ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Ellátás és ellátatlanság – köz- és piaci szolgáltatások területi-települési egyenlőtlenségei a vidéki Magyarországon
Our basic research concentrated on how changing governmental policy could moderate or sharpen spatial inequalities. As a result of the global economic crisis, the former neoliberal approach to governance has been replaced by a new, neo-Weberian practice in several states. The conservative government in Hungary adopted a similar approach after 2010 as it reformed the administrative system and different sectors of public services. In parallel, the new government also tried to affect several actor groups within the market sphere through legislation, regulation,
stimuli, and restraint. This study summarizes the spatial effects of the new policy. We assumed that the gradual implementation of new government policy reinforced emerging inequalities and strengthened the centre-periphery relation in space. As a result of our research, we can conclude that settlement structure appears to be the most influential dimension forming the new geometry of power (MASSEY D., 1984); however, demographic, social, economic, and location issues are also important to understanding spatial processes.szabadon elérhető / Open acces
Landscape and village-scape forming by urban sprawl – a comparative analysis of four Central European regional centres’ agglomeration
szabadon elérhető / Open accessIGU Thematic Conference “Transformation of Traditional Cultural Landscapes”. Koper, Szlovénia 2019.09.24. - 2019.09.26.Absztrak
Territorial effects of the integration of Hungarian co-operative savings
szabadon elérhető / Open accessMetropolises and Peripheries of CEE Countries: New Challenges for EU, National and Regional Policies : 2019 RSA Central and Eastern Europe Conference. Lublin (Lengyelország) 2019. 09. 11-13.Absztrak
Vidéki újrastrukturálódás a visegrádi országokban – egy angolszász fogalom hazai adaptációjának kérdőjelei
A vidéki újrastrukturálódás a nyugat-európai jelenkori vidéki változásokat az új politikai gazdaságtani tudományparadigma szemléletében értelmező egységes keretfogalom. E koncepció az angolszász/nyugat-európai vidéki térfolyamatok széles skáláját tudta összefogni (felszínborítás-változás, vándormozgalom/társadalmi átalakulás, gazdasági átalakulás, helyi önkormányzatok változó szerepe). Jelen tanulmány célja, hogy a vidéki újrastrukturálódás fogalmi kereteinek bemutatása után, Csatári Bálint témavezetésével folytatott doktori kutatásom releváns eredményeinek három szempont alapján történő áttekintésével megpróbáljak választ találni arra a problémafelvetésre, hogy mennyire adaptálható az angolszász kultúrkörből származó vidéki újrastrukturálódás fogalma a kelet-közép-európai viszonyokra.szabadon elérhető / Free acces
Rural migration patterns in the Visegrad Group
Csak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LA
Housing challenges and their solutions. The role of local governments in Hungary
szabadon elérhető / Open accessműhelytanulmán
Development brokers and place-based projects in deprived urban neighbourhoods: The case of Pécs, Hungary
This article scrutinizes the effects of experimenting with Cohesion Policy (CP)–funded, place-based projects in an Eastern European EU member state through analysing the “best practice” case of György-telep. CP is treated as a policy tool aimed at tackling uneven and unjust social and spatial situations. The investigated case is an example of how a series of place-based, integrated urban development projects targeted a poor neighbourhood over the course of a decade in Pécs, Hungary. The analysis pursues an actor-oriented approach, shedding light on the work of translating the abstract policy ideas of the CP into actual development projects by different development brokers. The main question of the article is how and to what extent development brokers can become agents of change through implementing development projects built on such a place-based approach in a very poor neighbourhood. In the discussion, we show some basic contradictions and unintended consequences of such projects. First, we demonstrate that in some cases different projects built on different methodologies and logics (targeting the same or nearby areas) can interfere with each other. Second, we show that infrastructural investments implemented without proper planning can cause local tensions through disparities with the local inhabitants’ perceptions of justice. Third, we show that local institutional reshuffling and local politics can counteract the main aims of these development projects. While in the narrow sense the relative autonomy of development brokers can increase in place-based projects – for example, through informally fulfilling municipal functions – at the same time their autonomy is curtailed by various structural factors. Finally, we conclude that while important local results can be achieved, the systematic reproduction of injustices is not addressed.szabadon elérhető / Open acces
Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében
Horvátország 2013-ban vált az Európai Unió tagjává, ami magával hozta az Európai Unió által finanszírozott határon átnyúló együttműködési lehetőségek bővülését, mind az együttműködésbe bevont földrajzi terület, mind az alkalmazott szervezeti megoldások, mind az elérhető források tekintetében. Az Európai Unió által támogatott együttműködés nonprofit jellegű, melyben csak korlátozottan használhatók a korábbi együttműködési struktúrák, azonban a projektfejlesztés és -megvalósítás új típusú készségek és intézményi együttműködési formák kialakítását kívánta meg. A tanulmány célja azt bemutatni, hogy a Magyarország és Horvátország közötti intézményi aszimmetriák milyen mértékben jelennek meg a határon átnyúló együttműködésben a projekteket megvalósító kedvezményezett szervezetek összetétele, valamint a településhálózat különböző szintjeinek vonatkozásában. Az első rész rövid áttekintést nyújt a magyar–horvát határon átnyúló együttműködés kialakulásáról, a két ország területi kormányzási, közigazgatási sajátosságairól, a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósult Magyarország–Horvátország IPA határon átnyúló együttműködési program főbb jellemzőiről. Rövid módszertani leírás után a második rész az egyes szervezettípusok aktivitására jellemző különbségeket tárja fel a két ország között, kiemelve a program két tematikus beavatkozási irányát. Végül bemutatja a településhierarchia egyes szintjeinek aktivitását és részesedését az együttműködésben, valamint az egyes szinteken jellemző szervezeti formákat.Szabadon elérhető / Open acces
Két régió – két eltérő út: a német feldolgozóipari kis- és középvállalatok fejlődése
A tanulmány célja, hogy bemutassa azokat a párhuzamokat és eltéréseket, amelyek a kis- és középvállalatok regionális különbségeit jellemzik Németországban. A szerzők a kelet- és a nyugatnémet területek közötti törésvonalak ismertetésével két tartomány, Bajorország (Bayern) és Szászország (Sachsen) kis- és középvállalati struktúráját mutatják be. Bajorország tipikus példája a családi kis- és középvállalatokra (Mittelstand) alapozott fejlődési pályának. Ezeknek a vállalatoknak meghatározó szerepük van a bajor helyi és regionális gazdaságban. Szászország a keletnémet térség egyik jelentős ipari és vállalkozói múlttal rendelkezőtartománya, amely kismértékben szenvedte el az újraegyesítéssel járó problémákat. A tartomány feldolgozóipari ágazataiban a kis- és középvállalatok vannak többségben. A nagyvállalatok kevésbé meghatározó szerepe a rendszerváltást követő radikális átalakulással magyarázható, melynek során sok állami nagyvállalatot számoltak fel. A tanulmány utolsó fejezete a német feldolgozóipar kis- és középvállalatai szempontjából kiemelt fontosságú Ipar 4.0 projektek szerepét és területi eloszlását elemzi.szabadon elérhető / Free acces