Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
A látóideghártya sorvadásának genetikai háttere és vizsgálata kuvasz fajtában
Genetikai vizsgálatok során 23-ból 1 egyed bizonyult PRA-prcd gén
szempontjából recesszívnek, 9 heterozigóta hordozó, 13 eb pedig domináns
génekkel rendelkezik. A 2013 óta elvégzett OCT és genetikai vizsgálatok
alapján 122 vizsgált kuvaszból 1 PRA pozitív, 9 tüneteket nem mutató
hordozó, és további 107 klinikailag negatív eredményt kaptunk.
A fennmaradó 5 esetből 2 cataractás és 3 glaucomás esetet
regisztráltunk, amelyek nem állnak összefüggésben a PRA-val
Kvercetin és metilezett származékainak oxidatív stresszt csökkentő hatásának vizsgálata IPEC-J2 sejteken
Az utóbbi években a túlzott mennyiségű antibiotikum felhasználás miatt elterjedtek az úgynevezett multirezisztens baktériumok. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a felhasznált antibakteriális humán- és állatgyógyszerek mennyiségét csökkentsék a tagországokban. Alternatív takarmány kiegészítők használatával számos bakteriális megbetegedés megelőzhető lehet.
A kvercetin egy erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású flavonoid. Számos élelmiszerben jelen van, legnagyobb mennyiségben a hagymában található, de előfordul bogyós gyümölcsökben, teában és borban. A kvercetin mellett annak metilált származékai is rendelkezhetnek gyulladáscsökkentő hatással, így azok hatékonyságát is érdemes vizsgálni. Sertéseknél a hasmenéses betegségek közül kiemelendő az Escherichia coli okozta bakteriális fertőzés. Ez főleg a még fejletlen immunrendszerű malacokban jelentkezik, jelentős anyagi károkat okozva. Kísérletünk során e körülmények modellezésére használtuk az IPEC-J2 sejtvonalat és teszteltük a kvercetinnek valamint származékainak gyulladáscsökkentő hatását.
A vizsgálatokhoz sertés jejunum eredetű sejtvonalat használtunk, melyet 6 lyukú sejttenyésztő lemezeken tenyésztettünk. Kétféle E. coli lipopoliszacharidjával (LPS) indukáltunk gyulladást (O111:B4 és O127:B8) (10 μg/ml) a bélhámsejtekben. Ezzel egy időben a sejteket kvercetinnel, 3-O-metilkvercetinnel és 3’,7-dimetilkvercetinnel (ramnazin) kezeltük (25, 50 µM). Az extracelluláris H2O2 meghatározásához Amplex Red, míg az intracellulárisan képződő reaktív oxigén származékok (ROS) méréséhez a DCFH-DA módszert alkalmaztuk. Korábbi kísérleteinkben a gyulladást Salmonella Typhimurium eredetű LPS-sel váltottuk ki, ezt a kezelést most pozitív kontrollként alkalmaztuk
Probiotikumok gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása sertés eredetű bélhámsejteken
Az Európai Unióban 2006 óta tilos az antibiotikumok profilaktikus és hozamfokozó alkalmazása haszonállatok számára. Ezért különböző alternatív hozamfokozók használata terjedt el, mint például a probiotikumok alkalmazása. A probiotikumok kedvező hatását már bizonyították különböző gasztrointesztinális betegségek kiegészítő kezelésében. A probiotikumok számos funkcióval bírnak; erősítik a bélbarriert, a gazdaszervezet számára pozitív hatású anyagokat termelnek, befolyásolják a patogénekkel szembeni immunválaszt, szabályozzák a reaktív oxigén származékok és a citokinek expresszióját. A probiotikumok pontos hatásmechanizmusa még sok esetben nem ismert, ezért van szükség jól kontrollált in vitro kísérletekre a molekuláris alapok tisztázására.
A tanulmány célja három probiotikus hatású baktériumtörzs védőhatásának vizsgálata volt különböző lipopoliszacharidok (Salmonella enterica ser. Typhimurium és Escherichia coli O111:B4, illetve E. coli O127:B8) által kiváltott oxidatív stressz és gyulladás esetében sertés bélhámsejteken. Kísérletünkben kolosztrumot még nem fogyasztott jejunum eredetű sertés bélhámsejt-vonalat (IPEC-J2) használtunk. Az IPEC-J2 sejtvonal előnye, hogy nem transzformált, nem tumoros eredetű, így jól reprezentálja a sertés vékonybelet. A vizsgált probiotikus baktériumok a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus rhamnosus és Enterococcus faecium voltak. A kísérlet során az előbb említett baktériumok által termelt felülúszók hatását követtük nyomon. A redox státuszt intracellulárisan (DCFH-DA) és exracellulárisan H2O2-szint (Amplex Red) méréssel, a gyulladásos válasz markereként pedig az IL-6 mennyiséget szendvics ELISA módszerrel határoztuk meg
Első hazai tapasztalatok egy újszerű eleségallergia vizsgálattal kapcsolatban húsevőkben
Munkám során a célom az volt, hogy az eleségallergia szakirodalomban megemlített diagnosztikájában felhasználható eszközök sorát alapul véve a svájci érdekeltségű Heska laboratórium szérumtesztjének eredményességét és klinikai jelentőségét vizsgáljam.
Kutatásomat 20 állat vérszérum vizsgálati eredményeire alapoztam, melyet a fent említett laboratórium végzett
Lovak élettani aritmiái és annak hatása a nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás (HRV) elemzésre
A szívműködés folyamatosan válaszol a neurohormonalis folyamatokra, ennek
köszönhetően képes alkalmazkodni az aktuális környezeti ingerekhez. A szívfrekvenciaváltozékonyság
(HRV) a két szívverés intervallum közti eltérést jelenti, mely értékét a
vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívritmus-variancia mérése egy olyan nem invazív
módszer, mely alkalmazásával lehetőség nyílik a szimpatikus és paraszimpatikus idegi
aktivitás egymástól független vizsgálatára, valamint a kettő arányának megállapítására.
Az elmúlt évek kutatásai alapján arra a következtetésekre jutottak, hogy a HRV
lovakban is jól használható pl. az edzettség mérésére. Lovakban azonban a mérési
módszert és annak kiértékelését nehezítik a nyugalmi helyzetben magas vagus tónus miatt
gyakori élettani aritmiák.
Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az ilyen fiziológiás
paraszimpatikotóniából eredő aritmiás szakaszok eltávolítása milyen módon változtatja
meg a kapott HRV paramétereket. A tanulmányunk során 50 lóról készült 30 perces EKGfelvételekből
tudtunk 3-3 perc aritmia nélküli és fiziológiás aritmiát tartalmazó szakaszt
kivágni. Fontos volt, hogy a használt felvételek artefakt mentesek legyenek. Ezeket a
kivágott EKG szakaszokat egy HRV elemző programmal (Kubios) értékeltük
A gócos tüdőférgességet okozó paraziták szezonális dinamikájának tanulmányozása a nyulak protostrongylida férgein, mint modellen
A nyulak tüdőférgességét okozó protostrongylidák lárvái a szárazföldi csigákban érik el a harmadik lárvastádiumukat. Ez a lárvastádium képes fertőzni a nyulat. Magyarországon leggyakrabban a közönséges kórócsiga, a Xerolenta obvia hordoz protostrongylida lárvákat, köztük a nyulak tüdőférgeinek lárváit is. Az viszonylag könnyen érthető, és kísérletileg igazolható, hogy a csiga milyen úton fertőződik a nyúl ürülékében lévő lárvákkal, de azt még senki sem állapította meg, hogy a nyúlba miképpen kerülnek bele a fertőzőképes lárvák.
A mai napig nem született megegyezés a kutatók között arról, hogy az alapvetően növényevő nyúl megeszi-e a csigákat, vagy a lárvák kimásznak a csigából a fűre, és ilyen módon kerülnek az állat szájába. Ennek a kérdésnek gyakorlati jelentősége van, mert más egyéb, csigákat rendszeresen nem fogyasztó állat, például a kutyák és a macskák, továbbá az ember is fertőződhet olyan lárvákkal, amelyek szárazföldi csigákban fejlődnek. Ezért adatokat kívántunk szerezni a lárvák és a csigák kapcsolatáról. Megvizsgáltuk, hogy a Tétényi-fennsík egyik rétjén van-e összefüggés a csigák fejlettsége és lárvatartalma között, illetve mutat-e valamilyen szezonalitást a lárvák gyakorisága?
A tavasztól ősz végéig, kétheti időközzel összesen 1701 X. obvia csigát gyűjtöttünk és minden példányban meghatároztuk a féreglárvák számát. A csigák fejlettségét a héjuk mérete alapján becsültük meg. A csigák gyűjtésével egyidejűleg megvizsgáltuk a talajon heverő nyúlbélsár lárvatartalmát, és két alkalommal kb. 200-200 liter térfogatú fűmintát is gyűjtöttünk azokról a helyekről, ahol a Xerolenta csigák mászkáltak a növényeken. Mikroszkópos vizsgálattal meghatároztuk a lárvák fejlettségének mértékét is
Asztmás lovak légúti mintáinak citológiai jellegzetességei
Kutatásunkban asztmatikus tüneteket mutató, de lázas és más, szisztémás tünetektől mentes lovak légúti mintáinak citológiai vizsgálatát végeztük 2013-2018 között vett mintákból. Vizsgáltuk a különböző sejttípusok előfordulását a BAL, a TTL mintáiban, valamint összefüggést kerestünk a BAL-ban és a TTL-ben előforduló sejttípusok arányának összefüggését is
Veterinarians’ and pet owners’ attitude to small animal physiotherapy in Hungary
Hazánkban is egyre általánosabbá válik a fizioterápia alkalmazása a kisállatgyógyászat terén. Kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy az állattulajdonosok és az állatorvosok körében mennyire ismert a fizioterápia, a gazdák mennyi időt és pénzt hajlandóak befektetni állatuk rehabilitációja érdekében, valamint az állatorvosok egy ilyen rendelői szolgáltatástól milyen gazdasági előnyöket várnak.
Az állattulajdonosok számára készült kérdőívem internetes és papíralapú változatban is elérhető volt. Összesen 200 kitöltött kérdőívet gyűjtöttem be 2019.06.28. és 2019.09.11. között
A T-2 toxin sejtkárosító hatásainak befolyásolása epoxid-hidroláz enzim segítségével csirke májsejttenyészeten
A mikotoxinok mikroszkópikus gombafajok biológiai hatással rendelkező másodlagos
anyagcseretermékei. Közülük számos toxin súlyos köz- és állategészségügyi kockázatot jelent. A
T-2 toxin a trichotecénvázas mikotoxinok közé tartozik, melyet a szántóföldi penészgombákhoz
sorolható Fusarium-fajok termelnek. A toxin hatással van az anyagcsere-folyamatokban központi
szerepet betöltő májra, a molekuláris szinten történő változások azonban nem teljesen tisztázottak.
Sejtkárosító hatását főképp az általa generált oxidatív stressz és immunmoduláló hatása révén fejti
ki. A T-2 toxin lebontásában fontos szerepet játszanak a bakteriális epoxid-hidrolázok (EH).
Kísérletünk során a toxin hatásainak vizsgálatán kívül arra kerestük a választ, hogy milyen módon
befolyásolja ezen enzim exogén módon történő alkalmazása az általunk kialakított csirke eredetű
primer májsejtmodellt, így alkalmazható alternatívát jelenthet-e a T-2 toxin elleni védekezés
területén.
Kísérletünkben a kutatócsoportunk által kidolgozott sejtizolálási módszer alapján primer
hepatocita tenyészeteket hoztunk létre Ross-308 fajtájú brojlercsirkékből, melyeken a T-2 toxin és
a Rhodococcus rhodochrous baktérium által termelt EH sejtszintű hatásait kívántuk vizsgálni.
Ennek érdekében a sejttenyészeteket 0, 10, 100 és 1000 nmol/l koncentrációjú T-2 toxint
tartalmazó tápfolyadékkal kezeltük 24 órás inkubációs időt alkalmazva, mely elrendezésen belül
az enzim hatásainak vizsgálata céljából EH-zal kezelt (2 mg/ml tápfolyadék) és nem kezelt
csoportokat alakítottunk ki. A sejtek metabolikus aktivitását CCK-8 teszt segítségével követtük
nyomon, illetve Amplex Red módszerrel határoztuk meg a tenyészetek H2O2 termelését. Csirke
specifikus ELISA tesztekkel vizsgáltuk továbbá a sejtek által termelt interleukin-6 (IL-6) és IL-8
koncentrációját