ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
„Generációk munkájára támaszkodva kutatunk”: Beszélgetés Hajdú Zoltánnal 70. születésnapja alkalmából
Full text linkHajdú Zoltán 1952. május 4-én született Végardón. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, a Rákóczi Gimnáziumban végezte, a katonai szolgálat után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott földrajz–történelem szakon. 1976–1977-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen volt tanársegéd. 1977-ben védte meg egyetemi doktori értekezését a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetében, majd 1977–1978-ban Pécsett az MTA Központi Hivatalának ösztöndíjasa lett. 1978 óta az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének (és jogutódainak) kutatója. Kandidátusi értekezését 1986-ban védte meg, az MTA doktora címet pedig 2002-ben nyerte el. 2013-ban habilitált, 2017-től egyetemi tanár. Az itt olvasható, félig strukturált interjú 2022 márciusában a Regionális Kutatások Intézetében készült. Az írás célja, hogy ismertesse Hajdú Zoltán életútjának fontosabb állomásait, a földrajztudományhoz fűződő viszonyát és az ezek mögött meghúzódó, pályafutását alakító tényezőket.szabadon elérhető / Open acces
A külterületi zártkertek benépesülése a lakhatási válság árnyékában: Egy Budapest környéki eset tanulságai
Full text linkA külterületi zártkertekbe való kiköltözés az utóbbi évek egyik legjelentősebb és legsajátosabb lakásmobilitási formája Magyarországon, amelynek során korábbi mezőgazdasági besorolású, rurális területek félinformális lakóövezetekké váltak. Az egykori, települések környékén található zártkertek az intenzív mezőgazdasági kertművelés fontos bázisául szolgáltak, az államszocializmusban pedig a második gazdasághoz kapcsolódó termelés mellett rekreációs és szabadidős funkcióval is bírtak a háztartások életében. A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások következtében a zártkertek is erőteljes funkcióváltáson mentek keresztül, ami a zártkertek lakhatásban betöltött szerepének növekedéséhez vezetett. A zártkertek államszocialista korszakra jellemző kistermelői és rekreációs szerepe erőteljesen visszaszorult: a területek egy része gyors hanyatlásnak indult,míg a kedvezőbb elhelyezkedésű területek lakhatásban betöltött szerepe az 1990-es évektől fokozatosan felértékelődött. A városok vonzásában fekvő, olcsó ingatlanokat kínáló zártkertek a 2000-es évektől egyre több kiköltöző háztartás lakhatási célpontjává váltak. Tanulmányomban egy budapesti agglomeráció peremén elhelyezkedő zártkert átalakulásán keresztül azt kívánom bemutatni, hogy milyen strukturális folyamatok járultak hozzá az egykori mezőgazdasági területek benépesüléséhez.szabadon elérhető / Open acces
Menedék, mobilitási ösvény? A közfoglalkoztatás női mikrovilágai
Full text linkTanulmányom egy egyházi karitatív szervezet és az általa alapított egyházi óvodában dolgozó közfoglalkoztatott nők perspektívájából vizsgálja a közfoglalkoztatás élettörténeti szerepét és jelentéseit. A szegények megsegítésének keresztény imperatívusza alapján működő szervezet és a helyi cigánymisszióból kinőtt intézmény olyan kutatási és elemzési keretet jelentenek, amelyben kirajzolódik a közfoglalkoztatottak bizonytalan és sérülékeny helyzete, valamint a közfoglalkoztatáshoz kötődő személyes kapcsolatok és elismerési viszonyok összefüggése. A két intézmény olyan viszonyok rendszerét teremti meg, amely a (relatív) biztonság, az otthonosság, a megbecsültség és az önbecsülés érzését nyújtja a közfoglalkoztatottak számára, ugyanakkor el is fedi e viszonyok aszimmetrikus jellegét. A közfoglalkoztatott nők történeteiben meghatározó a segítés, a jót tevés mint érték és gyakorlat, amely a szervezet küldetésével való azonosulásból fakad és/vagy a karitatív szervezet és az óvoda vezetőjétől kapott személyes támogatást jelenti. Saját életútjuk és aktuális helyzetük értelmezése az asszonyokat szimbolikus határmegvonásra készteti a különböző közfoglalkoztatási formák és a bizonytalan, sérülékeny pozíciók között, amelynek tétje viszonylag kedvezőbb pozíciójuk hangsúlyozása és önbecsülésük, méltóságuk, integritásuk megőrzése.szabadon elérhető / Open acces
The Transformation of Cultural Heritage Content during Urbanisation
Full text linkszabadon elérhető / Open access15th Conference of the European Association for Urban History – Inequality and the city
31. August – 3. September 2022 – Antwerpe
Housing policies and housing affordability in Hungary after 1990
No full textszabadon elérhető / Open acces
‘The children, the family, the household, and myself, these made the quarantine up for me, and I was really happy with it’ – positive evaluations of the first COVID-19 lockdown among middle-class Hungarian mothers
No full textDuring the first COVID-19-related lockdown in the spring of 2020, working parents of young children were in difficult situation when having to manage the multiple burdens. In the studied societies, unpaid household tasks are considered to be primarily female responsibilities, intensive mothering ideals are widespread, and the access to flexible-work arrangements is marginal. In present study, we demonstrate how the above characteristics, created a context, in which – despite the difficulties – participants could evaluate this period overall positively during the first lockdown. Fifty-two interviews were conducted with partnered Hungarian mothers living in Hungary and in Transylvania (Romania), in May–June 2020. Since the home-sphere became the main scene of life during the lockdown, women’s caregiving role has increased in worth. Performing it well provided them an increased wellbeing benefit, and it helped them to evaluate the lockdown period positively. They appreciated having the longed-for opportunity to telework, which enabled enacting intensive mothering in a better accordance with social expectations than before the pandemic.Korlátozott elérésű / Restricted acces
„Minőség és összefogás a gasztronómiában, helyi termékek készítésében és a turizmusban” Panelbeszélgetés kivonata
No full textszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
The role of identity and ontological (in) security in return migration: an empirical perspective from Hungary
Full text linkEast–West migration has become a dominant spatial phenomenon in Europe since the step-by-step enlargement of the EU, posing considerable socio-economic and demographic challenges for sending countries. However, little is known about the geopolitics and motivations that inspire a return to the country of origin. The objective of this article is to identify the motivations for emigration, adaptation experiences and decisions of Hungarian migrants who worked in the West for a period of time and returned to Hungary, based on their skills and family status before their return. The research is based on in-depth interviews with 48 returnees and builds on the cultural identity model and the notion of ontological security. The study demonstrates the growing role of geopolitics in return migration, although its relevance differs in various groups, with clear distinctions between the high- and low-skilled migrants. The role of family as a geopolitical unit is increasing; factors like their endeavour to hold the family together, fear of children’s assimilation, loss of identity and uncertainty while abroad are important in shaping decisions to return. On the other hand, schemes to enhance the return migration of the highly skilled also build on geopolitical and nationalistic rhetoric, which appear to target experiences of ontological (in)security among migrants.szabadon elérhető / Open acces
A biztonság és a környezeti fenntarthatóság szerepe a dunai szállodahajózásban
Full text linkA szállodahajó ágazat az elmúlt húsz évben egy dinamikus fejlődésen ment keresztül, aminek csak Covid-19 vírus által előidézett pandémia vetett véget. Az európai folyami szállodahajózás legfontosabb útvonala a Duna-Majna-Rajna hajóút. A dunai szállodahajó forgalom 2002 és 2011 között megduplázódott, majd további egyenletes növekedést mutatott. 2020-ban a pandémia következtében 90%-os csökkenés következett be. A térség biztonsági helyzetének folyamatos javulása, az európai integráció alapvető feltétele volt a dunai hajózás fejlődésének. A 2019-től bekövetkezett változások és ezek hatásai megmutatják, milyen lényeges szerepe van az ágazatban a szabad beutazásnak és országok közötti mozgásnak. A másik fontos tényező a klímaváltozás, amely erősen befolyásolja a folyók hajózhatóságát és hatással van a folyómenti területek ökológiai állapotára, közvetetten a turisztikai fenntarthatóságra is. Ezen tényezők rövid áttekintő bemutatására vállalkozik a tanulmány, kitérve a Duna menti vidéki térségek érintettségére is.szabadon elérhető / Open accessVidéki Örökségi Értékek – 2022 : II. Nemzetközi Vidéki Örökség Konferencia: Az elmélet és a jó gyakorlat találkozása Orfű, 2022. május 26-28
