1,720,986 research outputs found
Windt Szandra: A láthatatlan emberek – Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon
Get PDFWindt Szandra: A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. OKRI, 2021, 236 o
Stabilitas – Belügyi Szemle a neved
Get PDFAz 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől
Przemilczane zjawisko: praca przymusowa na Węgrzech
No full textAccording to official criminal statistics, a total of 36 registered forced labour crimes were committed in Hungary between 2013 and 2019. Forced labour (Section 193 of the Criminal Code) was a separate statutory element in Hungary between July 1, 2013 and June 30, 2020. In 2019, nearly 40 forced labour cases were analysed, the sociological and criminological characteristics of which are summarised and shown in this article following the statistical review. Based on the cases we examined, it can be said that the victim has alcohol problems, is homeless and unemployed, is in extremely poor health condition, has a low intellectual level and is elderly. In terms of their gender, there was a significant number of men among the victims of forced labour. Victims of forced labour and those crimes that were committed against them are even more hidden, even more difficult to detect and to prove than are acts of sexual exploitation. These people are a ‘hidden population’, statuses such as ‘subtenants’ or ‘accepted relatives’ obviously do not reveal the real situation to police officers arriving on the scene. It is possible that this situation prevails for years and is not brought to the authorities.According to official criminal statistics, a total of 36 registered forced labour crimes were committed in Hungary between 2013 and 2019. Forced labour (Section 193 of the Criminal Code) was a separate statutory element in Hungary between July 1, 2013 and June 30, 2020. In 2019, nearly 40 forced labour cases were analysed, the sociological and criminological characteristics of which are summarised and shown in this article following the statistical review. Based on the cases we examined, it can be said that the victim has alcohol problems, is homeless and unemployed, is in extremely poor health condition, has a low intellectual level and is elderly. In terms of their gender, there was a significant number of men among the victims of forced labour. Victims of forced labour and those crimes that were committed against them are even more hidden, even more difficult to detect and to prove than are acts of sexual exploitation. These people are a ‘hidden population’, statuses such as ‘subtenants’ or ‘accepted relatives’ obviously do not reveal the real situation to police officers arriving on the scene. It is possible that this situation prevails for years and is not brought to the authorities.
Jak podają oficjalne statystyki dotyczące przestępczości, w latach 2013-2016 na Węgrzech zarejestrowano 36 przestępstw związanych z pracą przymusową. W okresie od 1 lipca 2013 r. do 30 czerwca 2020 r. czyn ten był odrębnym przestępstwem uregulowanym w art. 193 węgierskiego kodeksu karnego. W niniejszym artykule zostały przedstawione wyniki przeprowadzonych analiz – statystycznej, jak i socjologiczno-kryminologicznej dotyczącej charakterystyki 40 przypadków ofiar pracy przymusowej. Na ich podstawie można stwierdzić, że ofiary tego rodzaju przestępstwa to osoby mające problem z alkoholem, bezdomne, bezrobotne, których stan zdrowia można określić jako zły, a poziom intelektualny jako niski. Zwykle to osoby w podeszłym wieku. Wśród ofiar przeważają mężczyźni. Ofiary pracy przymusowej trudno jest zidentyfikować, a popełnione przeciwko nim przestępstwa trudno wykryć. Jest to jeszcze trudniejsze niż w przypadku przestępstwa wykorzystania seksualnego. Ofiary pracy przymusowej stanowią bowiem „ukrytą” grupę. O ich faktycznej sytuacji trudno dowiedzieć się choćby funkcjonariuszom policji w trakcie interwencji na miejscu zdarzenia, a to z uwagi na fakt, że ofiary przedstawia się jako dalekich krewnych lub osoby podnajmujące mieszkanie. Niewykluczone, że sytuacje takie trwają wiele lat, a informacje o nich nie docierają do władz
A világjárvány hatása az emberkereskedelemre az első két év tapasztalatai alapján = The Impact of the Pandemic in Human Trafficking Based on the First Two Years
Get PDF2020 was a landmark year in the fight against trafficking in human beings in Hungary: the anti-trafficking strategy came into force, along with important legislative changes. It was also the year when we had to learn how a tiny pathogen can change our lives overnight. Between March 2020 and the time of writing this article, we are experiencing the fourth wave of the coronavirus pandemic in Hungary, making it particularly difficult to assess its social and economic impact. We are far from seeing the end of the epidemic, each wave has had different effects, and it will take longer to explore and understand them.Aim: This paper summarises the knowledge available in autumn 2021, specifically in the context of trafficking in human beings, stressing that these are partly hypotheses which will have to be confirmed or refuted in the years to come. By autumn 2021, there has been a significant increase in the number of cases of trafficking in human beings, but the question arises about the reasons for this. Is there, or could there be, a link with the pandemic, and what is the experience of practitioners and victims?Methodology: The study was based on a review of the available international and national literature and in-depth interviews with victims of trafficking.Findings: The increase in the number of cases since 2020 is the result of a process that has been underway in this area since 2018, but at different bodies (prosecution, police, child protection) at almost the same time, and the numbers do not yet reflect the impact of the pandemic. However, changes in methods are noticeable.Value: A first synthesis of the consequences of the epidemic on trafficking in human beings is already available in the materials of international bodies, but a country specific approach, including a domestic one, has not yet been developed. Thanks to the Bolyai János Research Fellowship, further interviews and focus group discussions will be conducted to explore the impact of the pandemic on human trafficking.2020 kiemelkedő év volt a hazai emberkereskedelem elleni fellépésben: fontos jogszabályi változások mellett hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia. Ugyanakkor ez volt az az év, amikor meg kellett tanulnunk, hogy egy parányi kórokozó hogyan változtatja meg egyik napról a másikra az életünket. 2020 márciusától jelen sorok írásáig a koronavírus-világjárvány negyedik hullámát éljük Magyarországon: a társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata emiatt különösen nehéz. Korántsem látjuk a járvány végét, az egyes hullámoknak más és más hatásai voltak, ezek feltárása, megismerése hosszabb időt igényel.Cél: Ebben a tanulmányban a 2021 őszén rendelkezésre álló ismereteket összegezzük, kifejezetten az emberkereskedelemmel összefüggésben, kiemelve, hogy ezek részben hipotézisek, amelyek igazolása vagy cáfolata a következő évek feladata lesz. 2021 őszére az emberkereskedelem tényállása alapján indult ügyek számának emelkedése számottevő, felmerül a kérdés azonban, hogy ennek okai miben keresendők. Van-e, lehet-e kapcsolat a világjárvánnyal, illetve mi a tapasztalat a gyakorló szakemberek, áldozatok szemszögéből?Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása mellett mélyinterjúk készültek emberkereskedelem áldozataival.Megállapítások: A 2020 óta tapasztalható ügyszám emelkedés a 2018 óta ezen a területen, ám különböző szerveknél (ügyészség, rendőrség, gyermekvédelem) közel egy időben elinduló folyamatok eredménye, és egyelőre a számokban a pandémia hatása nem mutatkozik meg, bár a módszerek változása már tetten érhető.Érték: A járvány emberkereskedelemre gyakorolt hatásainak első összegzése a nemzetközi szervezetek anyagaiban már olvashatók, de országspecifikus, a hazai megközelítést tartalmazó még nem készült. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjnak köszönhetően további interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések során folytatódik a világjárvány emberkereskedelemre tett hatásának vizsgálata
Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak hasonlóságai és különbségei = Similarities and differences between human trafficking and domestic violence
Get PDFThe literature tries to capture the compound phenomenon and complexity of human trafficking in different ways. We would like to highlight an aspect which is known for help organizations, but which has seldom been mentioned in scientific articles. Preventing, detecting, proving, and punishing the exploitation of a vulnerable victim for sexual, labour or other purposes is a major task for investigative authorities and the judiciary. Unfortunately, the number of proceedings in this area is low, due in part to the victims’ feelings of shame, their dependency on the perpetrator are the main reasons why they do not turn to the authorities, and their testimonies are often contradictory and unclear. Pursuant to the EU Directive 2011/36, criminal proceedings in respect of this offense should, as far as possible, not be based solely on the testimony of the victim. Processes similar to the dynamics of domestic violence often occur in the case of trafficking human beings. The similarities and differences can be read between the two phenomena, following the introduction of the phenomenon of trafficking human beings, in the hope that this might help to make the fight against trafficking more effective.Az emberkereskedelem komplex jelenségét, összetettségét különböző módon igyekszik a szakirodalom megragadni. Az alábbiakban egy olyan aspektusára hívnánk fel a figyelmet, amely a segítő szervezetek számára ismert, ám tudományos cikkekben kevés szó esett róla. A kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett szexuális munka vagy egyéb célú kizsákmányolásának megelőzése, annak felderítése, bizonyítása és büntetése nagy feladatot ró a nyomozó hatóság és a büntető igazságszolgáltatás szereplőire. Az ilyen tárgyú eljárások száma sajnálatosan alacsony, amely részben a sértettek szégyenérzetéből fakad(hat), az elkövetővel szembeni függőségi viszonyuk az, amely miatt nem fordulnak a hatósághoz, illetve a vallomásaik sokszor ellentmondásosak, nem egyértelműek. A 2011/36. EU irányelv alapján az ezen bűncselekmény tárgyában indult büntetőeljárást lehetőség szerint nem csak a sértett vallomására kell felépíteni. A családon belüli erőszak dinamikájához hasonló folyamatok zajlanak sokszor az emberkereskedelem esetében is. Az alábbiakban a két jelenség hasonlóságait és különbségeit gyűjtöttük egybe az emberkereskedelem jelenségének bemutatását követően, remélve, hogy ez segítséget nyújthat az emberkereskedelem ellen történő fellépés hatékonyabbá tételéhez
Elkövető és/vagy áldozat? (Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről)
Get PDFCél: Az emberkereskedelem komplex jelensége a szexuális és a munkacélú
kizsákmányolás mellett az úgynevezett egyéb célút is magában foglalja. A
legtöbb nemzetközi és hazai kutatás a szexuális kizsákmányolás jellemzőivel
foglalkozik, de szót kell ejteni arról is, hogy az utóbbi években a
munkáltatással összefüggő kizsákmányolásról is születtek publikációk. Az
alábbiakban az egyéb kizsákmányolás körébe tartozó cselekményekről,
különösen a jogellenes cselekményekkel összefüggő kizsákmányolásról
olvashatnak. Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított
cselekmények nemcsak bűncselekmények, de annak nem minősülő
szabálysértések, illetve egyéb cselekmények lehetnek (adó- és munkaügyi). A
közös bennük az, hogy ezeket az áldozatok az esetek többségében maguktól,
önként nem követték volna el, azokra a kizsákmányolóik bírták rá vagy
kényszerítették, erőszakkal és/vagy fenyegetéssel. Ezen cselekményekről
kriminológiai megközelítésben szólunk, utalva arra, hogy a büntető anyagi és
eljárásjogi szempontok a büntetőeljárásban esetenként értékelendők. Módszertan: Az alábbiakban az Országos Kriminológiai Intézetben 2023-
ban zajló kutatás részeredményeiről olvashatnak, amely során a hazai és a
nemzetközi szakirodalom feldolgozásának, szakértői interjúk és az
iratelemzések első eredményeit összegezzük egy eset bemutatását követően.
Megállapítás: Az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolás során különösen
magas a látencia, igaz ez a kényszerházasságra, a tiltott örökbefogadásra és a
szervkereskedelemre. Az emberkereskedelem áldozatai által, jellemzően
rábírás hatására megvalósított jogellenes cselekmények a nemzetközi
jellemzőkhöz hasonlóak: a vagyon elleni és kábítószerrel kapcsolatos
bűncselekmények mellett azonban szólni kell a szabálysértésekről is: a tiltott
prostitúcióról, a koldulásról és a különböző egyéb cselekményekről.
Érték: Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított jogellenes
cselekményekről hazánkban korábban kevés szakirodalom szólt, ezt a hiányt
pótoljuk, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy ezekről a
jogalkalmazók számára képzések során további ismeretek átadására kerüljön
sor
Áldozathibáztató rendőrök? Rendőrök véleménye az emberkereskedelemről
Get PDFA jogalkalmazók, de különösen a rendőri és ügyészi szervek emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata hosszú múltra tekint vissza külföldön. A magyar jogalkalmazói attitűd vizsgálatára kevés alkalommal került sor, nemcsak emberkereskedelemmel kapcsolatban. Az emberkereskedelem és a kényszermunka (Btk. 192. §) bűncselekménye miatt indult büntetőeljárások száma alacsony. Ennek okaként a jogalkalmazók áldozathibáztatását szokták kiemelni. Valóban áldozathibáztatóknak tekinthetők a rendőrök? Erre a kérdésre is kerestük a választ 2022. február–márciusban egy online kérdőív segítségével, amelynek lezárásáig összesen 702 válasz érkezett: 525 rendészeti állományú és 177 bűnügyes rendőr osztotta meg gondolatait. A válaszadók árnyalták az „áldozathibáztató rendőr” képét, annak ellenére, hogy nem reprezentálják a teljes rendőri állományt. A válaszok eredményei és az ebből levont következtetések, javaslatok olvashatók az alábbiakban gondolatébresztőként és további kutatások ösztönzéseképp
Közösségi tervezéssel a biztonságos terekért = Community Planning for Safe Places
Get PDFSecurity is a basic needs for everyone, and this is especially true for our living environment. That is why the role of local communities is also significant despite globalization. Community spaces, which can be both indoor and outdoor ones, are excellent areas for building and strengthening residential communities. By using CPTED (Crime Prevention Through Environmental Design) tools, these spaces can become safe through participatory methodology, proper planning and public engagement.A biztonság mindenki számára fontos, alapvető szükséglet, a lakókörnyezetünkben különösen igaz ez. Éppen emiatt a lokális közösségek szerepe a globalizáció ellenére továbbra is jelentős. A lakókörnyezeti, kerületi, városrészi közösségek építésének, erősítésének kiváló terepei a közösségi terek, amelyek lehetnek külés beltériek egyaránt. Az építészeti bűnmegelőzés eszközeit felhasználva ezen terek a részvételi módszertan alkalmazásával, a megfelelő tervezéssel és a lakosság bevonásával biztonságossá válhatnak
- …
