Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Dangers of the Internet
A szerző áttekintést nyújt az EU "Biztonságosabb internet plusz" programjáról.The author provides an overview of the EU’s “Safer Internet Plus” programme
The role of the criminological characteristics of the mafia in Italian criminal law – with particular reference to the application of judicial law
A tanulmány célja, hogy rámutasson a kriminológia–jogalkotás–jogalkalmazás olaszországi viszonyrendszerének a hazai büntetőjogban tapasztaltaktól – legalábbis a maffiaügyek esetén – eltérő jellegére.The aim of the study is to highlight the different nature of the criminology-legislation-application of the law in Italy compared to the domestic criminal law, at least in the case of mafia cases
The importance of international cooperation against organized crime
A szerző áttekintést nyújt az ENSZ által 2012 októberében közzétett, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek összefoglalójáról.The author provides an overview of the Digest of Organized Crime Cases, published by the UN in October 2012
Confession: Substantive and procedural legal ramifications
A szerző áttekintést nyújt a beismerésnek a büntető igazságszolgáltatási rendszerben jelentkező számos következményéről.The author provides an overview of the lrgal ramifications of confession in the criminal justice system
Detective portraits on the pretext of a tableau
Cél: A tanulmány bemutatja három, az Osztrák-Magyar Monarchiában, elsősorban Budapesten dolgozó detektív életútját.
Módszertan: Jelen tanulmány a témával kapcsolatos szakirodalom, korabeli híradások, családtörténeti feljegyzések elemzése alapján, elsődlegesen a jogtörténeti kutatások módszertani eszközeivel készült.
Megállapítások: A magyar detektívek teljesen eltérő társadalmi környezetből, eltérő előképzettséggel érkeztek a detektívtestületbe. Ennek ellenére a detektívek magas színvonalon és eredményesen dolgoztak a korabeli bűnügyek felderítésén.
Érték: A detektívtestülettel kapcsolatos kutatások és megállapítások száma elenyésző, ezért minden, a témával kapcsolatos információ gazdagítja az Osztrák-Magyar Monarchia jogtörténetével kapcsolatos ismereteket.Aim: The study presents the careers of three detectives who worked in the Austro-Hungarian Monarchy, mainly in Budapest.
Methodology: The present study was based on the analysis of the literature, contemporary news reports and family history records, primarily using the methodological tools of legal history research.
Findings: The Hungarian detectives came to the detective corps from completely different social backgrounds and with different qualifications. Despite this, the detectives worked to a high standard and successfully solved contemporary crimes.
Value: Research and findings on the detective corps are few and far between, so any information on the subject will enrich the knowledge of the legal history of the Austro-Hungarian Monarchy
What is happening in the justice system? Authorities and victims in the environment of domestic violence
Cél: A családon belüli erőszak szankcionálására korábban is volt lehetőség, azonban 2013. július 1. napjától a magyar Btk. önálló bűncselekményi tényállásban és kibővített tartalommal rendelkezik a hozzátartozók sérelmére elkövetett bántalmazásokról. Jelen tanulmány bemutatja a szabályozás lényegét, az elmúlt időszak statisztikai adatait, illetve a jogalkalmazás során felmerült nehézségeket és jó gyakorlatokat. A kapcsolati erőszak bűncselekmény országos joggyakorlatának és tanulságainak összegző ismertetése.
Módszertan: A tanulmány hátterét képező kutatások módszertanát kriminálstatisztikai és jogszabályelemzés, fókuszcsoport, mélyinterjúk és iratvizsgálatok képezték.
Megállapítások: Számos teendő fogalmazódik meg a jövőre nézve, többek között utóvizsgálat lefolytatása, egységes joggyakorlat kialakítása, ORFK utasítás népszerűsítése, gyermekvédelmi jelzőrendszer felelősségvállalásának növelése, célirányos oktatások és képzések szervezése, szakmai együttműködések és a sértetti felvilágosítás erősítése, a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, valamint a kommunikációs irányok megváltoztatása szükséges. Jelen tanulmány a hatóságok és a sértettek oldaláról mutatja be a legjellemzőbb nehezítő tényezőket.
Érték: A bűncselekményi tényállás számos aspektusból történő összefoglaló elemzése segít levonni a következtetéseket és megtalálni a követendő irányokat.Aim: Although it was possible to sanction acts falling within the conceptual scope of domestic violence earlier as well, from 1 July 2013, the Hungarian Criminal Code contains an independent criminal offense covering a wide range of abusive behaviours committed against family members. This article presents the essence of the regulation, the statistical data of the past few years, as well as the difficulties and best practices that we can encounter when analysing the application of the law. It’s the summary of the judicial practice of the criminal offense of domestic violence.
Methodology: The research methodology behind the study consisted of criminal-statistical and legislative analysis, focus groups, in-depth interviews and case file reviews.
Findings: A number of to-dos are being formulated for the future, including: conducting a follow-up analysis, establishing uniform legal practice, popularizing the relevant instruction of the chief of police, increasing the responsibility of the child protection alert system, organizing targeted trainings, strengthening professional collaborations and providing information for victims, inspiring the imposition of more severe punishments, and a change in communication directions. This study presents the most typical difficulties from the side of the authorities and the victims.
Value: The analysis of the criminal offense from many aspects helps to draw conclusions and find the directions to follow
Evaluation and assessment of the constitutionality of penitentiary s, in the light of the introduction of the penitentiary credit system
Cél: A büntetés-végrehajtási határozatok alkotmánybírósági értékelésének szempontrendszere.
Módszertan: leíró, dokumentum-és tartalomelemzés.
Megállapítások: Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-ának első fordulata szerint az érdemi döntés, így alkotmányjogi panasz tárgya lehet a büntetőeljárásban hozott döntések közül a vád tartalmi elbírálásáról, illetve a büntetőjogi felelősségről szóló határozat, vagyis az ügydöntő határozatok közül a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet. Az ügydöntő végzések – a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és az eljárást megszüntető végzés – nem tekinthetők az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti érdemi döntésnek. Azonban ezek a határozatok is vizsgálhatók alkotmányjogi panasz keretében, mert megfeleltethetők az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a második fordulatának, a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.
Érték: Eddig nem született olyan tudományos cikk, amely elemezte volna, hogy a büntetés-végrehajtási bíró által hozott határozatok közül a 2013. évi CCXL. törvény legutóbbi módosításait (2023. évi XCVII. törvény) követően, mely határozatok támadhatóak alkotmányjogi panasszal.Aim: Criteria for the evaluation by the Constitutional Court of s on the execution of sentences.
Methodology: Descriptive, documentary and content analysis.
Findings: According to the first turn of Article 27 of the Law on the Constitutional Court, the decision on the merits, i.e. the decision on the substance of the charge and the decision on criminal responsibility, i.e. the decision on the guilt and the acquittal, can be the subject of a constitutional complaint. The final s – the order not to proceed to trial and the order terminating the proceedings – cannot be considered as s on the merits within the meaning of the Constitutional Court Act. However, these s can be examined in the context of a constitutional complaint, because they correspond to the second turn of Article 27 of the Constitutional Court Act, the other decision ending the court proceedings.
Value: So far, no academic article has been published that analyses which s of the prison judges can be challenged by a constitutional complaint following the latest amendments to Act CCXL of 2013 (Act XCVII of 2023)
International Law Enforcement Observer XV.
Cél: A nemzetközi rendészeti szakirodalom a közrendet sértő és a közbiztonságra veszélyt jelentő jogellenes emberi magatartások tanulmányozását tekinti fő feladatának. Viszonylag ritkábbak azok a kutatások, amelyek a rendészeti hatóságok és az ügyészi szervek belső működését veszik górcső alá. Arra is kevés példát találunk, amikor tudományos munkában a rendészetben dolgozó hivatalnokok által elkövetett bűncselekményekről olvashatunk. A Figyelő most ilyen írásokról is tudósít.
Módszertan: Sümegh Attila recenziója az Orosz Föderáció Ügyészségének a korrupció elleni küzdelemben alkalmazott módszereiről ad körképet. A hivatali és a gazdasági vesztegetések felderítésének hagyományos módszerei mellett találkozhatunk olyan ügyészségi feladatokkal, amelyek feltárják a nem megfelelő jogi szabályozás azon hiányait, amelyek a korrupció veszélyét jelentősen növelhetik. Radvánszki Ronett összefoglalója az úgynevezett „rendőrbűnözés” Egyesült Államokban történt vizsgálatának metodikáját vázolja. Rámutat arra, hogy a legitim erőszak monopólium birtokában a jogszerűség határát átlépő rendőrök azt gondolhatják, hogy státuszuk miatt kevésbé vonhatók felelősségre.
Megállapítások: Kivételesen széles körű és megközelítésében szakmaiságot hordozó megállapításokkal találkozhatunk Bélai Gábor munkájában, amelyből az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság) és az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) kriminalisztikai gyakorlatát és a bűnüldözés eljárási rendjében mutatkozó eltéréseket ismerhetjük meg. Miközben meggyőződhetünk arról, hogy az egykori NDK kriminalisztikai képzése magas szakmai színvonalon történt, értenünk kell azt is, hogy a bűnüldözés ügyészi kontrollja az NSZK-ban a mai napig is lényegesen több garanciával szolgál, mint egy olyan felfogásban, ami nem követte a jogállami kritériumokat.
Érték: A családon belüli erőszak tanulmányozásának szentelt publikációból Horváth Bíborka kiemeli a következőket: „A jelenlegi jogszabályok elsősorban az egyedi, nyilvános helyeken történő erőszakra fókuszálnak, és nem fordítanak kellő figyelmet azokra, akik intim partnereik, illetve családtagjaik miatt sokoldalú bántalmazás áldozataivá válnak.” Ez a kutatás is a családon belüli erőszak büntetőjogi dimenzióin messze túlhaladva azokról a morális értékekről számol be, amelyek forrása az egyéni és a társadalmi integráció eredményei lehetnek. Vörös Aura az állam erőszak-monopóliumának legitimitását tárgyaló tanulmányról nyújt információkat, különös tekintettel a rendőrségi erőszak-monopólium értelmezésére, ami minden demokratikusan működő alkotmányos hatalom számára megkerülhetetlen feladat.Aim: The international law enforcement literature focuses on the study of unlawful human behaviour that violates public order and threatens public security. Research focusing on the internal workings of law enforcement authorities and prosecution services is relatively rare. There are also few examples of academic work on crimes committed by law enforcement officials. The Observer now reports on such articles.
Methodology: Attila Sümegh’s review gives an overview of the methods used by the Prosecutor\u27s Office of the Russian Federation in the fight against corruption. In addition to the traditional methods of detecting official and economic bribery, the Prosecutor’s Office also performs tasks that reveal the shortcomings of inadequate legislation that can significantly increase the risk of corruption. Ronett Radvánszki’s summary outlines a methodology for investigating so-called ‘police crime’ in the United States. She points out that police officers who cross the line of legality in the possession of a monopoly on legitimate violence may think that their status makes them less accountable.
Findings: Gábor Bélai’s work is exceptionally wide-ranging and professional in its approach, and provides us with an insight into the criminalistic practices of the former GDR (German Democratic Republic) and the former FRG (Federal Republic of Germany) and the differences in the procedural order of law enforcement. While we can be convinced that the former GDR’s training in criminology was of a high professional standard, we must also understand that prosecutorial control of law enforcement in the former GDR still offers considerably more guarantees than in a conception that did not follow the criteria of the rule of law.
Value: From a publication dedicated to the study of domestic violence, Bíborka Horváth highlights that ‘current legislation focuses primarily on violence in individual, public places and does not pay enough attention to those who are victims of multifaceted abuse by intimate partners or family members.’ This research also goes far beyond the criminal justice dimensions of domestic violence to report on the moral values that can be the source of the outcomes of individual and social inclusion. Aura Vörös provides information on a study of the legitimacy of the state’s monopoly on violence, with a special focus on the interpretation of the police monopoly on violence, an inescapable task for any democratically functioning constitutional power
Practical Application of the Reconstruction
Cél: A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen lehetőségek rejlenek a bizonyítási kísérletben, és milyen korlátai, illetve végrehajtási hibái vannak. Szintén cél annak vizsgálata, hogy miért ritka az alkalmazása.
Módszertan: A vizsgálódás keretében a szerző ügyészekkel, nyomozókkal, vizsgálókkal, bírókkal és védőkkel konzultált, valamint aktakutatást végzett a Fővárosi Törvényszéken, továbbá áttekintette a jogintézménnyel kapcsolatban megjelent publikációkat.
Megállapítások: Bár ritkán alkalmaznak bizonyítási kísérletet, ennek ellenére helye és szerepe van a magyar büntetőeljárásban. Jellemzően a nyomozás során és az elsőfokú bírósági tárgyalás keretében alkalmazzák, de arra is van példa, hogy a másodfokú bírósági eljárásban tartsák. Akkor veszik igénybe, amikor tisztázni szükséges, hogy valamely esemény vagy jelenség úgy megtörténhetett-e, ahogy azt a hatóság feltételezi a rendelkezésére álló adatok alapján, vagy éppen cáfolni kívánják vele a terhelt vagy a tanú által elmondottakat. A gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán veszik igénybe, mert az ügyek csak csekély része igényli a bizonyítási kísérletet. A bizonyítási kísérlet jellemzője, hogy jelentősebb előkészítést is igényelhet, és van, mikor sok résztvevőt is, így a megszervezése nem mindig egyszerű, és gyakran időigényes. Az eredménye viszont segítheti a büntetőeljárást, amennyiben megfelelően hajtják végre, és nem vétenek hibát. Előnye a bizonyítási kísérletnek, hogy megismételhető, akár másik eljárási szakaszban is, vagyis az esetleges végrehajtási hiba orvosolható.
A közvélekedéssel ellentétben a bizonyítási kísérlet nem szükségszerű, hogy lassítsa a büntetőeljárást. A tanulmányban ismertetett ügyek is mutatják, a bizonyítási kísérlet számos esetben gyorsítja a büntetőeljárást azzal, hogy lényegi kérdésekre ad az ügy szempontjából fontos választ.
Érték: A tanulmány hozzájárulhat ahhoz, hogy a jogalkalmazói gyakorlat változzon, és gyakrabban kerüljön sor a bizonyítási kísérlet jogintézményének alkalmazására, továbbá csökkenjen a végrehajtási hibák lehetősége. A változások figyelemmel kísérése témája lehet újabb publikációknak.Aim: The study aims to show the potential of the proof experiment and its limitations and implementation flaws. It also aims to examine why its use is rare.
Methodology: In the study framework, the author consulted prosecutors, investigators, investigators, judges and defence lawyers, conducted a file search at the Metropolitan Court of Justice and reviewed publications on the legal instrument.
Findings: It is typically used during the investigation and in the first instance trial, but there are also examples of it being held in the second instance trial. It is used when it is necessary to clarify whether an event or phenomenon could have happened as the authorities assume based on the available data or to refute what the accused or witnesses have said. Practice shows that it is rarely used, as only a tiny proportion of cases require an attempt to prove. A characteristic of an evidentiary hearing is that it may require considerable preparation and sometimes many participants, so its organisation is only sometimes straightforward and often time-consuming. However, the result can help the prosecution if it is carried out correctly and no mistakes are made. The advantage of an evidentiary experiment is that it can be repeated, even at another stage of the proceedings, so that any execution error can be corrected. Contrary to popular perception, an attempt to take evidence does not necessarily slow criminal proceedings. As the cases presented in this study show, in many cases, an attempt at taking evidence speeds up criminal proceedings by providing answers to relevant questions.
Value: The study could change law enforcement practice to more frequently use legal instruments to prove and reduce the potential for enforcement errors. Monitoring changes could be the subject of further publications
A japán kōban közösségi rendészeti modell
Aim: The author aims to provide information on the Japanese kōban model for those interested in community policing. At the same time, he highlights the social and political conditions in Japan that have been necessary for the success of the kōban policing model.Methodology: The author conducted an empirical data collection based on interviews and participant observation in Japan in 2022. The data collection was supported by a professor, formerly a police officer, who was active in police educationand research during the fieldwork period. This support was crucial in enabling the author to contact police leaders, community police officers, criminologists and other professionals. In addition, relevant literature and legal background on the subject were analysed.Conclusions: In addition to the commitment of the government, collectivism and norm-following, which are characteristic of Japanese society, contributed to the success of community policing. In addition, it was necessary to build a crime prevention network based on the involvement and activation of the public, and on cooperation between the police and local voluntary organisations.Value: The results make it clear that the introduction or adoption of elements of a community policing model must take into account the specificities of the society concerned. The article also draws attention to the role and potential of comparative criminology.Cél: A szerző a közösségi rendészet iránt érdeklődő hazai közönség számára kíván információt szolgáltatni a japán kōban modellről. Egyúttal arra kíván rávilágítani, hogy a rendészeti modell sikerességéhez a cikkben nevesített társadalmi és szakpolitikai adottságokra és tényezőkre is szükség van.Módszertan: A szerző egy tanulmányút keretében interjúkon és résztvevő megfigyelésen alapuló empirikus adatgyűjtést végzett Japánban 2022-ben. Az adatfelvételt a korábban a rendőrség kötelékében dolgozó, a terepmunka időszakában már a rendészettudományi oktatás és kutatás területén aktív professzor támogatta. Ez a támogatás sokat segített abban, hogy a szerző kapcsolatba lépjen rendőri vezetőkkel, közösségi rendőrökkel, kriminológusokkal és más szakemberekkel. Emellett sor került a témába vágó szakirodalom és jogszabályok feldolgozására is.Megállapítások: A közösségi rendőrség sikerességéhez a kormányzati elköteleződés mellett a japán társadalomra jellemző kollektivizmus és a normakövetés is hozzájárult. Emellett szükség volt egy olyan bűnmegelőzési hálózat kiépítésére is, amely a lakosság bevonására és aktivizálásra, valamint a rendőrség és az önkéntes alapon működő helyi szervezetek együttműködésére épített.Érték: Az eredmények alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a közösségi rendészeti modell bevezetése vagy elemeinek átvétele során figyelemmel kell lenni az adott társadalom sajátosságaira. A cikk emellett az összehasonlító kriminológia szerepére és lehetőségeire is felhívja a figyelmet