72037 research outputs found
Sort by
Az óvoda-iskola átmenet kérdésköre a felsőoktatási intézmények tanterveiben
No full textA sikeres óvoda-iskola átmenet kérdése napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a szülők, a pedagógusok és a témát kutatók körében is. A gyermekek tanuláshoz való viszonya, a különböző szociális kompetenciák kialakulása, az önbizalom, a pszichés jóllét és a tanuláshoz elengedhetetlen készségek megalapozása alapvető jelentőségű az oktatási rendszer ezen szakaszában. A harmonikus átmenet egy többszereplős együttműködésen alapuló folyamat eredménye, mely elsősorban az óvodapedagógusok és a szülők, a tanítók és a szülők, továbbá az óvodapedagógusok és a tanítók sikeres kooperációján múlik. A hazai szakirodalom többsége főként az iskolaérettség kérdésére koncentrál, a gyermekek kognitív képességeinek a fejlesztésére, s annak mérésére (Józsa & Zentai, 2007a), illetve a különböző oktatási szereplők nézeteinek a feltárására az óvoda-iskola átmenetről (Gyurcsik, 2020; Fleisz-Gyurcsik, 2022). Kvalitatív kutatásunkban egy más nézőpontból igyekeztük feltárni ezt a tématerületet. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a hazai óvó- és tanítóképzéssel foglalkozó intézmények tanterveiben hogyan jelenik meg az óvoda-iskola átmenet kérdése. Igyekeztük beazonosítani azokat a tématerületeket, amelyek mindkét szakmához tartozó felsőoktatási tantervben megtalálhatók. Eredményeink szerint a különböző felsőoktatási intézmények különbözőképpen kezelik ezt a témakört: vagy nincs ilyen tématerület a tantervben, vagy különböző kurzusokba beépítve érintik a kérdést, kötelező- vagy szabadon választott formában kínálnak tantárgyakat, illetve egy-egy esetben önálló specializációt építenek a téma köré. Meglátásunk szerint az óvoda-iskola átmenet témakörének a beemelése a tantervekbe kiindulópontot jelenthet annak érdekében, hogy az óvodapedagógusi és a tanítói szakma közelítsen egymáshoz, növelve a felek közti együttműködést, bizalmat és kooperációt
The role of libraries in an age of digitalization: How do digital developments, AI and today’s conflict-ridden reality affect the role of libraries?
No full textA tanári könyvtár
No full textA Könyvtár- és Információtudományi Intézet konferenciája jó alkalmat biztosított számomra,
hogy ne csupán a könyvtáraknak az életemben betöltött szerepéről fogalmazzam meg gondolataimat,
de egyúttal vázlatos számvetést is készítsek szakmai pályafutásomról. Az utóbbi meghatározó
élménye, hogy tanárnő lehettem. Soha nem akartam más pályát választani, s csupán
a környezet változott, ahol ezt a gyönyörű hivatást gyakorolhattam, miközben szakmai identitásom
folyamatosan alakult, s egy lelkes gimnáziumi tanárból fokozatosan egyetemi oktatóvá,
a tanárság kutatójává váltam
Kerényi Károly és Martin Buber levelezése
No full textA publikáció magyar fordításban, jegyzetekkel és bevezető tanulmánnyal kísérve teszi hozzáférhetővé Martin Buber és Kerényi Károly teljes levelezését, amely 1947 és 1963 között zajlott. A levélváltás egyedülálló szellemi és érzelmi kapcsolatot tár fel, amely a második világháború utáni időszak, a politikai kiábrándultság, az emigráció, illetve a választott hazában való újrakezdés tapasztalatai mentén bontakozik ki. Különös hangsúlyt kapnak azok a kérdések, amelyek a mítoszhoz, a valláshoz, a humanizmushoz és a jungi pszichoanalízishez fűződő viszonyukat jellemzik. A levelezés így a 20. századi európai gondolkodás egyik fontos dokumentumaként értelmezhető. A szövegeket részletes kommentár világítja meg történeti és filozófiai kontextusukban, míg a bevezető tanulmány a párbeszéd lehetőségeit és határait vizsgálja egy történelmi krízis árnyékában. E párbeszéd magyar nyelvű hozzáférhetővé tétele ritka tanúságtételt kínál mindazok számára, akik az eszmetörténet, a zsidó gondolkodás és az antikvitás modern öröksége iránt érdeklődnek
Kara György professzor és az ojrát kutatások az ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszékén
No full textBirtalan Ágnes írása Kara Györgyről az MTA 200 éves fennállásának tiszteletére