ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Suburbanization within city limits in Hungary - A challenge for environmental and social sustainability
Full text linkSuburbanization is one of the most prominent processes of post-socialist urban development, leading to the deconcentration of people, capital, as well as productive and non-productive activities within the functional urban area. This phenomenon also has a significant impact on the traditional rural landscape and leads to environmental and social sustainability challenges. Outmigration from the city center to the rural municipalities of the agglomeration ring is already a thoroughly studied topic. However, less attention is given to migration processes not crossing municipal borders. In Hungary, a significant fraction of them is driven by similar motivations as “traditional” suburbanization. Such movements include flows to built-up residential areas that are physically separated from the urban core. Due to their peculiar development path, the inhabited outskirts can also become destinations for within-city migration. This kind of mobility can be considered suburbanization within the city limits. Because of the general lack of data, this phenomenon is seldom researched. However, this study attempts to address this gap. The prevalence of this process in Hungary is explored by analyzing national statistical data sources. Four case studies are selected for detailed examination—Győr, Zalaegerszeg, Kecskemét, and Szeged. GIS methods, field examinations, surveys, and expert interviews are used to get a detailed picture of the demographic and land cover change processes, as well as the distinctions between the destination areas of the case studies. A comparison of the results drawn from the different methods reveals that land use change in the study area is more widespread than what the land cover datasets indicate. The findings indicate that the Corine Land Cover categories describing mixed land use—especially complex cultivation patterns—are not able to capture the drastic function shift caused by intense suburbanization. Different environmental and social sustainability issues are identified depending on the economic status of the outmigrants. This paper also sheds some light on the urban planning considerations of this emerging challenge.szabadon elérhető / Open acces
Paradigmaváltás a bizalomkutatásban?
Full text linkA tanulmány új megvilágításban tárgyalja a bizalom és a bizalmatlanság összefüggéseit. Rámutat arra, hogy a társas érintkezésbeli partnereink felé mutatott bizalom alapja valójában az ismeretlen embertársaink felé érzett általános bizalom. Az írás a modernizációs érvelést felvázolva hangsúlyozza az emberek és a bizalomkutatás előtt álló közös feladatot a bizalom újraértelmezése tekintetében.szabadon elérhető / Open acces
Trends in integrated waste management research: A content analysis
Full text linkAnalyze the trends that characterize scientific production through textual statistics and text mining methods, highlighting the most debated topics useful for developing new research perspectives in this field. Textual statistics and text mining methods were chosen to analyse the real scope of integrated waste management, focus the investigation on the central elements of their discussion, and the trends that characterized scientific production in that field. Two argumentative dimensions that characterize the corpus, the one with the greatest response, in terms of quotation, is aspects with 48 extracted quotations. This result indicates how scientific research focuses more on the relationship between integrated waste management and waste treatment, recycling, disposal, and environmental. The analysis made it possible to define the most debated issues in integrated waste management clearly. From an elements point of view, integrating waste management depends on the treatment, recycling, and disposal.szabadon elérhető / Open acces
„A helyes természeti erőforrásgazdálkodás lehetőségei ‑ Gazdasági fejlődés és környezeti haszon” Panelbeszélgetés konzekvenciái
No full textszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia Pécs, 2021 szeptember 22-24
A koronavírus-járvány kezelése a külföldi tulajdonú magyarországi vállalatoknál
Full text linkA koronavírus-járvány által okozott gazdasági visszaesés eltérő módon érintette az egyes vállalatokat. Kutatásunk a világjárványnak a Magyarországon működő külföldi tulajdonú autóipari és elektronikai leányvállalatokra gyakorolt hatására koncentrál. Tizenöt vállalat képviselőivel készített interjúk alapján elemezzük, hogy a járvány milyen mértékben hatott ezekre a vállalatokra, milyen válságkezelő intézkedéseket vezettek be, és mennyire támaszkodtak az elérhető állami támogatásokra. Eredményeink nagyrészt összhangban vannak a nemzetközi szakirodalom megállapításaival, de néhány új elemmel is kiegészítik azokat. Többek között megállapítjuk, hogy nemcsak az ágazat, hanem a tevékenység jellemzői is fontosak a járvány gazdasági hatása szempontjából, illetve azt is, hogy a külföldi tulajdonú leányvállalatok ritkán szorulnak állami pénzügyi támogatásra. Magyarországon − akárcsak más országokban − az elbocsátás valóban a válságkezelés utolsó eszköze, miközben a válságkezelésben a vállalati szintű szolidaritás erősödésének jelei is kimutathatók.szabadon elérhető / Open acces
A vidékfejlesztés megítélése az európai és a magyar fejlesztéspolitikában
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Households and financialization in Europe – mapping variegated patterns in semi-peripheries: Edited by Marek Mikuš and Petra Rodik, Routledge, 2021, 196 pp, ISBN: 9780367464554
No full textKorlátozott elérésű / Restricted accessKönyvismerteté
A klímaaggodalmak jellemzői és helyi szintű sajátosságai: Esettanulmány Hajdú-Bihar megye választott településeiről, 2020
Full text linkA klímaváltozás kihívásaival összefüggésben a klímaaggodalmak kérdésköre is előtérbe került. A közép-kelet-európai településekre és azok társadalmaira vonatkozóan egyelőre viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a szakirodalomban. A szerzők úgy vélik, hogy a klímaaggodalmak mélyreható lokális vizsgálata időszerű és hiánypótló, különösen az olyan posztszocialista térségekben, ahol a környezettudatosság kibontakozását a sajátos történelmi múltból fakadó megkésettség jellemzi. A tanulmány célja és egyben újdonsága a hazánkban is egyre inkább erősödő klímaaggodalmak települési szintű feltárása. A szerzők avonatkozó szakirodalom összegzésére támaszkodó kutatásuk során, 2020-ban kérdőíves felmérést (N=512) végeztek Magyarország második legnépesebb városában, Debrecenben, valamint Hajdú-Bihar megye választott településein. A statisztikai elemzés soránkhinégyzet próbát és bináris logisztikus regressziót alkalmaztak, amellyel feltárták a megkérdezettek válaszai közötti szignifikáns eltéréseket és azokat a változókat, melyek hatással vannak az aggodalom mértékére. Vizsgálataikban külön figyelmet szenteltek a „globális felmelegedés” és a „klímaváltozás” fogalmak eltérő jelentésére. Eredményeik alapján a szerzők rámutatnak arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kockázat mindenütt észlelhető, ugyanakkor a lakosság a mindennapi gyakorlatban még nem kellően klímatudatos.szabadon elérhető / Open acces
A területi tervezés kihívásai a kilencvenes években Magyarországon: a területfejlesztési stratégiák kialakításától a programozásig és az értékelésig
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Energiahatékonysági klaszterek létrehozása és működtetésének lehetőségei osztrák és német példák alapján
Full text linkAz ENSZ és az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban a Nemzeti energiastratégia 2030 az energiahatékonyság javulását az energetikai korszerűsítések és a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett a vállalkozások energetikai korszerűsítésén és a termeléstechnológiai fejlesztéseken keresztül kívánja elérni. A vállalati energiahatékonyságot vizsgáló tanulmányok gyakori megállapítása, hogy az energiahatékonyság javításának fő akadályozó tényezője a vállalatok körében az információhiány. Ennek kiküszöbölését szolgálják azok az energiahatékonysági klaszterek, amelyek az elmúlt évtizedben Európában és az Egyesült Államokban jöttek létre, és céljuk a tapasztalatcsere és együttműködés révén a bevált módszerek elterjesztése, a részt vevő vállalatok energiahatékonyságának növelése. Tanulmányunkban nemzetközi példák összehasonlításán keresztül mutatjuk be az energiahatékonysági klaszterek energiahatékonyságot javító képességét, és sikertényezőik azonosításán keresztül azonosítjuk azon pontokat, amelyek egy lehetséges magyarországi energiahatékonysági klaszter létrehozását és eredményességét segíthetik.szabadon elérhető / Open acces