ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Népszámlálási atlasz, 2022
No full textA népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletesség. Népszámlálási atlasz című kiadványunk a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek és diagramok segítségével nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A kiadvány 8 tematikus fejezete több mint 130 térképpel és ábrával segíti térben és időben nyomon követni az elmúlt időszak változásait.Teljes szöveg elérése csak helyi hálózatról / Full text access is restricted to LAN[felelős szerkesztő: Keményné Horváth Zsuzsanna, Kovács Marcell] ; [vezető szerkesztő: Lajtai Mátyás, Rovács Barna, Simonné Horváth Gabriella] ; [szerzők: Berczikné Vári Anita et al.] ; [térképek: Weisz Tamás] ; [közreadja a] Központi Statisztikai Hivata
Suburbanization processes in Sofia: demographic, socio-economic and spatial transformation of the agglomeration area
Full text linkA tanulmány Bulgária fővárosának, Szófiának az agglomerációját, annak kiterjedését, népességdinamikáját, szuburbanizációs folyamatait, az új beépítéseket, valamint az agglomerációt alkotó települések közötti különbségeket vizsgálja. A települések népességdinamikájának elemzésére (a 2001-2021 közötti időszakot két szakaszra bontva) John W. Webb tipológiáját alkalmazza. A beépített területek és a vízzáró felszínek változásait műholdfelvételek és a Copernicus adatbázisban elérhető vízzárósági rétegek felhasználásával kutatja, különböző intenzitású új beépített területeket határoz meg. A települések gazdasági profilját és munkaerőpiaci helyzetét a GDP ágazati szerkezete, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és egyéb paraméterek alapján elemzi. Az agglomeráció központja – Szófia városa – morfológiai szerkezetét is vizsgálja. A demográfiai és gazdasági folyamatok, valamint az új építkezések intenzitása alapján körülhatárolja a főváros körüli aktív befolyási övezetet, amely egyrészt az intenzív új beépítés területeit, másrészt az utóbbi években jelentős bevándorlási többletet felmutató településeket foglalja magába. Ez a zóna képezi az agglomeráció lényegét, ahol a szuburbanizáció és a gazdasági tevékenységek a legintenzívebbek.Szabadon elérhető/Open acces
Nemzetközi konferencia az RKK fennállásának 40. évfordulója alkalmából
Full text linkSzabadon elérhető/Open accessNotices/Popularizing articl
Editorial: Institute for Regional Studies – Forty years in regional research, and beyond
Full text linkSzabadon elérhető/Open acces
Migratory birds: Dehumanization of migrant workers in West Hungary
Full text linkThe region of West Hungary surrounding Sopron has experienced large migrant worker inflows from rural Hungary and neighbouring countries into low‐skilled jobs in pre‐COVID‐19 years. This research interviewed workers, labour market intermediaries, employers, and hosts to explore how the fundamental humanity of migrant workers is denied in the labour process. The paper draws on geographical research examining the embodied agency of workers and analyses the literature on dehumanization to highlight the construction of dehumanization narratives in the social relations of migrant recruitment, training, employment, and accommodation. Theoretically, the paper argues that production and reproduction sites require consideration when examining the dehumanization of migrant labour. The empirical part of the paper contributes to the literature by unpacking various dehumanization strategies involving social boundary‐making based on nationality, ethnicity, and gender.Szabadon elérhető/Open acces
Impact of FDI on economic growth, re-industrialisation and regional disparities in emerging Europe – the case of the Hungarian regions
No full textThe paper examines the nexus of FDI inflow, the FDI dispersion among companies, and GDP per capita along with the selected socio-economic variables, and re-industrialisation in the Hungarian regions. The paper uses the NUT 3 level data from 2001 to 2018 and employs the generalised method of moments (GMM) in regions characterised by the different phases of industrialisation. The econometric analysis confirms three variations of bidirectional IFDI, GDP growth and FDI dispersion nexus which can be explained by the fact that the positive effect of FDI-driven growth is spatially concentrated according to the different regional patterns of industrialisation. Both the 'FDI-driven growth hypothesis' and the 'GDP growth-driven FDI hypothesis' have been confirmed under certain regional conditions. The results show that the FDI-driven growth model of CEE is not sufficient to ensure the long-term prosperity of regions since the positive effect of FDI-driven economic growth is only short-term and spatially concentrated, further exacerbating territorial inequalities.Teljes szöveg elérése csak helyi hálózatról / Full text access is restricted to LANArticl
Fertility trends and population policy in the canton of Sarajevo
Full text linkThe demography of Bosnia and Herzegovina fits into the Southeast-European trends with sub-replacement fertility and high emigration rates. At the national level, natural decline started in 2007, while migration is influenced by the war and its aftermath, as well as several economic and political push factors (low wages, corruption, high unemployment, etc.), and also has a serious impact on birth and death rates. On the other hand, demographic trends in the Canton of Sarajevo differ from the national pattern. It reached sub-replacement fertility more than a decade later (2019), and migration still has a positive balance: besides significant emigration rates, immigration to the Canton, especially from the other parts of Bosnia and Herzegovina, is higher. Since migration involves younger generations, it is also a factor behind the more favourable fertility rates, and can be evaluated as a consequence of better socio-economic development in the capital and its gravitational area.In the Canton, there have been several factors that contributed to the decline of birth rates in the past decades. Changing functions of family and children in the society, increasing women's employment, educational level and career aspirations, growing individualism and rationality, the changing social climate in relation to children, higher personal standards, and other socio-psychological factors should be mentioned. Birth rates were also (positively) influenced by other factors. One of the most important points is that the Canton has certainly one of the best support policies in Bosnia and Herzegovina including financial support and allowances for newborn children, subsidies in preschool education, primary and secondary schools as well as scholarships for pupils and students. Positive economic trends such as new constructions of residential buildings, business, and shopping centres, as well as an even stronger concentration of attractive institutions and activities should be emphasised.In 2021, the total fertility rate accounted for 1.38 in the Canton, while it has shown a great variation among the municipalities. The municipality with the lowest total fertility rate (Novi Grad) had the highest total number of live births in the Canton, while the municipality with the lowest total number of live births (Trnovo) was the only one with total fertility rate values above the replacement level. Due to its demographic, economic and political significance, the Canton of Sarajevo is a key area for population revitalisation in Bosnia and Herzegovina. Therefore, local measures have national significance, and can act as a model for the rest of the country in terms of population policy as well.Szabadon elérhető/Open acces
Beszámoló a X. Falukonferencia - Az elmúlt negyven év regionális és vidékfejlesztési folyamatai című rendezvényről
Full text linkSzabadon elérhető/Open accessNotices/Popularizing articl
A klímavédelem realitásai a hazai városokban
Full text linkSzámos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.Szabadon elérhető/Open acces