ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
The major stages in the development of a regional centre. The case of Pécs (Hungary)
Full text linkThe aim of the study is to provide an overview of the main milestones in the development of a regional centre in Hungary. Pécs is a centre of a depressed region. The Transdanubian region is among the 20 most disadvantaged regions of the European Union which shows a significant decline compared to previous years. This justifies the need for professional research directed at changing this situation by performing some tangible efforts. Pécs is a 2,000-years old city, acquiring various historical and mutually reinforcing central functions, by virtue of which it has developed into a regional centre. Of the historical drivers of the development of Pécs, the study is able to identify three groups of factors 1) centrality within its region, the regional functions it has fulfilled throughout its history, 2) culture and multiculturalism, and 3) industrial development. This study will analyse the relation of the cultural centre position and the other function of Pécs. The study is the first descriptive result of a research project1 that reviews the development and governance characteristics of a typical case of peripheral regions. Ongoing empirical analysis will allow the development of a development policy concept.szabadon elérhető / Open acces
A Habsburg Birodalmon belüli regionális különbségek fő hatótényezői
No full textA Habsburg Birodalmon belüli különbségek erős hatótényezője, a vízi energiát felváltó gőzenergiára és új technológiákra alapozott kapitalista iparosodás az Alpok helyett a szénben gazdag cseh régiókat preferálva, a fejlődés új területi mintáit hozta létre.
Azonban más tényezők is hozzájárultak a területi fejlődés súlypontjának eltolódásához a birodalmon belül. Közülük a vasútépítések bizonyultak a leghatékonyabbnak. A Monarchia szintjén egzakt összefüggés létezett a vasútsűrűség és a fajlagos GDP között az 1910-es évek elején, a vetítési alaptól függő mértékben. A szerző regionális szinten, Galícia példáján elemezte a vasút hatását. Az eredmény: a katonai/külpolitikai megfontolásból létesült korai vonalaknak alig mutatkoztak pozitív fejlesztő hatásai. Az erős késéssel létesült vonalak csak a 19–20. század fordulóján váltak előrekapcsolásukkal akcelerátorként igazi dinamizáló tényezővé, viszont a visszakapcsolásukkal, multiplikátorként csak jelentéktelen hatást gyakoroltak az elmaradott régiókra. A szerző nem igazolja azt az elméletet, hogy Galícia erős periferizálódását egyedül a vasutak okozták a centrum elszívó hatásának elősegítésével.szabadon elérhető / Open acces
A szíriai háború homszi eseményeinek és a térségbeli belső menekültek migrációs motivációjának elemzése
No full textA szíriai háború következtében területi és demográfiai átrendeződés ment végbe, illetve mély strukturális és gazdasági válság alakult ki az országban. Jóllehet a háború „befagyott”, az ország jelentős részén mégis megkezdődött a konszolidáció, és a belső menekültek (IDP-k) visszaköltözése lassan megindult. A jelen írás szerzői a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által Homsz városában és környékén koordinált, a belső menekülteknek nyújtott repatriációs segélyprogram keretében végeztek a migrációs motivációkat és a társadalmi viszonyokat feltáró előtanulmányt. Írásunkban először bemutatjuk a program földrajzi területét, a konfliktus homszi eseményeit és a térségbeli IDP-k elhelyezkedését. Majd a pilotkutatásunkból származó, első kézből szerzett tapasztalatokat összegezzük, amelyek önmagukban is alkalmasak a migráció kiváltó okainak és az egyéni traumák kialakulásának, az IDP-k társadalmi helyzetének, mindezen keresztül pedig napjaink egyik legjelentősebb krízisterületének, geopolitikai nexusának a jobb megértéséhez.szabadon elérhető / Open acces
Doktori kutatások (2017–2022) – fókuszban a kelet-közép-európai térség városai
Full text linkA 2000-es évek után hazánkban is elterjedtek a doktori kutatások, ami egyrészt köszönhető a törvényi háttér megváltozásának, illetve a tudásgazdaságok kifejlődésének. Jelen tanulmány a magyar intézményekben elmúlt öt évben sikeresen lezajlott doktori képzések hallgatóinak kutatási témáit vizsgálja, arra kutatási kérdésre keresve a választ, hogy vajon mennyire kutatott téma a kelet-közép-európai térség városai? A tanulmány a doktori.hu nyilvánosan elérhető adatbázisát használta fel. A vizsgálat rámutatott, hogy a témakör rendkívül komplex, hiszen maga a nagytérség is, de különösen a város, mint a településrendszer fókuszpontja összetett, sokoldalú közelítést és feldolgozást érintő rendszer. Így számos tudományág (lásd MTA besorolás) foglalkozhat egyrészt a térséggel és a nagyvárossal, annak közös halmazával, viszont a kelet-közép-európai térségben határokon átívelő városi elemzések doktori értekezések tekintetében az elmúlt öt évben nem jellemzőek.szabadon elérhető / Open acces
Trieszt - Fiume : Két szomszédos kikötő versengése az első világháborúig
Full text linkA mai szabadkikötő-választás mellett és egy harmadik kikötő, Koper felzárkózása ellenére, a 20. század eleji piacterület-struktúra tartósnak bizonyult. A német kikötők továbbra is versenyeznek az észak-adriaiakkal. Ennek az időszaknak egy sajátos szeletét, két szomszédos kikötő versengését mutatja be a szerző, továbbá a következő kérdésekre keresi a választ: 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején milyen volt a funkcionális viszony Trieszt és Fiume között? 2. A két kikötő vonzásterületének kialakításában milyen szerepet játszottak a vasutak? 3. Mekkora mértékben fedték át a kikötők szárazföldi területei egymást? 4. Milyen módszerekkel védte meg a Burg csehországi piacterületét Hamburggal szemben? 5. Mivel járult hozzá Fiume az osztrák Dalmácia ellátásához?szabadon elérhető / Open acces
Kísérlet a magyarországi földhasználat fenntarthatósági szempontú értékelésére
No full textA globális klímaváltozás hatásainak erősödésével a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre is egyre nagyobb figyelem irányul. Az elmúlt években környezetünk túlhasználatának mérésére számos, a földhasználaton alapuló komplex mutató jelent meg a szakirodalomban, melyek különböző szempontok szerint igyekeznek mérni annak abszolút, vagy relatív nagyságát. llyen például az ökológiai lábnyom és a biokapacitás párosa, vagy a földhasználati fenntarthatósági index, amelyek nyomon követése egyre nagyobb fontossággal bír, hiszen jelzik térhasználatunk negatív, vagy éppen pozitív vonatkozásait, trendjeit. Írásunkban a Corine Land Cover adatbázisára építve 2000 es 2018 között vizsgáljuk Magyarország földhasználatának változását és ennek kapcsán a Földhasználati Fenntarthatósági Index és az ökoszisztéma intenzitásának értékelése. A tájhasználat heterogenitásából következően mind kedvező, mind kedvezőtlen folyamatokkal érintett térségeket találunk Magyarországon: előbbire lehet példa a Duna-Tisza köze, míg utóbbira Budapest és agglomerációja, ahol a városi szétterülés folyamata egyre fenntarthatatlanabbá vált az elmúlt évtizedekben.Csak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LA
Changing peripheralities and centralities in Central and Eastern Europe: Editorial
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Cities After Transition - 9th International Urban Geographies of Post-Communist States Conference: Book of Abstracts
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Characteristics of climate concern — attitudes and personal actions — a case study of Hungarian settlements
Full text linkThis article discusses one of the most important social factors of climate protection: climate concern. Most research in this area focuses on North America and Western Europe or presents international comparative statistics. Our work is innovative because we have designated a lesser-known post-socialist region in East-Central Europe as a sample area, and we intend to conduct in-depth analyses at the municipal level. Our study describes the second largest city in Hungary, Debrecen, and its agglomeration. Based on a questionnaire survey in 2020 (N = 512), we examined opinion factors, and we have presented features consistent with or different from the findings in the relevant literature. In the statistical analysis, chi-square tests and binary logistic regressions were applied to reveal significant differences between the responses of different types of respondents. As response variables, we used the questions about general concerns regarding air pollution, knowledge about climate change, beliefs about tackling, perceived threat, behavioural responses, personal actions, and demography. We found that the concern about air pollution and a feeling of threat to respondents’ life was mainly affected by the degree of climate concern. We conclude that the knowledge of local communities on climate change has increased, and risk perception has improved. Still, there is no clear relationship between the level of concern and climate-conscious behaviour. The findings provide ideas for promoting local climate management and awareness-raising in the European Union or other countries.szabadon elérhető / Open acces