1,720,971 research outputs found
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
A vidék és az agrárgazdaság felemelkedésérÅ‘l
Get PDFA magyar agrárgazdaság számára az egyik meghatározó feladat az fejlesztési irányok meghatározása. A cik a fenti kérdéskört taglalja az Új Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia mentén. ---------------------------------- For the Hungarian agriculture it is one of the most important tasks to find a new development direction. In the paper it is discussed on the base of the new Hungarian rural development strategy.vidékfejlesztés, prioritások, felemelkedés, rural development, priorities, strengthening, Agricultural and Food Policy,
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
KihÃvás: a fenntarthatóság megvalósÃtása vidéken
Get PDFA folyamatosságra, vagy másképpen a fenntarthatóságra irányuló emberi magatartás kÃvánalma bibliai múltra tekint vissza, s az is jól ismert, hogy a természeti erÅ‘forrásokat hasznosÃtó mezÅ‘-erdÅ‘gazdasági tevékenységekben, a józan gazdálkodó mindennapjaiban ezek „újratermelése†a gazdálkodás szerves részét képezi, de a folyamatosság, az elÅ‘relátás, a beosztás jellemzi a családi élet mindennapjait is. Ennek ellenére – néhány évtizeddel ezelÅ‘tt – az emberiség jövÅ‘jéért aggódó szakemberek szűk csoportja a fenntartható fejlÅ‘dést megoldandó tennivalóként tárta a világ elé a természeti környezet, az élÅ‘világ gyorsuló pusztulása, a természeti erÅ‘források mértéktelen kizsarolása miatt. A globalizáció, a klÃmaváltozás és a közelmúltban kibontakozott pénzügyi-gazdasági világválság csak fokozta a fenntarthatóság idÅ‘szerűségét és fontosságát. Annak ellenére azonban, hogy az ENSZ is zászlajára tűzte a fenntarthatóság ügyét, globális, regionális szinten a fenntarthatóság alig jutott túl a kÃvánságokon, óhajokon, lózungokon. Ennek magyarázata, s a nehézség oka is az egyéni, rövid távú, haszonhajhászó és a hosszú távú társadalmi közérdek közötti dilemma. Ennek feloldása, a kihÃvásokra adható válaszok irányába való elmozdulás lokális – települési, vállalkozási, családi-háztartási – szinten a globálisnál, regionálisnál járhatóbbnak Ãgérkezik. A helyi fenntarthatóság kulcsterületei: (1) a fenntartható tevékenységek, termelés, szolgáltatás, vállalkozás kezdeményezése; (2) a háztartási, termelÅ‘i, közületi fogyasztás fenntarthatóság irányú formálása; (3) a települési szintű élhetÅ‘ségre, jól-létre irányuló lépések megtétele. Ehhez mindenekelÅ‘tt tudatformálás, a helyi közösség megnyerése, nevelés; továbbá helyi szabályok alkotása, megállapodások; végül elmarasztalás, szankcionálás kilátásba helyezése szükséges. Az elsÅ‘ lépéseket – az adottságok, lehetÅ‘ségek ismeretében – az eredményekkel kecsegtetÅ‘ területeken indokolt kezdeményezni. ------------------------------------------ Man’s desire for continuity – or in other words, sustainability – goes back to biblical times. It is also well known that in agricultural and forestry activities using natural resources and in the everyday life of grass-roots farmers, the renewal of these resources is an integral part of farming. Continuity, looking ahead and lean management is also part of the everyday life of a family. Nevertheless, a few decades before a small group of experts worried about the future of mankind presented sustainable development to the world as a challenge to be resolved, because of the increasing rate of destruction of our natural surroundings, flora and fauna, and the excessive exploitation of natural resources. Globalisation, climate change and the recent financial and economic crisis only added to the topicality and importance of sustainability. Despite the fact that the issue of sustainability was included among the goals promoted by the UN, it has produced little more than wishes and platitudes on a regional level. This is due to the con¬flict between the short-term interests of the profit-oriented individual and the long-term interests of the society. It appears that this conflict could be better resolved at the local level – the level of towns and villages, businesses, families and households – than at the global or regional levels. The key areas of local sustainability are (1) initiatives of sustainable activities: production, services, businesses; (2) transformation of the consumption of households, producers and public institutions to make it more sustainable; (3) steps intended to im¬prove living conditions and well-being at the settlements, which requires, first of all, raising awareness, education, and winning the support of the local communities; as well as the adoption of local regulations; an finally, the prospect of sanctions. After obtaining information about the existing situation, the first steps should be taken in the areas which offer the promise of success.fenntarthatóság, paradigmaváltás, termelés, fogyasztás, élhetÅ‘ség, sustainability, change of paradigm, production, consumption, suitability for living, Community/Rural/Urban Development, Labor and Human Capital,
THE SUSTAINABLE SYSTEM OF AGRICULTURE AND COUNTRYSIDE DEVELOPMENT
Get PDFIt is increasingly obvious from our present investigations that we can hope to escape the controversies of the present day globalizing world only via sustainability, creativity, development of alternative energy resources and people’s cohesion. This applies particularly to the transitional problems of domestic agriculture arising from the change of political system in this country, where a systematic introduction of a sustainable regime for the development of agriculture and countryside would be especially desirable. The attainment of sustainability and countryside development is taking place simultaneously but independently in each country in the EU, but a deliberate combination of national strategies to draw on the advantages of interactions and interrelationships is perceived to be increasingly urgent. Brussels is yet to recognize the use of such a strategy. Globally sustainability has hardly made any noticeable advances so far, whereas at local levels confusion can be detected. For countryside development the LEADER programs based on local initiatives are being executed and for sustainability the LA-21 (Local Agenda 21) programs have been started. Based on the actual domestic situation, EU aspirations, the globalization phenomenon and present research, it can be stated with reasonable confidence that agricultural and countryside development combined with sustainability is of paramount importance in achieving a synergistic effect at all levels (local, regional and global), at all dimensions (natural environment, society and economics), in all forms of production and consumption (people’s and producers’ consumption) and for all participants (individuals, entrepreneurs, community organizations, politicians). The complex and dynamic system of sustainable agricultural and countryside development consists of sustainable production, sustainable farming system, sustainable enterprises, sustainable countryside and sustainable settlements. The described system may constitute the backbone of an independent countryside development program, because it corresponds perfectly well with changes of EU regulations expected between 2007 and 2013. A unified, programmed approach to sustainable agricultural and countryside development is particularly important in Hungary, because farmers and country people are pinning their hopes of improved living standard on such an approach, in place of the present system of dealing only with details, ignoring any interactions and even bringing about confrontations. With sustainable practices in agriculture and countryside development we can ensure the longterm preservation of the quality of natural resources exploited in agriculture and forestry and that of the country environment, the adaptation to global challenges, the fulfillment of increasing quality requirements, improved competitiveness and elevated living standard for farmers and country people, that at the same time contributes to the social advancement of whole society. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A témakörben végzett eddigi vizsgálódásaink alapján egyre jobban kirajzolható, hogy a globalizálódó világ ellentmondásaiból való kilábalás a fenntarthatóságtól, a kreativitástól, az alternatÃv erÅ‘források térnyerésétÅ‘l és az emberek összefogásától remélhetÅ‘. Ez még inkább igaz a rendszerváltozás átalakulási, átmeneti gondjainak következményeivel veszÅ‘dÅ‘ hazai agrárgazdaságra és vidékre. A fenntarthatóság és a vidékfejlesztés kibontakozása az Európai Unióban egymástól függetlenül párhuzamosan halad, s nem sokkal jobb a helyzet az agrárpolitikában és vidékpolitikában, miközben a fenntarthatóság középpontba állÃtása, az agrár- és vidékfejlesztés tudatos összekapcsolása a kölcsönhatások és összefüggések elÅ‘nyeinek kamatoztatása érdekében egyre sürgetÅ‘bb. Brüsszel azonban mind a mai napig késik a felismerés érvényesÃtésével. Érdemleges elÅ‘relépés a 2007-2013 periódusban remélhetÅ‘. Tapasztalható, hogy a fenntarthatóság globális szintjén alig mutatható fel valamilyen eredmény, lokális szinten pedig a zavart jelzi, hogy a vidékfejlesztésben zajlanak a helyi kezdeményezésekre épülÅ‘ LEADER programok, a fenntarthatóság lokális programjaként pedig elindÃtották az LA-21-et (Local Agenda 21). A tényleges hazai helyzet, az EU törekvések, a globalizáció eseményei, vala-mint az eddigi kutatások alapján nyugodtan állÃtható, hogy az agrár- és vidékfejlesztés jövÅ‘jében a fenntarthatóság rendszerbe ötvözött érvényesÃtése a legfontosabb a szinergikus hatás elérése érdekében minden szinten (lokális, regionális, globális); minden dimenzióban (természeti környezet, társadalom, gazdaság); mind a termelési gyakorlatban, mind a fogyasztásban (lakossági és termelÅ‘i fogyasztás); minden szereplÅ‘ vonatkozásában (egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok). Az agrár- és vidékfejlesztés fenntartható komplex és dinamikus rendszere a fenntartható mezÅ‘-erdÅ‘gazdasági termelésbÅ‘l, a fenntartható gazdálkodási rendszerekbÅ‘l, a fenntartható vállalkozásokból, a fenntartható vidékbÅ‘l és a fenntartható településekbÅ‘l tevÅ‘dik össze. A vázolt rendszer egy korszerű agrár- és vidékfejlesztési program gerincét alkothatná, annál is inkább, mert ez teljesen megfelel az EU-ban elÅ‘irányzott 2007-2013 közötti szabályozás céljainak, mindenekelÅ‘tt a konvergenciának. A fenntartható agrár- és a vidékfejlesztés egységes rendszerben való szemlélete és programszerű megoldása Magyarországon különösen fontos, mert a gazdálkodók, a vidékiek ettÅ‘l remélhetik életnÃvójuk tartós javulását, a jelenlegi részletekben gondolkodó, az összefüggéseket mellÅ‘zÅ‘, sÅ‘t szembeállÃtó gyakorlat helyett. A fenntartható agrár- és vidékfejlesztéssel elérhetÅ‘ továbbá a mezÅ‘-erdÅ‘gazdaságban hasznosuló természeti erÅ‘források és a vidéki környezet minÅ‘ségének hosszú távú megmaradása, a globális kihÃvásokhoz való alkalmazkodás, a fokozódó minÅ‘ségi igények kielégÃtése, a versenyképesség javulása és a gazdál-kodók, vidékiek életkörülményeinek javÃtása, ami egyúttal hozzájárulás az egész társadalom felemelkedéséhez is.EU regulations expected between 2007 and 2013, LEADER programs, long term prevention of environment - várható EU szabályozók (2007-2013), LEADER programok, környezet hosszú távú megÅ‘rzése, Agricultural and Food Policy, Community/Rural/Urban Development, Environmental Economics and Policy,
AZ AGRÃR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS FENNTARTHATÓ RENDSZERE
No full textA témakörben végzett eddigi vizsgálódásaink alapján egyre jobban kirajzolha-tó, hogy a globalizálódó világ ellentmondásaiból való kilábalás a fenntarthatóság-tól, a kreativitástól, az alternatÃv erÅ‘források térnyerésétÅ‘l és az emberek összefo-gásától remélhetÅ‘. Ez még inkább igaz a rendszerváltozás átalakulási, átmeneti gondjainak következményeivel veszÅ‘dÅ‘ hazai agrárgazdaságra és vidékre. A fenntarthatóság és a vidékfejlesztés kibontakozása az Európai Unióban egymástól függetlenül párhuzamosan halad, s nem sokkal jobb a helyzet az ag-rárpolitikában és vidékpolitikában, miközben a fenntarthatóság középpontba ál-lÃtása, az agrár- és vidékfejlesztés tudatos összekapcsolása a kölcsönhatások és összefüggések elÅ‘nyeinek kamatoztatása érdekében egyre sürgetÅ‘bb. Brüsszel azonban mind a mai napig késik a felismerés érvényesÃtésével. Érdemleges elÅ‘re-lépés a 2007-2013 periódusban remélhetÅ‘. Tapasztalható, hogy a fenntarthatóság globális szintjén alig mutatható fel valamilyen eredmény, lokális szinten pedig a zavart jelzi, hogy a vidékfejlesztésben zajlanak a helyi kezdeményezésekre épülÅ‘ LEADER programok, a fenntarthatóság lokális programjaként pedig elindÃtot-ták az LA-21-et (Local Agenda 21). A tényleges hazai helyzet, az EU törekvések, a globalizáció eseményei, vala-mint az eddigi kutatások alapján nyugodtan állÃtható, hogy az agrár- és vidékfej-lesztés jövÅ‘jében a fenntarthatóság rendszerbe ötvözött érvényesÃtése a legfonto-sabb a szinergikus hatás elérése érdekében minden szinten (lokális, regionális, globális); minden dimenzióban (természeti környezet, társadalom, gazdaság); mind a termelési gyakorlatban, mind a fogyasztásban (lakossági és termelÅ‘i fo-gyasztás); minden szereplÅ‘ vonatkozásában (egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok). Az agrár- és vidékfejlesztés fenntartható komplex és dinamikus rendszere a fenntartható mezÅ‘-erdÅ‘gazdasági termelésbÅ‘l, a fenntartható gazdálkodási rendszerekbÅ‘l, a fenntartható vállalkozásokból, a fenntartható vidékbÅ‘l és a fenntartható településekbÅ‘l tevÅ‘dik össze. A vázolt rendszer egy korszerű agrár- és vidékfejlesztési program gerincét alkothatná, annál is inkább, mert ez teljesen megfelel az EU-ban elÅ‘irányzott 2007-2013 közötti szabályozás céljainak, mindenekelÅ‘tt a konvergenciának. A fenntartható agrár- és a vidékfejlesztés egységes rendszerben való szemléle-te és programszerű megoldása Magyarországon különösen fontos, mert a gaz-dálkodók, a vidékiek ettÅ‘l remélhetik életnÃvójuk tartós javulását, a jelenlegi részletekben gondolkodó, az összefüggéseket mellÅ‘zÅ‘, sÅ‘t szembeállÃtó gyakorlat helyett. A fenntartható agrár- és vidékfejlesztéssel elérhetÅ‘ továbbá a mezÅ‘-erdÅ‘gazdaságban hasznosuló természeti erÅ‘források és a vidéki környezet minÅ‘-ségének hosszú távú megmaradása, a globális kihÃvásokhoz való alkalmazkodás, a fokozódó minÅ‘ségi igények kielégÃtése, a versenyképesség javulása és a gazdál-kodók, vidékiek életkörülményeinek javÃtása, ami egyúttal hozzájárulás az egész társadalom felemelkedéséhez is. It is increasingly obvious from our present investigations that we can hope to escape the controversies of the present day globalizing world only via sustainability, creativity, development of alternative energy resources and people’s co-hesion. This applies particularly to the transitional problems of domestic agriculture arising from the change of political system in this country, where a systematic introduction of a sustainable regime for the development of agriculture and countryside would be especially desirable. The attainment of sustainability and countryside development is taking place simultaneously but independently in each country in the EU, but a deliberate combination of national strategies to draw on the advantages of interactions and interrelationships is perceived to be increasingly urgent. Brussels is yet to recognize the use of such a strategy. Globally sustainability has hardly made any noticeable advances so far, whereas at local levels confusion can be detected. For countryside development the LEADER programs based on local initiatives are being executed and for sustainability the LA-21 (Local Agenda 21) programs have been started. Based on the actual domestic situation, EU aspirations, the globalization phenomenon and present research, it can be stated with reasonable confidence that agricultural and countryside development combined with sustainability is of paramount importance in achieving a synergistic effect at all levels (local, regional and global), at all dimensions (natural environment, society and economics), in all forms of production and consumption (people’s and producers’ consumption) and for all participants (individuals, entrepreneurs, community organizations, politicians). The complex and dynamic system of sustainable agricultural and countryside development consists of sustainable production, sustainable farming system, sustainable enterprises, sustainable countryside and sustainable settlements. The described system may constitute the backbone of an independent countryside development program, because it corresponds perfectly well with changes of EU regulations expected between 2007 and 2013. A unified, programmed approach to sustainable agricultural and countryside development is particularly important in Hungary, because farmers and country people are pinning their hopes of improved living standard on such an approach, in place of the present system of dealing only with details, ignoring any interactions and even bringing about confrontations. With sustainable practices in agriculture and countryside development we can ensure the longterm preservation of the quality of natural resources exploited in agriculture and forestry and that of the country environment, the adaptation to global challenges, the fulfillment of increasing quality requirements, improved competitiveness and elevated living standard for farmers and country people, that at the same time contributes to the social advancement of whole society.Nemzeti stratégia, LEADER+, vidékfejlesztés, fenntarthatóság - National strategies, LEADER +, rural development, sustainability, Agricultural and Food Policy, Community/Rural/Urban Development,
Kihívás: a fenntarthatóság megvalósítása vidéken
Get PDFA folyamatosságra, vagy másképpen a fenntarthatóságra irányuló emberi magatartás kívánalma bibliai múltra tekint vissza, s az is jól ismert, hogy a természeti erőforrásokat hasznosító mező-erdőgazdasági tevékenységekben, a józan gazdálkodó mindennapjaiban ezek „újratermelése” a gazdálkodás szerves részét képezi, de a folyamatosság, az előrelátás, a beosztás jellemzi a családi élet mindennapjait is. Ennek ellenére – néhány évtizeddel ezelőtt – az emberiség jövőjéért aggódó szakemberek szűk csoportja a fenntartható fejlődést megoldandó tennivalóként tárta a világ elé a természeti környezet, az élővilág gyorsuló pusztulása, a természeti erőforrások mértéktelen kizsarolása miatt. A globalizáció, a klímaváltozás és a közelmúltban kibontakozott pénzügyi-gazdasági világválság csak fokozta a fenntarthatóság időszerűségét és fontosságát. Annak ellenére azonban, hogy az ENSZ is zászlajára tűzte a fenntarthatóság ügyét, globális, regionális szinten a fenntarthatóság alig jutott túl a kívánságokon, óhajokon, lózungokon. Ennek magyarázata, s a nehézség oka is az egyéni, rövid távú, haszonhajhászó és a hosszú távú társadalmi közérdek közötti dilemma. Ennek feloldása, a kihívásokra adható válaszok irányába való elmozdulás lokális – települési, vállalkozási, családi-háztartási – szinten a globálisnál, regionálisnál járhatóbbnak ígérkezik.
A helyi fenntarthatóság kulcsterületei: (1) a fenntartható tevékenységek, termelés, szolgáltatás, vállalkozás kezdeményezése; (2) a háztartási, termelői, közületi fogyasztás fenntarthatóság irányú formálása; (3) a települési szintű élhetőségre, jól-létre irányuló lépések megtétele.
Ehhez mindenekelőtt tudatformálás, a helyi közösség megnyerése, nevelés; továbbá helyi szabályok alkotása, megállapodások; végül elmarasztalás, szankcionálás kilátásba helyezése szükséges.
Az első lépéseket – az adottságok, lehetőségek ismeretében – az eredményekkel kecsegtető területeken indokolt kezdeményezni.
------------------------------------------ Man’s desire for continuity – or in other words, sustainability – goes back to biblical times. It is also well known that in agricultural and forestry activities using natural resources and in the everyday life of grass-roots farmers, the renewal of these resources is an integral part of farming. Continuity, looking ahead and lean management is also part of the everyday life of a family. Nevertheless, a few decades before a small group of experts worried about the future of mankind presented sustainable development to the world as a challenge to be resolved, because of the increasing rate of destruction of our natural surroundings, flora and fauna, and the excessive exploitation of natural resources. Globalisation, climate change and the recent financial and economic crisis only added to the topicality and importance of sustainability. Despite the fact that the issue of sustainability was included among the goals promoted by the UN, it has produced little more than wishes and platitudes on a regional level.
This is due to the con¬flict between the short-term interests of the profit-oriented individual and the long-term interests of the society. It appears that this conflict could be better resolved at the local level – the level of towns and villages, businesses, families and households – than at the global or regional levels.
The key areas of local sustainability are (1) initiatives of sustainable activities: production, services, businesses; (2) transformation of the consumption of households, producers and public institutions to make it more sustainable; (3) steps intended to im¬prove living conditions and well-being at the settlements, which requires, first of all, raising awareness, education, and winning the support of the local communities; as well as the adoption of local regulations; an finally, the prospect of sanctions. After obtaining information about the existing situation, the first steps should be taken in the areas which offer the promise of success
Új paradigma az agrárgazdaságban: alkalmazkodás a globális kihívásokhoz
Get PDFRendkívül fontos a paradigmák és a külföldi üzemtani, agrár-gazdaságtani tudományos
világ eredményeinek, tapasztalatainak a megismerése, de a követő magatartás
mellett, helyett a kibontakozó vagy várható változásokra és ezek hatásaira irányuló kutatások kezdeményezése szolgálhatja mindenekelőtt a hazai mező-erdőgazdaság
és élelmiszer-ellátás biztonságát, valamint érdekeit a rohamosan átalakuló,
egyre komplexebb és veszélyesebb világban. A különféle folyamatok nem, vagy csak alig, rendkívüli erőfeszítések árán és csak igen lassan alakíthatók, befolyásolhatók.
Ezért szükségszerű a globális kihívásokhoz való előrelátó alkalmazkodás kutatása,
nevezetesen a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a globalizáció kihívásaihoz,
melyek egyenként is számtalan kutatási igényt vetnek fel, de még inkább sürgető,
meghatározó és újszerű a három kihívás egymás pozitív-negatív hatásait erősítő vagy gyengítő összefüggéseinek és kölcsönhatásainak a feltárása. Erre irányulhatna a vázolt nézetrendszer, paradigma, melynek középpontjában ugyan az agrárökonómia
áll, de nem mellőzheti más tudományágak eredményeit sem, így tulajdonképpen transzdiszciplináris paradigmáról van szó.
A globális kihívásokhoz, a klíma- és időjárás-változáshoz, a fenntarthatósághoz és a globalizálódó gazdasághoz, valamint ezek kölcsönhatásaihoz és összefüggéseihez
való alkalmazkodás kutatását egy időben több szálon érdemes folytatni: „leporolni”
és újraértékelni a régebbi tudományos eredményeket, feltárni a jól bevált, általánosítható
termelési gyakorlat eredményeit, kritikusan értékelni a kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz már rendelkezése álló eredményeket és keresni az egyelőre válasz nélküli hatások megoldásait. A kutatások megszervezéséhez a hazai kutatási programoknál már jól bevált mintát célszerű követni.
Az idő sürget, a kutatásokat és azok előzetes vagy részeredményeit célszerű kommunikálni
a széles szakmai közvéleménnyel, illetve folyamatosan átadni az irányítási
és termelési gyakorlatnak. ---------------------- It is very important to get aquainted with paradigms as well as with the results and experiences of agricultural economics and farm management abroad. Nevertheless, instead of a following strategy
research initiatives focusing on expectable changes and their impacts can best serve safety and interests of domestic agriculture and food supply in the quickly reshaping, more and more complex and dangerous world. The different (biological, economic, social) processes are either not or hardly
influencable, often at the expense of extraordinary efforts and at a very slow rate. Therefore researches
of far-seeing adaptation to global challenges are necessary, let these challenges be climate change, sustainability or globalization, all of which requires their own research, but even more deciding,
urgent and new problem is discovering their trade-offs. The outlined paradigm would focus on these trade-offs, with agricultural economics in its centre but rested also on other subjects, so properly
speaking it is a transdisciplinary paradigm.
Research work on adaptation to global challenges and their trade-offs is worth to do on several path simultaneously including reevaluation of past results, discovering proved and extensible procedures
of production practice, and searching for solutions to problems so far unanswered.
Time presses, therefore research plans and preliminary results should be communicated with a broad circle of professionals and practical results should be transferred to users i.e. to administration
and producers
- …
