ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei
E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.Szabadon elérhető/Open accessArticl
RKK40 Anniversary conference: Regional and rural development trends over the last forty years : Abstract book
Szabadon elérhető/Open accessConference proceeding
Magyarország energiapiacának átfogó elemzése az Európai Unió változó prioritásainak tükrében
A folyamatosan változó geopolitikai kihívások és az Európai Unió azokra adott – részben – energiapolitikai válaszai nagyban befolyásolják Magyarország energiapiacának alakulását. Tanulmányunk az EU hosszú távú klíma- és energiapolitikai céljai, valamint az orosz-ukrán háború miatt fellépő energiapolitikai kihívások tükrében az energiatermelés és -felhasználás alapvető mintázatainak alakulására, tendenciáinak feltárására fókuszál, valamint bemutatja Magyarország eddig elért eredményeit az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága területén. Célja, hogy az európai folyamatok kontextusában átfogó képet nyújtson a magyar energiapiacról. Írásunk az energiapolitikát érintő európai és hazai jogi aktusok feldolgozásán, valamint az elérhető legfrissebb Eurostat és KSH adatok elemzésén alapul. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a primer energiafelhasználás, illetve egyes energiahordozók importjának csökkenése nem az energiahatékonyság javulásán, hanem a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésen és az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság átvészelését szolgáló energiamegtakarításokon alapszik. Az új, ambiciózus EU-célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel az Európai Unió és Magyarország szintjén is.Szabadon elérhető/Open acces
Hungary’s illiberal border politics and the exploitation of social, spatial and temporal distinctions
Previous research on Hungarian right-wing populism has documented how the present government has identified different groups and individuals as threats to innate national interests and values, drawing distinctions between the ‘nation’, illegal migrants, non-heteronormative persons, liberal enemies in Brussels, George Soros and others. At the same time, the Orbán government has exploited the country’s internal divisions which, for example, reflect longstanding contestations between liberal and conservative understandings of national identity and purpose. Employing a critical border studies perspective, this article explores Hungary’s illiberal practices of socio-cultural, spatial and temporal border-making. These are central to Hungary’s project of ‘illiberal democracy’ and the forging of a political
environment that marginalizes alternative viewpoints and that extends into the organization of civil society and everyday life. European dimensions of the Hungarian regime’s border politics are also briefly discussed in terms of evoking liberal-conservative divides and Hungary’s claims for greater national recognition as a defender of Europe’s Christian heritage. In the concluding section, the potential significance of Hungarian illiberal politics in terms of an erosion of social cohesion both nationally and within the European Union will be considered.Szabadon elérhető/Open acces
Az elmúlt negyven év regionális és vidékfejlesztési folyamatai: X. Falukonferencia : Absztrakt kötet
Szabadon elérhető/Open accessEgyüttműködő partner: Regionális Kutatás AlapítványConference proceeding
Fenntartható iskolába járás Magyarországon. Pedibusz és bicibusz pilotprogramok szerepe napjainkban
A modern városfejlesztés tükrében a városi kihívásokra reagálva különböző társadalmi-technikai innovációk terjedtek el, amelyek jól definiálható megoldásokat kínálnak. Az 1970-es évektől kezdődően a fejlett országokban különös tekintettel a városi terekben kialakult az úgynevezett ’backseat generation’, azon gyerekek csoportja, akiket szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. Ezen jelenségnek számos negatív hatása van a gyermekekre, a környezetre és a városi terekre. Jelen tanulmány a városi közlekedésszervezés, azon belül is a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül. Célja szakirodalmi elemzés alapján olyan jó példák bemutatása, mint a pedibusz és a bicibusz, amelyek a „slow city” koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. A tanulmány az utóbbi években Magyarországon is meghonosult pilotprogramok (gödöllői pedibusz és pécsi bicibusz) bemutatásával és értékelésével zárul. Ezen programok egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.Szabadon elérhető/Open acces
Role of rain gardens in stormwater management (Kecskemét, Hungary)
Today, urban climate adaptation is unthinkable without green and blue infrastructure. This includes the development of an urban stormwater management system, one element of which is rain garden. In our work, we investigated the potential of rain gardens in Kecskemét, one of Hungary’s most populous cities, which is particularly vulnerable to drought. These low impact developments can help to effectively counter the negative effects of climate change, such as urban flash floods. We have developed an experimental rain garden which can collect rainwater from the roof of a family house. We planted it with some plants with different tolerances to prevent run-off. We also selected a critical point in the city of Kecskemét, where flash flooding during heavy rainfall is a problem. We examined the possibility of converting available green spaces into rain gardens to retain rainwater collected at the lowest point of the area as efficiently as possible. To do this, we used the QGIS (Quantum Geographic Information System) to analyze the different sectors, the topography and slope, and the typical runoff direction. The aim of our study was to determine how much amount of the rainfall could be retained and stored temporarily by converting the green areas of the sample area into rain gardens.Szabadon elérhető/Open accessConference pape
Beszámoló a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság 14. világkongresszusáról (Kecskemét, 2024. április 8–11.)
Szabadon elérhető/Open accessNotices/Popularizing articl
Does István Bibó’s concept of the „Misery of Small States” carry a message for the Western Balkans today?
István Bibó (1911-1979), a lawyer and doctor of political science by profession, became a prominent Hungarian political theorist from the late 1930s. He joined the left-wing populist party and became an expert on constitutional affairs for the National Peasant Party. He obtained professorship at a young age and was elected correspond-ing member of the Hungarian Academy of Sciences in 1946. The hereby analyzed work – foregrounded by years of preliminary research – was published in large numbers shortly after the end of World War 2 (1946). Drawing on extensive international theo-retical and historical knowledge, Bibó analyzed the long-term evolution of historical processes in Central-East Europe (addressing the two regions separately and togeth-er), concluding that disruptions in the neighbourhood context, internal conflicts and divisions have been the major factors behind the repeated failures, the „misery” of the small states of the region (Czechia/Czechoslovakia, Poland, Hungary). Despite not being a „Balkan scholar”, Bibó was well acquainted with the advances of interna-tional and particularly Hungarian research, with an outlook to state-building processes in the Balkans and providing particular insights on the states in question. Bibó became notorious for his involvement, his ethical, principled stance demonstrated during the 1956 revolution but his scientific contributions were recognized only after his death with the publication of his works in foreign languages. Bibó’s state and political theoretical approaches and his insights on ethical peace may have particular relevance for the Western Balkans today. A series of unresolved internal issues within the region can create legitimate grounds for external intervention even in present-day circumstances.Teljes szöveg elérése csak helyi hálózatról / Full text access is restricted to LANArticl
Zöld finanszírozási keretrendszer kidolgozása a hazai települési önkormányzatok számára
Az elemzés a zöld finanszírozás lehetőségeit járja körül a magyarországi települési önkormányzatok szemszögéből: olyan, nem szokványos vizsgálati szempontokat emel be a diskurzusba, mint a közjavak, a közszolgáltatások vagy a közfinanszírozás. Kiemelten foglalkozik a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) dokumentum elkészítésének menetével és módszertanával, melynek kidolgozása a hazai fenntartható városok számára kötelező. A vizsgálat célja annak bemutatása, hogy milyen módon valósulhat meg a hazai szabályozási környezetben a települési zöld átállást támogató kezdeményezések, projektek finanszírozása, és abba hogyan illeszkedik a zöld finanszírozási keretrendszerrel alátámasztott források bevonása. A tanulmány bemutatja, hogy a zöld átállási folyamat milyen típusú beavatkozásokat feltételez helyi szinten, továbbá felvonultatja e beavatkozások finanszírozási lehetőségeit.Az alkalmazott módszertan a szakirodalom és jogszabályok elemzésén túl a szakértői javaslatok innovatív és rendszerezett megjelenítésére fókuszál, és a szabályozási környezet, illetve a nemzetközi jó gyakorlatok bázisán építkezik. Interjúk készültek továbbá olyan városok (egy nagyváros és két kisváros), illetve szakmai műhelyek képviselőivel, amelyek a hazai települési szintű ZFK készítésben részt vesznek. A tanulmány érveket vonultat fel amellett, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő, külső minősítésre alkalmas zöld hitel/zöld kötvény keretrendszer az egyetlen ZFK, amely releváns lehet a magyar fenntartható városok számára. A cikkben bemutatott potenciális önkormányzati zöld finanszírozási módozatok közül ugyanis ezeknek a forrásoknak az igénybevétele csak minősített ZFK dokumentummal lehetséges. A nemzetközi tapasztalatok is emellett szólnak, s noha a magyar szabályozás és feltételrendszer komoly korlátokat állít a városi szintű zöld források bevonása elé, egy központilag (állami) koordinált „városi” ZFK készítés, majd a lokális forrásfelhasználás központi menedzsmentje lehetővé tenné a zöldhitel-/zöldkötvény-források városi alkalmazását.Szabadon elérhető/Open accessArticl