72037 research outputs found
Sort by
Észrevételek a hamis oklevelek nyelvi vizsgálatához
No full textA tanulmány az 1082-re datált (de valójában az 1320-as években keletkezett) hamis veszprémi káptalani birtokösszeírás helynévi szórványanyagának vizsgálati eredményeit mutatja be. Az elemzések célja egyrészt az oklevél név- és nyelvtörténeti forrásértékének megállapítása, másrészt a hamis oklevelek vizsgálatának gazdagítása. Az oklevél általános bemutatása után a névállomány kronológiai viszonyainak, illetve a forrás egy jellegzetes paleográfiai jegyének ismertetése következik. A tanulmány legnagyobb része ezután azt a 31 szórványt elemzi szótárszerűen, melynek a névtörténeti hitelességét – az oklevél hálózati kapcsolatainak a felderítésével – a 11–12. századra feltételezhetjük. A névelemzések tartalmazzák a lokalizációs és az etimológiai információkat, majd főként hang- és helyesírás-történeti jegyek alapján igyekeznek a szórványokat korhoz kötni. Az elemzés végeredményben azt mutatja meg, hogy az oklevél legfeljebb igen kis számban tartalmazhat 11–12. századi elemeket, illetve szóba kerül egy 1152-es oklevél is mint lehetséges forrás
„Kommunikáció, ami összeköt”
No full textTanulmányunk kiindulópontja a 9. Fogyatékosságtudományi Konferencia (A „mi” határtalan tágassága címmel), amelynek három különböző kommunikációs akadálymentesítési formáját írjuk le: a ... beszélt nyelvi tolmácsolást, az írótolmácsolást és a vizuális jegyzetelést. A beszélt nyelvi tolmácsolás a nyelvek közti akadályok áthidalását szolgálja, a grafikus rögzítés/facilitálás az előadások, beszélgetések fő gondolatait képekkel ábrázolja-rögzíti, az írótolmácsolás pedig azok írásba foglalását jelenti. A második két közvetítési forma a hangzást elhagyva vizuális jelekké alakítja a beszédet, így a nyelvi jelek befogadását a modalitások közti váltással segíti, nyelvek közti átváltással vagy anélkül
Tanító szakos hallgatói jóllétkutatások magyar nyelvterületekről – scoping review jellegű szakirodalmi áttekintés
No full textA hallgatói jóllét, mint kutatási téma az 1990-es évek végén jelent meg a nemzetközi oktatáskutatás színterén, majd a mentális egészség vizsgálatain keresztül számos holisztikus modell fejlődött ki. Az elmúlt évtizedben hazánkban is megszaporodtak az ilyen jellegű kutatások, azonban ezek jellemző elméleti keretrendszeréről, módszertanáról és eredményeiről még nem készült áttekintés. Ezt a hiányt mérséklendő, szakirodalmi áttekintésünk a magyar tannyelvű, magyarországi és határon túli tanítóképzésre fókuszálva azt vizsgálja, hogy a nemzetközi kutatásokból adaptáltak-e hallgatói jóllét-modellt, vagy kialakult-e hazai fejlesztésű változat a téma kutatására. Az ún. scoping review jellegű feltárás a PRISMA-ScR protokollt követi: két elektronikus adatbázisból keresőszó-lista alapján 125 publikációt gyűjtöttünk, majd dokumentált kritériumrendszerrel 11 releváns publikációt (folyóiratcikket és könyvfejezetet) válogattunk be részletes elemzéshez. A publikációkat három, kvalitatív tartalomelemzési kategória mentén vizsgáltuk a trendek megismerése érdekében. Az eredmények alapján a bevont publikációkból nem rajzolódik ki átfogó hallgatói jóllétmodell vagy arra való törekvés, a kutatók kérdőíves kutatásokat folytatnak általános pszichológiai mérőeszközök felhasználásával. Bár a tanító szakos hallgatók populációja bizonyos skálákon jól teljesít, életmódjuk kedvezőtlen, elégedettségük és szorongásaik kapcsán számos megválaszolatlan kérdés merül fel
Vorawat Boonnak: Analysis of indexed keywords of articles published in the top Thai LIS-journals, indexed by the Thai- Journal Citation Index (TCI)
No full text
Az internet szabályozására vonatkozó korai elméletek
No full textA tanulmány az internetszabályozás korai elméleteit elemzi, különös tekintettel arra, miként alakították ezek a digitális tér jogi megközelítéseit és a kormányzás új formáit. A kiindulópontot az állami és nemzetközi szabályozás közötti feszültség, valamint az internet mint önálló szabályozási tér felfogása képezi. A kiberlibertariánus, kiberrealista és kiberpaternalista megközelítések összehasonlítása rámutat arra, hogy az internet korai ideológiai vitái a technológia és a jog viszonyának alapvető dilemmáit tükrözik. A tanulmány részletesen bemutatja Lawrence Lessig „kód mint jog” elméletét, amely a digitális architektúra normatív szerepét hangsúlyozza, míg ezzel szemben Andrew Murray aktív mátrix modellje a technológiai és társadalmi tényezők kölcsönhatását helyezi előtérbe. A tanulmány rávilágít, hogy e korai koncepciók mindmáig meghatározzák a platformszabályozással és a digitális kormányzással kapcsolatos gondolkodásunkat
