69 research outputs found
CSAPÓ TAMÁS – LENNER TIBOR: BUDAPEST TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA
No full textA települések különböző beépítési formáinak, illetve funkcionális szerkezeteinek kutatásával, leírásával, tipizálásával foglalkozó településmorfológia meghatározó jelentőségű alapművel gazdagodott 2015 tavaszán Csapó Tamás és Lenner Tibor: „Budapest településmorfológiája” című könyvével. A fővárosi beépítés típusait és területi előfordulásait, a városszerkezetben bekövetkezett változásokat, az azokat befolyásoló tényezők hatásait komplexen, Budapest egészére kiterjedő módon bemutató könyv egyedülálló a maga műfajában, ugyanakkor több szempontból sem előzmények nélküli. Egyrészt említhető a Budapesthez köthető különböző elemzések, tanulmányok sokasága, amelyek egy-egy szűkebb tudományterületre, témakörre vagy Budapest bizonyos részeire fókuszálva születtek meg, másrészt pedig Csapó Tamás éppen tíz évvel korábban, „A magyar városok településmorfológiája” címmel megjelent munkája, amelynek ugyan a hazai vidéki városok beépítése és funkcionális szerkezete a tárgyköre, de az elméleti háttér megalapozásában, a kutatás módszertanának kidolgozásában jelentős szerepet játszott. Harmadrészt nem hagyható figyelmen kívül az a mintegy három évtizedes településmorfológiai kutatómunka sem, amely megelőzte ezen új könyv megjelenését, s amely a szombathelyi településföldrajzi iskola egyik meghatározó arculatát adja mind a mai napig. S végül – de nem utolsósorban – közvetlen előzménynek tekinthető az az empirikus kutatás, amelynek keretében a szerzők 2011 és 2013 között bejárták a főváros valamennyi utcáját, terét, beépített és beépítetlen területét, óriási adat- és információmennyiséget halmozva fel
Zalaegerszeg településképének változása
No full textA kultúrtáj történetileg kialakult elemének tekinthetjük a településeket. Amígkorábban a hazai történeti földrajz a Kárpát-medencére, azon belül Magyarországra éshazánk egyes makro- és mikrorégióira koncentrált, addig az utóbbi években egyre inkábbfelerısödött az egyes települések eseti jellegő feldolgozása (CSAPÓ T. – KOCSIS ZS. 2006, CSAPÓ T. –LENNER T. 2007, LENNER T. 2008, 2009, BAJMÓCY P. 2009, DÖVÉNYI Z. 2009, FRISNYÁK S.2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerzı vizsgálta atelepülés fejlıdési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szemléletükben atelepülés belsı térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlıdésének pályáját.Ez a megközelítés elsısorban tehát történeti-településföldrajz, amely a településeknél fejlıdésüktérbeli konzekvenciáira összpontosít, azaz folyamatot elemez (BERÉNYI I. 2006).Értelmezi a településtér keletkezési genetikáját, a térbeli elrendezıdés elveit, azalaprajz kronológiai változásának leírásával pedig feltárja a települések expanziójátvagy regresszióját. Kapcsolatot keres az átalakulási folyamatok társadalmi, funkcionálisés formai vetületei, valamint az azokra ható külsı és belsı innovációs hatások között.A folyamatelemzés mellett szükséges keresztmetszet típusú kutatást is végezni,mert csak így tudjuk láttatni egy adott történelmi idıszak térbeli megnyilvánulásait is.Önmagában a térfolyamatok leírása még statikus vizsgálódást jelent, viszont a teretalakító gazdasági, társadalmi, politikai tényezık együttes figyelembe vételével már dinamikuselemzést adhatunk.A települések történeti földrajzának ilyen értelmő kutatása valójában megalapozza az önálló településmorfológiaivizsgálatokat. Ennek a gyakorlatnak a hazai településföldrajzban komolyhagyományai vannak, gondolunk itt Mendöl Tibor, vagy Wallner Ernı munkásságára.A II. világháború után azonban a települések történeti földrajzával, morfológiájávalfoglalkozó munkák politikai okokból a perifériára szorultak.Az elméleti keretek megújítására az 1970-es évek végéig kellett várni. Az ezt követıenfellendülı városföldrajzi kutatásokba – amelyek a Mendöl-féle morfológiai irányzatottekintik alapnak – intenzíven kapcsolódott be a Nyugat-Magyarországi Egyetemszombathelyi Társadalomföldrajz Intézeti Tanszéke is. A vizsgált városok településmorfológiájára,beépítésére és funkcionális szerkezetére koncentráló kutatásokat általábanaz adott település történeti földrajzi fejlıdésének a bemutatása vezeti be. Ezeksegítségével kapunk megbízható képet a településre jellemzı sajátos fejlıdési pályákról,a tájhasználati formákról, a térkapcsolatokról, valamint a településszerkezet alaprajzifejlıdésérıl
Győr történeti-településföldrajza
No full textIn the present study, the authors examine the spatial development of Győr, a West-Transdanubian city, by means of the methods of historical and settlement morphology. By the exploration of the urban functions changing through time and by the analysis of the ground plan attesting the contours of the settlement structure through ages in history, the authors provide information for a settlement-morphological examination of the city.
Győr has responded to the challenges of history by the continuous 9nnovation of its functions. Among its major functions, let hereby be mentioned that , in the early period of its history, the town functioned as a river-crossing point;, later, it developed into a bridge-town. The river-crossing was protected by a fortress and the town became an Episcopal seat, too. Győr was an important centre of the export of cereals on the Danube in the 17th century. After the construction of railways on the turn of the 19th and 20th centuries, Győr compensated the decreasing volume of cereal trade by enormous industrial production. By the present day, Győr has become a regional centre, thanks to the number of its inhabitants, its economic significance add the wide range of its functions.A települések mai képében hosszabb fejlődésük eredményei összegződnek. Ezért a települések mai életjelenségeit, a településrendszerben ellátott funkcióit és morfológiai arculatukat nem érthetjük meg a történeti vonatkozásaik nélkül. E történeti vonatkozások közül a települések alaprajza hűen tükrözi a települések fejlődését.
Mendöl Tibor Általános településföldrajz című monográfiájában ugyanakkor annak a véleményének adott hangot fél évszázaddal ezelőtt, hogy a magyarországi városok alaprajzi fejlődése meglehetősen kevéssé kutatott terület még (Mendöl T. 1963). Ez a megállapítás ma is érvényesnek tekinthető, annak ellenére, hogy a hazai településföldrajzban az elmúlt fél évszázadban jelentős városföldrajzi kutatások zajlottak. Ezek a munkák korábban azonban a Kárpát-medence egészére (Bulla B. – Mendöl T. 1999; Frisnyák S. 1996), vagy Magyarországra koncentráltak (Beluszky P. 2003; Csapó T. 2005). Csak az utóbbi években figyelhető meg az, hogy felerősödött az egyes települések városszerkezeti, alaprajzi fejlődésének a vizsgálata (Csapó T. – Kocsis Zs. 2006, Csapó T. – Lenner T. 2007, Lenner T. 2008, 2009, Bajmócy P. 2009, Dövényi Z. 2009, Frisnyák S. 2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerző vizsgálta a település fejlődési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szemléletükben a település belső térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlődésének pályáját
Life in Veszprém, in the "town of queens"
No full textEvery settlement is a unique place. This uniqueness is manifested, among others, in cultural and historical values. Truly reflecting the settlement’s history and development, the ground plan of a town safeguards these unique characteristics over the centuries. Therefore, it is practical to analyse the spatial extension within its historical relations when researching a settlement’s morphology, development and functional structure. This method has traditions dating back to Tibor Mendöl in the Hungarian settlement geography. By means of historical settlement geography, one can interpret the creation of a settlement space, the principles of spatial arrangement, and explore the expansion or regression of a settlement. In the present study, we attempted to find a correlation between the historical, functional and formal aspects of the transformation processes on the example of Veszprém, a county capital in Transdanubia. The authors’ aim of doing so was to establish a basis for a later settlement- morphological examination of the town
Življenje v Veszprému, v »mestu kraljic«
No full textEvery settlement is a unique place. This uniqueness is manifested, among others, in cultural and historical values. Truly reflecting the settlement’s history and development, the ground plan of a town safeguards these unique characteristics over the centuries. Therefore, it is practical to analyse the spatial extension within its historical relations when researching a settlement’s morphology, development and functional structure. This method has traditions dating back to Tibor Mendöl in the Hungarian settlement geography. By means of historical settlement geography, one can interpret the creation of a settlement space, the principles of spatial arrangement, and explore the expansion or regression of a settlement. In the present study, we attempted to find a correlation between the historical, functional and formal aspects of the transformation processes on the example of Veszprém, a county capital in Transdanubia. The authors’ aim of doing so was to establish a basis for a later settlement-morphological examination of the town.
Vsako naselje je edinstven kraj. Ta edinstvenost se med drugim kaže v kulturnih in zgodovinskih vrednotah. Tloris mesta, ki v resnici odraža zgodovino in razvoj naselja, ohranja te edinstvene značilnosti skozi stoletja. Zato je pri raziskovanju morfologije, razvoja in funkcionalne strukture naselja smiselno analizirati prostorsko širitev v njenih zgodovinskih razmerjih. Ta metoda ima v madžarski geografiji naselij tradicijo, ki sega do Tiborja Mendöla. S pomočjo historične geografije naselij je mogoče razlagati nastanek naselbinskega prostora, načela prostorske ureditve in raziskovati širjenje ali nazadovanje naselja. V pričujoči študiji smo poskušali najti povezavo med zgodovinskimi, funkcionalnimi in formalnimi vidiki procesov preoblikovanja na primeru Veszprema, glavnega mesta okrožja v Transdonaviju. S tem smo želeli vzpostaviti podlago za kasnejšo naselbinsko-morfološko obravnavo mesta
SZÉKESFEHÉRVÁR TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSE ÉS FUNKCIONÁLIS MORFOLÓGIÁJA
No full textSzékesfehérvár was one of the centres of Hungary in the centuries of the Middle Times, the coronation and burial city of the kings of Hungary. The city – that had no preliminaries either in the Ancient Times or at the time of the Great Invasions – was founded by Hungarians in the 10th and 11th centuries. The first part of our paper is a summary of the history of the city from two aspects: on the one hand we sought those components in the development of the settlement that are responsible for today’s socio-economic development and the image of urban structure; on the other hand, we analysed the development of the base plan of Székesfehérvár, which served as the foundation of the functional morphology examination of the city.
Székesfehérvár is one of the founded cities of Hungary and Transdanubia, which, especially since the late 18th century, has more and more markedly shown characteristic of the naturally grown cities in its base plan and other aspects of urban geography. The development of the base plan of the city and the style of building up today are similar in several respects to other historical cities in Transdanubia (Győr, Sopron, Szombathely and Veszprém), but it also shows individual features in many respects.
The image of Székesfehérvár is urban in the inner city and the inner residential zone, while it is garden city like or even rural in some places in the outer residential zone. The vertical diversity and especially the horizontal closedness of building up differ from those of the former free royal cities with long historical past; the former is a little bigger, the latter much smaller than in the other cities. The city is dominated by multi-storey blocks of houses, detached houses and closed rows of multi-storey buildings; the other styles are either missing (villas) or have a marginal significance, only.
The functional structure of the city is similar to those of the other big cities of Hungary, with all functional zones typical of the cities of Hungary present in it. Coming from the very strong industrial and economic character of the city, industrial territories have large areas, and so the proportion of residential and non-residential areas is almost the same in the city. The relatively small but developed inner city has already expanded beyond the boundary of the historical city core. The inner residential zone, consisting mostly of housing estates, is a real belt around the city. The outer residential zone, on the other hand, is not a real belt; it can be divided into three parts and is mainly built up with detached houses. A large number of hypermarkets, specialised department stores and shopping centres have settled in Székesfehérvár, creating six sub-centres along the incoming or bypass roads, sharing thereby the commerce functions of the inner city. The industrial areas of Székesfehérvár are huge, made by seven industrial parks, several old traditional industrial areas and a few industrial enclaves (in the inner residential zone). The size and proportion of green areas is relatively small, and they are scattered in the city.Tanulmányunk része annak a kutatásnak, melynek során be kívánjuk mutatni a Dunántúl megyei jogú városainak történeti földrajzát, vagyis a település kialakulását, fejlődését, alaprajzának alakulását, valamint a városok funkcióit történetük főbb szakaszaiban. A kutatás során bejártuk (két település kivételével) a városok utcáit és tereit, feltérképeztük a beépítést, annak típusait, valamint a belterületen lévő városrészek funkcióit, a területek hasznosítását. A fentiek alapján határoltuk el a települések funkcionális övezeteit, mutattuk be a városok szerkezetét.
Ebbe a sorba illeszkedik Székesfehérvár, melynek története során mindvégig kiemelt igazgatási szerepköre volt. A településen koronázták királyainkat a 15. századig, viszonylag korán megkapta a szabad királyi-, 1876 után a törvényhatósági-, majd 1989-től a megyei jogú városi rangot. Városi szerepkörei közül az igazgatási mellett a középkorban kiemelkedett kereskedelmi funkciója, a 18. századtól püspöki székhellyé vált, majd a 19. század második felétől a Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja lett. Ez alapozta meg mindmáig tartó kiemelkedő ipari-gazdasági szerepkörét. A város 99 ezer lakosával a Dunántúl harmadik legnépesebb városa, a Közép-Dunántúl, egyben Fejér megye központja.
Székesfehérvár egyike hazánk és a Dunántúl alapított városainak (gegründete stadt), amely azonban, különösen a 18. század végétől egyre inkább magán viseli a nőtt városok (gewordene stadt) alaprajzi és egyéb városföldrajzi sajátosságait (Mendöl 1963). A település alaprajzának fejlődése, mai beépítése és funkcionális szerkezete több tekintetben hasonló más, dunántúli történelmi városhoz (Győr, Sopron, Szombathely Veszprém), ugyanakkor számos vonatkozásban egyedi sajátosságokat mutat (Csapó 2005/a, Csapó – Kocsis 2006, Csapó – Lenner 2012, Csapó – Kozma – Lenner 2015)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA
No full textHódmezővásárhely is one of our long-established rural market towns in the Great Plain. Taking advantage of the water world of the River Tisza, the locals started to build the settlement on the islands not affected by floods. The market town expanded boundaries in the Turkish era. Ferenc Erdei and Tibor Mendöl contemplated in a memorable scientific polemic whether it can be assessed as a town or not. Due to its one-sided agricultural functions, grain production meant a modest increment for the people living there. Landlessness and the lack of industrial jobs led to an agrarian socialist movement at the turn of the century. During the decades of socialism, industrial areas emerged which were difficult to integrate into the traditional settlement structure.Hódmezővásárhely környékén az emberi kultúra kibontakozását egy viszonylag zárt vízrajzi környezet segítette. A Tiszához kötődő vízivilág két részre tagolódott: egy mélyebb fekvésű, hajdan vizes területre, az ún. „Rét”-re és a löszsíkság szárazabb területére, a „Mező”-re. A megtelepedésre a Tisza öntésterületéből kiemelkedő „szigetek” kínáltak kedvező védelmi feltételeket. Az itt élő emberi közöségek a környezetük helyi és helyzeti energiáira tudtak támaszkodni (pl. a halban gazdag felszíni vizek, nád, építkezésre alkalmas ártéri faanyag, illetve a kettős arculatú természeti földrajzi terület határa a MártélyHódmezővásárhely-Makó vonalon)
BESZÁMOLÓ DR. DOBAI ATTILA MARCELIÁNPHD VÉDÉSÉRŐL
No full textA földrajztudomány egyike azon tudományterületeknek, amely nemnélkülözheti a különböző térkategóriák használatát. A tér fogalmát nemönmagában kell tanulmányoznunk, hanem a vizsgált jelenségek vonzatában,ugyanis a tér részét képezi a világ meghatározásának. Előszőr is szögezzük le,hogy a térnek a világ megértésében mindig is meghatározó szerepe volt és vannapjainkban is. Nem meglepő tehát, hogy a modernkor tér kutatásai, valamint akülönbözőtudományosértekezéseka tér fogalmáról,vizsgálatilehetőségeirőlésértelmezéséről nemcsak a földrajzban, hanem más területeken is egyrejelentősebb vitákat indukáltak. Másodszor: a térről szóló kortárs elemzésekbenfordulatot hozott az a szemlélet, hogy ma már egyértelműen elválik az emberáltal létrehozott, alkotott tér és az attól függetlenül létező természet. Az előbbikategória felfogható úgy is, hogy az emberi környezetként megjelenő teret azemberi tevékenység hozza létre. Így az ember a tevékenysége révén éli meg ateret. Dobai Attila - okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, jogász - avizsgálódásaiban pontosan a térnek és embernek ezt a kapcsolatát helyezte aközéppontba. Témájának a szakrális teret, mint tértípus bemutatását választottaBudapest városi terében található felekezeti közösségeken keresztül. Kutatásieredményeit„A szakrális tér dimenziói.Budapestszakrális térszerkezeténekegyesaspektusai” címmel foglalta össze doktori értekezésében
Beszámoló Szőke Viktória PhD védéséről
No full text2023. május 24-én zajlott Szőke Viktória PhD értekezésének sikeres nyilvános vitája Pécsett a PTE Földtudományok Doktori Iskolájában. Szőke Viktória az ELTE TáTK Savaria Gazdálkodástudományi Tanszékének munkatársa Szombathelyen. A jelölt Dr. Dövényi Zoltán DSc, professor emeritus témavezetésével nyújtotta be doktori disszertációját „Gazdaság- és településföldrajzi hálózatok összefüggései mezőgazdasági vállalatok példája alapján Vas és Zala megyében” címmel. A bizottság elnöki feladatait Dr. Pap Norbert DSc, egyetemi tanár (PTE TTK, Pécs) látta el, tagjai Dr. Kovács Teréz DSc, professor emerita (PTE BTK. Pécs) és Szörényiné Dr. Kukorelli Irén DSc, kutatóprofesszor emerita (ELKH KRTK, Győr) voltak. A szabályok értelmében a védést megelőzően két opponens készített bírálatot a jelölt munkájáról
ENYEDI GYÖRGY: VÁROSI VILÁG
No full textEnyedi György: Városi világ. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012
- …
