ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Grenzüberschreitende Touristische Nutzung des Kulturellen Erbes - Erfahrungen Einer Kroatisch-Ungarischen Grenzkooperation
Get PDFEine der größten Anziehungskräfte des ländlichen Tourismus ist das kulturelle Erbe, dessen Erkennen für alle Reisenden ein großartiges Erlebnis bedeutet. Die historische Komitat Baranya, deren nördlicher Teil heute zu Ungarn und der südliche Teil zu Kroatien gehört, ist sehr reich an wohlbekannten und weniger bekannten kulturellen Werten. Die politischen Veränderungen der letzten Jahrzehnte, insbesondere die europäische Integration, sowie die Sicherheit und Stabilität der Region, haben es ermöglicht, soziale und wirtschaftliche Zusammenarbeit zu entwickeln. Auch die grenzüberschreitenden Entwicklungsprogramme der Europäischen Union tragen zum Aufbau und zur Stärkung von Kooperationen bei. Die vorliegende Forschung beschreibt die Entwicklung einer Zusammenarbeit, die auf die grenzüberschreitende touristische Nutzung des kulturellen Erbes abzielt. Neben dem Rahmen der Zusammenarbeit stellen wir die erzielten Ergebnisse, die Möglichkeiten ihrer Verwendung und die Schwierigkeiten vor, die bei der Durchführung des Projektes zu bewältigen waren. Abschließend präsentieren wir zusammenfassend die Erfahrungen, sowie die Möglichkeiten zur weiteren Verwendung.szabadon elérhető / Open accessInterdisziplinäre Managementforschung XVIII.
Opatija 2021 május 13-15
The policy transfer of environmental policy integration: path dependency, route flexibility, or the Hungarian way?
Get PDFThe idea of Environmental Policy Integration (EPI) and the policy tool Strategic Environmental Assessment (SEA) have come to the fore in European policy making over the past two decades. This article examines the introduction and implementation of SEA at national and sub-national levels in Hungary. It evaluates the factors affecting the process of international lesson-drawing in environmental policy based on empirical evidence. The article concludes that, just like in other policy fields, the process of lesson-drawing has been shaped and constrained by domestic governance structures and key endogenous factors embedded in socio-cultural settings. Structure and factors are featured by transience and path dependency at the same time. Hierarchical governance has the most significant influence on the process excluding voluntary forms of policy transfer hence resulting in the application of a stapled EPI, formal, instead of substantive transfer. Environmental policy transfer at the local level is problematic due to the low capacity and the lack of the financial means and human resources. It suggests that the EU principles of subsidiarity have been undermined. The article therefore makes an important contribution to understanding the key obstacles of (environmental) policy transfer. Additionally, reforming the theory of policy integration the author argues that beside the transactive, substantive and procedural aspects (the level of) path dependency should be taken into consideration to a better grasp of the effectiveness of policy transfer.szabadon elérhető / Open acces
Területi kormányzás és területi integráció Baranya megye fejlesztési dokumentumaiban az uniós csatlakozástól napjainkig
Get PDFszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24.Absztrak
A világkereskedelem fő tengeri útvonalai, kockázatos szűkületei és csatornái
No full textMa már a világkereskedelem 85 %-ának a tengerhajózás a hordozója. Gazdaságosságát jelenősen befolyásolja az útvonalválasztás. A” gőzkorszakban „ megépültek a távolságokat alaposan csökkentő, műszakilag és geopolitikailag érzékeny „világcsatornák „. A Szuezi – csatorna háborús károk miatt évekig zárva volt, de hajóbaleset után is napokra megbénult. Többszöri bővítésük ellenére sem tudnak átkelni e megacsatornákon a gigahajók. Kalóztámadások, a közeli országok politikai szembenállása teszi időnként kockázatossá az útvonal összpontosító tengerszorosokat, az olajszállítást. Bár a forgalomhoz mérten javult a tengerhajózás biztonsága, azonban az időnkénti hajókatasztrófák az álltaluk okozott károk mérete továbbra is aggasztó. Emberi mulasztások a legkorszerűbb hajókon is végzetesek lehetnek. A gyorsuló klímaváltozás Panamában a csapadékcsökkenés zsilip vízellátási gondokat hozott. Az Arktiszon az erős jégolvadást kihasználva üzemszerűvé vált a hajózás. Kialakulóban van egy újabb kontinens közi útvonal. Jövőjét a Jeges – tengerparti országok és Kína érdekeltségén kívül az emberiségnek a globalizmushoz való viszonyától is függ.szabadon elérhető / Open acces
A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei
No full textA centrum és periféria közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyokat évtizedek óta elemzik, rámutatva a centrumok halmozódó előnyeire, a függésben tartott perifériák társadalmi, politikai, gazdasági hátrányaira. A különböző tudományterületek felől közelítő centrum-periféria elméletek közös eleme, hogy a centrum függésben tarja a perifériát, elvonja annak erőforrásait. Ugyanakkor a centrum pozitív missziója, hogy ellátja szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, s egyben modernizálja, felzárkóztatja a perifériát, és közvetítő szerepet tölt be a dinamizáló hálózatok felé.A kérdés nem az, hogy a hatalomban és a térben betöltött periférikus pozíció fejlődési, fejlesztési hátrányhoz vezet-e, mert ezt evidensnek tartjuk, mint inkább az, hogy lehet-e, s ha igen, hogyan ezt a kettős hátrányt kompenzálni. E kérdés megválaszolása érdekében irányul a figyelmünk a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában azállam, a központi kormányzat szerepére. A központosított újraelosztásra, támogatásokra épülő rendszerekben a perifériák és a centrumok sorsa is függ a számukra kijelölt helytől, amit jobb esetben nyilvános tervezési folyamat, rosszabb esetben a személyes, informális hatalmi, érdekérvényesítési viszonyok határoznak meg. Kevesebb tudásunk van arról, hogy a perifériák saját helyi aktivitása változtathat-e a kijelölt pozíción és a periférikus helyzet okozta hátrányokon, s ha igen, milyen kormányzási feltételek, közpolitikai beavatkozások szükségesek hozzá.A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy a hazai kormányzati, önkormányzati viszonyrendszer az utóbbi évtizedben különösen ellentmondásossá vált. Az önkormányzatok folyamatosan veszítenek pozíciójukból, forrásaikból. A legszűkebb mozgástere nyilvánvalóan azoknak a periférikus helyzetű településeknek van, amelyek nem képesek saját erőforrásokat mozgósítani, és távol helyezkednek el a fejlődési és hatalmi csomópontoktól. Miközben a kormányzat ambiciózus vidékfejlesztési stratégiát hirdetett meg, a jelenlegi eszköztelen helyi kormányzatok nem tudnak valódi partnerként fellépni.A tanulmány elméleti része a RELOCAL nemzetközi kutatási programhoz, empirikus része pedig egy NKFIH kutatási programhoz kapcsolódik. Az empirikus kutatási eredményeket bemutató fejezetek egy még folyamatban lévő projekt első szakaszára épülnek. Előzetes feltételezésünkkel ellentétben, már az eddigi eredmények is arra utalnak, hogy a helyi elit körébe tartozó megkérdezettek többsége szerint a helyi ismertség, a személyes tulajdonságok fontosabbak a felsőbb irányítási szintekkel való kapcsolatoknál. Úgy tűnik, hogy az emberek politikai magatartása, az elitről és a hatalomról alkotott véleménye kevésbé függ a térbeli pozíciótól, a település sikerességétől. Lehetséges, hogy a politikai kommunikáció és szocializáció, a helyi hálózatok véleményformáló szerepe fontosabb a megélt személyes, helyi egzisztenciális feltételeknél, a hely periférikus vagy centrum pozíciójánál.szabadon elérhető / Open acces
The effects of spatiality on the reproduction of social inequalities in the VET system in Hungary
Get PDFszabadon elérhető / Open access8th EUGEO Congress on the Geography of Europe, Prága, 2021.06.28 - 2021.07.1Absztrak
Online communication of local governments during COVID-19 pandemic in Hungary
Get PDFLocal governments had key and prominent roles in tackling the COVID-19 pandemic. Their task was to take short-term measures quickly and to organize protection and care for those in need. The main objective of our paper is to present how local governments communicated with their inhabitants on various online interfaces in this crisis situation. Our analysis covers 54 settlements representing all the different levels of the settlement network from large cities to small villages. We examined the webpages and Facebook pages of local governments and mayors, first during the first wave and then during the second and third waves of the pandemic. Recognizing their responsibility, local governments clearly tried to provide information to the inhabitants as quickly as possible. They considered the online interfaces the most effective, but the online communication had typically been complemented by information published on more traditional channels as well. There were no significant differences in terms of the way and characteristics of communication among the different types of settlements, although local governments of different sizes obviously had to face different challenges in terms of the amount of tasks they had to tackle. The communication process was a very difficult task because of the lack of information and the not-transparent data provision. Even on the Facebook pages especially suitable for this purpose, interactivity rumbled, and in many cases the questions and suggestions of the inhabitants remained unanswered. It is instructive that, with few exceptions, settlements do not place emphasis on surveying local needs and opinions.szabadon elérhető / Open acces
Housing cycles of non-metropolitan cities in post-socialist context - the case of Hungary
Get PDFszabadon elérhető / Open access60th ERSA Congress: Territorial Futures – Visions and scenarios for a resilient Europe Bolzano, 2021 08. 24-27.Absztrak
Hosszú távú gazdasági konvergencia-forgatókönyvek megyei pályái Magyarországon
Get PDFA gazdasági növekedés és annak területi különbségei folyamatosan a hazai regionális tudományi kutatások előterében vannak. Tanulmányunk célja, hogy területi statisztikai adatok alapján azonosítsa az ezredforduló óta mutatkozó főbb trendeket, és az ezekből levezethető hosszú távú megyei növekedési pályákat 2060-ig bezárólag. A gazdasági növekedést tényezőkre bontva vizsgáljuk, ami által lehetőségünk van területi egységenként elkülöníteni a demográfiai mutatók, a termelékenység és a foglalkoztatás változásának a hatását a gazdasági kibocsátásra. A tanulmányunk második felében e tapasztalatokból kiindulva, egy felülről építkező szemléletben hosszú távú előrejelzéseket készítünk a megyei növekedési pályákra, figyelemmel a négy növekedési tényező elkülönített hatására. A kutatásunk célja nem pontos, számszerű előrejelzések készítése, hanem „mi lenne, ha…” típusú kérdések felvetése és körüljárása. Két területi forgatókönyvet vizsgálunk, amelyek egyike időben csökkenő ütemű területi differenciálódást vetít előre, a másik pedig időben folyamatosan növekvő különbségeket feltételez. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a gazdaság területi koncentrálódása a jövőben is folytatódhat, és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a fenntartható felzárkózás forrása hosszú távon kisebb súllyal a
foglalkoztatás további javulásából, és nagyobb súllyal a munkatermelékenység javulásából származhat.szabadon elérhető / Open acces