ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Shrinking rural areas in Hungary – inquiring types and causes
szabadon elérhető / Free accessPushing Regions Beyond Their Borders : 2019 RSA Annual Conference. Santiago de Compostela, 2019. jun. 5-7.Absztrak
Az államhatár és a közforgalmú közlekedés kapcsolata a vidéki térségekben
Késleltetett elérésű / Embargoe
Állam és tértermelés: „új” értelmezési keretek a tértudományokban - Szerkesztői előszó
Henri Lefebvre „tértermelésről” szóló elmélete, miközben a Tér és Társadalomban meglehetősen gyorsan visszhangra talált, átfogóbb interpretálására, analitikus keretként történő alkalmazására csak egy évtizede vállalkoznak a magyarországi területi kutatásokban. Ez a tematikus szám e későn indult hazai diskurzus erősítésének szándékával született. Olyan tanulmányokat gyűjt egybe, amelyek szerzői azonos módon gondolkodnak a térről mint társadalmilag termelt folyamatról. Itt közölt írásaik fókuszában egyaránt az állam mint tértermelő szereplő áll. Eredményeik több ponton kapcsolódnak/ kapcsolhatók a térről és az államról, főként ezek viszonyáról szóló nemzetközi vitákhoz, akár azok lefebvre-i gyökeréig visszanyúlva, és a térkutatások egykor megalkotott elméleti kereteinek mai, magyarországi használatának új lehetőségeit felvillantva. E bevezető tanulmány első része a lefebvre-i (ill. általában a relacionális) térfelfogásnak azokat a csomópontjait villantja fel, amelyekhez az itt közölt cikkek is kapcsolódnak. Ezek között van a társadalmi tér társadalom által termelt jellegének (valamint ezen összefüggés fordítottjának) elfogadása, a térről való trialektikus gondolkodás, a történelmi materialista megközelítés kérdésfelvetéseit is használó történelmi perspektíva. A tanulmányok fókusza miatt kiemelt szerepet kap maga az a mód, ahogy Lefebvre az államot a tértermeléssel összefüggésben koncepcionalizálja. Ennek az államkoncepciónak a lényegét, majd az ebből kinövő nemzetközi tudományos diskurzusok fontos mozzanatait emeli ki a bevezető további része, és kitér a magyarországi területi kutatások néhány csomópontjára, áramlatára is, amelyekben tetten érhetőek e nemzetközi viták hatásai. Végül, a tematikus szám tanulmányainak azok a lényegi elemei kerülnek kiemelésre, melyek világossá teszik a közös gondolkodás lehetőségeit.Szabadon elérhető / Open acces
Klímaváltozás és adaptáció – a zöld infrastruktúra szerepe városi környezetben
A klímaváltozás negatív hatásaival szembeni adaptáció városi környezetben elsősorban a túlzott felmelegedés elleni védekezésre, ill. a városi hősziget-hatás mérséklésére fókuszál. Ebben a folyamatban a zöld infrastruktúrának kitüntetett szerepe van, és kell, hogy legyen a jövőben is. Jelen tanulmányban egy magyarországi középváros, Kecskemét példáján mutatjuk be a városon belüli mikroklimatikus eltéréseket, amelyek utalnak a városi hősziget kialakulására. Mennyiségi és minőségi szempontból elemezzük a belváros zöldfelületeit, amelyek szerepet játszhatnak a hősziget-hatás csökkentésében, valamint kitérünk a túlmelegedéssel szembeni egyéb adaptációs lehetőségekre, mint pl. zöld falak és homlokzatok, zöld tetők, reflektív tetők és járdák, stb. Következtetésként javaslatokat fogalmazunk meg az egyes, zöld infrastruktúrához kötődő adaptációs eszközök alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban, amelyek egy kontinentális klímájú, közép-kelet európai középváros esetében hatékonyan szolgálhatják a klímaváltozásnegatív hatásainak mérséklését.szabadon elérhető / Free accessIII. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia : Versenyképesség és innováció. Kecskemét, Magyarország, 2018. szeptember 27–28
„Államosított tértermelés” a kiszorítottak perspektívájából egy dzsentrifikálódó városrészben
A tanulmány célja, hogy a jelenlegi magyarországi városrehabilitáció/dzsentrifikáció okozta társadalmi-térbeli kiszorítás tanulmányozásával hozzájáruljon a társadalmi viszonyok, elsősorban az állam és a kiszorításnak kitettek viszonyának megértéséhez. Ehhez a dzsentrifikációt s az ehhez kapcsolódó kiszorítást a Lefebvre-i felfogásban vett tértermelésként értelmezve, azokat a tőke globális újratermelési folyamata, valamint a globális urbanizmus szerves részének tekinti s egy győri esettanulmány segítségével vizsgálja. Az alkalmazott szemléletben a dzsentrifikáció (városrehabilitáció) hatására átalakuló tér sokkal szélesebb értelmezést kap magánál a dzsentrifikálódó városrésznél, részévé válnak a kiszorítottak megélt (konkrét) tereit is. E tértermelés megismerésének érdekében az aktuálisan zajló dzsentrifikáció tanulmányozása mellett fontos szerepet kap egy korábbi termelési módban (az államszocializmusban) kezdődött, szlamosodásként leírható előzmények számbavétele, a kutatott terület korábbi és mai lakói megélt tereinek az önkormányzat elgondolt terével összevetett vizsgálata. A tanulmány a mellett érvel, hogy az ily módon érintett kiszorítottak és az állam viszonya felől szemlélve − a Győrben is érzékelhető új gazdasági, államszervezési kontextusban – a mai Magyarországon egyfajta „államosított tértermelésről” beszélhetünk.Szabadon elérhető / Open acces
Local currencies in France: a spatial representation
szabadon elérhető / Open access59th ERSA Congress. Cities, regions and digital transformations: opportunities, risks and challenges. Lyon, (Franciaország) 2019. augusztus 27-30.Absztrak
Értékpreferenciák az európai vállalkozók körében
Tanulmányunkban vállalkozók jellemző értékmintázatait térképezzük fel európai keresztmetszetben. Mivel mind a közgazdaságtudomány szempontjából vizsgált ideális vállalkozói mentalitások, mind a szociológia számára különösen fontos vállalkozói szerepek, illetve azok etikai-morális tartalmai megismerési és cselekvési szintű aspektusokkal foglalkoznak, így abból indultunk ki, hogy ezen episztemikus és praxisalapú ismérvekhez képest az értékelméletek adhatják meg az ontológiai alapot. Az értékekkel foglalkozó koncepciók közül Shalom H. Schwartz „alapvető emberi értékek” elnevezésű megközelítését használtuk. Schwartz az értékek tíz típusát különbözteti meg, egy kettős tengelyen helyezi el őket. Empirikus vizsgálatunk során e tíz érték közül az individualista jelentéstartalmúakat alapul véve klaszterelemzéssel vállalkozói csoportokat különítettünk el, majd a kollektív értelmű értékek bevonása után profi lokat állítottunk fel e csoportokról. Végül egyéb változók segítségével pontosítottuk profiljainkat. Legfontosabb megállapításként arra jutottunk, hogy Európa nyugati és északi felén, valamint inkább déli és közép-keleti régióiban két-két, értékmintázataikat tekintve igen eltérő vállalkozócsoport azonosítható. Előbbi térségben az egyik csoport fogékony az innovációkra, illetve szorgalmazza a társadalmi nyitottságot és progressziót, míg a másik inkább biztonságra vágyik, tiszteli a kulturális mintákat, s szem előtt tartja a kollektív boldogulást. Ezzel szemben Európa déli és közép-keleti részein két olyan vállalkozócsoport jellemző, amelyek egyaránt individualistábbak értékkészleteik szerint, s vagy mérsékelten, vagy még annyira sem űzi őket az újításvágy.szabadon elérhető / Open acces
A megújuló energiaforrásokra fókuszáló, helyierőforrás-alapú modellezés lokális lehetősége
A helyierőforrás-alapú fejlesztési koncepció abból a kényszerből eredeztethető, amely a helyi önkormányzatokra nehezedik. A felhatalmazás az övék, a helyi igényekkel és problémákkal is ők szembesülnek először, de van-e olyan megközelítés a helyi döntéshozatalban, ami a helyi adottságokhoz való illeszkedést, a helyi értékek és sajátosságok fenntartható megőrzését elő tudná segíteni? A hazai helyi önkormányzatok fejlesztési kényszere és a forrásgazdák prioritásainak és preferenciáinak való kiszolgáltatottságuk jelentősen behatárolja a helyi fejlesztési mozgásteret. A helyi erőforrások feltérképezése, valamennyi helyi erőforrás átgondolása, felértékelése és az egész erőforráshalmaz összefüggéseiben való értékelése mint módszer éppen a projekt- és forrásvezérelt helyi fejlesztési gyakorlat meghonosodása miatt nem tudott kellően elterjedni a hazai helyi fejlesztési gyakorlatban. A pályázható és lehívható források teljes mértékben meghatározták a helyi önkormányzatok településfejlesztési irányait, miközben a településhierarchia különböző szintjein a forrásbőség és a forrásszűke akár egyszerre is jelentkezik. Jelen tanulmány a helyben elérhető, megújuló energiaforrásokra építkező erőforrásfelhasználás modellezhetőségének elvi feltételeit vázolja fel a helyi döntéshozás elősegítése érdekében, így több szálon is kapcsolódik Nagy Imre munkásságához, akivel a szerzők több, a kutatás hátterét adó projektben is együtt dolgoztak.szabadon elérhető / Open acces
Magyarország történeti államföldrajza : (Korszakonként változó államterület, határtörténet és határpolitika)
Csak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LANKézirat / PreprintVáltozás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika című NN 114468 témaszámú Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH