Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Criminal protection of state and national symbols in Europe
No full textCél: Jelen tanulmány célja annak feltérképezése, hogy Európa országai védik-e a büntetőjog szintjén állami és/vagy nemzeti jelképeiket, büntetik-e az állami jelképek meggyalázóit, és ha igen, e védelem pontosan mely jelképekre terjed ki. Ennek megválaszolása segít annak a mélyebb kérdésnek a megértésében is, hogy mely európai országok tekintik olyan értéknek az állami (és nemzeti) jelképeket, hogy azok különböző jellegű megsértését az ultima ratioként szolgáló büntetőjogi büntetésekkel is szankcionálhatóvá teszik.
Módszertan: Ennek megállapítása érdekében összehasonlítottuk az összes olyan európai állam büntetőjogi szabályozását, amelyekben a büntetőjogi tényállások egy külön kódexként funkcionáló büntető törvénykönyv tárgyi hatálya alá esnek. A módszertani megalapozottság érdekében a különálló Btk.-val (és ezzel együtt kartális alkotmánnyal) nem rendelkező országokat (így az Egyesült Királyságot) kizártuk a vizsgálatból, azonban minden más európai ország szabályozását górcső alá vettük, amelyek földrajzilag (vagy ha földrajzilag nem is, mint például Ciprus vagy Örményország, akkor kulturálisan) Európához tartoznak.
Megállapítások: A kutatás eredményei kezdeti hipotézisünket cáfolták: a jogösszehasonlító vizsgálatból kiderült, hogy Európa országainak döntő többsége, több mint 70%-a védi valamilyen módon az állami (vagy nemzeti) jelképeit, és szűk kisebbségben vannak azon államok, amelyekben a szoros értelemben vett jelképgyalázás semmilyen büntetőjogi védelemben nem részesül.
Érték: Mindez abban a tágabb kontextusban is figyelmet érdemel, amely Európában az alanyi emberi és alkotmányos jogként érvényesülő véleménynyilvánítási szabadság és a „közösségek méltóságának” nevezett alkotmányos érték között feszülő ellentét feloldásában jelenik meg: valójában a 21. század Európája (a nyugati országokat is beleértve) sem oldódott még el közösségi alapjaitól, és nemcsak alkotmányos szinten deklarálja az államiságot és az államot alkotó nemzet nemzeti identitását kifejező szimbólumokat, hanem azokat (többségében) büntetőjogi védelemben is részesíti.Aim: The aim of this study is to find out whether European countries protect their state and/or national symbols at the level of criminal law, whether they punish those who desecrate state symbols and, if so, exactly which symbols are protected. The answer to this question will also help us to understand the deeper question of which European countries consider state (and national) symbols to be of such value that various types of violations of them are punishable by criminal penalties as a last resort.
Methodology: In order to establish this, we compared the criminal law of all European countries in which criminal offences are covered by a criminal code that functions as a separate penal code. For methodological soundness, countries without a separate Penal Code (and thus without a cartel constitution) (such as the United Kingdom) were excluded from the analysis, but all other European countries that are geographically (or if not geographically, such as Cyprus or Armenia, then culturally) part of Europe were examined.
Findings: The results of the research disproved our initial hypothesis: the comparative study showed that the vast majority of European countries, more than 70%, protect their state (or national) symbols in some way, with a small minority of countries where there is no criminal law protection for the strict infringement of symbols.
Value: This is also worthy of attention in the broader context of resolving the conflict in Europe between freedom of expression as a human and constitutional right and the constitutional value of what we call "the dignity of communities": in fact, the Europe of the 21st century (including the Western countries) has not yet departed from its community foundations and not only declares at constitutional level the symbols expressing the statehood and national identity of the nation that constitutes the state, but also (for the most part) protects them under criminal law
Introduction to the discussion of the conceptual examination of order (or, why words are matter)
No full textCél: A nyelv természetét érintő kutatások modern eredményeinek felhasználásával annak igazolása, miszerint a rendészettudomány által használt egyes fogalmak jelentésének kutatása szerves részévé, meghatározó elemévé válhat a rendészettudományt megalapozó elméleti okfejtéseknek.
Módszertan: A téma szakirodalmi megközelítése a nyelvészettudomány modern eredményeinek, különösen a témában jelentős hatást gyakorló Noam Chomsky munkásságának alapvetéseit felhasználva formálódott.
Megállapítások: Ahogyan a nyelvet a valóság leíró keretrendszereként definiáljuk, úgy tekinthetünk a rend eszméjének modelljére is. Alapképzetként, különösen a közösségi életben való eligazodás keretrendszereként, amelynek helyes értelmezésével a környezeti és társadalmi fenntarthatóság ideájához közelíthetünk.
Érték: A rendészettudomány rendhagyó megközelítése a tudományterületen felhalmozott tudás sajátos megközelítését teszi lehetővé. Az új nézőpontok bevonása a tudományterületi megalapozó ismeretek bővítésének igényét kívánja kielégíteni azzal, hogy más kontextusban láttatja az e tárgyban ismert rendészetelméleti problémákat.Aim: By using the modern results of research on the nature of language issue the proof that research into the meaning of certain concepts by used of law enforcement can become an integral part a defining element of the theoretical explanation that underpin law explanation.
Methodology: The literally approach to the topic was established by the modern results of linguistics science, primarily the work of Noam Chomsky, who exerted a significant influence on the topic.
Findings: Just as we define language as a descriptive framework of reality we can also look at it as a model of the idea of order. As a basic concept, especially as a framework for navigating community live, with the correct interpretation of which we can approach the idea of environmental and social sustainability.
Value: The unusual approach of law enforcement enable a specific approach to the knowledge accumulated in the scientist field. The involving of new aspects aims to satisfy the needs to expand the foundational knowledge in the field of science by seeing the problems of law enforcement known in this subject in a different context
Regulatory framework of the Artificial Intelligence Act in the field of law enforcement and national security
No full textCél: A tanulmány célja az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete, az AI Act keretében a bűnüldözési és nemzetbiztonsági alkalmazások jogi szabályozásának vizsgálata. A tanulmány arra törekszik, hogy meghatározza, milyen változásokat hoz az AI Act a titkos felderítés jogi környezetében és hogyan kell alkalmazni a bűnüldözési és nemzetbiztonsági szerveknél.
Módszertan: A kutatás jogszabály elemzést, összehasonlító jogi vizsgálatot és szakirodalmi áttekintést alkalmaz. A tanulmány az AI Act és az OECD definícióit, valamint a nemzeti jogszabályokat hasonlítja össze, hogy átfogó képet nyújtson az mesterséges intelligencia rendszerek jogi meghatározásáról és alkalmazásáról a bűnüldözés és nemzetbiztonság területén.
Megállapítások: Az AI Act technológia semleges megközelítést alkalmaz a mesterséges intelligencia rendszerek meghatározásában, hogy megfeleljen a gyors technológiai és piaci fejlődésnek. A tanulmány megállapítja, hogy az autonómia, az alkalmazkodóképesség és a következtetési képesség jogi meghatározása jelentős kihívást fog jelenteni a jogalkalmazók számára. Emellett a bűnüldözési szerveknek egyértelmű szabályokat állapít meg, míg a nemzetbiztonsági célú alkalmazások esetében az AI Act nem alkalmazandó. A tanulmány kiemeli a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepét, amely központi technológiai szolgáltatóként működik mind a bűnüldözési, mind a nemzetbiztonsági szervezetek számára. Az NBSZ-nek biztosítania kell, hogy szolgáltatásai megfeleljenek az AI Act követelményeinek, amikor azokat bűnüldözési célokra nyújtja.
Érték: A cikk hozzájárul a mesterséges intelligencia rendszerek jogi szabályozásának megértéséhez, különösen a bűnüldözési és nemzetbiztonsági hatály tekintetében. A tanulmány egyértelműsíti, hogy a bűnüldözés és nemzetbiztonsági mesterséges intelligencia technológia jogi megfelelőségére eltérő szabályrendszer vonatkozik. Kiemeli az NBSZ szerepét, amely kulcsfontosságú a technológiai és jogi megfelelőség biztosításában a bűnüldözési célú mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során.Aim: The aim of this study is to examine the legal regulation of law enforcement and national security applications within the framework of the European Union’s Artificial Intelligence Regulation, the AI Act. The study seeks to determine what changes the AI Act will bring to the legal environment of covert investigations and how it should be applied to law enforcement and national security agencies.
Methodology: The research employs legal analysis, comparative legal study, and literature review. The study compares the definitions of the AI Act and the OECD, as well as national legislation, to provide a comprehensive view of the legal definition and application of AI systems in the fields of law enforcement and national security.
Findings: The AI Act adopts a technology-neutral approach to the definition of artificial intelligence systems to keep pace with rapid technological and market developments. The study finds that the legal definitions of autonomy, adaptability, and inference capability will pose significant challenges for legal practitioners. Additionally, it establishes clear rules for law enforcement agencies, while the AI Act is not applicable to national security applications. The study highlights the role of the National Security Service (NBSZ) as a central technology provider for both law enforcement and national security agencies. The NBSZ must ensure that its services comply with the requirements of the AI Act when providing them for law enforcement purposes.
Value: The article contributes to the understanding of the legal regulation of artificial intelligence systems, particularly concerning their application in law enforcement and national security. The study clarifies that different regulatory frameworks apply to the legal compliance of AI technology in law enforcement and national security contexts. It emphasizes the role of the NBSZ, which is crucial in ensuring technological and legal compliance in the application of AI systems for law enforcement purposes
Court of honour cases at the Border Guard of the Ministry of the Interior in 1960
No full textCél: A publikáció egy sajátos fegyelmező eszköz, a tiszti becsületbírósági tárgyalás 1960. évi határőrségi működését mutatja be, és ezen keresztül az olvasó számára feldolgozza az akkori fegyelmi viszonyok egy részterületét, az alkalmazott eljárásokat és előírásokat.
Módszertan: Eredeti, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fennmaradt határőrségi dokumentumok, ezekhez kapcsolódó belügyminiszteri szabályozás és korabeli magyar néphadseregi szabályzatok segítségével a felsőszintű elvárások és lezajlott becsületbírósági tárgyalások elemzése.
Megállapítások: A tiszti állomány fegyelmi helyzete jelentős mértékben megerősítésre szorult. Ennek volt egyik lehetséges eszköze a becsületbírósági tárgyalás, amelyhez bizonyos helyzetekben a határőrség vezetése nagy reményeket fűzött.
Érték: Az érdeklődő számára a sajátos jellegű fegyelmező eljárás lefolytatására vonatkozó előírások, a lebonyolítás rendje, a konkrét történések bemutatása betekintést nyújt az akkori viszonyokba.Aim: The publication describes the operation of a specific disciplinary instrument, the officer\u27s court of honour trial in the Border Guard in 1960, and through this it provides the reader with a subset of the disciplinary relations of the time, the procedures and regulations applied.
Methodology: Analysis of the top-level expectations and honour court trials with the help of original border guard documents preserved in the National Archives of the Hungarian National Archives, related Ministry of the Interior regulations and contemporary Hungarian People\u27s Army regulations.
Findings: The disciplinary situation of officers needed to be significantly strengthened. One possible means of this was the honour court trial, which in certain situations was highly anticipated by the Border Guard leadership.
Value: The rules governing the conduct of disciplinary proceedings of a specific nature, the way in which they were conducted, and the description of specific events will provide an insight into the conditions prevailing at the time for the interested reader
Forensic Expert Bias in Criminal Justice - Part I
No full textCél: A kétrészes tanulmány szerzői ismertetik a Science cikkét Itiel Dror munkásságáról, majd ebben az első részben részletesen elemzik a daktiloszkópiával kapcsolatos tanulmányait, összevetik más szakcikkekkel, részletesen bemutatják az ujjnyomszakértői munka legnagyobb tévedését, illetve ismertetik saját kísérletüket.
Módszertan: A tanulmány a Science cikk első felének ismertetése után számos külföldi szakcikk és néhány releváns hazai szakcikk feldolgozásával azok szintézisét végzi el. A Mayfield-ügyet – a széles körben feldolgozott USA kormányzati jelentések mellett – a kevésbé közismert polgári bírósági ítélet felhasználásával mutatják be a szerzők. Saját empirikus kísérletük tapasztalatait a tanulmány végén összegzik.
Megállapítások: A szakértők kognitív elfogultsága komoly hatással lehet az igazságszolgáltatásra, mégis a téma részletes kutatása az ezredforduló utáni hírhedt justizmordok után indult csak meg. Itiel Dror szerepe ebben úttörő és megkerülhetetlen, bár egyes állításait a tanulmányban pontosítják a szerzők, illetve más szerzőkkel egyetértve vitatják. A hírhedt Mayfield-ügyben a jogtalanul őrizetbe vett jogász által indított per kevésbé közismert iratait egybevetve a többször feldolgozott kormányzati jelentésekkel, gyanú merült fel a szerzőkben arra vonatkozóan, hogy az ügy nem a szakértők kognitív elfogultságáról szólt, hanem klasszikus koncepciós per volt. Saját empirikus kísérletük az IAI által lefolytatott kísérlettel egyezően, Dror eredményeivel ellentétben, nem támasztotta alá a kontextuális elfogultság érdemi hatását a daktiloszkópiai azonosításra.
Érték: A tanulmány átfogó képet nyújt Itiel Dror munkásságán keresztül a szakértői elfogultság problémájáról, továbbá használható megoldási javaslatokat kínál.Aim: In the two-part study, the article from Science about Itiel Dror’s work is summarized, and then in this first part, his studies related to friction ridges are examined in detail, compared to other scientific papers. The most famous false positive identification in the fingerprint field is also covered, and the authors’ experiment is presented.
Methodology: After summarizing the first half of the Science article, the study synthesizes of numerous international papers and some relevant Hungarian articles. The Mayfield case is presented using the lesser-known civil court decision, in addition to the widely studied US government reports. The experiences of the authors’ empirical experiment are summarized at the end of the study.
Findings: The cognitive bias of forensic experts can have a serious impact on the judiciary, yet detailed research on the topic only began after the infamous mistaken identifications around the turn of the millennium. Itiel Dror’s role in this is pioneering and undoubted, although this paper clarifies some of his statements, and discusses them in agreement with other authors. In the infamous Mayfield case, comparing the less well-known documents of the trial initiated by the unlawfully detained lawyer, with the government reports that have been extensively analysed, this paper suggests that the case was not about the cognitive bias of the experts, but rather an attempt to hold a classic conceptual (pre-determined) trial. The authors’ empirical experiment, in agreement with the experiment conducted by the IAI, in contrast to Dror\u27s results, did not support the substantial effect of contextual bias on fingerprint comparison.
Value: The study provides a comprehensive picture of the problem of expert bias through the work of Itiel Dror, and also offers useful solutions to mitigate it
A new central office is responsible for coordinating Hungary’s defence planning: Interview with Tibor Lakatos police brigadier general, Deputy Director-General of the Defence Administration Office
No full textA nemzetközi rendszer stabilitását fenyegető világméretű trendek időről időre nehezen kezelhető regionális vagy helyi válsággócok kialakulásához vezetnek. A biztonsági környezet kedvezőtlen változására a legtöbb ország a védelmi és ellenálló képességének erősítésével reagál. Magyarország környezetében az elmúlt időszakban több olyan esemény is bekövetkezett, amelyek a koordinált, teljes körű, de egyben rugalmas védelmi tervezés felépítését indokolják. Ennek fő felelőse a 2022-ben központi hivatalként megalakult és a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal, amelynek főigazgató-helyettese, Lakatos Tibor r. dandártábornok beszélt a szervezetről és a legfontosabb feladataikról.Global trends that threaten the stability of the international system lead from time to time to regional or local crisis that are difficult to manage. Most of the countries respond to the unfavorable changes of the security environment by strengthening their defense and resilience capabilities. Several events have occurred in Hungary\u27s security environment in the past period which justify the construction of coordinated, comprehensive, but at the same time flexible defense planning. The main responsible for this is the Defense Administration Office, which was established as a central office in 2022 and belongs to the Cabinet Office of the Prime Minister. The deputy director-general, Tibor Lakatos police brigadier general spoke about the office and their most important tasks
Europol’s role in the fight against cybercrime
No full textCél: A tanulmány célja, hogy bemutassa az Europol Európai Kiberbűnözés Elleni Központjának (Europol European Cybercrime Centre – EC3) szerepét és tevékenységét a kiberbűnözés elleni küzdelemben, különös tekintettel a legmodernebb technológiai megoldásokra és együttműködési mechanizmusokra.
Módszertan: A kutatás során az EC3 által alkalmazott stratégiák és eszközök elemzésére került sor. A szerzők az adatok gyűjtése és elemzése során az Europol belső jelentéseit, nyilvánosan elérhető forrásokat, valamint esettanulmányokat használtak fel, hogy átfogó képet nyújtsanak az EC3 tevékenységéről és hatékonyságáról.
Megállapítások: Az EC3 kiemelkedő szerepet játszik a kiberbűnözés elleni küzdelemben, különösen a transznacionális bűnszervezetek és a fejlett kiberfenyegetések kezelésében. Az EC3 három fő részlegből áll, melyek közé tartozik az operatív egység, a digitális támogató egység és a szakértelemmel foglalkozó egység. Az operatív egység négy állandó analitikai projektet tart fenn, amelyek mindegyike különböző kiberbűnözési területekre koncentrál.
Érték: A tanulmány értékes betekintést nyújt az EC3 működésébe, és a központ kiberbűnözés elleni globális küzdelemhez nyújtott tevékenységébe. Kiemeli az Europol hatékony együttműködési modelljét, amely segíti a nemzetközi összefogást a kiberfenyegetések elleni harcban. Az EC3 tevékenységei jelentősen hozzájárulnak a tagállamok közötti információmegosztáshoz és operatív együttműködéshez, növelve ezzel a kiberbűnözés elleni védekezés hatékonyságát.Aim: The aim of the study is to present the role and activities of Europol’s European Cybercrime Centre (EC3) in combating cybercrime, with a particular focus on the latest technological solutions and cooperation mechanisms.
Methodology: The research involved analysing the strategies and tools employed by the EC3. Data collection and analysis utilised Europol’s internal reports, publicly available sources, and case studies to provide a comprehensive overview of EC3’s activities and effectiveness.
Findings: The EC3 plays a crucial role in the fight against cybercrime, particularly in dealing with transnational criminal organisations and advanced cyber threats. The EC3 is divided into three main divisions: the operational unit, the digital support unit, and the expertise unit. The operational unit maintains four permanent analytical projects, each focusing on different areas of cybercrime.
Value: The study provides valuable insights into the functioning of the EC3 and its contributions to the global fight against cybercrime. It highlights Europol’s effective cooperation model, which aids in international collaboration against cyber threats. EC3’s activities significantly enhance information sharing and operational cooperation among member states, thereby increasing the effectiveness of defences against cybercrime
Key Factors of Efficient Operator Activities
No full textCél: A tanulmány elkészítésének célja az emberi tényezők és kognitív folyamatok szerepének és jelentőségének feltárása a térfigyelő rendszerek operátori tevékenységében.
Módszertan: A szerzők különböző kutatási tanulmányokból és szabványokból merített észrevételekkel tárgyalják a hatékony videómegfigyeléshez kapcsolódó fontos emberi tényezőket, valamint a hatékony munkavégzéshez szükséges környezeti feltételeket.
Megállapítások: Az operátori tevékenység minőségét erőteljesen befolyásolják az operátor érzékelési, észlelési és figyelmi képességei. A térfigyelő rendszerek hatékony működtetése nagymértékben függ az operátorok intuíciójától, szakértelmétől és a megfelelő munkakörnyezettől.
Érték: A tanulmány hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a térfigyelő rendszerek emberi tényezőinek szerepét, és olyan irányelveket, ajánlásokat fogalmazhatunk meg, amelyek javíthatják a rendszerek operátori tevékenységének hatékonyságát.Aim: The aim of the study is to explore the role and significance of human factors and cognitive processes in the operator activities of surveillance systems.
Methodology: The authors discuss important human factors related to effective video surveillance and the environmental conditions necessary for efficient work, drawing observations from various research studies and standards.
Findings: The quality of operator activities is strongly influenced by the operator\u27s sensory, perceptual, and attentional abilities. The efficient operation of surveillance systems largely depends on the operators\u27 intuition, expertise, and the appropriate work environment.
Value: The study contributes to a better understanding of the role of human factors in video surveillance systems and allows us to formulate guidelines and recommendations that can improve the efficiency of operator activities
A szénhidrát-anyagcsere állapot jellemzése a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer alkalmazása mellett
No full textAim: The study presents how to characterise and describe carbohydrate metabolism using a continuous glucose monitoring system, which has been available under health insurance in Hungary since 1 January 2020, specifically for type 1 diabetes.Methodology: The paper introduces the unified recommendations arising from the international consensus conference convened during the Advanced Technologies & Treatments for Diabetes (ATTD) 2019 congress, which pertains to the analysis of hundreds of daily glucose values. These recommendations are embodied in the Ambulatory Glucose Profile report, summarised in a sensor report in Hungarian. The presentation outlines which data and standardised indicators should be included in the report, their nature indicating the state of carbohydrate metabolism, and their suggested therapeutic values.Findings: In addition to tissue glucose values, the sensor system provides other biomarkers of glycaemic control, offering a more objective and detailed picture of the carbohydrate metabolism status. This facilitates the assessment of the health fitness of law enforcement and defence personnel living with diabetes. The clear and structured overview in the summary report eases therapeutic decision-making and communication between patients and healthcare personnel.Value: The article illustrates the significance and suggested interpretation of sensor data in the diabetic documentation of patients using continuous tissue glucose monitoring systems. This enables healthcare professionals in primary care to interpret the data and characterise the carbohydrate metabolism status.Cél: A tanulmány bemutatja, hogyan lehet a szénhidrát-anyagcsere állapotot jellemezni és leírni a Magyarországon az 1-es típusú cukorbetegség esetén 2020 január 1-je óta társadalombiztosítás mellett elérhető folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer, köznapi nyelven szenzortechnika alkalmazásával.Módszertan: A szerző bemutatja a Advanced Technologies & Treatments for Diabetes (ATTD) 2019-es kongresszusán összehívott nemzetközi konszenzus-konferencia kapcsán megszületett, a napi több száz glükózérték elemzésének egységes ajánlását, mely az Ambulantory Glucose Profile riportban, magyarul összefoglaló szenzorjelentésben öltött testet. Ismertetésre kerül, hogy a jelentésben mely adatokat és standardizált mutatókat kell feltüntetni, azoknak mi a szénhidrát-anyagcsere állapotra utaló természete, illetve javasolt terápiás értéke.Megállapítások: A szenzorrendszer a szöveti glükózérték mellett rendelkezésre bocsátja a glikémiás kontroll egyéb biomarkereit is, melyekkel objektívebb és részletesebb képet kapunk a szénhidrát-anyagcsere állapotról, megkönnyítve a cukorbetegséggel élő hon- és rendvédelmi dolgozók egészségügyi alkalmasságának értékelését. Az összefoglaló jelentés egyértelmű és strukturált áttekintése megkönnyíti a terápiás döntések meghozatalát, illetve a beteg és az egészségügyi személyzet közötti kommunikációt.Érték: A cikk bemutatja a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszert alkalmazó betegek diabetológiai dokumentációján feltüntetett szenzoradatok jelentését és javasolt értékét, melyek segítségével az alapellátásban dolgozó egészségügyi személyzet is értelmezni tudja az adatokat, és jellemezni tudja a szénhidrát-anyagcsere állapotot
Psychology in the public service I.: (Review of the book edited by József Haller and Johanna Farkas)
No full textCél: A Dialóg Campus Kiadó Scientia Rerum Politicarum sorozatában megjelenő Pszichológia a közszolgálatban I. című könyv a közszolgálati tevékenységhez kapcsolódó alapvető pszichológiai ismereteket mutatja be.Módszertan: A felsőoktatási tankönyv szerzői többnyire a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói gárdájának képviselői. A fejezetek struktúrája illeszkedik az államtudományi osztatlan mesterképzés szak tantárgyi tematikájához, és az összefoglalásokkal, az ajánlott olvasmányokkal és a szakkifejezések magyarázatával segíti a hallgatók ismeretelsajátítását.Megállapítások: A közszolgálati tevékenységhez kapcsolódó pszichológiai ismeretek hatékonyabbá tehetik a benne dolgozók hatékony feladatellátását.Érték: Az általános pszichológia, a szociálpszichológia, a fejlődéslélektan és a szervezetpszichológia releváns kérdésköreit bemutató fejezetek a gyakorlatba könnyedén integrálható megfontolásokkal szolgál.Aim: The book Pszichológia a közszolgálatban I. (Psychology in the Public Service I), published by Dialogue Campus Publishing in the Scientia Rerum Politicarum series, presents the basic psychological knowledge related to public service.Methodology: The authors of the higher education teaching textbook are mostly representatives of the teaching staff of the University of Public Service. The structure of the chapters is in line with the subject matter of the Master’s degree in Public Administration and helps students to learn the subject by providing summaries, recommended reading and explanations of terms.Findings: Psychological knowledge related to the public service can make it more efficient for those working in it to carry out their tasks effectively.Value: Chapters on relevant issues in general psychology, social psychology, developmental psychology and organisational psychology provide considerations that can be easily integrated into practice