72037 research outputs found
Sort by
A beszédmegértés fejlesztése játékos meséléssel az óvodában
No full textNapjaink pedagógiai gyakorlatában egyre inkább megmutatkozik, hogy a tudatos szövegértés fejlesztésére már az óvodában szükség van. A szövegmegértés percepciós részfolyamatainak célzott készségfejlesztése nemcsak abban segíti a gyermekeket, hogy a mindennapok kommunikációs helyzeteiben sikeresen vegyenek részt, hanem megalapozza az írástanulást és az olvasásértést is. Az óvodáskorú gyermek lételeme a játék és a mese. A tanulmány azt a játékközpontú mesebemutatást szemlélteti egy foglalkozáson keresztül, amely a 3–7 éves gyermekek hallott szövegértésének a fejlesztésére fókuszál. A kiválasztott mese-játék az élménypedagógia elveivel és a művészetpedagógia eszköztárával valósítja meg a cselekvésközpú tapasztalatszerzést, illetve az anyanyelvi kompetencia fejlesztését
Dunaszerdahely magyar–szlovák utcanévpárjainak névadási és fordítási sajátosságai
No full textA tanulmány Dunaszerdahely jelenkori kétnyelvű, magyar–szlovák utcanévpárjainak (183 utcanévpárnak) a névadási és fordítási sajátosságaival foglalkozik. Áttekinti a szlovákiai települések kétnyelvű utcanévállományával foglalkozó szakirodalmat és az utcanévhasználatot befolyásoló szlovákiai jogszabályokat is. Az utcanevek fordítása során megfigyelhető az átvitel, az átírás, a névmegfeleltetés, a tükör- vagy részfordítás, valamint a részleges modifikáció. Az utcanév(részek) fordítása során a különböző fordítási eljárások kombinálódhatnak. A fordítási művelet típusát nagyban befolyásolja, hogy az utcanév(rész) tulajdonnévből vagy köznévből keletkezett-e. A tulajdonnevekből alakult utcanevek személy- és helynevekből keletkeztek. A névanyagban gyakoriak a magyar történelmi, a régióhoz kötődő személyiségekről elnevezett utcanevek. A személynévre utaló névrészek a forrásnyelvből a célnyelvbe leggyakrabban átvitel útján, eredeti alakjukban, változás nélkül kerülnek be. A helynevekből származó utcanevek célnyelvi névpárjának megalkotására a névmegfeleltetés, a fordítandó névnek a konvencionális célnyelvi tulajdonnévi megfelelővel való behelyettesítése a jellemző. A közszavakból alakult utcanevek utalnak a hely viszonyára valamely külső dologhoz, körülményhez, a hely valamely tulajdonságára, illetve a hely valamely más helyhez való viszonyára. A közszavakból származó utcanevek célnyelvre való fordítására a tükörfordítás jellemző
Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei
No full textA 2020-as NAT egyik nagy vesztese a környezetismeret tárgy, hiszen az alsó tagozat legkisebb óraszámú tárgyává vált. Mindenkinek nyilvánvaló, aki az elemi oktatással foglalkozik, hogy már csak harmadik és negyedik osztályban jelenik meg heti egy órában. Ez az időkeret szinte mondhatnánk, hogy semmire sem elég, de legalábbis messze nem annyi tényanyag elsajátítására, amit a NAT és a Kerettanterv előír a tanulók számára (NAT, 2020). Ebben a tanulási környezetben a tanítók mindenféle alternatív megoldást keresnek, hogy ennek a lehetetlen elvárásnak meg tudjanak felelni. Például más órák terhére tartanak környezetismeret órát első és második osztályban, de nyilvánvaló, hogy vannak olyan tanítók, akik örülnek annak, hogy nem kell környezetismeret órát tartani ezen a két évfolyamon. Ezek a vélemények köszöntek vissza az általunk készített pedagógusi interjúkból. Ebben a helyzetben végeztünk kvantitatív diagnosztikus mérést a 2021/2022. és 2022/2023. tanévben harmadik osztályosok körében. Itt próbáltuk tetten érni a két különböző tanterv alapján tanuló harmadik osztályosok tudásszintjét. A megvizsgált minta mindkét tanévben elérte a 2000 főt. A korábbi tanév adatai már feldolgozásra kerültek, a második mérés adatait most dolgozzuk fel. Az eddigiekből jól látszik az eredmények romlása, már csak a mérték a kérdés. A vizsgálatban arra kerestük a válaszokat, hogy melyik témakörök okozzák a legnagyobb problémát a tanulóknak, mit okozhat majd hosszútávon ezeknek e képességterületeknek az alacsonyabb fokú fejlesztése, mely és milyen irányú transzferhatásokat várhatunk majd felső tagozatban ennek következtében
Az amerikai populizmus két korszaka
No full textA 19. század végén kialakult észak-amerikai populizmus nagyrészt olyan politikai projekt volt, amely írók
munkásságán alapult. A populista mozgalom, illetve az ebből kinövő Néppárt (más néven Populista Párt)
számos olyan progresszív követelést (például a sávos jövedelemadó, a nyolcórás munkanap, a női választójog,
a farmerek és a munkások védelme) tűzött ki célul, amelyek a munkásmozgalomban és a farmermozgalomban gyökereztek. A populizmus nem tudott sikeressé válni a szó politikai értelmében, és 1908-ban a párt
feloszlott. Az 1930-as években a nagy válság idején a populizmus újra fénykorát élte: több önjelölt politikus
lépett fel, és hivatkozott a régi populista jelszavakra. Közülük a leghíresebb Huey P. Long louisianai kormányzó lett; Robert Penn Warren A király összes embere című regényének a főszereplőjét, Willie Stark
kormányzót Longról mintázta. E tanulmányban két regényen keresztül mutatok be két amerikai populista
mozgalmat