Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
A vemhesség végén alkalmazott kiegészítő megvilágítás hatása angol telivér kancák plazma IGF-1 koncentrációjára, a colostrum IgG tartalmára, valamint a szőrzetük minőségére nézve
Get PDFA vemhesség végén alkalmazott kiegészítő megvilágítás hatása angol telivér kancák
plazma IGF-1 koncentrációjára, a colostrum IgG tartalmára, valamint a szőrzetük
minőségére nézve
Az optimális tenyésztésszervezés és a kancák monitorozása céljából számos módszer terjedt
el, amellyel az ivari működést detektálni, illetve befolyásolni tudják (Nolan et al., 2017).
Gyakorlattá vált a tavaszi szaporodási ciklus előrehozatala, és ezzel együtt az ovuláció
kiváltása. Lovakban mesterséges fényprogramokkal helyettesíteni lehet a természetes
megvilágítást, a hosszú nappalokat, ezáltal korábbra hozva az ovulációt és a szaporodási
ciklus beindulását. Így a tenyésztők számára lehetővé válik, hogy megfeleljenek az elvárt
tenyésztési követelményeknek, gazdasági célkitűzéseknek, hiszen a telivér iparágban előnyt
jelent az adott évben korábban született csikó, mivel az azonos korú egyedek közt fejlettebb,
idősebb állatok a versenyeken is jobban teljesítenek
A magyar szürke szarvasmarha állományának átfogó genetikai elemzése
No full textA magyar szürke szarvasmarha a 17-18. században alakult ki az Alföldön, a kereskedelem
során országunkba érkezett podóliai marhák leszármazottjaként. Szívós, ellenálló fajtaként
meghatározóvá vált az ország exportjában. Azonban az 1900-s évek szövetkezeti szerkezete
és a nyugatról érkező intenzív fajták, háttérbe szorították. Megmentése csak a tenyésztők
összefogásának köszönhető, de állománya így is jelentősen lecsökkent. A fajta újbóli
népszerűsítése és tenyésztése folyamatos feladata a MSZTE-nek. Ennek során különös
tekintettel kell lenni a genetikai változatosság megőrzésére, hiszen a történelmi hatások miatt
beszűkült állomány beltenyésztési leromlása jelentősen megnőtt. Jelenleg tehát a tenyésztés
egyik elsődleges célja, hogy a fajta változatosságát megőrizzék, és a rokontenyésztést
elkerüljék. Ehhez szükségszerűen nagyon szigorú szabályok alapján zajlik a tenyészállatok
kiválasztása, és a törzskönyvbe vétele. De, mint minden őshonos fajta, ez is a konstans
alacsony állománylétszám okozta problémákkal küzd. Ráadásul a zömmel ridegtartott
állatok nyilvántartását munkaerőigényes pontosan vezetni, illetve genetikai vizsgálatokra is
szükség van az egyedek azonosításához.
Ezen feladatok megkönnyítéséhez szükséges kidolgozni egy rendszert, hogy az állatok
adatai elemezhetők legyenek, mind a párosítási tervek, mind a tenyésztési munka ellenőrzése
szempontjából. Kutatásomban ehhez statisztikai módszereket alkalmaztam a MSZTE által
rendelkezésemre bocsátott törzskönyvi adattáblán
Nevelhető négylábúak – macskák leggyakoribb viselkedésproblémái és kezelésük
No full textA macskák viselkedése mindig is egy kuriózumnak számított az emberek számára. Valami különleges és egzotikus dolognak, amit csak nagyon kevesen érthetnek meg. Magyar irodalom ma is nagyon kevés van, leginkább csak az ebben a témában publikált korábbi szakdolgozatok, mint Leitmann-né Szénási Kitti műve, amely a macskák kötődését vizsgálta.
Ma a viselkedéstudomány egyre fontosabb területté válik, hiszen egyre több tulajdonos vágyik kedvencükkel kapcsolatban teljes körű ellátásra. A kedvencként tartott macskák száma folyamatosan nő és ezáltal, valamint az indoor tartással összefüggésben, a viselkedésproblémák mennyisége is emelkedik. A klinikumban megjelenő ilyen esetek kezeléséhez fontos alapvető ismereteket jelentenek a macskák háziasítása, a fejlődésük, az érzékelésük és a kommunikációjuk
A cornea pachymetriás vizsgálata optikai koherencia tomográf készülékkel kutyákon
No full textA szaruhártya, mint fénytörő közeg, befolyásolja a látás optikáját. Szemészeti/sebészeti szempontból lényeges a cornea vastagságának az ismerete. A vastagság nem egyenletes, fajtánként, egyedenként eltérő, továbbá a korral is változik. A pachymetria, a szaruhártya vastagságát ultrahangos és optikai méréssel lehet megállapítani. A korábbi mérési technikákhoz képest jelentős előrelépést jelent az OCT használata.
Saját vizsgálatunk során összesen 274 egyed anatómiailag ép szaruhártya OCT-vel mért adatait gyűjtöttük és elemeztük. Minden szemről a cornea octansokra, továbbá koncentrikus zónákra osztásával vettünk felmérési adatokat
Kutyákból izolált Bordetella bronchiseptica törzsek tulatromicin érzékenységének vizsgálata MIC-meghatározással
No full textA kutya légzőszervi betegség komplexe (CIRDC), az ún. kennel köhögés világszerte
problémát okoz főképp olyan helyeken, ahol több kutyát tartanak együtt (menhely, tenyészet,
kutyapanzió, rendezvények). A CIRDC előidézésében számos vírus és baktérium vehet részt.
A B. bronchiseptica CIRDC kialakításában betöltött szerepe kimagasló, kutyákban a
leggyakoribb légzőszervi kórképeket előidéző patogének egyike. A B. bronchiseptica lehet a
CIRDC elsődleges vagy másodlagos résztvevője. A CIRDC kórfejlődése összetett, a klinikai
megbetegedés kialakulásához különböző tényezők szükségesek, amik lehetnek fertőző vagy
nem fertőző stresszorok, így multifaktoriális megbetegedésként tekinthetünk rá. A
megbetegedés általában felső légúti tünetekben nyilvánul meg, lázas általános tünetek főképp
szövődményes esetekben forulnak elő.
A CIRDC okozta megbetegedések rendszerint vírusos eredetűek, így az
antimikrobiális szerek alkalmazása általában nem hatékony a gyógykezelés során.
Antimikrobiális szerek alkalmazása csak abban az esetben javasolt, ha bakteriális CIRDC
gyanúja áll fenn. Első vonalas választásként jelenleg a doxiciklin javasolt. Ha az első
választás hatástalan, akkor más antibiotikum-csoportokból érdemes hatóanyagot választani,
például a fluorokinolonok vagy a makrolidok közül. A tulatromicin egy félszintetikus
triamilid makrolid, melyet gyakran alkalmaznak haszonállatok légúti fertőzéseinek
gyógykezelésére. A tulatromicin tartalmú készítmények jelenleg kizárólag haszonállatokra
vannak törzskönyvezve. A szervezetben kiváló a hatóanyag megoszlása, több hétig is jelen
lehet a tüdőben, így hosszú időn át fejti ki bakteriosztatikus hatását.
Diplomamunkám során azt vizsgáltuk a MIC-értékek meghatározásával, hogy a
kutyákból izolált Bordetella bronchiseptica törzsek milyen érzékenységet mutatnak a
tulatromicinre
A kutya öröklődő prcd típusú progresszív retina atrophiájának (prcd PRA) genetikai háttere és vizsgálata
No full textA retina a szem látásért felelős része, az ideghártyának tíz sejtrétegét különíthetjük el, amelyből egy a fotoreceptorsejt rétege képes a fény feldolgozására. Ezeknek a sejteknek kétféle típusát különíthetjük el. Az egyik a pálcikák, amik sokkal érzékenyebbek és kis megvilágítású környezetben működnek, úgynevezett scotopikus látásért, a csapok pedig a nappali, vagy másnéven fotopikus látásért felelősek.
A progresszív retina atrófia (PRA) során általában először a pálcikák degenerációja kezdődik el, ami a szürkületi vakságot idézi elő a kutyáknál, majd ezután a csapok pusztulása követi, amivel a nappali látás is romlik. PRA általában autoszomális recesszív öröklődésű, de előfordulhat kis hányadban domináns vagy X-hez kapcsolt forma is. A fenotípusos jelleget tekintve kétféle típust különítünk el: egyrészt a korai és késői megjelenésű retina elváltozás csoportot, másrészt súlyosság és retinális helyeződés következtében centrális vagy perifériás csoportot. Az egyik a centrális PRA, amikor a centrális rész felöl indul el és a perifériás részre terjed át, a másik a perifériás részről indul az elváltozás. A prcd típusú PRA a késői megjelenésű betegséghez tartozik. Általában fajtatiszta kutyákban alakul ki a prcd-PRA, több fajta gén mutációjának hatására.
Öröklődő betegségről van szó, ezért fontos a korai diagnosztizálása. Klinikai módszerekkel csak a homozigóta beteg egyedeket tudjuk detektálni, ezért a DNS-teszteknek fontos szerepe vagy a heterozigóta hordozó egyedek szűréséhez. De vannak olyan PRA típusok, amihez DNS-teszt nem elérhető, illetve negatív eredmény mellett is pozitív klinikai tüneteket mutatnak. Ezáltal fontos a DNS tesztek mellett a klinikai diagnosztikai módszerek együttes alkalmazása
Menhelyekre érkező kutyák zoonotikus jelentőségű vektor-borne kórokozóinak vizsgálata
No full textA vizsgálatok arra irányultak, hogy a menhelyekre bekerült kutyák között előfordul-e vérszívó élősködőkkel (kullancsok, bolhák, csípőszúnyogok) terjedő olyan kórokozó(k), amely(ek) az emberek (ottani dolgozókra, önkéntesekre, örökbefogadó személyek) egészségére veszélyt jelenthet(nek).
Tekintettel a közegészségügyi veszélyt jelentő kétféle dirofilariosis hazai előfordulására, egy-egy budapesti, Pest megyei, pécsi és barcsi menhelyen tartott 155, 7 hónaposnál idősebb kutya vizsgálata történt. Ezeket az állatokat több, mint 30 környékbeli és távolabbi településéről vitték be az elmúlt évben. A kutyákkal kapcsolatos adatok (pl. származási hely, kor, ivar) felvételét követően egy alkalommal vérmintát vettünk. A zoonotikus jelentőségű kórokozók (Dirofilaria-fajok, Anaplasma phagocytophilum, Borrelia burgdorferi és Bartonella henselae) vizsgálata parazitológiai (natív és módosított Knott-féle módszer), szerológiai (DiroCHEK, IDEXX SNAP 4Dx Plus) és/vagy molekuláris biológiai módszerrel a tanszéken történt
A chicken heterophil peptide-1 gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata csirke eredetű májsejttenyészeteken
Get PDFNapjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír mind az állat-, mind a humán orvoslás területén a fokozott mértékben terjedő antibiotikum-rezisztencia, melyben kiemelt szerepet játszik a haszonállattartás túlzott antibiotikum-felhasználási gyakorlata. Ez az emberiségre tekintve rendkívüli kockázattal bír, épp ezért előtérbe került az olyan vegyületek kutatása, melyek részben vagy egészben helyettesíthetik az antibiotikumok használatát.
Az antimikrobiális peptidek (AMP-k) ebből a szempontból ígéretesnek bizonyulnak. A veleszületett immunrendszer részeként mikrobaellenes hatással rendelkeznek, valamint csökkenteni képesek a bakteriális fertőzések következtében kialakuló gyulladást.
Kutatómunkánk során csirke eredetű primer májsejt és nem-parenchymalis sejt monokultúrákon, valamint ezen sejttípusokból létrehozott ko-kultúrákon tanulmányoztuk a chicken heterophil peptide-1 (CHP-1) nevű antimikrobiális peptid gyulladáscsökkentő hatását. A gyulladást lipopoliszacharid (LPS) kezeléssel váltottuk ki, majd a sejtek metabolikus aktivitását CCK-8 teszttel vizsgáltuk. A gyulladáscsökkentő hatást az interleukin-6 koncentrációjának mérésével, valamint az oxidatív stressz Amplex Red módszerrel történő vizsgálatával határoztuk meg. Az LPS-t 0, 1, 10 és 50 μg/ml koncentrációban, a CHP-1-et pedig 0, 0,5 és 5 μg/ml koncentrációban alkalmaztuk. A sejteket a kiegészített tápfolyadékkal 8 órán át inkubáltuk