1,720,962 research outputs found
A Ráckevei (Soroksári)-Duna halászatbiológiai vizsgálatai, valamint ökológiai vízminősítése a halfauna alapján
Get PDFEssays in organization formation and decision making
Get PDFThis thesis consists of three essays in microeconomic theory. The first two are about the formation of organizations, and the third is about individual or organizational decision making in ambiguous settings.
In the first essay I explore the implications of costs associated with binding agreements on equilibrium agreement structures. Establishing binding agreements is often costly in real world economies. These contracting costs are usually regarded as harmful by economists as the costs decrease the gains from cooperation. They affect which agreements form by changing the incentives of agents, potentially prevent the establishment of efficient contracts. Using an alternating offers bargaining model of coalition formation I show that the presence of transaction costs can lead to an efficient outcome in situations where inefficiency arises in equilibrium without these costs. These results provide new insights for policies targeting transaction costs.
There are many situations in Economics and Political Science that involve limited possibilities for firms or parties to organize themselves into groups, mostly due to regulatory restrictions. In addition, in these settings the surplus of a given group often depends on the organizational structures formed outside of the group. The second essay introduces a coalition formation model that is able to analyze markets with both restricted cooperation and externalities across coalitions. This concept allows a more realistic modeling, opening the possibility to use this framework to analyze the welfare effects of mergers.
In the third essay I propose a new model of decision making under uncertainty with multiple priors that is, unlike the well-known model of Gilboa and Schmeidler (1989), able to express attitude towards ambiguity. In addition, the decision does not necessarily depend on the two extreme (worst case and best case) priors as in the model of Ghirardato et al. (2001). I use choice correspondences by lexicographic semiorders that are generalizations of the choice functions defined in Manzini and Mariotti (2012). I also provide a method constructing lexicographic semiorders for choosing from ambiguous acts
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
Get PDFWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
Dispelling the Myths Behind First-author Citation Counts
Get PDFWe conducted a full-scale evaluative citation analysis study of scholars in the XML research field to explore just how different from each other author rankings resulting from different citation counting methods actually are, and to demonstrate the capability of emerging data and tools on the Web in supporting more realistic citation counting methods. Our results contest some common arguments for the continued
use of first-author citation counts in the evaluation of scholars, such as high correlations between author rankings by first-author citation counts and other citation
counting methods, and high costs of using more realistic citation counting methods that are not well-supported by the ISI databases. It is argued that increasingly available digital full text research papers make it possible for citation analysis studies to go beyond what the ISI databases have directly supported and to employ more
sophisticated methods
koamabayili/VECTRON-author-checklist: VECTRON author checklist
No full textWe have done our best to complete the author checklist relating to the use of animals in the hut study. Note that the objective for the hut study was to evaluate the IRS treatment applications for residual efficacy against Anopheles mosquitoes, including the local An. coluzzii mosquito population. Cows were only used to attract mosquitoes into the huts and no tests were carried out directly on the cows. The author checklist is intended for use with studies where experiments are carried out on animals, which is why we have had such difficulty in completing this for the hut study, as many of the questions do not relate to how the cows were used
A horgászat erkölcsi, etikai és halvédelmi problémái
No full textA halakra, gerinces állatok révén, mind az Állatvédelmi törvény mind a Büntető Törvénykönyv hatálya egyaránt vonatkozik. Ezért a halak indokolatlan bántalmazása vagy pusztítása jogszabálysértő. Felmerül a kérdés, hogy mi számít indokolatlan bántalmazásnak?
Horgászat során az állat gyötrődése már ott megkezdődik, hogy a horog a hal szájában táplálkozása közben megakad. Majd a horgász addig fárasztja a halat, amíg az kimerülésében feladja a küzdelmet. Ha e tevékenység motivációja pusztán a szórakozás, akkor az „állatkínzás bűntett” könnyedén megvalósulhat. A versenyhorgászat, a „catch and release” azaz a „fogd meg és engedd vissza” elvet követő (sport)horgászat, vagy bármilyen olyan horgászat, ami pusztán a hal megfogásának (majd visszaengedésének) élvezetéért történik és nem élelemszerzés céljával, az állatkínzás olyan formája, ami bár törvényileg tiltott, de társadalmilag elfogadott, sőt sok esetben elismert. A horgász ebben az esetben méltányolható ok nélkül, kizárólag szórakozásból fogja ki a halat, tehát szükségtelenül teszi ki stressznek és szenvedésnek. E tevékenység követői a halakat megfogás után mérlegelik, fényképezik, majd – jó esetben – élve, de minden bizonnyal meggyötörve engedik vissza. Mindezt Magyarországon „sporthorgászatként”, a sportszerűség és a halállomány védelme mellett, egy ősi tradíció fenntartásának ideológiájával népszerűsítik (Herman Ottó óta tudjuk, hogy a halászat a magyarok nagy „ősfoglalkozása”). Azonban a tradicionális horgászatot/halászatot nem a zsákmány megfogásának élvezete, hanem az élelemszerzés motiválta. A különböző közösségi oldalakon termékeket reklámozó, magukat meggyötört halakkal hirdető horgászok, pedig nem egy ősi hagyomány fennmaradásáért küzdenek, hanem a halak és a természet szeretetének köntösébe bújva, a saját gazdasági érdekeiket és öncélú törekvéseiket próbálják érvényesíteni.
Ha ebből az egész folyamatból a halakat kiragadnánk, és más gerinces állattal helyettesítenénk, például őzekkel, a vízi életteret pedig mezőre cserélnék, így a sporthorgászok őzekre horgásznának, egyből mindenkinek nyilvánvaló lenne, hogy őzek szájába horgot akasztani pusztán szórakozás miatt, az állatkínzás. Még talán maguk a horgászok is fel lennének háborodva. Azonban az emberek teljesen másképp vélekednek a csúnya, nyálkás, olykor büdös halacskáról, mint az aranyos kedves őzikéről. Pedig az állatvédelem kapcsán kialakult törvényi szabályzás mindkét állatcsoportra egyaránt vonatkozik. Valójában az, hogy az állatkínzás fentebb említett formája törvénytelen-e, talán mindegy is. Ugyanis az állatvédelem kapcsán kialakult törvényi szabályzás önmagában nem jelenti azt, hogy a társadalom tagjai, azon belül pl. a horgászok ismerik és követik is azt. Főleg abban a környezetben nehezen elvárható a helyes jogkövetés, ahol minden média azt propagálja, hogy a horgászat, mint „sport” egy kellemes rekreációs tevékenység, viszont ritkán tesz említést arról, hogy az állatokra és a természetre nézve, ez milyen következményekkel járhat.
Versenyről versenyre járva sokszor meghökkentett a közömbösség, amit versenyzőtársaim mutattak a meggyötört és elpusztult halak láttán. Feltettem a kérdést, rendben van ez így? Gyakran azt a választ kaptam, hogy a versenyzés ezzel jár! Járulékos veszteségek. Ezeknek az állatoknak ez a „sorsa”! Talán ezt a sorsszerűséget azért találta ki az ember, hogy a tettei következményét és felelősségét valami másra, tőle független dologra hárítsa. Ez a sors – amit valójában az ember formál – az érzéketlenség és közömbösség hatására gyakran nagyon is kegyetlen.
Szaporodnak a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztavak. Egyes tavakat túltelepítenek vagy hatósági engedély nélkül mindenféle idegenhonos hallal népesítik felborítva annak és környezetének ökoszisztémáját, hogy a horgászoknak és versenyzőknek megfelelő fogást biztosítsanak. Mindeközben egyre több a horgász és a horgászverseny, ahol a horgászok a jogszabályokat és még a saját versenyszabályzatukat is ignorálva, akár halak százait pusztítják el. Értelmetlenül.
Magyarország minden hala potenciális áldozata ennek az összeesküvésnek, amit az állatvédelem és természetvédelem köntösébe bújtatva egy ősi tradíció fenntartásának ideológiájával lepleznek, a háttérben pedig komoly gazdasági lobbiérdekek húzódnak.szakirányú továbbképzésHalászati-halgazdálkodási szakmérnökK
- …
