1,720,973 research outputs found
Possibilities of age determination of blown-sand movement in a sample area in the Nyírség, Hungary
Tanulmányi rendszerbe betöltv
Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel
A vizsgálatok célja az oroszlányi XX- as számú meddőhányó állapotának feltárása.
A munka a mintaterület kiválasztásával kezdődött. A mintázandó terület egy meddőhányó, Oroszlány település határában. A hányót XX -as számmal jelölik.
A terület és a téma kiválasztása után terepi munkákat végeztünk témavezetőmmel. A terepi kiszállások alkalmával a terület pontos felmérését végeztük el. Meghatároztuk a helyzetét, kerületét, területét, magasságát. Felmértük a meddőn élő növényfajokat, a rézsű állékonyságát mérő eszközöket helyeztünk ki, a felületi erózió megállapítására felvettük az alapállapotot a kijelölt eróziós árkokban. Katéna rendszernek megfelelően talajszelvényeket ástunk a hányó tetején lejtőjén és alján. A szelvényből talajmintát vettünk különböző rétegekből, illetőleg Vér –csövekkel bolygatatlan magmintákat vettünk. A meddőhányót megfúrtuk kézi fúróval. A hányón 8 méter mélységbe sikerült lefúrni kézi erővel. Készítettünk a még egy furatot a kontroll területen. Itt 4 métert fúrtunk, mert itt értük el a talajvíz szintjét. A furatból húsz centiméterenként magmintát vettünk.
A mintákat a laborba szállítottuk. Megmértük a minták pH-t mind vizes mind pedig KCl-os oldással. Megmértük a minták kalcium-karbonát tartalmát, valamint a szerves anyag tartalmat. A minták szemcseösszetételét is megvizsgáltuk, ez a szennyezés érzékenység szempontjából fontos. A kapott eredményeket kiértékeltem.
A helyszíni vizsgálatok adataiból az derül ki, hogy a felszín tömegmozgások szempontjából stabil, de a lináris és areálils erózió jelentősen károsítja a felszínt. A deponálás során méterként agyagréteget építettek be az öszletbe, ami a szennyeződések mélybe való lejutását akadályozza meg, így szennyeződés a felszínről, illetőleg oldalirányba kerülhet ki az elegyből.
A laboratóriumi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha egy tényleges szennyeződés jutna ki a hányóból, akkor az allúviumon- homok- keresztül a hányó lábán lévő patakba kerül, ami pedig egy természetvédelmi terület határán folyik el.gjKörnyezettudományirégi képzé
Studying recent and sub-recent land forming processes in model areas in the Nyírség
A Nyírség hazánk második legnagyobb kiterjedésű futóhomok területén végeztük a kutatásainkat.
A kutatás során terepi széleróziós méréseket végeztünk, mellyel a mintaterület recens felszín-átalakulását vizsgáltuk különböző feltételek mellet.
A korábbi kutatások adatit figyelembe véve és kiegészítve, különböző abszolút (Radiocarbon, OSL) és relatív kormeghatározási (Palinológiai vizsgálatok, Régészeti leletek) módszereket alkalmaztunk a terület negyedidőszaki homokmozgási periódusainak pontosítása céljából.
A futóhomok rétegződésének tanulmányozása során a Nyírségre jellemző kovárványra is nagy hangsúlyt fektettünk, mivel a talaj vízgazdálkodása és a szélerózió elleni védekezés szempontjából is nagyon hasznos.
A kutatás során az alábbi célokat fogalmaztuk meg:
A recens szélerózió terepi mérése és hatásának vizsgálata különböző mezőgazdasági kultúrákra.
A nyírségi kovárvány rétegek szedimentológiai jellemzése és kialakulásuk feltételének vizsgálata.
A negyedidőszaki futóhomokmozgás dinamizmusának és korának pontosítása a Nyírségben, különböző típusú mérésekből származó koradatok és terepi felmérések alapján.
Nyírség is the second largest wind-blown sand areas of Hungary. We made our examinations on this area.
On field wind erosion measurements were performed in the course of the research studying the recent shaping of the land of the model area at various conditions.
Taking into account and completing the data of former research the periods of sand movement in the study area in the Quaternary were determined more accurately using various absolute and relative age determination methods.
In the course of studying the stratification of wind-blown sand great emphasis was placed on studying ‘kovárvány’ so characteristic for the Nyírség.
Our aims: Field measurement of recent wind erosion and studying its effects on various agricultural vegetation. Sedimentological characterization of “kovárvány” layers in the Nyírség and studying the conditions of their formation. Making the dynamism and age of Pleistocene wind-blown sand movements more accurate based on age data from different types of laboratory measurements and field measurements.d
Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel
A vizsgálatok célja az oroszlányi XX- as számú meddőhányó állapotának feltárása.
A munka a mintaterület kiválasztásával kezdődött. A mintázandó terület egy meddőhányó, Oroszlány település határában. A hányót XX -as számmal jelölik.
A terület és a téma kiválasztása után terepi munkákat végeztünk témavezetőmmel. A terepi kiszállások alkalmával a terület pontos felmérését végeztük el. Meghatároztuk a helyzetét, kerületét, területét, magasságát. Felmértük a meddőn élő növényfajokat, a rézsű állékonyságát mérő eszközöket helyeztünk ki, a felületi erózió megállapítására felvettük az alapállapotot a kijelölt eróziós árkokban. Katéna rendszernek megfelelően talajszelvényeket ástunk a hányó tetején lejtőjén és alján. A szelvényből talajmintát vettünk különböző rétegekből, illetőleg Vér –csövekkel bolygatatlan magmintákat vettünk. A meddőhányót megfúrtuk kézi fúróval. A hányón 8 méter mélységbe sikerült lefúrni kézi erővel. Készítettünk a még egy furatot a kontroll területen. Itt 4 métert fúrtunk, mert itt értük el a talajvíz szintjét. A furatból húsz centiméterenként magmintát vettünk.
A mintákat a laborba szállítottuk. Megmértük a minták pH-t mind vizes mind pedig KCl-os oldással. Megmértük a minták kalcium-karbonát tartalmát, valamint a szerves anyag tartalmat. A minták szemcseösszetételét is megvizsgáltuk, ez a szennyezés érzékenység szempontjából fontos. A kapott eredményeket kiértékeltem.
A helyszíni vizsgálatok adataiból az derül ki, hogy a felszín tömegmozgások szempontjából stabil, de a lináris és areálils erózió jelentősen károsítja a felszínt. A deponálás során méterként agyagréteget építettek be az öszletbe, ami a szennyeződések mélybe való lejutását akadályozza meg, így szennyeződés a felszínről, illetőleg oldalirányba kerülhet ki az elegyből.
A laboratóriumi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha egy tényleges szennyeződés jutna ki a hányóból, akkor az allúviumon- homok- keresztül a hányó lábán lévő patakba kerül, ami pedig egy természetvédelmi terület határán folyik el.gjKörnyezettudományirégi képzé
Kőzetfelszínek radiokarbon kormeghatározására alkalmas feltárórendszer fejlesztése
A helyben keletkező teressztriális kozmogén izotópok alkalmazásában nagy perspektíva lakozik a különböző földtudományi területeken, és újabban a régészek körében is nagy igény mutatkozik ennek a módszernek az alkalmazására. A különböző felezési idővel rendelkező izotópok jól kiegészítik egymást, ezáltal széles időspektrum fedhető le. In-Situ keletkezett radiokarbon extrakcióval viszonylag kevés laboratórium foglalkozik, ellenben nagy igény mutatkozna ár a felhasználok részéről. Az Atomki INTERACT laboratóriumában megalkotásra került egy olyan feltáró és gáztisztító rendszer, mely alkalmas helyben keletkezett radiokarbon kivonásra kőzetekből. Részt vettem a feltárórendszer tökéletesítésében, vákuumtömörség és háttértesztelésében.
Maga a feltárórendszer három független részegységből tevődik össze. A teljes feltárási folyamat során a tiszta kvarcból nyerjük ki a szenet tiszta szén-dioxid formájában, amiből vagy grafitot készítünk, vagy közvetlenül a gázból történik az AMS mérés.
A vákuum tesztek és a héliumos lyukkeresés alapján elmondható, hogy a feltárórendszer részei vákuumtömörek.
A rendszer radiokarbon hátterének ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy többlet radiokarbon, szennyezés formájában nem jelentkezik a mért értékekben.Fizika BscBSc/B
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
The present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
- …
