1,720,998 research outputs found
„Nincs egy igaz barátom se!” : Tanulmányok Széchenyi István politikai kapcsolatainak történetéhez
Full text link„E' munkában elő van adva az országlás alaptudománya (Theoria Politicae), és a' legtökéletesebb polgári alkotmány (Constitutio)”. Sasku Károly ideális rendszere három értekezése alapján
No full textEzen dolgozatban arra törekszem, hogy egy koherens egészként mutassam be a Sasku Károly (1806-1869) 1848 előtti műveiben felvázolt politikai rendszert, azt szerkezeti felépítésén és szabályain keresztül vizsgáljam. A szerző a reformkor kevésbé ismert alakjaihoz tartozik, ugyanakkor komoly műveltséggel rendelkezett több tudományágban is (matematika, történelem, filozófia, jogtudomány).N.E.Történelmi IntézetMSc/M
Beszélgetés egy német géniusszal: Reinhart Koselleck és a Begriffsgeschichte inspiratív tere
No full textSzakdolgozatom témája a Reinhart Koselleck nevéhez köthető fogalomtörténet (Begriffsgeschichte) bemutatásáról szól, amelyben kiemelt hangsúlyt fektettem az irányzat autobiográfiai vonatkozásainak ismertetésére. Koselleck sokrétű érdeklődése az önkifejezés különböző formáiban lát napvilágot, s ebből kifolyólag a fogalomtörténet formálódása is egy hosszas procedúrának tekintendő. Ennek egyik jelentős állomását a hermeneutikai filozófiával való érintkezés jelenti, amelyből több 20. századi irányzat – köztük a posztmodern is – inspirálódik. Azonban a közös gyökerek ellenére sem integrálódik Koselleck ezekbe a szellemi vonulatokba, hanem tudatosan hangoztatja a fogalomtörténet egyedi pozícióját. Módszertanában a politikai és társadalmi szempontból relevanciát élvező alapfogalmak jelentésének feltérképezésére vállalkozik, amellyel a társadalomtörténet számára képes értékes eredményekről beszámolni. Így a fogalomtörténet a történettudomány egyik olyan úttörő szemléletét involválja, amely interdiszciplináris nyitottságával számtalan nemzetközi szinten működő tudományos vállalkozásra is hatást gyakorol.Német-történelem osztatlan tanár szakegységes, osztatla
Richard Bright útja, tapasztalatai és megfigyelései Magyarország hétköznapjairól a naóleoni háborúk végén
No full textEgy 19. század eleji angol orvos magyarországi tapasztalatainak és megfigyeléseinek az összefoglalása, hogyan látta egy idegen az országot ebben az időszakban. Dolgozatomban nem csak rekonstruálom az útvonalat, hanem a szöveg elemzésével a szerző személyiségét is megpróbálom bemutatni.BKTörténelemMSc/M
Válaszfelirati vita az 1847/48-as diétán
No full textSzakdolgozati témám a köztörténetekben bőven tárgyalt, de monografikusan fel nem dolgozott 1847/48. évi rendi országgyűlés, melynek első időszaka a márciusi fordulat jelentősége miatt „kiesett” a történelmi emlékezetből. Az országgyűlés eseményei közül a válaszfelirati vita, valamint annak következményei állnak a kutatásom középpontjában.BKTörténelemMSc/M
Széchenyi István és Wesselényi Miklós közös angliai utazása
No full textSzéchenyi István gróf és Wesselényi Miklós személyiségrajza, politikai munkássága, illetve barátságának története már számos szerző feldolgozása által ismeretes. Ennek tükrében kívánom ismertetni, a nyugat-dunántúli gróf és az erdélyi báró első találkozásából kiindulva, e véletlenszerű megismerkedésből született, közös Nyugat-Európát átszelő angliai körút lényegesebb mozzanatait, továbbá Széchenyi és Wesselényi szemléletéből nézve kitérek az utazás során szerzett tapasztalatok tematikus bemutatására. A dolgozat alapanyagát, két forráskiadvány adja. Az egyik a Maller Sándor által szerkesztett Feleselő naplók című kötet, amely Széchenyi István és Wesselényi Miklós közös angliai (nyugat-európai) utazásának párhuzamos naplószövegére épül. A másik a Bényei Miklós által szerkesztett Széchenyi és Debrecen című kiadvány, amely a Széchenyi és Wesselényi barátság kezdeti időszakáról tartalmaz tényeket és dokumentumokat. E két forrás-összeállítás alapján képet kaphatunk a két főúr kapcsolatának kialakulásáról, kezdeti formálódásáról, a közös út tervéről és lefolyásáról, vagyis életüknek az 1821 és 1822 közötti időszakáról.BKTörténelemBSc/B
„Kétségtelenül keserves mentőszer ez…”: Kossuth Lajos forradalom-értelmezéséről
No full textA dolgozat Kossuth Lajos forradalom-felfogásához a fogalomértelmezés és -használat sajátosságainak kiemelésével közelít. Fogalomtörténeti fejezete a forradalom modern fogalmáról, a magyar ’forradalom’ szó megjelenéséről és elterjedéséről, valamint a latin ’revolutio’-val való szemantikai „küzdelméről” hoz példákat, amelyeket a 19. századi magyar lexikon- és szótárirodalom szócikkeinek vizsgálatára is kiterjeszt. Külön fejezetekben válogat Kossuth 1848–49 előtti, alatti és utáni megnyilvánulásaiból, amelyek alapján forradalmakhoz fűződő viszonyát, reformkori és az emigrációban kifejtett fogalommeghatározásának néhány összetevőjét elemzi. 1848 vonatkozásában fókuszáltabban foglalkozik a pesti március tizenötödike kossuthi megítélésével. Az összehasonlítás végett több helyen él a kortársak nézeteinek, forradalom-fogalmainak beemelésével, amelyek egy részével maga Kossuth is azonosulni tudott.egységes, osztatlanföldrajztanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanár
- …
