ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
The role of FDI in geographical disparities and in regional economic growth in East Central Europe – case of the Hungarian regions
No full textszabadon elérhető / Open access8th EUGEO Congress on the Geography of Europe, Prága, 2021.06.28 - 2021.07.1Absztrak
A megújuló energiaforrások elterjedésének társadalmi feltételei
No full textszabadon elérhető / Open acces
Mit jelent lakni? Kultúra és közösség. Hajléktalan identitás és otthonteremtés egy „lakásperformanszon” keresztül
No full textA tanulmányban egy hajléktalanságból kikerült idős nő „lakásperformanszként” értelmezett énbemutatásán (Goffman 1981) keresztül vizsgálom azt a kérdést, hogy „mit jelent lakni”.1 Ezt a szociális bérlakásba frissen beköltözött nő otthonhoz, otthonteremtéshez kötődő performatív aktusain és az ezekhez kapcsolódó történeteken keresztül értelmezem. A lakásperformansz megmutatja a hajléktalanság és az otthonteremtés komplex összefüggéseit, és felvillantja a hiányokból épülő „hajléktalan identitás” (Dúll 2015a, 2015b; Kántor–Dúll 2018) transzformációjának lehetőségét. A lakásperformanszot az elbeszélés és a hétköznapi gyakorlat kölcsönös egymásra hatása alakította (Kovács 2006), ami a klasszikus interjúhelyzet átkeretezéséhez vezetett. A lakásperformansz azonban
így válhatott a felkeresett nő saját hangon történő
megszólalásának, énbemutatásának keretévé.szabadon elérhető / Open acces
Térszerveződési minták a hazai középvállalatok esetén
Get PDFszabadon elérhető / Open accessXXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia 2021 Debrecen, 2021. október 21-22.Absztrak
A SARS-COV-2 vírus magyarországi terjedésének ágens alapú modellezése – az első járványhullám tapasztalatai
No full textA SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 pandémia az eddigi egyik legnagyobb kihívás, amivel az emberiség a XXI. században szembe kellett, hogy nézzen. Jelen tanulmányban bemutatott kutatás az új típusú koronavírus-fertőzés első magyarországi hullámának tér- és időbeli lefutását modellezi, remélve, hogy hozzájárul a vírus terjedésének feltérképezéséhez. A modellezéshez ágens alapú módszertant használtam, az ágensek a magyar lakónépesség tagjait testesítik meg. A program a futtatás során 6, fertőzés átadására alkalmas társas érintkezési módot különböztet meg A népességet koruk és gazdasági aktivitásuk alapján 8 aktivitási csoportba osztottam. Az egyes aktivitási csoportok eltérő mértékben vesznek részt a definiált társas érintkezési formákban. A fertőzésterjedés vizsgálatához 12 forgatókönyvet alakítottam ki, amelyek eltérhetnek aszerint, hogy mekkora a feltételezett alap reprodukciós ráta, a külföldi forrásból származó fertőzések az ország mely részén jelennek meg, hogy életbe lépnek-e a modellfuttatás során fertőzést korlátozó szabályok, és ha igen, a fertőzés kezdetétől számítva milyen késéssel.A korlátozásokat nem tartalmazó forgatókönyvek az elvárható exponenciális görbét rajzolják ki, 6 napos duplázódással. A kapott eredmények a munkahelyen történő fertőzések elsődleges szerepét mutatják a fertőzés továbbterjesztésében, ezt követi az iskolai, illetve a háztartáson belüli fertőzésátadás. A modellezés területi eredményeinek kiértékelése alapján a fertőzés elsősorban a nagy földrajzi távokat is áthidalni képes hierarchikus diffúzióval, másrészt az ingázási kapcsolatokon keresztül terjed a települések között. A bevezetett korlátozások elsősorban a hierarchikus diffúziós terjedést gátolták meg, és megnövelték a háztartáson belüli fertőzésátadás relatív jelentőségét. A kapott eredmények alapján a korlátozások elégségesnek bizonyultak az exponenciális növekedés megtörésére mind az alacsonyabb, mint a magasabb alap reprodukciós rátát tartalmazó forgatókönyvekben. A kapott eredményeket a hivatalos fertőzésszámokkal és a H-UNCOVER országosan reprezentatív felmérés tapasztalataival is összevetettem.Késleltetett elérésű / Embargoe
A „siker kovácsai”: Biztos Kezdet Házak és Tanodák intézményesülésének dilemmái
No full textTanulmányunkban a Biztos Kezdet gyerekházak és tanodaprogramok működésének vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését célzó programoknak milyen strukturális körülmények között kell teljesíteniük missziójukat, és e körülmények miként befolyásolják a programok hatását a társadalmi egyenlőtlenségekre. Írásunk két esettanulmányt mutat be: egy nagyvárosi Biztos Kezdet házban és egy kisvárosi tanodában végzett etnográfiai kutatás alapján igyekszünk választ adni kérdéseinkre. Tanulmányunkban abból a fejlesztéskritikai alap‐vetésből indultunk ki, hogy a fejlesztői projektek csak úgy tudnak fennmaradni, ha illeszkednek a fennálló társadalmi, gazdasági, politikai erőviszonyok diktálta feltételekhez, sebből az következik, hogy szükségszerűen részei a társadalmi egyenlőtlenségeket (újra)termelő struktúráknak. Ugyanakkor e kritikák azt is hangsúlyozzák, hogy a strukturális kényszerek hatásai a projekt megvalósítása során nagymértékben a szereplők (a fejlesztők, a célcsoport tagjai stb.) egyeztetési és értelmezési folyamatain múlnak.
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztői projektek résztvevői az adott lokális környezetben hogyan próbálják kezelni azt az ellentmondást, amely a fennálló strukturális feltételekhez való kényszerű igazodás és az azok hatásának megváltoztatására irányuló fejlesztői tevékenység között feszül. A két vizsgált eset példáján nyomon követtük, hogy a program helyi szervezői hogyan értelmezik át a program célkitűzéseit meghatározó közpolitikai trendeket, próbálnak úgy eligazodni és navigálni a strukturális feltételek között, hogy érvényesítsék saját koncepcióikat a „sikerről”.szabadon elérhető / Open acces
Életkörülmények, életminőség: Az életkörülmények és az életminőség emberi oldala
No full textszabadon elérhető / Open acces
Examining cross-border cultural tourism as an indicator of territorial integration across the Slovak–Hungarian border
Get PDFhere are numerous examples of cross-border regions in Europe, which are regions not properly demarcated by national borders. One of the main driving forces of the European Union is to turn the dividing borders into connecting borders by strengthening the cohesion between states and regions, thus, encouraging regions to remedy the existing ethnic and cultural fragmentation by increasing the intensity and number of cross-border contacts. Our research focuses on proving that, in symbolic places, such as the cross-border area of Komárom and Komárno, the cultural values, monuments, and heritage sites are the strongest attraction factors for nationality-based cultural tourism. To support our hypothesis, we conducted an empirical survey within the framework of the H2020 SPOT (Social and Innovative Platform on Cultural Tourism and its potential towards deepening Europeanisation) in the cross-border region of Komárom and Komárno. The evaluation concentrated on four aspects of cultural tourism: the nature of cultural tourism in the area, the resident and visitor perceptions of the cultural tourism offerings, opportunities to increase cross-border collaboration, and options to improve the cultural tourism offerings of the area. Our results show that, although there is a great potential in the cross-border tourist destination of Komárom–Komárno, the integration of the (once united) two towns is advancing very slowly, which can be witnessed in the weaknesses of tourism integration as well.szabadon elérhető / Open acces
