Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
The criminological aspects of Roma and non-Roma co-existence
No full textA szerzők áttekintést nyújtanak az Országos Kriminológiai Intézet által 2013-ban végzett kutatás kereteiről és első eredményeiről, amely a romák és a többség közötti konfliktusok mintáit vizsgálta, és 513 településen értékelte a roma és nem roma lakosság viktimizációját és bűnelkövetését.
The authors provide and overview of the framework and first findings of a 2013 research carried out by the National Institute of Criminology, examining the patterns of conflicts between Roma and the majority, and assessing victimisation and criminal involvement of both the Roma and non-Roma populations in 513 settlements
Defendants\u27 rights and victims\u27 interests – can harmony be achieved?
No full textA múlt század nyolcvanas éveinek elejétől a figyelem mind a nemzeti jogokban, mind pedig nemzetközi téren egyre inkább az áldozatok igényei felé fordult, és megfogalmazódott a követelés egy áldozatcentrikus eljárási rend kialakítására.Since the early eighties of the last century, attention has increasingly turned to the needs of victims, both in national law and internationally, and there have been calls for a victim-centred procedural order
Private military and security companies abroad: regulatory questions
No full textA szerző átfogó áttekintést nyújt a katonai és biztonsági magáncégek tevékenységének nemzetközi, nemzeti és önszabályozásáról, arról, hogy az érintett megközelítések hogyan egészítik ki egymást, a vonatkozó eszközök végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokról, a jogsértésekért való felelősséggel kapcsolatos kérdésekről, valamint az ENSZ zsoldosok alkalmazásával foglalkozó munkacsoportjának kapcsolódó munkájáról.The author provides a comprehensive overview of the international, national and self-regulation of the activities of private military and security companies, the ways in which the concerned approaches complement each other, the gaps related to the implementation of the relevant instruments, the issues related to responsibilities for violations of the law, as well as the related work of the UN’s Working Group on the Use of Mercenaries
Financial intelligence unit at Europol Participation of the National Tax and Customs Administration and its predecessor, the Tax and Financial Control Administration, in the work of the European Union Agency for Law Enforcement Cooperation
No full textCél: Az Europol és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal közötti együttműködés bemutató jellegű áttekintése.
Módszertan: Az együttműködés különböző területeit a szerzők a rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése, az adatok tényszerű vizsgálata és az összekötő tisztekkel folytatott beszélgetések tapasztalatai alapján mutatják be.
Megállapítások: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és jogelődje a Vám- és Pénzügyőrség 2002 óta vesz részt az Europol munkájában. Ezen időszakban folyamatosan összekötőtisztekkel volt jelen a közös feladatokban. A NAV pénzügyőrei, nyomozói igyekeznek teljes körűen kiaknázni az Europol által biztosított támogatásokat, ugyanakkor a súlyos nemzetközi és szervezett bűnözés globális jellegére tekintettel folyamatosan vizsgálni szükséges az együttműködésben rejlő további lehetőségeket.
Érték: A cikk megfelelően tekinti át és mutatja be a VPOP majd a NAV és az Europol közötti kapcsolatot, az abból származó stratégiai és gyakorlati eredményeket. A szerzők az összekötőtisztekkel folytatott interjúk során mélyen megismerték az együttműködés gyakorlati aspektusait és azt be is mutatták jelen cikkükben.Aim: To give an overview of the cooperation between Europol and the National Tax and Customs Administration.
Methodology: The different areas of cooperation are presented by the authors based on the review of the available documents, the factual examination of the data and the experiences of conversations with liaison officers.
Findings: The National Tax and Customs Administration and its legal predecessor, the Hungarian Customs and Financial Guard, have been participating in the work of Europol since 2002. During this period, it was constantly present with liaison officers in joint tasks. NTCA’s financial officers and investigators try to make full use of the support provided by Europol, but at the same time, given the global nature of serious international and organised crime, it is necessary to constantly examine the further possibilities inherent in cooperation.
Value: The article adequately reviews and presents the relationship between the HCFG, later the NTCA and Europol, as well as the strategic and practical results resulting from it. During the interviews with the liaison officers, the authors got to know the practical aspects of the cooperation in depth and presented them in this article
Europol’s Counter-Terrorism Role: over 25 Years of Partnership
No full textCél: A szerző áttekintést nyújt az Europol terrorizmusellenes képességeinek fejlődéséről az elmúlt 25 év során. Kiemelten tárgyalja az Európai Terrorizmusellenes Központ (European Counter Terrorism Centre, ECTC) létrehozását.
Módszertan: A cikkben alkalmazott módszertan kvalitatív megközelítést alkalmaz, amely az Europol operatív részvétele és intézményfejlesztése során szerzett első kézből származó tapasztalatokat és meglátásokat hasznosítja.
Megállapítások: Az elmúlt két évtizedben a terrortámadások nagymértékben befolyásolták az Európai Unió terrorizmusellenes politikáit és intézményeit. Ezek az események felgyorsították az Europol célzott terrorizmusellenes képességeinek fejlesztését, és az Europol korlátozott operatív kapacitással rendelkező ügynökségből az EU terrorizmusellenes erőfeszítéseinek kulcsfontosságú szereplőjévé vált. Az Europol szerepe 2015 után jelentősen kibővült, ami az Európai Terrorizmusellenes Központ (ECTC) létrehozásához vezetett. Az ECTC megerősített bűnüldözési együttműködés és operatív szolgáltatások révén támogatja a nemzeti terrorizmusellenes erőfeszítéseket, és az Európai Unió internetes átirányító egységén (European Union Internet Referral Unit, EU IRU) keresztül foglalkozik az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekkel, mint például az internet dzsihadista toborzásra és propagandára történő felhasználása. Az elért eredmények ellenére a terrorizmus elleni küzdelem továbbra is elsősorban nemzeti hatáskörben marad, az Europol pedig támogató szerepet játszik. Az Europol stratégiai és operatív eszközeinek folyamatos fejlesztése tükrözi az EU elkötelezettségét a kollektív megközelítés mellett, amely egyensúlyt teremt a nemzeti előjogok és a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez szükséges összehangolt, transznacionális erőfeszítések között.
Érték: A cikk értéke abban rejlik, hogy gyakorlati meglátásai egy tapasztalt biztonsági szakember belső perspektíváját kínálják, aki az elméleti keretekkel szemben az operatív és intézményi realitásokra összpontosít.Aim: Provide an overview of the evolution of Europol’s counter-terrorism capabilities over the last 25 years. Focus on the establishment of the European Counter-Terrorism Centre (ECTC).
Methodology: In this article on counterterrorism, the methodology employed involves a qualitative approach, leveraging first-hand experiences and insights from Europol’s operational involvement and institutional development.
Findings: Over the past two decades, significant terrorist attacks have profoundly influenced the European Union’s counter-terrorism policies and institutions. These events have accelerated the development of Europol’s dedicated counterterrorism capabilities, transforming it from an agency with limited operational capacity into a key player in the EU’s counter-terrorism efforts. Europol’s role expanded significantly after 2015 leading to the establishment of the European Counter-Terrorism Centre (ECTC). The ECTC supports national counter-terrorism efforts through enhanced law enforcement cooperation and operational services, addressing emerging threats like jihadist use of the internet for recruitment and propaganda, through the European Union Internet Referral Unit (EU IRU). Despite progress achieved, counterterrorism remains primarily a national competence, with Europol playing a supportive role. The continuous evolution of Europol’s strategic and operational tools reflects the EU’s commitment to a collective approach, balancing national prerogatives with the need for coordinated, transnational efforts to combat terrorism effectively.
Value: The value of this article lies in its practical insights offering an internal perspective from a seasoned security practitioner focusing on operational and institutional realities as opposed to theoretical frameworks
The AI-shift: how Europol is leveraging artificial intelligence to combat serious organised crime and terrorism
No full textAim: The aim of this article is to highlight the importance of leveraging Artificial Intelligence (AI) in law enforcement to combat serious organised crime and terrorism, while ensuring responsible and accountable use of AI tools through collaboration and knowledge-sharing among European law enforcement agencies.
Methodology: The study uses a descriptive methodology to describe the development and cooperation process through which the Innovation Lab contributes to the innovation development and knowledge sharing of Europol and its member countries.
Findings: With the increasing volume and speed of investigative data, AI has emerged as a promising solution to help law enforcement agencies process and analyse large and complex datasets. Europol has been at the forefront of developing and sharing AI tools with its Member States, ensuring their responsible and accountable use. The integration of Artificial Intelligence (AI) in law enforcement investigations has been found to significantly enhance the efficiency and effectiveness of crime fighting, particularly in processing and analysing large and complex datasets.
Value: The article highlights the importance of collaboration and knowledge-sharing among law enforcement agencies to keep pace with AI advancements and prevent criminal abuse of these technologies.Aim: The aim of this article is to highlight the importance of leveraging Artificial Intelligence (AI) in law enforcement to combat serious organised crime and terrorism, while ensuring responsible and accountable use of AI tools through collaboration and knowledge-sharing among European law enforcement agencies.
Methodology: The study uses a descriptive methodology to describe the development and cooperation process through which the Innovation Lab contributes to the innovation development and knowledge sharing of Europol and its member countries.
Findings: With the increasing volume and speed of investigative data, AI has emerged as a promising solution to help law enforcement agencies process and analyse large and complex datasets. Europol has been at the forefront of developing and sharing AI tools with its Member States, ensuring their responsible and accountable use. The integration of Artificial Intelligence (AI) in law enforcement investigations has been found to significantly enhance the efficiency and effectiveness of crime fighting, particularly in processing and analysing large and complex datasets.
Value: The article highlights the importance of collaboration and knowledge-sharing among law enforcement agencies to keep pace with AI advancements and prevent criminal abuse of these technologies
Europol 25, Hungary 20
No full textAim: Europol has evolved over the last quarter of a century, as its legal framework has changed in line with EU requirements, and its tasks have expanded and its network of contacts has become more extensive.
Methodology: Beyond the national offices of EU Member States, close cooperation is now possible across several continents through operational, strategic and working agreements with third countries.
Findings: The unique use of a liaison officer system and participation in joint investigation teams helps to build trust-based relationships. Over the years, several specialised crime centres have been set up.
Value: In Hungary, the design of the national unit has been developed in line with EU expectations and has adapted continuously over the last twenty years to the changes at Europol.Aim: Europol has evolved over the last quarter of a century, as its legal framework has changed in line with EU requirements, and its tasks have expanded and its network of contacts has become more extensive.
Methodology: Beyond the national offices of EU Member States, close cooperation is now possible across several continents through operational, strategic and working agreements with third countries.
Findings: The unique use of a liaison officer system and participation in joint investigation teams helps to build trust-based relationships. Over the years, several specialised crime centres have been set up.
Value: In Hungary, the design of the national unit has been developed in line with EU expectations and has adapted continuously over the last twenty years to the changes at Europol
The impact of economic, social and health crises on victims of domestic violence
No full textCél: A családon belüli erőszak, a partnerbántalmazás áldozatainak helyzete még súlyosabbá válik válsághelyzetekben. A világon számos konfliktus zajlott, zajlik, amelyeket közgazdászok, szociológusok, kriminológusok, egészségügyi szakemberek és jogászok egyaránt górcső alá vettek az elmúlt években. Az ezzel kapcsolatos legfrissebb kutatások világszerte sok fontos új információval szolgálnak, amelyek segíthetnek a problémára való felkészülésben, a szakmailag kompetens válaszok megadásában.
Módszertan: A világ különböző pontjain lezajlott kutatásokból készült válogatás. A hasonlóságok és különbözőségek megvilágítása, összegzése.
Megállapítások: A feldolgozott szakirodalomból kitűnik, hogy az egyes erőszakformák válsághelyzetekben összekapcsolódnak és még nagyobb veszélyt jelentenek. A makroszinten zajló erőszak, például a háború, mikroszinten is növeli az erőszakos konfliktusokat. A COVID–19 rettegés, a lockdown, a háborús konfliktusok, az éhezés, a klímakatasztrófa okozta válságok továbbgyűrűznek a családi otthonokba és még kiszolgáltatottabbá teszik a családon belüli erőszak és partnerbántalmazás áldozatait. A feldolgozott anyagok többsége a COVID után született kutatásokat elemzi. A COVID–19-járvány a jövőbeli természeti katasztrófák gazdasági hatásainak kezelése és az ezzel összefüggő megnövekedett családon belüli erőszak megelőzése, kezelése kapcsán is sok tanulsággal szolgált.
Érték: Az elemzések olyan összefüggésekre mutatnak rá, amelyeket tovább kell kutatni és értékelni. A jövőben folytatni kell a makro- és mikroszintű erőszak kutatásokat, a globális szintű közös eredményeket összesíteni kell, és komplex, globális megoldásokat kell kidolgozni. A nemzetközi szervezeteknek tovább kell folytatniuk az adatok gyűjtését, és érthető iránymutatásokat kell adniuk az állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek a makro- és mikroszintű problémák együttes kezelésére.Aim: The situation of victims of domestic violence and partner abuse becomes even more serious in crisis situations. There have been and are ongoing conflicts in the world, which have been scrutinized by economists, sociologists, criminologists, health professionals and lawyers alike in recent years. The latest related research worldwide provides a lot of important new information that can help prepare for the problem and provide professionally competent answers.
Methodology: A selection of research conducted in different parts of the world. Summary reports were prepared to shed light on similarities and differences.
Findings: It is clear from the processed literature that the individual forms of violence are connected in crisis situations and pose an even greater danger. Violence at the macro level, such as war, also increases violent conflict at the micro level. The crises caused by the fear of COVID, the lockdown, war conflicts, hunger, and the climate disaster spill over into family homes and make the victims of domestic violence and partner abuse even more vulnerable. Most of the processed materials analyse research born after COVID. The COVID-19 epidemic also provided many lessons regarding the management and prevention of the economic effects of future natural disasters and the associated increased domestic violence.
Value: Analyses point to relationships that need further research and evaluation. In the future, macro- and micro-level violence research must be continued, common global results must be aggregated, and complex, global solutions must be developed. International organizations must continue to collect data and provide clear guidelines to public bodies and social organizations for the joint management of macro- and micro-level problems
The impact of economic, social and health crises on victims of domestic violence
No full textAim: The situation of victims of domestic violence and partner abuse becomes even more serious in crisis situations. There have been and are ongoing conflicts in the world, which have been scrutinised by economists, sociologists, criminologists, health professionals and lawyers alike in recent years. The latest related research worldwide provides a lot of important new information that can help prepare for the problem and provide professionally competent answers.
Methodology: A selection of research conducted in different parts of the world. Summary reports were prepared to shed light on similarities and differences.
Findings: It is clear from the processed literature that the individual forms of violence are connected in crisis situations and pose an even greater danger. Violence at the macro level, such as war, also increases violent conflict at the micro level. The crises caused by the fear of COVID, the lockdown, war conflicts, hunger, and the climate disaster spill over into family homes and make the victims of domestic violence and partner abuse even more vulnerable. Most of the processed materials analyse research born after COVID. The COVID–19 epidemic also provided many lessons regarding the management and prevention of the economic effects of future natural disasters and the associated increased domestic violence.
Value: Analyses point to relationships that need further research and evaluation. In the future, macro- and micro-level violence research must be continued, common global results must be aggregated, and complex, global solutions must be developed. International organisations must continue to collect data and provide clear guidelines to public bodies and social organisations for the joint management of macro- and micro-level problems.Aim: The situation of victims of domestic violence and partner abuse becomes even more serious in crisis situations. There have been and are ongoing conflicts in the world, which have been scrutinised by economists, sociologists, criminologists, health professionals and lawyers alike in recent years. The latest related research worldwide provides a lot of important new information that can help prepare for the problem and provide professionally competent answers.
Methodology: A selection of research conducted in different parts of the world. Summary reports were prepared to shed light on similarities and differences.
Findings: It is clear from the processed literature that the individual forms of violence are connected in crisis situations and pose an even greater danger. Violence at the macro level, such as war, also increases violent conflict at the micro level. The crises caused by the fear of COVID, the lockdown, war conflicts, hunger, and the climate disaster spill over into family homes and make the victims of domestic violence and partner abuse even more vulnerable. Most of the processed materials analyse research born after COVID. The COVID–19 epidemic also provided many lessons regarding the management and prevention of the economic effects of future natural disasters and the associated increased domestic violence.
Value: Analyses point to relationships that need further research and evaluation. In the future, macro- and micro-level violence research must be continued, common global results must be aggregated, and complex, global solutions must be developed. International organisations must continue to collect data and provide clear guidelines to public bodies and social organisations for the joint management of macro- and micro-level problems
Latency and disclosure in cases of domestic violence
No full textCél: A tanulmány célja, hogy rámutasson a kapcsolati erőszakhoz köthető érintettség becslésének módszertani problémáira. Egyúttal információt kíván szolgáltatni arról, hogy kapcsolati erőszak esetén miért nem kerül sor feljelentésre.
Módszertan: A kutatók az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszerében elérhető adatokra támaszkova ismertetik a kapcsolati erőszak sértettjeinek számát. Emellett egy Magyarország lakosságára vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető társadalomtudományi kutatás eredményeit elemzik.
Megállapítások: Kapcsolati erőszak esetén a látencia mértéke magas. A látencia pontos mértékének meghatározását nehezíti, hogy a különböző adatgyűjtési módszerek és a különböző kutatási kérdések eltérő mértékű érintettséget mutatnak. A felszínre kerülés kapcsán a rendőrség szerepe meghatározó. A feljelentések elmaradásának kiemelt oka a bántalmazás miatt kialakult érzelmi állapot (ide értve a zavartságot és a szégyen érzetét), illetve az, hogy az áldozatok mások előtt titokban akarják tartani a bántalmazást.
Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy eltérő adatgyűjtés és módszertan esetén eltérő becslés adható az áldozatok számára. A feljelentés elmaradásával kapcsolatos információ hozzájárulhat ahhoz, hogy a kapcsolati erőszak megelőzése és kezelése terén dolgozó szakemberek hatékonyabban végezzék munkájukat. Az eredmények ismeretében, ide értve elsősorban a férfi áldozatok magas arányszámát, további kutatási irányok jelölhetők ki.Aim: The study aims to highlight methodological issues in estimating exposure to domestic violence (DV). It also aims to provide information on the reasons for underreporting DV cases.
Methodology: The researchers rely on data available in the Unified Criminal Statistics of the Investigating Authority and the Prosecutor\u27s Office to describe the number of victims of domestic violence. They also present some findings of a representative survey.
Findings: Latency is high in cases of domestic violence. The difficulty in accurately estimating latency is that different data collection methods and different research questions reveal different levels of exposure. Police have a crucial role in the disclosure of DV. The main reason for under-reporting is the emotional state of the victims (including embarrassment and shame) who sometimes would like to keep the abuse a secret.
Value: According to the study, different data collections and methodologies may give different estimations about the number of victims of DV. Information on the reasons for non-reporting can increase the efficiency of professionals, aiming at the prevention and response to domestic violence. In light of the results, especially the high proportion of male victims, further research questions can be identified