1,720,969 research outputs found
A polgári mentalitás védelme : Heltai Gáspár Száz fabulája
The paper discusses the role of Gáspár Heltai in denominational controversies in Kolozsvár from 1566 to 1570. The author interprets the attitude of the collection of Aesopian fables, edited by Heltai in 1566, as representative of late medieval civic mentality. The city was understood by the burgher population of the period as corpus humanum in small, as a social form of salvation. The author holds the opinion that the confrontation between Gáspár Heltai and Ferenc Dávid, the Antitrinitarian leader was caused not only by differences in their theological views, but it can be also attributed to the fact that Dávid in his emphatically Bible-centred sermons and polemical works attributed not the same importance to civic organization in salvation as Heltai
MAGYAR-HORVÁTH DIÁKCÍMEREK A BOLOGNAI ARCHIGINNASIÓBAN
Review of the book Csizi István-Kovács Zsuzsa and Utasi CsillaCsizi István-Kovács Zsuzsa-Utasi Csilla: Magyar-horváth diákcímerek a bolognai Archiginnasióban című könyv ismertetője
MAGYAR-HORVÁTH DIÁKCÍMEREK A BOLOGNAI ARCHIGINNASIÓBAN
Review of the book Csizi István-Kovács Zsuzsa and Utasi CsillaCsizi István-Kovács Zsuzsa-Utasi Csilla: Magyar-horváth diákcímerek a bolognai Archiginnasióban című könyv ismertetője
Szövegértelmezések: Emlékkonferencia Bori Imre munkásságáról Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszék
Az újvidéki Magyar Tanszék alapításának 60. évfordulója alkalmából 2019. október 22-én és 23-án megrendezett nagyszabású tanácskozásra harmincegy neves kutató jelentette be előadását. Hat különböző országból, a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia területén működő egyetemi kutatóműhelyek képviseletében érkeztek.
Utasi Csilla (2019, szerk.). Szövegértelmezések. Rezümékötet. Bori Imre-emlékkonferencia, Újvidék, 2019. október 22–23
Dihotomija Arthura Koestlera – Jogi i komesar – u književnoj refleksiji Danila Kiša
Danilo Kiš esszéiben, interjúiban 1978 után megsokasodnak az Arthur Koestler munkáira való hivatkozások. Kiš ekkori reflexióiban nem csupán a huszadik század hiteles tanúját idézi meg, hanem saját regényeit és novelláit is Koestler dichotómiájával, a jógi és a komisszár ellentétével jellemzi. Koestler 1942-es esszéjében két, egymással kibékíthetetlen társadalmi magatartást állít szembe: a létre figyelő, a léthez fűződő viszonyt fenntartani akaró jógiét és a társadalmi cselekvést elsődlegességét állító, a világot megváltoztatni akaró komisszárét. Koestler a komisszár pozíciójától a jógi pozíciójáig ívelő szellemi pályáját két kötetes önéletrajzában (Nyílvessző a végtelenbe, A láthatatlan írás) vázolta fel. A sevillai börtönben, az „óceáni érzés”-t megélve érkezett el a jógi létviszonyának megtapasztalásáig. Kiš a „metafizikai” élményt az irodalmi mű elidegeníthetetlen elemének tekintette. A létélményt azonban a két szerző merőben másként értelmezi. Koestler az „óceáni érzés”-nek tudományos-filozófiai magyarázatát adja. Kiš álláspontja Paul Ricoeur A kinyilatkoztatás hermeneutikája című tanulmányának segítségével világítható meg. A dolgozat szerzője szerint Kiš osztja Ricoeur álláspontját, aki szerint az irodalmi mű a világhozvaló odatartozás elemi élményével ajándékoz meg bennünket, ám a költői diskurzusnak a huszadik századi történelem borzalmairól való tanúságtétel is feladata.In Danilo Kiš’s essays and interviews, references to Arthur Koestler’s works multiply after 1978. In his reflections, Kiš not only evokes the trustworthy witness of the twentieth century, but also characterises his own novels and short stories with Koestler’s dichotomy, the contrast between the yogi and the commissar. In his 1942 essay, Koestler contrasts two irreconcilable social attitudes: the yogi, who is observant of existence and aims to maintain his relationship to it, and the commissar, who prioritises social action and wants to change the world. Koestler traced his intellectual trajectory from the position of the commissar to that of the yogi in his two-volume autobiography (Arrow in the Blue, The Invisible Writing). While in prison in Seville, he came to experience the ‘oceanic feeling’ associated with being a yogi. Kiš considered the “metaphysical” experience an inalienable element of the literary work. However, the two authors interpreted the experience of being in very different ways. Koestler gives a scientific-philosophical explanation of the ‘oceanic feeling’. Meanwhile, Kiš’s position can be illuminated by Paul Ricoeur’s study The Hermeneutics of Revelation. According to the author of this work, Kiš shares Ricoeur’s view that the literary work gives one the elementary experience of belonging to the world, but also assigns the task of bearing witness to the horrors of twentieth-century history to poetic discourse.U esejima i intervjuima Danila Kiša pisanima nakon 1987., zamjetne su sve češće reference na rad Arthura Koestlera. Kiš u svojim promišljanjima ne samo da evocira toga pouzdanog svjedoka 20. stoljeća nego upisuje Koestlerovu dihotomiju, kontrast jogija i komesara, u vlastite romane i kratke priče. U eseju iz 1942., Koestler međusobno suočava dva nepomirljiva pristupa društvu: jogija, svjesnoga postojanja i usmjerenoga na odnos s njime, i komesara, usredotočenoga na društveno djelovanje i mijenjanje svijeta. Koestler svoje intelektualno putovanje od položaja komesara do položaja jogija razlaže u dvotomnoj autobiografiji (Strijela u plavom i Nevidljivo pismo). Tijekom boravka u seviljskom zatvoru, iskusio je „oceanski osjećaj“ povezan sa stanjem jogija. Kiš je „metafizičko iskustvo“ smatrao neizostavnim dijelom književnoga rada. Međutim, ta su dvojica pisaca iskustvo bivanja tumačila na sasvim različite načine. Koestler svojem „oceanskom osjećaju“ pridaje znanstveno-filozofsko objašnjenje, dok Kišev stav rasvjetljava studija Paula Ricoeura Hermeneutika Otkrivenja. Ovaj rad tvrdi da Kiš zastupa Ricoeurov stav kako književno djelo pruža elementarno iskustvo pripadanja u svijetu, ali i poetski diskurs zadužuje svjedočenjem užasima povijesti 20. stoljeća
- …
