2,193 research outputs found
Noted Author and Scholar Visits
No full textThe new Cassandra Voss Center at St. Norbert is celebrating a canonical figure in gender studies in America with a full year of programming dedicated to her work.https://digitalcommons.snc.edu/snc_magazine_archives_2013-2018/1004/thumbnail.jp
VI. Szegedi Jogtörténeti Napok báró Eötvös József születésének 200. évfordulója alkalmából
No full textSummer 2013: Community-Wide Conversation Focuses on Recruiting and Retaining Young Talent
No full textA significant discussion on regional progress – and ways to relay that progress to members of Generation Y, in particular – kicked off at St. Norbert on Oct. 15. Futurist, economist and author Rebecca Ryan talked about means by which communities like the Greater Green Bay area can enhance their ability to recruit and retain the next generation of talent.https://digitalcommons.snc.edu/snc_magazine_archives_2013-2018/1084/thumbnail.jp
In a Class by Himself
No full textThis year, for the first time, an alumni presenter will be among those taking part in Alumni College. C.J. Hribal ’79, author and Marquette University professor, will offer a lecture on the art of mystery in fiction. Hribal joins St. Norbert professors (some of them SNC alums, too!) on the faculty of the annual event that draws alums back to campus for a weekend opportunity to reconnect.https://digitalcommons.snc.edu/snc_magazine_archives_2013-2018/1002/thumbnail.jp
Norbert Waszek, "La escuela hegeliana"
No full textAuthor: Norbert Waszek. Translated by Pedro Sepúlveda Zambran
Norbert Waszek, "La escuela hegeliana"
No full textAuthor: Norbert Waszek. Translated by Pedro Sepúlveda Zambran
Spring 2015: Thought Leaders Weigh Issues of Violence and Reconciliation
No full textThe “Thought Leaders Weigh Issues of Violence and Reconciliation” article from St. Norbert College Magazine’s Spring 2015 issue recounts a powerful dialogue between author bell hooks and sociologist Beth Richie during hooks’ campus residency. Centered on the theme “Ending Violence: How We Change,” the conversation explored systemic violence, personal accountability, and the transformative potential of love and community. Richie, an advisor to the NFL on domestic violence, and hooks, a renowned social justice scholar, emphasized the need for honest dialogue, healing, and grassroots change—urging individuals to start small, act locally, and build inclusive spaces of understanding and care.https://digitalcommons.snc.edu/snc_magazine_archives_2013-2018/1244/thumbnail.jp
The Introduction of the Municipal Authorities Act (Act XLII of 1870) in the Royal Free Boroughs of Debrecen and Szeged (1870-1872)
No full textA kiegyezést követően indulhatott el az a reformfolyamat, amelynek eredményeként az államszervezet több területén változások következtek be. Ennek szükségképpeni része volt a közigazgatás átalakítása, olyan jelentős intézkedések mellett, mint pl. az igazságszolgáltatás átszervezése. Az 1867:XII. törvénycikkel kialakított közjogi konstrukcióba kellett beilleszteni a közigazgatási szervezetet. Az uralkodó és a kormány viszonya határozta meg a végrehajtást, ami szoros összefüggésben volt a törvényhatóságok polgári rendszerének kialakításával. A vármegyék és a városok nem őrizhették meg a korábbi szervezeti felépítésüket és hatáskörüket. A városok átalakítását, amit már a reformkorban megkezdtek, be kellett fejezni, de figyelembe kellett venni a közben eltelt időszak politikai változásait.
A szélesebb áttekintés és a jobb megértés végett szükségesnek tartottam bemutatni a közigazgatási reformok előzményeit, amelyek nélkül érthetetlenek lennének a későbbi reformok és az azokhoz kapcsolódó politikai nézetek. Kezdve a reformkori előzményekkel, az 1848. évi törvényekkel, amelyek meghatározták azt a szervezeti és jogszabályi alapot, amelyen elindulhatott a közigazgatás dualizmus kori átalakítása. Ezt követően röviden utalok a neoabszolutizmus időszakának változásaira. Az átszervezési munkálatokból is kitűnik − a jegyzőkönyvek és a napilapok tudósításai alapján, − hogy a városok jogaik védelme érdekében az 1848. évi törvényekre hivatkoztak. A kiegyezés jogfolytonosságot sejtetett, ami csak részben valósulhatott meg. Ez jelent meg a köztörvényhatósági törvény azon rendelkezéseiben és jogintézményeiben, amelyek már a korábbi városi törvénytervezetek kapcsán is felmerültek. Ilyen intézkedés volt a városok feletti felügyelet gyakorlásának rendezése és a virilizmus bevezetése.
Pontosan látni kell, hogy hogyan alakult az uralkodó és a kormány, a törvényhatóságok és a kormány viszonya a parlamentáris rendszerben. A polgári kormányzatnak be kellett ékelődnie a törvényhatósági önkormányzatokba. Ez jelent meg a törvényjavaslat parlamenti vitája során is, amelynek következtében csak a jelentősebb problémákat (pl. a vármegyék és a városok együttszabályozása, az önkormányzat terjedelme, a főispáni méltóság, a virilizmus és a szakigazgatás) emeltem ki, hiszen más tekintetben Csizmadia Andor, Kajtár István, Sarlós Béla és Stipta István már foglakozott e kérdés országgyűlési anyagával.
Disszertációmban megpróbáltam az egyes reformtörekvések okait mindkét oldalról feltárni és bemutatni. Külön kiemelendő a kormány és a helyi szervek közötti kapcsolaalakulása. Érzékeltetni szerettem volna, hogy ez a közigazgatási reform nemcsak politikai síkon játszódott le, hanem abban szakmai szempontok is jelentős szerepet kaptak. Igaz, nem lehet egyértelműen a mai értelemben vett szakigazgatásról beszélni, de azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy annak nyomai már felfedezhetők.
Dolgozatom célja, hogy bemutassam Debrecen és Szeged közigazgatási szervezetének átalakítását, a reformok végrehajtása során felmerülő problémákat és rávilágítsak a helyi szintű közigazgatás helyzetére a közjogi rendszer egészén belül. Ehhez elengedhetetlennek tartottam a helyi politika alakulásának részletes elemzését. E témában a korabeli sajtó feldolgozása vezetett új kutatási eredményekre, mivel a közgyűlési jegyzőkönyvek tárgyilagosságuk miatt nem sok értékelhető adatot szolgáltattak.
A disszertáció kereteit túlfeszítette volna, ha a szervezeti reformok mellett bemutatásra került volna a törvényhatóságok gyakorlata. A helytörténeti jelleghez ragaszkodva nem tértem ki a korabeli európai városszervezeti megoldások ismertetésére sem. Ezek a kutatási lehetőségek egyben a disszertáció továbbfejlesztését is jelentik.
A dolgozatomban azonban nem lehetett kikerülni a helyi és az országos politika összekapcsolódásának bemutatását, mert az erőteljesen rányomta a bélyegét a közigazgatási reformok megvalósulására. A kormányzati politika centralizációs törekvéseivel szemben érdekes megfigyelni a helyi szintű célkitűzéseket és azok későbbi realizálódását.
Disszertációmban az 1870:XLII. tc. helyi, debreceni és szegedi szervezeti megvalósulását mutatom be. A két város kiválasztását az indokolta, hogy a törvény életbe léptetése kapcsán ne egyetlen egy törvényhatósági joggal felruházott város esete kerüljön előtérbe, hanem lehetőség nyíljon az összehasonlításra és ezáltal a probléma több szempontú megközelítésére. Az alföldi városok közül e két törvényhatóság kiválasztását az is indokolta, hogy gazdasági és politikai erejüknél fogva kiemelkedtek a korabeli municípiumok közül. Érintőlegesen foglalkoztam Arad, Kecskemét és Nagyvárad átszervezési munkálataival is, mert Szeged, Kecskemét és Arad, illetve Debrecen és Nagyvárad egy főispán irányítása alá került.
Ezért kérdésként merült fel, hogy hogyan alakult a kormány és a törvényhatóságok viszonya? Milyen intézmények öröklődtek át a korábbi városszervezeti megoldásokból? Melyek voltak a legvitatottabb kérdések a köztörvényhatósági törvény parlamenti vitája során? Hogyan érvényesült a szakigazgatás a dualizmusban? Hogyan befolyásolta a helyi politika a törvény gyakorlati megvalósulását? Milyen szervezeti megoldások jelentek meg ennek eredményeként a két városban? Hogyan zajlott le a bizottsági tagok megválasztása és a tisztújítás?d
- …
