of the range of decision making mechanisms and the psychological factors influencing them.
Findings: The author directs attention to the possibilities inherent inaction tactics training, as well as to how the knowledge included int he study can help prepare the individual.
Value: The author of the study wants to promote the development possibilities of the training system of the state law enforcement agencies and the private sector, as a result of which the deficiency of the specific training of the instructors is brought into focus, as well as the timeliness of its reformation. By examining the behavioural aspects of law enforcement officers, the author wishes to support all the good practices that promote the effectiveness of contact responses integrated into the educational theme and, in parallel, the cooperation of the selection system
Misdemenour fine and administraíve fine
No full textCél: A jogalkotó a jogsértő magatartások szankcionálását jogpolitikai, célszerűségi, hatékonysági elvek alapján, de saját belátása szerint helyezi el az egyes jogterületeken. A bűncselekményi szintet el nem érő, csekélyebb társadalomra veszélyességgel bíró magatartások hagyományosan a szabálysértési jog territóriumába tartoznak. Az egyes jogterületek között azonban vannak mozgások. Egyes magatartások átkerülnek a szabálysértési jog területéről a közigazgatási bírságolás hatálya alá. Nem ritkán a szabálysértési tényállások egyes elkövetési magatartásai megmaradnak a szabálysértési jogon belül, míg ugyanazon tényállás másik elkövetési magatartása átkerül a közigazgatási jog hatálya alá. Kapcsolatba hozható-e ez a jelenség a két jogterület szankciórendszerével? Milyen szankciók találhatók az egyes jogterületeken és ezek mennyiben hatékonyak adott jogsértő magatartások szankcionálásában? Ezen kérdések megválaszolása a szabálysértési jog továbbfejlődésének az irányát adhatja meg, illetve beigazolhatja azt a tézist, amit a szakirodalom már megfogalmazott, hogy a szabálysértési jog fokozatosan leépülő közigazgatásvédelmi funkcióját az ágazati szabályozás veszi át, és a szabálysértési jog egyre inkább a büntetőjog árnyékképévé válik.
Módszertan: A kérdések megválaszolása érdekében a szabálysértési törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat vetette össze, elemezte a szerző.
Megállapítások: A szerző az elemzés során arra a megállapításra jutott, hogy a két jogterület szankciói a vizsgálat fókuszát képező közlekedési szabályszegések szankcionálásában erős hasonlóságot mutatnak, ezek önmagukban nem eredményezhetik a két jogterület közötti mozgásokat. A jelenség megértéséhez szükséges a jogpolitikai indokok, a gazdaságossági, hatékonysági kérdések figyelembevétele.
Érték: Az elemzés megmutatta az egyes szankciók közötti hasonlóságokat, eltéréseket, és rámutatott arra, hogy adott magatartások esetén melyek jelenthetnek adekvát megoldást a szankcionálásra. A tanulmány megállapításai beépítésre kerülnek A közigazgatás büntetőhatalma című doktori értekezésbe.Aim: The legislator places the sanctioning of unlawful conduct in the various areas of law on the basis of principles of legal policy, expediency and effectiveness, but at its own discretion. The law on misdemeanours has traditionally covered conduct which is less dangerous to society and which does not rise to the level of a criminal offence. However, there are movements between the different areas of law. Some conduct is transferred from the area of misdemeanour law to administrative fines. It is not uncommon for certain offences to remain within the scope of the law on offences, while other offences in the same situation are transferred to administrative law. Can this phenomenon be linked to the system of sanctions in the two areas of law? What sanctions can be found in each area of law and how effective are they in sanctioning specific offences? The answers to these questions may provide a direction for the further development of the law of misdemeanours and may confirm the thesis already formulated in the literature that the gradually declining administrative protection function of the law of misdemeanours is being taken over by sectoral legislation and that the law of misdemeanours is increasingly becoming a shadow image of criminal law.
Methodology: In order to answer the questions, the author compared and analysed the provisions of the Act on Administrative Offences and the Act on Sanctions for Administrative Offences, as well as the related literature.
Findings: In order to understand this phenomenon, it is necessary to take into account the legal policy rationale and the questions of economy and efficiency.
Value: The analysis has shown the similarities and differences between the various sanctions and has indicated which sanctions may be an adequate solution for specific behaviours. The findings of the study will be incorporated into the doctoral thesis on „The criminal power of public administration”
Religious values-based education then and now
No full textCél: Az írás célja annak bemutatása, hogy az állam és a társadalom nem elégedhet meg a bűnös megbüntetésével, a társadalom érdeke a bűnelkövető segítése is.Módszertan: A reintegráció büntetőjogban való megjelenése nem a 21. század vívmánya, a tudósok korábban is kifejtették álláspontjukat a bűnelkövető egyének társadalomba visszavezetésének szükségességéről, és arról, hogy szerintük mely módszerekkel érhető ez el. Sokan a bűnözők valláserkölcsi nevelését jelölték meg a leghatásosabb eszköznek.Megállapítások: Az írás összegyűjti a korábbi magyar kezdeményezéseket és összehasonlítja azokat a jelenlegi büntetőpolitikával, illetve a büntetés-végrehajtási kódexben megfogalmazott célokkal.Érték: A hasonló értékek és célok mentén folytatott kutatások összekötik a múltat a jelennel és a jövővel, a humanista büntetőjog mindenkori elvárása a bűnelkövetők számára a büntetés végrehajtása során és utóbb is annak maximális biztosítása, hogy a társadalmi normáknak megfelelő életet tudjanak élni.Aim: The aim of the article is to show that the state and society cannot be satisfied with punishing the offender, it is in society’s interest to help the offender.Methodology: The introduction of reintegration into criminal law is not an achievement of the 21st century. Scholars have previously expressed their views on the need to reintegrate offenders into society and the methods they believed can achieve this. Many of them have identified religious education of offenders as the most effective means.Findings: The paper brings together previous initiatives and compares them with current penal policy and the objectives set out in the Penal Code.Value: Research along similar values and goals connects the past with the present and the future. Humanistic criminal law always expects offenders to maximise their chances of living a life in accordance with social norms, both during and after the execution of their sentence
Locked and excluded: Prisoners’ right to internet access in view of the European Court of Human Rights’ practice and the phenomenon of digital divide
No full textCél: A tanulmány célja a rabok internethasználatához és az internethez való hozzáférés jogának feltérképezése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát alapul véve. A tanulmány további célkitűzése az internethez való hozzáférés alapjogi aspektusainak vizsgálata, különös tekintettel a vonatkozó uniós jog keretrendszerében, illetve a digitális szakadék jelenség értelmezése a rabok vonatkozásában.
Módszertan: A tanulmány elsősorban a kapcsolódó szakirodalom és joganyagok elemzésén alapul. Ezen felül három esettanulmány is részét képezi a kutatásnak, többek között azért, hogy a szakirodalom által lefektetett megállapításokat a gyakorlat tükrében lehessen értelmezni.
Megállapítások: A kutatás során megállapításra kerül, hogy a rabok internethez való hozzáférését az alapjogok, ezen belül is az Emberi Jogok Európai Egyezségének 10. cikkével összhangban érdemes tanulmányozni. A digitális szakadék tekintetében a szerzők megállapították, hogy a rabok internethasználat-korlátozása a digitális szakadék kiszélesítéséhez vezethet, ezzel lehetségesen hátráltatva a rabok reintegrációját. Szintén kiemelt fontosságú a megállapítások kapcsán annak bemutatása, hogy a rabok internethez való hozzáférési jogát érintő polémiák területi szinten is behatárolhatóak – különösen a Baltikum országait és Törökországot érintik ezek az esetek.
Érték: A tanulmány hasznos hozzájárulás a digitális szakadék hazai szakirodalmának bővítéséhez, különösen a jelenség jogi recepciójához. A tanulmány elméletet és gyakorlatot ötvöző szemlélete mind a hazai jogalkalmazók számára, mind az európai uniós jogot és alapjogokat vizsgáló interdiszciplináris kutatások során hasznosítható.Aim: The aim of this study entails the examination of the rights of prisoners to use and access the Internet, based on the case law of the European Court of Human Rights. A further objective of the study is to analyse the fundamental rights aspects of Internet access, in particular in the framework of the relevant EU law, and to interpret the phenomenon of the digital divide in relation to prisoners.
Methodology: The study is primarily based on the review of the pertaining literature and legal materials. In addition, three case studies are included in the research, inter alia to allow the findings of the literature to be interpreted in the context of jurisdiction.
Findings: The research concludes that prisoners’ access to the Internet should be studied in accordance with fundamental rights, including Article 10 of the European Convention on Human Rights. With regard to the digital divide, it is concluded that restricting prisoners’ access to the Internet may lead to the expansion of the digital divide, potentially hampering prisoners’ reintegration. Also of particular relevance to the findings is the demonstration that the polemics surrounding prisoners’ right of access to the Internet can be localised at a territorial level – in particular, the Baltic States and Turkey are affected.
Value: The study is a useful contribution to the literature on the digital divide in Hungary, especially to the legal reception of the phenomenon. The study’s approach, combining theory and practice, is useful both for domestic legal practitioners and for researchers conducting interdisciplinary research on EU law and fundamental rights
The effect of the corona virus epidemic on the hungarian administration, with particular respect to the sponsorship supervision procedures
No full textCél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány, valamint a járványügyi intézkedések hatása a pártfogó felügyelők munkavégzésére. A világjárvány hatására milyen változások következtek be a közigazgatás működésében, ezen belül a pártfogói feladatok hatékony ellátásban.
Módszertan: A téma feldolgozása leíró jellegű kutatás, amely a rendelkezésre álló tanulmány és módszertani útmutató szerint készült. A szerző véleménye szerint az ilyen tanulmány minimalizálja az elfogultságot és maximalizálja a megbízhatóságot.
Megállapítások: A járvány következtében számos megoldandó feladat jelent meg, ami megkövetelte az állam azonnali realizációját a hatékony és gördülékeny munkavégzéshez.
Érték: A téma tudományos továbbgondolása, a szabályok aktualizálása indokoltnak látszik, hiszen nem kizárt, hogy a jövőre nézve is kerülhetünk hasonló helyzetbe.Aim: The aim of the study is the impact of the Covid–19 epidemic and the epidemiological measures on the work of probation officers. As a result of the pandemic, what changes have occurred in the operation of the public administration, including the effective provision of guardianship duties.
Methodology: The processing of the topic is descriptive research, which was prepared according to the available study and methodological guide. Such a study, in the author’s opinion, minimises bias and maximises reliability.
Findings: As a result of the epidemic, a number of tasks to be solved appeared, which required immediate realisation of the state in order to work efficiently and smoothly.
Value: Further scientific consideration of the topic and the updating of regulations seem justified, as it is possible that we can find ourselves in a similar situation in the future
Local Self-Government Police?
No full textCél: A tanulmány célja, hogy bemutassa a rendszerváltozás időszakában miként próbálták a rendőrséget a demokratikus struktúra szerint átrendezni.
Módszertan: A jelen tanulmány a hazai, témába vágó szakirodalom feldolgozásával készült.
Megállapítások: A szerző álláspontja szerint a közbiztonságvédelmi szervezetek a közhatalom látványos megjelenítői, akiknek kötelessége a demokratikus értékek közvetítése. Véleménye szerint a magyar rendőrség fejlődési pályáját akár kényszerpályának is tekinthetjük, mert a rendszerváltozás után is egyszerűbb volt folytatni a már bevált megoldásokat, és a megelőző időszak kritikus gondolkodói sem látták ezt másként.
Érték: A szerző tanulmányában megkísérli bizonyítani, hogy a tévhitekkel ellentétben a rendszerváltozással egyidejűleg a magyar rendőrséget komolyan fenyegette volna a veszély, hogy az újonnan jött politikai-szakmai garnitúra a korábbi centralizált irányítású rendőrség helyett az önkormányzati rendőrséget akarta bevezetni.Aim: The aim of this study is to show how the police were attempted to be reorganised according to a democratic structure during the period of regime change.
Methodology: Present study is based on a review of the domestic literature on the subject.
Findings: In the author\u27s view, public security organisations are the visible representatives of public power, whose duty it is to transmit democratic values. In the author\u27s opinion, the development of the Hungarian police can even be seen as a forced path, because even after the regime change it was easier to continue with the tried and tested solutions, and the critical thinkers of the previous period did not see it any differently.
Value: The author tries to prove that, contrary to misconceptions, the Hungarian police was seriously threatened by the new political and professional elite, which wanted to introduce a municipal police force instead of the former centrally controlled police force
A brief history of complaints about police action
No full textCél: A tanulmány célja, hogy röviden számba vegye, milyen jogorvoslati lehetőségek voltak és vannak a rendőri fellépést érintően az intézkedéssel érintettek részéről. A történeti visszatekintés az első „rendőrségről szóló” törvényig, 1840-ig nyúlik vissza.
Módszertan: A szerző a normatív szabályozás változásait mutatja be, néhány szakirodalmi forrásra történő utalással.
Megállapítások: Míg a 19. századi törvényi szabályok a jogorvoslat szabályait csak töredékesen, szűkszavúan rendezik, a népköztársasági időszakban lényegében eltűnik a jogorvoslati lehetőség. Érdemi szabályozás hazánkban a rendszerváltozás után alakul ki, melynek alapján a „panasz” nevű jogorvoslati kérelem benyújtására nyílt – és nyílik ma is – mód. 2008 és 2020 között működött a panaszeljárások lehetséges résztvevőjeként a Független Rendészeti Panasztestület, 2020 óta e szerv szerepét az alapvető jogok biztosa vette át. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az 1994-ben kialakított „hagyományos”, kétfokú panaszeljárás megszűnt volna, ez a lehetőség ma is igénybe vehető a panaszosok részéről.
Érték: A tanulmány röviden áttekinti a történeti szempontból jelentősebb jogorvoslati szabályokat, és kitér bizonyos jogalkotási problémákra is. További kutatási témákat jelenthetnek az összegzésben kifejtett gondolatok, például az ombudsmani hatáskör esetleges kiterjesztése a rendőrségen kívül más rendészeti szervekre is.Aim: The aim of this study is to briefly take stock of the legal remedies that have been and are available to those affected by police action. The historical background goes back to the first ‘Police Act’ in 1840.
Methodology: The author describes the changes in normative regulation, with reference to some literature sources.
Findings: While the legal rules of the 19th century regulate the rules of legal remedy only in a fragmentary and vague manner, in the period of the People’s Republic the possibility of legal remedy essentially disappears. Between 2008 and 2020, the Independent Police Complaints Board operated as a possible participant in complaints procedures, and since 2020 the role of this body has been taken over by the Commissioner for Fundamental Rights. This does not mean, however, that the ‘traditional’ two-level complaints procedure established in 1994 has ceased to exist, as it is still available to complainants.
Value: The paper briefly reviews the historically most significant remedy rules and also addresses some legislative problems. Further research topics could include the ideas put forward in the summary, such as the possible extension of the Ombudsman’s powers to other law enforcement bodies besides the police
What is policing?
No full textA szerző áttekintést nyújt a rendészettudomány és a rendvédelemmel kapcsolatos tanulmányok fogalmi meghatározásának nehézségeiről, valamint az e fogalmak mögött meghúzódó tevékenységekről és tudományágakról.The author provides an overview of the difficulties concerning the conceptualization of police science and law enforcement studies, as well as the activities and disciplines behind these terms