Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
The gray OSINT is suspect?
No full textCél: A tanulmány célja az OSINT, vagyis a nyílt forrású hírszerzés egyes vitatottabb információgyűjtő eljárásainak vizsgálata büntetőjogi megközelítésből.
Módszertan: A tanulmány több kutatási módszer párhuzamos alkalmazásán alapszik. Több tudományág eredményeinek feldolgozásával elsősorban az elméleti-logikai kutatás eszközrendszere került alkalmazásra, e mellett különböző megközelítések elemzésére és összehasonlítására, valamint a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokkal való összevetésre került sor.
Megállapítások: A szerző arra a következtetésre jut, hogy az OSINT egyes információszerző eljárásai törvényi felhatalmazás nélkül átléphetik azt a határt, amikor a magatartások már a bűntetőjog számára is értékelhetővé válnak. E magatartások egy része vitatott eljárási elem az OSINT-tal foglalkozó közösség életében, de a szerző olyan magatartásokat is elemez, amelyek a személyes adatok gyűjtésekor szintén büntetőjogi relevanciával bírhatnak.
Érték: A magyar büntetőjog egyes tényállási elemeinek tanulmányozásával mutat ki olyan elkövetési módokat, amik az információgyűjtés bűntetőjogi minősítését alapozhatják meg.Aim: The purpose of this study is to examine some of the more controversial information gathering procedures of OSINT (open source intelligence) from a criminal law perspective.
Methodology: The study is based on the parallel application of several research methods. Primarily, the tool system of theoretical-logical research was applied, by processing the results of several disciplines, in addition to analysing and comparing different approaches, as well as comparing them with experiences gained in practice.
Findings: The author comes to the conclusion that some information-gathering procedures of OSINT can cross the line without legal authorization, when the behaviour becomes appreciable even for criminal law. Some of these behaviours are a controversial procedural element in the life of the OSINT community, but the author also analyses behaviours that may also have criminal law relevance when collecting personal data.
Value: By studying some factual elements of the Hungarian criminal law, it shows ways of committing crimes that can be the basis for the criminal classification of information gathering
The first proposal for a Police Act
No full textA magyar közigazgatás létrejöttében meghatározó a kiegyezés (1867), amelyet követően előtérbe került a magyar állami rendőrség létrehozása. Ennek főbb állomásai: 1848-ban Szemere Bertalan Hajnik Pált megbízza az országos rendőrség létrehozásával, 1873 fővárosi állami rendőrség, 1903 határrendőrség, 1918 Wekerle-féle rendőrségitörvény-javaslat. Ennek a folyamatnak az elején készült el és maradt fenn 1871-ből Csepy Pál rendőrségi törvény javaslata, amely egyértelműen az országos rendőrség létrehozásáról szól.
Cél: A tanulmány célja bemutatni az első rendőrségitörvény-javaslat születésének körülményeit, tartalmát, a rendőrség államosítási folyamatának kezdete időszakából.
Módszertan: A cikk szerzője a kiegyezés körüli rendészeti szakirodalom felkutatása és elemzése segítségével feldolgozza a rendőrség államosításának kezdetét, az első rendőrségi törvény megszületését, annak tartalmát.
Megállapítások: Az 1867-es kiegyezés a rendészet, rendőrség területén is lehetőségeket biztosított az önállóság helyreállításában. A Habsburg fennhatóság után következő háromféle elképzelés bontakozott ki a jövő rendfenntartása tekintetében: régi pandúr világ megerősítése, katonai jellegű csendőrség vagy polgári típusú rendőrség megszervezése. Az első rendészeti szakfolyóiratban megjelenített szakmai vita után az első rendőrkapitányi kongresszus résztvevői az országos rendőrség mellett foglaltak állást, amelynek megszületéséhez egy magas színvonalú rendőrségi törvényjavaslatot készítettek, és juttattak el a politikai vezetés részére.
Érték: A rendőrség államosítási folyamata 1848-ban vette kezdetét és 1920-ig tartott. Az ezt megelőző időszakban 1840-ben született a mezei rendőrségről törvény, majd 1872 után a fővárosi rendőrségről, a határrendőrségről, továbbá a fiumei rendőrségről és a csendőrségről születtek törvények. Összehasonlítva a fenti témákban született törvényekkel az 1871-es rendőrségi törvényjavaslatot, megállapítható, hogy az utóbbi átfogó, a rendőrségi tevékenység minden területére kiterjedő tartalommal bírt, érték és időtállónak bizonyult.The establishment of the Hungarian public administration was marked by the Austro-Hungarian Compromise of 1867, after which the establishment of the Hungarian state police came to the fore. In 1848, Bertalan Szemere entrusted Paul Hajnik with the establishment of a national police force, in 1873 a state police force in the capital, in 1903 a border police force, and in 1918 the Wekerle police bill. At the beginning of this process, the Police Act proposal of 1871 by Pál Csepy, which clearly calls for the establishment of a national police force, was drafted and survives.
Aim: The aim of the study is to present the circumstances and content of the first Police Act proposal, from the beginning of the police nationalisation process.
Methodology: The author of the article examines the beginning of the nationalisation of the police, the first police act and its content by searching and analysing the literature on policing around the Compromise.
Findings: The Compromise of 1867 also provided opportunities for the restoration of autonomy in the field of police and policing. After Habsburg rule, the following three ideas for future policing emerged: strengthening the old Pandour world, organising a military-style gendarmerie or a civilian-style police force. After a professional debate in the first police journal, the participants in the first Congress of Police Chiefs advocated a national police force, for which a high-quality police act was drafted and submitted to the political leadership.
Value: The nationalisation process of the police started in 1848 and lasted until 1920. In the preceding period, a law on the field police was passed in 1840, and after 1872 laws were passed on the metropolitan police, the border police, the police of Fiume and the gendarmerie. Comparing the 1871 Police Act with the laws on the above subjects, it can be seen that the latter was comprehensive, covering all aspects of policing, and proved to be valuable and timeless
History of the regulation of police measures from 1881
No full textCél: A kiválasztott rendőri intézkedések szabályozása változásainak vizsgálata, bemutatása.
Módszertan: A cikk szerzője felkutatja és összefoglalja, hogy az elmúlt 140 évben milyen szabályok alapján intézkedtek a magyar rendészeti szervek közegei.
Megállapítások: A kutatás során és a publikációban bemutatásra kerül, hogy nem tekinthető elavultnak a korábbi normaszöveg, illetve nem jelent minden esetben fejlődést a későbbi reguláció.
Érték: A publikáció megmutatja, hogy a korábbi évek szabályozása útmutató lehet a jelen jogalkotói számára.Aim: Analysis and presentation of changes in the regulation of selected police measures.
Methodology: The author of the article explores and summarises the rules under which Hungarian law enforcement agencies have acted over the past 140 years.
Findings: In the course of the research and in the publication, it is shown that the earlier normative text cannot be considered obsolete and that later regulation does not always represent an improvement.
Value: The publication shows that the legislation of previous years can serve as a guide for current legislators
The Future of the Criminalistics, the Criminalistics of the Future
No full textA szerző áttekintést nyújt a nyomozási és bűnüldözési műveletek jövőbeli kihívásairól és technológiai lehetőségeiről.The author provides an overview of future challenges and technological potentials in investigation and law enforcement operations
Artificial Intelligence in Forensic Sciences Revolution or Invasion? Part II
No full textCél: A kétrészes tanulmány második része bemutatja a mesterséges intelligencia lehetőségeit a bűncselekmények komplex rekonstrukciója és a prediktív rendészet terén. A tanulmány első részére építve, néhány úgynevezett klasszikus forenzikus terület áttekintését követően bemutatja a törvényszéki tudományok egy lehetséges jövőképét annak etikai korlátaival és dilemmáival, a komplex rekonstrukció és a prediktív rendészet mesterségesintelligencia-alapú támogatását. Végül mindkét tanulmány összegzését is elvégzi.
Módszertan: A tanulmány számos, közelmúltban megjelent külföldi szakcikk feldolgozásával azok szintézisét végzi el.
Megállapítások: A mesterséges intelligencia alkalmazásának behatolása az egyes tudományterületekre napjainkban is zajló folyamat. Ezt a fejlődést nem kerülhetik el a legváltozatosabb forenzikus szakterületek sem. A hagyományos módszerekkel kezelhetetlen méretű adatbázisokban való eligazodás, a mintafelismerés, a gépi tanulás mind hasznos eszköz lehet a forenzikus tudomány műveléséhez is. Fontos következtetés azonban, hogy a mesterséges intelligencia a szakértői munka támogatója, nem helyettesítője.
Érték: Magyar nyelven a forenzikus tudományok területén ilyen részletes összefoglaló szakcikk eddig nem született.Aim: The study is on the emerging role of artificial intelligence in the forensic sciences. After clarifying the basic concepts and a brief historical overview, the possibilities of using AI in various forensic fields are discussed: genetics, pattern recognition, chemistry, toxicology, anthropology, forensic medicine, and scene reconstruction.
Methodology: The study synthesises several recently published international papers.
Findings: The penetration of the application of artificial intelligence into some fields of science is undoubtedly an ongoing process. Most of the varied forensic fields also cannot avoid this development. Analysing large databases unmanageable with traditional methods, pattern recognition, and machine learning can all be important tools for forensic science. However, an important conclusion is that AI is a supporter of human expert work, not a substitute.
Value: In the field of forensic sciences, no such detailed summary article has been published in Hungarian so far
László Fázsi: Substitutive private accusation in Hungarian criminal procedure law and practice
No full textAz áttekintés a kötetben a büntetőeljárás egyik legvitatottabb jogintézményét, a pótmagánvádat elemzi.The review provides an analysis of the volume one of the most controversial legal institutions in the criminal procedure: substitutive private accusation
The police witness – on the occasion of a Constitutional Court decision. In memory of Ferenc Kratochwill
No full textA szerző a rendőr tanúk vallomásának értékeléséről szólal meg cikkében egy AB határozat, a 24/2013. (X. 4.) apropóján.The author discusses the evaluation of the testimony of police witnesses in an article on the occasion of a Constitutional Court decision 24/2013 (X. 4.)
Prevention and local challenges
No full textA szerző, aki Makón dolgozik rendőrként, áttekintést nyújt a helyi egység előtt álló kihívásokról és kilátásokról.The author, a police officer in Makó, Hungary, provides an overview of the challenges and prospects the local unit faces
On the principle of immediacy and the right to remain silent
No full textEgy történeti áttekintést követően a szerző áttekinti, hogyan értelmezhető a közvetlenség elve, különösen a tanúvallomások tekintetében Magyarországon.Following an historical overview, the author reviews how the principle of immediacy, particularly concerning testimonies can be understood in Hungary
On DUI, again
No full textA szerző áttekintést ad az ittas vezetésre vonatkozó új magyar szabályozásról.The author provides an overview of the new Hungarian regulations on DUI