ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Elmozdulások és törésvonalak Kelet-Közép-Európa térszerkezetében
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – egy kutatás tapasztalatai
Full text linkszabadon elérhető / Open accessUtánközlé
Nobel-díjas közgazdászok találkozója 2006: Szakmai beszámoló
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Fejlődés és fejlesztés 2020 előtt és után: Beszámoló a III. Területfejlesztők Napjáról
No full textszabadon elérhető / Open acces
Konklúzió „A vidék előtt álló kihı́vások a pandémia árnyékában” Panelbeszélgetésről
No full textszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
On the (geo)political salience of geographical imaginations: a central European perspective
Full text linkThis article introduces a Research Colloquium that investigates relationships between the production of Central European geopolitical imaginaries and processes of European integration. Specifically, we interrogate the ways in which Central European geopolitical imaginaries have involved the recasting of old and the emergence of new framings of regional identities, regional cooperation and geopolitical orientations. Our specific focus on Hungary is not coincidental; since 2010 the Hungarian government has pursued a strident and rather noisy ”geopoliticization” of its relations with the EU, its Central European neighbors and beyond. Together with Poland, Hungary has been an active producer of scenarios of national and European destiny according to conservative and often reactionary notions of identity and illiberal values. Contextual background explaining the rise of EU-skeptic imaginations of national purpose is provided and suggests that economic disparities as well as unresolved national tensions between liberalism and conservatism have been major drivers. As we will argue, stubborn reliance on fixed geopolitical ideas as a source of influence and power can lead to rigid commitments to identity politics that can both thwart more effective regional cooperation and harm national economic and political interests.szabadon elérhető / Open acces
FDI-based regional development in Central and Eastern Europe: A review and an agenda
Full text linkA tanulmány a külföldi működőtőke- (KMT-) alapú regionális fejlődés harminc évét tekinti át a közép- és kelet-európai regionális fejlődésben. A KMT-alapú növekedési útösszehasonlító kritikai vizsgálata során a szerzők amellett érvelnek, hogy az így kialakult „függőpiacgazdasági” (DME) modell modernizációs potenciálja elmaradt a várakozásoktól, miközben más, potenciálisan hasznos növekedési források kiaknázatlanok maradtak. Jelentős korai előnyei után ma egyre inkább a KMT-alapú modell kimerülésével és nem várt mellékhatásaival szembesülünk. A tanulmány a nemzetközi tudományos szakirodalom eredményeire építve mutatja be a modell korlátjait és trade-off hatásait, majd három alternatív növekedési utat vázol fel a következő évtizedekre.
Makroszinten elmondható, hogy a közép- és kelet-európai országok hosszú távú felzárkózási rátái alacsonyabbak voltak a vártnál, és a konvergencia üteme tovább lassul. Hasonlóan, a KMT nem segíti elő megfelelő mértékben a hazai tőkefelhalmozást. Mikroszinten és térbeli metszetekben a korlátozott jövedelmi hatások mellett jelentős rizikófaktorokat azonosíthatunk be, miközben a csekély túlcsordulási hatások a KMT általában gyenge területi integrációját jelzik. Felvethető, hogy a DME modell súlyosbíthatja a makrorégióban kialakuló válságokat és külső sokkokat, miközben a kívülről irányított tőkestruktúrák csak korlátozottan képesek javítani a régiók felfedezési, tanulási, és növekedési képességét.
A tanulmány szerzői szerint a DME modell nem számolható fel komoly kockázatok nélkül az előrelátható jövőben, de szükség van egy átfogó diverzifikációs stratégiára, amely fokozatosan képes mérsékelni a kockázatokat, és megragadni az alternatív növekedési lehetőségeket. Ennek részeként lehetséges kompromisszumot jelent a KMT mélyebb beágyazása a lokális gazdasági hálózatokba és beszállítói rendszerekbe, az értékteremtési lehetőségek jobb kihasználása az üzleti szolgáltatásokban, valamint a K+F+I tevékenységekben. Ugyanakkor szükség van alternatív növekedési források kiaknázására is. Az iparpolitikák újjáéledése megnyitja az utat a korábban „elképzelhetetlen” állami fejlesztési kezdeményezések előtt is, amelyben új nemzeti bajnok vállalatok kialakulásának elősegítésére is lehetőség nyílik. Végül, de nem utolsósorban, szükséges támogatnia hazai KKV-szektort, beleértve a versenyképes középvállalkozásokat és a lokálisan beágyazott termelési rendszereket a hazai tőkeakkumuláció és értékteremtés megerősítése érdekében. Ezek a lépések együttesen fokozatosan elmozdíthatják a DME modellt egy kiegyensúlyozottabb „utódmodell” irányába, amely képes feloldani a KMT és a hazai tőke közötti érdekellentéteket.szabadon elérhető / Open acces
Rendszerszintű átalakulás helyett szakpolitikai reform? – A részvételi akciókutatás társadalmat átalakító ereje és annak korlátai egy megyei jogú város deszegregációs szakpolitikájának tapasztalatain keresztül
Full text linkAz igazságosabb és ökológiailag fenntarthatóbb társadalmak előmozdítása érdekében alapjaiban kell átalakítanunk a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszert. A részvételi akciókutatás (RAK) nagy jelentőséget tulajdonít az „átalakulás” („transzformáció”) fogalmának, viszont közelebbről vizsgálva a kifejezés fogalmi és gyakorlati szempontból is nehezen megragadható. Pontosan mitől is lesznek a közpolitikák transzformatív jellegűek? A kérdés megválaszolásához először a transzformáció koncepcióját – mint az akciókutatás normatív társadalmi „ideája” – operacionalizáljuk, három fogalomkör segítségével: autonómia, képessé tétel és szolidaritás, bemutatva mindhárom hegemón (reformista) és alternatív (transzformatív) keretezését. E koncepciók segítségével azt igyekszünk megérteni, hogy a RAK-unk a helyi deszegregációs szakpolitikát és roma érdekérvényesítést inkább átalakította vagy megreformálta. Bemutatjuk, hogy miközben a roma képviselők RAK-unknak is köszönhetően egyre elfogadottabbá és befolyásosabbá váltak a helyi politikai életben, nem voltak képesek eltéríteni a városvezetést egy felülről lefelé vezényelt deszegregációs szakpolitikától. Így a deszegregációs folyamat narratívája és gyakorlata illeszkedik a neoliberális városfejlesztés logikájába – a RAK hatásai a transzformatív szándékok ellenére reformisták maradnak. Rámutatunk annak fontosságára, hogy részvételi akciókutatóként őszintén reflektáljunk azokra az elnyomó struktúrákra, amikben kutatásunk is zajlik, és aminek átalakítása nélkül RAK-unk csak reformista lehet – azaz nem nő fel a transzformatív ideához.szabadon elérhető / Open acces