ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
The ‘social’ within our walls: stamped bricks as hidden socio-material entanglements
No full textAs a result of the materialist (re-)turn in cultural geography and beyond, an exceptionally broadvariety of matters and things has been taken into scholarly consideration. In spite of this richand still rapidly expanding work, however, almost no attention has been paid to one of ourmost mundane, most everyday material objects – brick. Therefore, on the example of Hungarian‘stamped bricks’, this paper shows how the whole spectrum of the ‘social’ might be representedin an utterly material form, on bricks – including ideology, politics, class relations, religionand spirituality, naturecultures, even sexuality. Connected to these, as the main theoreticalcontributions of the paper, I develop two arguments. First, I posit that in contrast to mostrepresentations, the ones on stamped bricks are ‘normally’ hidden. Second, I also argue that asthick and solid as bricks are, at the same time they may also be as highly sensitive litmus papers ofchanging societal conditions and relations. Hence, based on the examples of the paper, stampedbricks are presented as hidden socio-material entanglements.Csak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LA
Előszó
Full text linkszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
Regional inequalities of intellectual resources in the Western Balkans
No full textszabadon elérhető / Open acces
Az Európai Parlament szerepe a szubnacionális érdekek képviseletében
No full textA szubnacionális érdekek uniós képviselete kapcsán jelentős mennyiségű szakirodalom áll a rendelkezésünkre. Ugyanakkor kevés azon cikkek száma, amelyek az Európai Parlamentnek a szubnacionális érdekek megjelenítésében betöltött szerepét elemeznék. Pedig az EP is számos olyan formális, szemi-formális és informális fórummal rendelkezik, amelyek szerepet játszhatnak a szubnacionális szinten jelentkező érdekek képviseletében. Elemzésemben arra keresem a választ, hogy az Európai Parlament képes-e arra, hogy a szubnacionális érdekeket megjelenítse az EU döntéshozatalában.szabadon elérhető / Open acces
Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak néhány jellegzetessége
Full text linkKutatási program keretében 10 Kelet- és Közép-Európában található ország 95 db
100 ezer fő feletti nagyvárosának egyes alapvető sajátosságait mutatjuk be. A nagyváros fogalom és értelmezés indítja a tanulmány, egyben annak kellő adaptációra a nagytérségre. Az országok városhálózatának csomópontjait tekintjük nagyvárosnak, s ezt a népesség számot kötjük. 100 ezer fő feletti centrumokban már létrejönnek olyan funkciók és azokat kifejező intézmények, amelyek regionális hatásokat képesek generálni. Kutatásban ennek a centrum körnek négy csoportját alakítottuk ki, így kisnagyvárosokat, a multiregionális szereppel bíró városokat, a makroregionális befolyással rendelkezőket és az országos, esetenként nemzetközi hatással is rendelkezőket. Ezekre a típusokra végzett elemzéseink két metszetét mutatjuk be tanulmányunkba. Az első az urbanizációs szinthez szoros kapcsolódó népességszám változás. Kimutatható, hogy eltérő urbanizációs szintek vannak a nagytérségben, de összességében a megkésettség felismerhető a nyugat-európai trendektől. A jövedelmek alakulásánál szintén a megosztott, az erő különbségek tűnnek fel. A méretnagyság és a jövedelmek kapcsolata egyértelmű, de ezt befolyásolja a nagyváros elhelyezkedése, kitűnik a nyugat-keleti különbség. Fontos szerepe van a vonzáskörzet szerkezetének, valamint a nagyváros gazdaságában a különféle szektoroknak. Például a járműipari központok nagyobb dinamikát mutatnak a jövedelem termelésben. A perifériákon lévő nagyvárosok erősen leszakadtak az európai, de az országos szintektől is. Az elemzések segítik megérteni függő piacgazdaságok nagyvárosainak átalakulását és fejlődési pályájának leírását.szabadon elérhető / Open acces
Efforts and barriers shifting a city region towards circular transition – Lessons from a living lab from Pécs, Hungary
Full text linkA Circular Economy is usually seen as achieving ‘zero waste’ and closing the material flow loops. However, multiple governance, economic, legal, socio-spatial, cultural, and behavioural barriers may easily hamper the transition. This study summarises the lessons learned from the waste flow analysis and living lab (LL) of a case study from the H2020 REPAiR project. It shows how the results of a waste flow analysis created for an urban area can help decision-makers to co-create new place-based eco-innovative solutions and hence shift the city towards circularity. At the same time, during the living lab process, it became clear that the decision support method alone is not enough to co-create or co-design new innovations, in addition the regulatory environment and the peculiarities of governance may also present multiple obstacles. The centralised governance in Hungary and the centralisation tendency in waste management and secondary resource use hamper efficient local resource management. The work in the LL showed that a centralised governance structure hinders not only the co-creation of new solutions but also the transfer of good practices from other peri-urban areas. This is important because a society that is generally less innovative and less developed at the beginning of sustainability transition is innovating for the first time via the transfer of eco-innovative solutions. Our paper shows that the governance structure of a given spatial unit (i.e. a city region) may be a significant factor in the successful or unsuccessful adoption of good practices and for the circular transition, as may system adaptability, the level of local technological development, the level of integration of actors, strategies, interests, and policy interventions.szabadon elérhető / Open acces
Policy gaps related to sustainability in Hungarian agribusiness development
Full text linkThe world’s agriculture faces many challenges nowadays, such as tackling the effects of climate change, conserving agrobiodiversity, or feeding the Earth’s growing population. These issues often induce conflicting development directions, such as digitalization and ecologization, as the case of the European Union’s Common Agricultural Policy (CAP) shows. In the last decades, policymakers have focused mainly on greening agricultural production and the food industry, and now the CAP is part of the European Green Deal. In our research, we assessed the sustainability problems affecting the agribusiness sector and food consumption in Hungary using descriptive statistical analysis. On the other hand, we examined the latest sectoral development documents (Digital Agricultural Strategy, Digital Food Industry Strategy) in order to find out to what extent they answer the identified issues. Our results revealed that the Hungarian agribusiness sector is struggling with several sustainability challenges, which do not receive adequate attention from policymakers. The newest development strategies are characterized by forced digitalization efforts, while their applicability and effectiveness are uncertain. Because of similar development trajectories, we believe most of our results are relevant to other Central Eastern European Member states. Hence, further CAP and national policy reforms are needed to make Europe’s agribusiness sector more sustainable.szabadon elérhető / Open acces
Területfejlesztés és közigazgatás : A területfejlesztési törvény és a közigazgatás változásai 1996-2021
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Pécs és Kolozsvár sajátos fejlődési pályája a regionális és a vállalati termelékenység tükrében
Full text linkÖsszehasonlító kutatásunkban megvizsgáljuk, hogy hogyan változott két kelet-közép-
európai vidéki nagyváros, Kolozsvár és Pécs gazdasági helyzete a pénzügyi-gazdasági
válságot követő időszakban. Párhuzamba állítjuk a regionális szinten tetten érhető gazdasági folyamatokat a városok legnagyobb vállalatainak tendenciáival a globális pénzügyi-gazdasági válság és a koronavírus válság közötti időszakban. Empirikus kutatásunk ezért a két város kétszáz legnagyobb helyi vállalatának adataira terjed ki, melyeket munkaerő-termelékenységi szempontból elemzünk. Adataink forrása az Orbis vállalati adatbázisa, amelyet kiegészítünk regionális, NUTS3 bontású adatokkal az Eurostat adatbázisából. Adataink lehetővé teszik az ágazati bontású elemzést is, de a részletes vizsgálat helyett a közszféra szerepét emeljük ki. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy Kolozsvár és Pécs régiója némileg eltérő kihívásokkal néz szembe, ugyanis az előbbi esetben problémát jelent a vidéki térségének a dinamizálása, míg az utóbbi számára mind a külső erőforrások bevonása, mind az endogén erőforrások megtartása és képzése tartósan komoly nehézség. Pécs városa jóval erősebben támaszkodik a közszféra szerepvállalására, mint Kolozsvár, de az erős felsőoktatási jelenlét önmagában nem tudja pótolni az egyéb endogén növekedési forrásokat.szabadon elérhető / Open acces
A magyarok környezettudatos utazással kapcsolatos attitűdjének és egyes magatartásformáinak vizsgálata a Covid-19 járvány tükrében
Full text linkA SARS-CoV-2 vírus (COVID-19) által okozott világjárvány a turizmus szektort korábban soha nem tapasztalt mértékben érintette, de egyben lehetőséget is ad arra, hogy újraépítése során a fenntartható fejlődés elvei markánsabban érvényre juthassanak. Tanulmányunk a desztinációk egyik legfontosabb érdekelt csoportjára, a turistákra és azon nemzetközi kutatási eredményekre fókuszál, amelyek szerint környezettudatosságuk a világjárvány hatására jelentős mértékben megnőtt. A feldolgozott nemzetközi kutatási eredményekre alapozva arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a pandémia hatására a megkérdezett magyar válaszadók környezettudatossága nőtt-e, utazási szokásaikban és célpont választásuk során nagyobb hangsúllyal jelenik-e meg a környezettudatos viselkedés iránti elkötelezettség? A kutatási kérdés megválasztása céljából kérdőíves felméréssel egy 500 fős mintán vizsgáltuk a magyarok környezettudatos attitűdjét és utazási szokásait a világjárvány előtti és korlátozások feloldása utáni helyzetre vonatkoztatva. Eredményeink alapján a megkérdezettek utazási szokásaiban nem történt jelentős változás, választásaikra legnagyobb mértékben nem a környezettudatosság nagyobb mértékű figyelembevétele, hanem az olyan szempontok, mint a biztonság és kényelem hatottak.szabadon elérhető / Open acces