1,721,126 research outputs found

    Közigazgatás és önkormányzat : Koi Gyula bevezető tanulmányával

    No full text
    A rendkívüli tehetségű és széles állam- és jogtudományi műveltségű Ereky Istvánt, a magyar közigazgatási jogi dogmatika fogalmi rendszerének egyik kidolgozóját, legkiválóbb hazai közigazgatás-tudósaink között tartjuk számon, aki a jogtörténet és a polgári jog területén is kiemelkedőt, maradandót alkotott. A fő művének tekintett, a jelen kötetben újra kiadott Közigazgatás és önkormányzat, a közigazgatás, illetve az önkormányzat (és az önkormányzás) alapvető jelentőségű közjogi fogalmainak monografikus, zavarba ejtően részletes külföldi szakirodalmi áttekintés melletti, egyedülálló mélységű elemzését adja. A szerző által szerényen csak „tanulmány”-nak nevezett mű eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának kiadványaként jelent meg, vélhetően a tudós köztestület történetében valaha volt legterjedelmesebb székfoglaló értekezésként, amelyet természetesen nem csak terjedelme emel ki még a hasonló művek köréből is. Abban a reményben adjuk közre megjelenése után nyolc évtizeddel ezt a jelentős művet ismét, hogy a közigazgatás-tudomány művelői és a közigazgatás nagyszerű témái iránt érdeklődők, egyetemi hallgatók és közigazgatási szakemberek újra a kezükbe veszik majd

    Egyed István élete és munkái

    Get PDF

    A szövegkiadók jegyzetei : Jegyzetek A magyar állam költségvetési joga. Közigazgatási jogi tanulmány című monográfiához (Koi Gyula által írt szövegkiadói jegyzetapparátus-részek)

    No full text
    A 177 tételt lefedő kritikai jegyzetapparátus esetében az egyes szerzői hozzájárulások végjegyzetenként szignókkal jelezve vannak. GREGÓCZKI Etelka 32; KOI Gyula 63; SZABÓ Ildikó 83 kritikai jegyzet-tételt írt. GREGÓCZKI Etelka: 1) I Az állami költségvetés központi elemei 195-195; 2) IX Az állam által megállapított adókötelezettségek 197-198; 3) XVII Vám 201-201; 4) XIX Hadiadó 201-201; 5) XX Háziadó 201-202; 6) XXI A háziadó és a kiadások 202-202; 7) XXVI Portális összeírás 203-204; 8) XXIX Számviteli eljárás 205-205; 9) XLVIII Az államháztartás számviteli alapja 209-209; 10) LXIV A költségvetési jog szabályozásának eredete 215-215; 11) LXVI 1848. évi III. tc. 37. §-a 216-216; 12) LXVII Köztehernek minősülés 218-218; 13) LXXIII Nettó rendszer 218-219; 14) LXXIV Bruttó rendszer 219-219; 15) LXXX 1869. évi XXVI. tc. 222-222; 16) LXXXI Eredeti költségvetési irányzat 222-223; 17) LXXXIII Részletes költségvetés 223-223; 18) LXXXIV Állami Számvevőszék 223-224; 19) XC Költségvetési hiány 227-227; 20) XCVI Államháztartás 228-228; 21) CV Technikai obstrukció 231-232; 22) CVI Gazdasági alkotmány 232-232; 23)CVII Visszaható hatály 232-233; 24) CVIII Elszámoltathatóság 233-233; 25) CXII A költségvetés nélküli gazdálkodás 234-234; 26) CIV Az államháztartás fő feladatai 236-237; 27) CXVII A (pénzügyi) ellenőrzés tartalmi célja 237-237; 28) CXVIII Fiktív elszámolás 237-238; 29) CXXX Pénzügyi igazgatás 243-243; 30) CLXII Az exlex elkerülése Badenben és Japánban 250-251; 31) CLXVII Közigazgatási számfejtés 251-251. KOI Gyula: 1)III Tizedes osztályozás 195-195; 2)IV MTA Jogi Monográfia Bizottsága 195-196; 3)VIII Porosz alkotmányválság 197-197; 4)X Szövegkiadói jelzés 198-198; 5)XI Szövegkiadói jelzés 198-198; 6)XII Királyi kancellária 198-199; 7)XIII Királyi helytartótanács 198-199; 8)XIV Királyi kamara 200-200; 9)XV Állami közigazgatás 200-200; 10)XXIII Bécsi főhaditanács (Udvari haditanács) 202-203; 11)XXIV Bécsi udvari kamara (Hofkammer) 203-203; 12)XXVIII A (hazai) közigazgatás-történet 17-18. és 19. század elejei feldolgozatlan forrásai 204-205; 13)XXXI (Osztrák) államtanács 205-206; 14)Collegium Oeconomicum 207-207; 15)XXV Johann Mathias Puechberg 207-207; 16)XLIV Szarka József 208-208; 17)XLV Szarka József: Lehrbuch der Comptabilitätswissenschaft, systematisch entworfen. I–II. című könyve 208-209; 18)XLVI Kolozsvári Líceum 209-209; 19) XLVII Nagyszebeni Líceum 209-209; 20)XLIX Szövegkiadói jelzés 209-209; 21)LXIII A belga alkotmány 214-215; 22)LXVII Lónyay Menyhért 216-216; 23)LXIX Budapesti Közlöny 216-216; 24) LXXVI Államadósságügy 219-220; 25) LXXXII Az 1870-es költségvetés jellegadó volta 223-223; 26) XCI Pénzügyi Bizottság 227-227; 27)XCII Pénzügyminiszter 227-227; 28)XCV Szövegkiadói jelzés 228-229; 29)XCVII Wekerle Sándor 228-228; 30) C 1896.évi VI. tc. 229-230; 31)CI 1897. évi XI. tc. 230-230; 32)CIII 1899. évi állami költségvetés és 1898. évi XXI. tc. viszonya 230-230; 33)CXI Az alkotmányosság helyreállítása 234-234; 34)CXIII Törvénytár (Corpus Iuris Hungarici /CIH/) 234-236; 35)CXVI Az évről évre ismétlődő rendelkezések 237-237; 36)CXXI A helytartótanács osztálystruktúrája 239-240; 37)CXXII Legfelsőbb számviteli ellenőrző hatóság (Oberste-Rechnungs-Kontrollsbehörde) 240-240; 38)CXXIV Ludovika Akadémia (Ludoviceum) 241-241; 39)CXXVI Közszolgáltatás 242-243 ; 40)CXXVII Modern centralizált állam (modern polgári állam) 243-243; 41)CXXVIII Ceteris paribus 243-243; 42)CXXIX Domanialis javak 243-243; 43)CXXXV Civillista 244-244; 44)CXXXVI Közigazgatási Bíróság 244-245; 45)CXXXVIII Szövegkiadói jelzés 245-245; 46)CXXXIX Hegedüs Lóránd 245-245; 47) CXL Szövegkiadói jelzés a Consolidated Fund szóalak használatáról a Magyary-alapszövegben; 48)CXLI Supply services 245-245; 49)CXLII Cloture (clôture) vagy klotűr; 50)CXLIII Parlamenti guillotine 245-246; 51)CXLIV Az utalványozás, mint tudományos kérdés 246-246; 52)CXLVI Közigazgatási aktus 246-247; 53)CXLVII Alaptörvények 247-247; 54)CXLIX Szövegkiadói jelzés 248-248; 55) CLXI Bánffy Dezső 250-250; 56)CLXV Szövegkiadói jelzés 251-251; 57)CLXIX 1896. évi XXVI. tc. 251-251; 58) CLXXII Szövegkiadói jelzés 252-252 ; 59)CLXXIII Bizony Ákos 252-252; 60) CLXXIV Apponyi Albert 252-253; 61) CLXXV Máriássy József 253-253; 62)CLXXVI Helfy (Helfer) Ignác 253-253; 63)CLXXVII Patrice de Mac Mahon 253-253. SZABÓ Ildikó: 1)II A költségvetés alapja 195-195; 2)V Adómegajánlási jog 196-196; 3)VI A költségvetési jog alkotása 196-197; 4)VII A költségvetés alkotásának joga a parlamentet illeti 197-197; 5)XVI Harmincad 200-201; 6)XVIII Posta- és lottójövedék 201-201; 7)XXII Végvidéki jövedelmek 202-202; 8)XXV 1790/91. évi X. törvény 203-203; 9)XXVII 1867. évi XII. tc. 204-204; 10)XXX Olasz kettős könyvvitel 205-205; 11)XXXII Kamara tárgyi hatásköre 206-206; 12)Bécsi udvari számvevőkamara (Hofrechenkammer) 206-207; 13) XXXVI Állami hitel- és központi udvari számvevőség (Staats- Credits-und Zentralhofbuchhaltung) 207-207; 14)XXXVII kamarai főszámvevőség (Kameral-Hauptbuchhaltung) 207-207; 15)XXXVIII Lottóbevételek és -kiadások felügyelete 207-207; 16)XXXIX Magyarországi és az erdélyi főszámvevőség 207-207; 17)XL Dohány- és bélyegjövedéki számvevőség 207-207; 18)XLI Udvari építészeti-, postai számvevőség 207-208; 19)XLII Bankügyi számvevőség 208-208; 19)XLIII Főszámvevőigazgatóság (General-Rechnungs-Direktorium) 208-208; 20)L Költségvetés 209-210; 21)LI 1848. évi III. tc. 210-210; 22)LII 1897. évi XX. tc. 211-211; 23) LIII 1848. évi IV. tc. 211-211; 24) LIV 1867. évi X. tc. 211-211; 25) LV 1913. évi XXVI. tc. 211-211; 26) LVI 1913. évi XXVI. tc. 211-211; 27)LVII 1915. évi XII. tc. 212-212; 28)LVIII 1870. évi XIII. tc. 212-212; 29)LIX 1880. évi LXIV. tc. 213-213; 30) LX 1920. évi XXVIII. tc. 213-214; 31) LXI 1921. évi XXXIV. tc. 214-214; 32)A franciás iskola 215-216; 33)LXVIII 1867. évi XVIII. tc. 216-216; 34)LXX Ideiglenes felhatalmazás (indemnity) 216-218; 35)LXXI 1868. évi X. tc. 218-218; 36) LXXV Önálló költségvetés létrehozatala 219-219; 37)LXXVII 1869. évi költségvetés 221-221; 38)LXXVIII Költségvetési törvényjavaslat 221-222; 39)LXXIX Budgetjog 222-222; 40)LXXXV Költségvetési hiány 224-224 ; 41)LXXXVI Közszükségletek 224-225; 42) LXXXVII 1875. évi XXXIII. tc. 225-225; 43)LXXXVIII 1874. évi XXXVI. tc. 225-226; 44)LXXXIX Megtakarítás 226-227; 45) XCIII A költségvetés fejezetei 227-228; 46) XCIV Appropriáció 228-228; 47)XCVIII Illetmény 229-229; 48)XCIX 1869. évi V. tc. 229-229; 49)CII 1898. évi XXI. tc. 230-230; 50)CIV Exlex 230-231; 51)CIX Felhatalmazás 233-233; 52)CX A költségvetés címei, alcímei 234-234; 53)CXV Rendeleti szabályozás 237-237; 54)CXIX A gazdálkodás eredményessége 238-238; 55)CXX Gazdálkodás 238-239; 56)CXXIII Számviteli Utasítás (Sz. U.) 240-240; 57)CXXV Állami kiadások 241-242; 58)CXXXI Angol rendszer 243-243; 59)CXXXII Francia költségvetési rendszer 243-243; 60)CXXXIII Porosz költségvetési rendszer 243-243; 61)CXXXIV Tomcsányi Vilmos Pál 244-244; 62)CXXXVII Organisation durch das Budget 244-244; 63)CXL Consolidated Fund 244-244; 64)CXLV A költségvetés végrehajtása 247-247; 65)CXLVIII Act of appropriation 248-248; 66)CL Committee of ways and means 248-249; 67)CLI Financial act 249-249; 68)CLII Services spéciaux du trésor 249-249; 69)CLIII Adjonctions budgétaires ; 70)CLIV Moyens de ser- vices et disposition annuelles 249-250; 71)CLV Question préalable 249-250; 72)CLVI Riders 250-250; 73)CLVII Budgetzusätze 250-250; 74)CLVIII Votes on accounts 250-250; 75)CLIX Douzièmes provisoires 250-250; 76)CLX Zwölfteln 250-250; 77)CLXIII Système de l’exercice 251-251; 78)CLXIV Système de la gestion 251-251; 79) CLXVI Contrôle de l’engagement de dépenses 251-251 ; 80) CLXVIII Déchéance quinquennale 251-251; 81) Magyarország I. világháború utáni jóvátételi kötelezettsége 251-252; 82) CLXXI Az állami költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás eredményessége 252-252

    Egy összegző közigazgatás-tudományi alapmunka – gondolatok Koi Gyula könyvéről

    No full text
    The aim of this review is to introduce Gyula Koi’s book, On the Confine of Centuries. Pathfinding and Careers of Four Hungarian Administrative Legal Scholars, by presenting the structure of the opus as well as its intellectual background and its goals and its methodology. With respect to the length restrictions not every chapter is analysed in-depth, I rather tried to emphasize the interests and virtues driving this piece of work.A recenzió Koi Gyula A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig című munkájának ismertetését célozza azzal, hogy bemutatja a mű szerkezeti felépítését, struktúráját, valamint a mű keletkezésének hátterét, annak céljait, továbbá metodológiáját. A terjedelmi korlátokat figyelembe véve az egyes fejezetek részletes elemzésére nem kerül sor, ugyanakkor kiemelem a kötet érdekességeit és erényeit

    A rendészet megjelenése a hazai közigazgatási jog és közigazgatástan legkorábbi tudósainak monografikus munkásságában (1842–1855)

    Get PDF
    This paper deals with a special question of the Hungarian administrative sciences in the 19th century. The author examines the questions of law enforcement in the monographs of the early scholars of Hungarian administrative law and study of public administration (Verwaltungslehre) from 1842 to 1862. The most important Hungarian scholars in administrative law and study of public administration (Verwaltungslehre) in these times are Ignác Zsoldos, Emil Récsi, and Ágoston Karvasy.A tanulmány a 19. századi hazai közigazgatás-tudomány egy sajátságos kérdését járja körül. A szerző a rendészettel kapcsolatos különféle kérdések feltűnését vizsgálja a közigazgatási jogban és a közigazgatástanban 1842 és 1862 között. A legjelesebb honi tudományművelők ezen időszakban a közigazgatási jog és a közigazgatástan (Verwaltungslehre) területén Zsoldos Ignác, Récsi Emil, valamint Karvasy Ágoston

    Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány

    Get PDF
    The National University of Public Service organized the ‘István Egyed Memorial Year’ in 2016. This study looks into the life and works of István Egyed (1886–1966), Professor of Hungarian Science of Administrative Law. This work pays special attention to Professor Egyed’s oeuvre. The paper applies a historical-retrospective method on the basis of primary and secondary sources. The first part introduces the professor’s career and works in general; the second part underlines the different opinions in secondary legal literature. The third part of the essay analyses some important monographs of Professor Egyed. Our conclusion is: this conservative author and his oeuvre in the present age is extremely significant.A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megrendezte 2016-ban az Egyed István Emlékévet. Jelen tanulmány Egyed István (1886–1966) és munkássága helyét veszi vizsgálat alá a magyar közigazgatási jogtudományban. A munka Egyed professzor életművére fordít kiemelt figyelmet. A cikk történeti visszatekintő módszert alkalmaz elsődleges és másodlagos források alapján. Az első rész a professzor életművét mutatja be, és általánosságban utal műveire; a második rész pedig a másodlagos irodalomban meglévő véleményeket foglalja össze. Az esszé harmadik része Egyed egyes fontos munkáit elemzi. A konklúzió, hogy e konzervatív szerző és munkássága jelen korunkban kiemelten fontos

    A magyar közigazgatási jog alaptanai

    No full text
    IgenA könyv a Szent István Társulat 1947-es kiadása alapján készült.A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében jelent meg.Koi Gyula és Patyi András bevezető tanulmányával.NemKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0000
    corecore