ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Humanitárius élelmezési gyakorlatok Törökországban: egy elhúzódó menekültválság tapasztalatai
Full text linkA tanulmány fő célja a Törökországban élő szíriai menekültek számára nyújtott nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési gyakorlatok elemzése. Rövid elméleti áttekintés után az írás elsősorban az ENSZ humanitárius élelmezési mechanizmusait elemzi, a változó eszközökre és megközelítésekre, a prioritások eltolódására, valamint a segélyszervezetek és a segélyezési módokat érintő főbb kihívásokra összpontosítva. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a török kormány határozott szerepvállalásával együtt az ENSZ által alkalmazott segítségnyújtási módszerek a szíriai menekültválság alakulásával összhangban változtak. A menekültválság kibontakozásakor bevezetett, kizárólag élelmiszercikkekre felhasználható, utalványalapú segélyeket a menekültlakosság számának rohamos növekedésével felváltották a többcélú, feltétel nélküli készpénzsegélyek. A kutatási eredmények azt is alátámasztják, hogy az ENSZ szervezetei a befogadó állam társadalmi-gazdasági viszonyaival összhangban lévő, kontextusfüggő segélyezési módokat alkalmaztak, valamint megfigyelhető volt a segélyezési mechanizmusok és a nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési rendszer egészében végbement paradigmaváltás között erős korreláció. A kutatási eredmények elsősorban az érintett nemzetközi szervezetek jelentéseinek kvalitatív elemzésén és szakértőkkel készített anonimizált, félig strukturált interjúkon alapulnak.Szabadon elérhető/Open accessArticl
Sustainable urban mobility programs that serve as active travel to school programs in Hungary: The case of Pedibus and Bicibus
Full text linkIn the context of modern, sustainable urban development, various socio-technical innovations have proliferated in response to urban challenges, offering well-defined solutions. Since the 1970s, the socalled ‘backseat generation’, a group of children whose parents drive them to school daily, has emerged in developed countries, particularly in urban areas. This phenomenon has many adverse effects on children, the environment, and urban spaces. The present study addresses the issue of urban transport management, in particular, the issue of daily active transport to school. Based on literature analysis, it aims to present good international examples, such as the pedibus and the bicycle bus, which emphasize local values and resources in the light of the ‚slow city’ concept. The study concludes with a presentation and evaluation of the pilot programs (Pedibus in Gödöllő and Bicibus in Pécs) that have been established in Hungary in recent years. These programs provide a supervised, safe, group-based solution for school children and their families to get to school and build community between different generations.Szabadon elérhető/Open acces
A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján
Full text linkA tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.Szabadon elérhető/Open acces
Magyarország, 2023
Full text linkA geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.Teljes szöveg elérése csak helyi hálózatról / Full text access is restricted to LANTeljes szövegű elérés csak intranetrő
A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején
Full text linkAz elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk.Szabadon elérhető/Open acces
Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban
Full text linkA városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít. Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk. A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában.Szabadon elérhető/Open acces
A gasztronómia néhány gazdasági és társadalmi jellemzője a rendszerváltás előtt és után
No full textA gasztronómia minden társadalmi formában különleges alkotási és fogyasztási folyamatot takar, mely különböző helyszíneken és formában naponta ismétlődik. A gasztronómián keresztül visszatükröződnek egy adott korszak hétköznapi társadalmi viszonyai, légköre, jellegzetességei, sőt bizonyos értelemben a nemzet karaktere is. Az ételek, italok, édességek stb. megmutatják az adott társadalmi környezet lehetőségeit, a szakácsok, cukrászok és más szereplők felkészültségét, kreativitását, valamint a rendelkezésre álló alapanyagok, fűszerek mennyiségét és minőségét. A tanulmány a Baranya vármegyei gasztronómiához, vendéglátáshoz kötődő szereplők véleményét mutatja be azon faktorok mentén, melyeknél leginkább szükséges a változtatás.Szabadon elérhető/Open accessStud
Hardi Tamás (2023): Urbanizáció és környezetet. A városfejlődés okai és következményei (Libri Kiadó, Budapest, 203 o.)
Full text linkSzabadon elérhető/Open accessKönyvismerteté
Performance of enterprises in cultural and creative industries in large Hungarian cities between 2008 and 2018
Full text linkUnquestionably, the creative economy’s weight and importance in nation-states’ economies are increasing. This study examines the performance of partnerships belonging to creative industrial branches in Hungary between 2008 and 2018. Research questions are as follows: What economic potential does the creative economy represent in Hungary, particularly in certain large cities? What tendencies exist regarding temporal changes? What are the professional branches in cities that defy the creative economy, and how has their performance changed during the period examined in this study? This analysis deals with partnerships in the creative economy in Budapest and eight Hungarian cities with a population greater than 100,000. Dun & Bradstreet Hungary, Ltd., provided the database used as the basis for the statistical analysis. The data of companies operating on the last day of the given year were collected based on valid Hungarian Unified Sectoral Classification System for Activity Groups (TEÁOR) codes and according to the indicated registered office, thus guaranteeing full national coverage. Regarding headcount data, only reports for the entire calendar year were included in the study, based on the statistical headcount for the given year. Within thes tudy’s 11-year reach, research has shown that there were no significant territorial changes in the creative economy and that Budapest still dominates the landscape, with the other eight cities playing minor roles (11%–12%). During the study period, all the cities had individual development paths.szabadon elérhető / Open acces