ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Cosmopolitans in a farmhouse: Return migration and the adaptation of habitus through the lens of a homemaking process
Full text linkThis paper is an attempt to offer a specific perspective on the interrelation and complexity of the spatial and social mobility trajectory and its multi-layered effects on habitus. This family case study is based on two semi-structured family history interviews. Its protagonist is a return migrant who is deeply embedded in the periphery (tanyavilág) of a Hungarian rural town. After spending almost fifteen years in the UK, she moved back to this relatively marginalised micro-place and bought an old farmhouse. The interpretation of her periodical migration trajectory focuses on the process of change in habitus and interprets the question of the ‘emotional cost’ of migration through the interrelation of spatial and social mobility. This perspective emphasises the spatial aspects of how mobility can dynamize the practical and emotional aspects of dislocation and belonging, while offering an insight into the adaptation of habitus. It is primarily examined through a homemaking process, which reveals the reconciliation of different place-based, family-inherited, and newly developed (migration-related) dispositions. This Bourdieusian interpretation shows that this home is a materialised reality as well as a symbol of social and spatial position. This harmonious ‘sense of (social) place’ (Hillier & Rocksby, 2002) can be grasped in terms of taste and lifestyle, revealing that ‘freedom of choice’ is the lived meaning of this intergenerational social mobility trajectory, which was fuelled by transnational migration.szabadon elérhető / Open acces
What future for Hungary after the Covid-19 outbreak?
No full textMajor economic, natural and social shocks always bring new insights to regions as well, which call for new directions for development activities and related actions. The Covid-19 epidemic broke out, swept across the world in 2019, and has radically transformed almost every aspect of life. The change in meaning caused by the Covid-19 has also affected the rhetoric of countries and their role in the European Union. Isolationist processes have slowed down and fragmented integration into the EU. In this challenging period, we again witness a shift in the role of rural space (shelter, safe place) and its changing interpretation and also the reversal of negative connotations associated with the countryside: loneliness, self-sufficiency, distance. Therefore, the study focuses on the factors that have the potential to further enhance these positive values, and do not increase the resilience of rural areas.szabadon elérhető / Open acces
Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában
No full textA társadalmi részvétel mindig is a kortárs városkutatások népszerű témája volt. A városfejlesztési beavatkozásokban a társadalmi részvételt általában a városi színtéren folyó konszenzuson vagy konfliktuson alapuló véleménynyilvánítási folyamatnak tekintik; a hazai vizsgálatok változatos megközelítési módokat alkalmaztak e mechanizmusok feltérképezésére. Jelen tanulmány a társadalmi részvételt a városi szintnél tágabb folyamatok eredményeként értelmezi. Az elemzés előterébe a társadalmi részvételt alakító strukturális és narratív tényezők kerülnek: a politikai-gazdasági fordulópontok és helyi hatalmi dinamikák alakulása, valamint a döntéshozói és szakmai elképzelések a társadalmi részvétel szerepéről. Az elméleti megközelítés két elemzési szempontot alkalmaz: (1) hogyan változott az állami döntéshozatal léptékeinek hierarchiája, és (2) ez hogyan hatott az állam és a civil szféra viszonyrendszerére.
A tanulmány ezek alapján három városfejlesztési korszakot különböztet meg. Az első időszakot a rendszerváltást követő tömeges privatizáció évei definiálják, amit leginkább a fizikai beavatkozások jellemeznek. A második korszak a 2000-es évek közepétől kezdve a városfejlesztés partnerségi modelljével való kísérletezés időszaka, ahol a civil csoportok bevonása az egyenlőtlenségek csökkentését és a városfejlesztés szociális oldalának erősítését szolgálta. Az utolsó, a 2008-as gazdasági és világválság kibontakozását követő korszakot a recentralizáció és a nemzeti lépték megerősödése teszi jellegzetessé. A cikk bevezetésként áttekintést nyújt a társadalmi részvétel témájának relevanciájáról és a tanulmány felépítéséről. Ezt követően a felhasznált fogalmi és elméleti keretet mutatja be a szakirodalom áttekintésének segítségével. A továbbiakban a tanulmány a három korszak néhány jellegzetességét tárja fel budapesti példákon keresztül. Végezetül, a cikk összegző részében az elemzés következtetései kiemelik a gazdasági szerkezetátalakítás hatásait, az állam meghatározó szerepét a civil társadalmi igények becsatornázásában, valamint az társadalmi részvétel lehetőségeit a változó strukturális feltételek összefüggésében.szabadon elérhető / Open acces
A boldogság mint az okos városok mérésének új, lehetséges módszere
Full text linkszabadon elérhető / Open accessUtánközlé
A koronavírus és a városszerkezet egy nagyváros példáján
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Prosperáló vidék a pandémia árnyékában: Beszámoló a IX. Falukonferenciáról
No full textszabadon elérhető / Open acces
A kisközségek a változó nagypolitikák homályában
Full text linkszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
A Vidéki, Hegyvidéki és Távoli Területek, valamint Intelligens Falvak Közös Munkacsoport (RUMRA intergroup) szerepe a vidéki térségek érdekeinek érvényesítésében
Full text linkszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
Helyi folyamatok, közigazgatási földrajz, határkutatás : Hajdú Zoltán köszöntése 70. születésnapján
Full text linkszabadon elérhető / Open acces