1,721,020 research outputs found
Könyvismertető Törőcsik Mária és Szűcs Krisztián: Fogyasztói magatartás - Mintázatok Trendek Alkalmazkodás című könyvéhez
Get PDFA fenntartható fogyasztás kihívásai válság idején = The challenges of sustainable consumption in times of crisis : [absztrakt]
Get PDFTársas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megrősítést igénylő tanult fogyasztás.
Get PDFA disszertációban bemutatásra kerül a magyar lakosság sporthoz való viszonya. Az eredményekből kiderül, hogy a magyarok 69%-a sohasem sportol, illetve 69%-uk soha nem látogat el sportmérkőzésre. Mind a résztvevői, mind a nézői sportrészvétel alacsony, azaz jelenleg hazánkban a sportfogyasztás csak egy szűk csoportra jellemző.
A sportolás rövid és hosszú távú kedvező hatásai jól ismertek. Az egyéni személyes előnyök mellett a sportolás támogatása révén a társadalom egészségi állapotának költséghatékony megőrzése is biztosítható. Egy egészségesebb társadalomban kisebb egészségügyi/ társadalombiztosítás kiadásra van szükség, nő a termelékenység és a GDP, mindemellett csökken a munkahelyi hiányzás mértéke.
A sport fogalmán belül megkülönböztethető egymástól a szabadidősport és a professzionális sport területe. A dolgozat az előbbire, azaz az egyén számára rendelkezésre álló szabadidőben végzett sporttevékenységre koncentrál. A disszertáció célja, hogy bemutassa a szabadidősport fogyasztás jellemzőit, különös tekintettel az egyént körülvevő szűk társas környezet hatására. Annak megértése, hogy miért sportolnak az emberek, illetve hogyan ösztönözhető a sportolásban való részvétel, kiemelten fontos mind a magánszféra, mind az állam számára. Előbbi esetében az üzleti érdek, utóbbiéban a társadalom egészséges működésének biztosítása indokolja ezt.
Fontos kérdés, hogy a sport, mint termék lényegesen különbözik-e más termékektől, vannak-e egyéni, sajátos vonásai. Bemutatva a sport jellegzetességeit kijelenthető, hogy igen, a területnek vannak olyan sajátosságai (alapismérveiben, tartalmában, bemutatásában), amelyek mint terméket egyedivé teszik. Ez a szféra így olyan kezelést igényel, amely eltér a „mainstream” üzleti marketing megközelítésétől
Aktívnak lenni több energiát és erőfeszítést követel meg – folyamatosan. Ezzel szemben a modern társadalom tagjai az azonnali, a jelenben élvezhető örömöket keresik, anélkül, hogy hosszabb távra terveznének. Meg kell érteni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek átsegíthetik a ma emberét ezeken a nehézségeken. Úgy tűnik, hogy azonnali élményt, pozitív visszajelzést kell biztosítania a sportnak is. Ezt biztosíthatja a környezet, kiemelten az emberi tényezők.
A sportmarketing alkalmazott tudomány, így a kutatások eredményeinek a gyakorlat számára is hasznosnak és jelentőségteljesnek kell lenniük. Az elvégzett kutatás célul tűzte ki, hogy olyan ismeretekre tegyen szert, amelyek segítségével megérthető a sportolást befolyásoló legfőbb tényezők hatása, így az egyén szűk környezetének (család, barátok, iskola) jelentősége
Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások : korreferátum Simon Judit "Kutatás-módszertani trendek a marketingben" című tanulmányához
Get PDFA marketingkutatás területét – más üzleti területekhez hasonlóan – markánsan érintik az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai. A kutatásmódszertan ennek megfelelően változik és ez a változás részben azt is jelenti, hogy a korábbi éles határok egyes módszertani területek között, úgymint a kvalitatív és kvantitatív megközelítések, elhalványulnak. Jelen tanulmány a több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatásokat vizsgálja, illetve értelmezi ezeket az aktuális kutatás-módszertani trendek kapcsán
Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások
No full textA marketingkutatás területét – más üzleti területekhez hasonlóan – markánsan érintik az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai. A kutatásmódszertan ennek megfelelően változik és ez a változás részben azt is jelenti, hogy a korábbi éles határok egyes módszertani területek között, úgymint a kvalitatív és kvantitatív megközelítések, elhalványulnak. Jelen tanulmány a több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatásokat vizsgálja, illetve értelmezi ezeket az aktuális kutatás-módszertani trendek kapcsán
Becsült részvételi valószínűség szerinti párosítás a marketingprogramok értékelésében
Get PDF„mi lett volna ha” kérdés megválaszolása mindig dilemmát fejez ki mind a tudományos,
mind az üzleti kutatások területén. Állandó az üzleti igény azokra az
elemzésekre, amelyek képesek megmondani, hogy egy-egy marketingtevékenység
mennyire volt sikeres, és mi lett volna, ha egyáltalán nem valósul meg. Ezt a kérdést
a kutatási gyakorlat jellemzően időbeli összehasonlításokkal vagy a magatartást befolyásoló
változókból kiinduló becslésekkel válaszolja meg. Az ideális megoldást a
randomizált kísérlettel végzett oksági vizsgálatok jelentik, amelyek a gyakorlati piackutatásban
ritkán valósulnak meg költség- és időigényességük okán. Cikkünk a valószínűségi
becsléseken alapuló modellek használatára fókuszál, mert ezek a megközelítések
megbízhatók a marketingkampányok és ügyfélértékelések esetén egyaránt.
Kiemelten foglalkozunk a Rosenbaum és Rubin ([1983] 41–55. old.) nevével fémjelzett,
becsült részvételi valószínűségen (más magyar elnevezéssel „hajlandósági
együtthatón” vagy eredeti elnevezése szerint „propensity score-on”) alapuló megközelítéssel,
amely jó megoldást ad az említett problémákra. Ez az eljárás a valóság ellentétének1
becslésére alkalmazható, segítségével lehetőség nyílik a tények és a „másik,
alternatív út” kimenete közötti összehasonlításra és arra, hogy újraírjuk a múltat
és megnézzük mi történt volna, ha egy másik lehetőséget választunk, mint azt eredetileg
tettük. A szerzőpáros által 1983-ban publikált módszer az elmúlt közel harminc
évben széles körben elterjedt az oksági kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatokban.
Párosítási eljárásuk felhasználása különösen gyakori az orvos- és közgazdaságtudomány,
valamint az oktatás területein, ahol „a véletlen kísérlet költsége korlátozza a lehetőségeket, vagy etikai kérdések nem teszik lehetővé a randomizációt, illetve éveket
kellene várni a kísérleten alapuló becslésekre” (Rubin [1974] 688. old.).
Írásunk célja, hogy a Rubin-féle oksági modell és ehhez kötődően a részvételi valószínűség
szerinti párosítás módszertanát és marketingkutatási alkalmazási lehetőségét
ismertesse, majd a megközelítés jelenlegi használatát társadalomtudományi kutatásokban
mutassa be. Az EBSCO-adatbázis és a Google Scholar keresési eredményei
alapján tekintettük át azokat az alkalmazási területeket, ahol a Rosenbaum és
Rubin [1983] által javasolt eljárás leggyakrabban megjelenik, beleértve az elterjedés
időbeli alakulását. A bemutatás a nemzetközi alkalmazásokon túl a hazai gyakorlatra
is kitér, hangsúlyt fektetve a társadalomtudományi elemzésekre. A tanulmány célja
felhívni a figyelmet az oksági kutatások Rubin [1974] szerinti modelljére, továbbá
rámutatni arra, hogy bár ez a módszer a szociológia és a marketingkutatás területén
kevéssé elterjedt, érdemes lenne ezen kutatások esetében is gyakrabban alkalmazni
A mobiltelefon piackutatási alkalmazásának lehetőségei
No full textJelen cikk a mobiltelefon piackutatási alkalmazásában rejlő lehetőségeket értékeli, bemutatva a módszer előnyei és hátrányait, valamit szekunder információk alapján összegzi a korábbi alkalmazások tapasztalatait csak a kvantitatív megkérdezésekre korlátozva
Fogyasztói értékek és vásárlói magatartás: a means-end chain elmélet bemutatása
Get PDFSzéleskörűen elfogadott, hogy az értékek fontos szerepet játszanak az emberi viselkedésben. A pszichológia, a szociológia és a szervezeti magatartás kutatásai során kiderült, hogy az értékek alátámasztják és megmagyarázzák az egyéni és a szervezeti magatartást. A means-end chain olyan módszer, amely bemutatja, hogy milyen kapcsolat áll fenn az egyén számára fontos értékek és a termékhasználat között. Diplomamunkám középpontjában ennek az elméleti rendszernek a bemutatása áll, majd ismertetem azt a kutatást, amelyet a módszer segítségével végeztem el. Vizsgálatom a felsőoktatásban hallgatók értékei és a vásárlási magatartásuk közötti kapcsolatot igyekezett feltárni. A kutatás célja az volt, hogy bemutassa a módszert magát, illetve kiderítse, hogy a felsőoktatásban tanulók esetében ez a hierarchikus struktúra hogyan néz ki
- …
