1,720,991 research outputs found
A vállalkozások közzétételi gyakorlatának elméleti megközelítése = Theoretical Aspects of Accounting Disclosure
Get PDFA vállalkozások közzétételi gyakorlata folyamatosan változott az elmúlt évtizedekben a változó jogi,
gazdasági és társadalmi környezet hatására. Egyre több kutatás foglalkozik a közzétételi motivációs
tényezőkkel, valamint a vállalati információk közlésével foglalkozó elméletekkel (érdekhordozói elmélet,
megbízó-ügynök elmélet, jelzéselmélet, legitimitás elmélet). Tanulmányunkban kísérletet teszünk ezen
ösztönző tényezők csoportosítására, valamint bemutatjuk a fenti elméleteket.
=
Business disclosure practices have changed progressively in recent decades as a result of the changing legal,
economic and social environment. More and more research is dealing with the motivational factors of
disclosure as well as theories dealing with the disclosure of corporate information (stakeholder theory,
principal-agent theory, signaling theory, legitimacy theory). In our study, we attempt to group these
motivating factors and present the above theories
ESG információk a magyar bankok közzétételében
Get PDFNapjainkban a különböző vállalati fenntarthatósági mozgalmak (például triple bottom-
line, CSR, zöld gazdaság, stb.) (Tóth 2019) eszméi a pénzügyi szférában is megjelentek.
Egyes pénzügyi intézmények stratégiájuk kialakításakor és működésük során nem csak a
gazdasági hatékonyságot tartják szem előtt, hanem a fenntartható fejlődést is (Pintér és Deutsch
2012). Ezt a folyamatot támogatja az Európai Unió szabályozása, mely a 2017-es üzleti évtől
kezdődően előírja bizonyos közérdeklődésre számot tartó vállalatoknak, többek között a
bankoknak, hogy tegyenek közzé nem pénzügyi jelentést, melyben be kell számolniuk a
környezeti, társadalmi, és etikai tényezőikről, hatásaikról (Európai Parlament és Tanács 2014).
Jelen kutatásunk során a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, külföldi anyavállalattal nem
rendelkező magyar bankok nem pénzügyi jelentéstéli gyakorlatát vizsgáljuk a 2016-2018 üzleti
évekre vonatkozóan. Tartalomelemzést használva vizsgáljuk, hogy a 2014/95/EU irányelv
hogyan hatott a magyar bankok közzétételére
A magyar közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók nem pénzügyi beszámolási gyakorlatának vizsgálata
Get PDF
A nem pénzügyi jelentéstétel szabályozása magyarországon
Get PDFAz Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok részére előírja, hogy a beszámolójuk részeként tegyenek közzé nem pénzügyi jelentést. Ebben a jelentésben ki kell térjenek a környezeti, társadalmi és etikai politikáikra, eredményeikre és kockázataikra. Jelen kutatásunk során vizsgáljuk a vonatkozó uniós és magyar jogszabályokat, valamint a fent említett rendeletben ajánlott nemzetközi beszámolási kereteket, mint például a GRI, IIRC, illetve az SASB. Célunk, hogy elméleti kereteket jelöljünk ki későbbi empirikus kutatásunkhoz, mely során, tartalomelemzési módszertant alkalmazva, azt fogjuk vizsgálni, hogy egyes magyar tőzsdei vállalkozások hogyan felelnek meg az Európai Uniós rendeletnek
Institutional isomorphism in accounting innovations : Experience in the public and corporate sectors
No full textAccounting regulations and systems are subject to constant change. The evolution of accounting practices can be described as the outcome of different key factors. In this study, the authors examine two distinct areas of accounting, that of public sector accounting and of the corporate sector accounting using a neo institutional approach. The objective of the study is to present that, despite the differences of accounting in the two sectors, they can be examined within the same theoretical framework, and that different types of accounting innovation can be explained with institutional isomorphism. The research based on the relevant international and Hungarian literature indicates that certain groups of isomorphism can be observed in the diffusion of accounting practices. The normative one has proved to be the weakest and the coercive the strongest. It can also be concluded that in both public and corporate sector accounting innovations, the normative isomorphism emerges first, followed by the mimetic and finally the coercive one. As far as the authors are aware, this paper is the first of its kind in Hungary inasmuch as it reviews the two accounting subsystems within a uniform theoretical framework
Az intézményi izomorfizmusok megjelenése a számviteli innovációkban : A köz- és a magánszféra tapasztatai
Get PDFA számviteli szabályozások és rendszerek folyamatos változás tárgyát képezik. Ezen változásokon kívül megfigyelhető egy hasonulási trend is, amelynek következtében különböző földrajzi és gazdasági területeken működő szervezetek számviteli megoldásai, illetve az azokat befolyásoló szabályok közötti különbségek csökkentek. A számviteli gyakorlatok evolúciója több kulcsfontosságú faktor konzekvenciájaként fogható fel. Jelen kutatás során a számvitel két elkülönült világát, az államháztartás és a vállalati szféra számvitelét vizsgáljuk neoinstitucionalista megközelítésben. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a két szféra számvitele azok differenciái ellenére vizsgálható azonos elméleti keretrendszer szerint, illetve, hogy az intézményi izomorfizmusokkal magyarázhatók a különböző számviteli innovációk. A nemzetközi és hazai szakirodalomra épülő kutatás alapján elmondható, hogy a számviteli gyakorlatok terjedésénél megfigyelhetők az egyes intézményi izomorfizmusok, amelyek közül a normatív a leggyengébbnek, a kényszerítő a legerősebbnek bizonyult. Megállapítható továbbá, hogy mind a köz-, mind a magánszféra számviteli innovációi során először a normatív, majd az utánzó, végül a kényszerítő izomorfizmus jelenik meg. Jelen kézirat a szerzők tudomása szerint az első olyan hazai kutatást mutatja be, amely a két számviteli alrendszert egységes elméleti keretek közt vizsgálja
Az intézményi izomorfizmusok megjelenése a számviteli innovációkban : A köz- és a magánszféra tapasztatai
No full textA számviteli szabályozások és rendszerek folyamatos változás tárgyát képezik. Ezen változásokon kívül megfigyelhető egy hasonulási trend is, amelynek következtében különböző földrajzi és gazdasági területeken működő szervezetek számviteli megoldásai, illetve az azokat befolyásoló szabályok közötti különbségek csökkentek. A számviteli gyakorlatok evolúciója több kulcsfontosságú faktor konzekvenciájaként fogható fel. Jelen kutatás során a számvitel két elkülönült világát, az államháztartás és a vállalati szféra számvitelét vizsgáljuk neoinstitucionalista megközelítésben. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a két szféra számvitele azok differenciái ellenére vizsgálható azonos elméleti keretrendszer szerint, illetve, hogy az intézményi izomorfizmusokkal magyarázhatók a különböző számviteli innovációk. A nemzetközi és hazai szakirodalomra épülő kutatás alapján elmondható, hogy a számviteli gyakorlatok terjedésénél megfigyelhetők az egyes intézményi izomorfizmusok, amelyek közül a normatív a leggyengébbnek, a kényszerítő a legerősebbnek bizonyult. Megállapítható továbbá, hogy mind a köz-, mind a magánszféra számviteli innovációi során először a normatív, majd az utánzó, végül a kényszerítő izomorfizmus jelenik meg. Jelen kézirat a szerzők tudomása szerint az első olyan hazai kutatást mutatja be, amely a két számviteli alrendszert egységes elméleti keretek közt vizsgálja
Institutional isomorphism in accounting innovations : Experience in the public and corporate sectors
Get PDFAccounting regulations and systems are subject to constant change. The evolution of accounting practices can be described as the outcome of different key factors. In this study, the authors examine two distinct areas of accounting, that of public sector accounting and of the corporate sector accounting using a neo institutional approach. The objective of the study is to present that, despite the differences of accounting in the two sectors, they can be examined within the same theoretical framework, and that different types of accounting innovation can be explained with institutional isomorphism. The research based on the relevant international and Hungarian literature indicates that certain groups of isomorphism can be observed in the diffusion of accounting practices. The normative one has proved to be the weakest and the coercive the strongest. It can also be concluded that in both public and corporate sector accounting innovations, the normative isomorphism emerges first, followed by the mimetic and finally the coercive one. As far as the authors are aware, this paper is the first of its kind in Hungary inasmuch as it reviews the two accounting subsystems within a uniform theoretical framework
- …
