1,723,752 research outputs found
Augmentatív és Alternatív Kommunikáció az óvodai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok perspektívájából
No full textAz értelmi akadályozottság vonatkozásában több területen figyelhető meg elmaradás, az esetek számottevő részében van jelen a kommunikációs képességek érintettsége. Az érintettség súlyosságából fakadóan szélesebb körben kell értelmezni a kommunikációt, mely nem csupán a verbális közlést-, hanem a nem beszéden alapuló kifejezésformákat egyaránt jelenti. A fejlődés kulcsfontosságú szakasza az óvodáskor, ebben az életszakaszban a korai kommunikációs képességek fejlesztésének kiemelt szerepe lesz. A lehetőségek mélyebb kiaknázásához elengedhetetlen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációs (AAK-s) eszközök alkalmazása a fejlesztési folyamatokban. Az AAK segítségül szolgál a kommunikáció beindításában, a kommunikációs nehézségek leküzdésében, lehetőséget biztosít a hangzó beszéd kialakítására nem, vagy korlátozottan képes személyek számára gondolataik egy más módon történő közléséhez.
A szakdolgozat a gyógypedagógusok AAK-területén mutatott elméleti és gyakorlati ismereteit-, a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésében az AAK specifikus módszerek megjelenését-, az alkalmazásuk mögött meghúzódó nehezítő tényezőket-, az intézmények szerepét vizsgálja az AAK könnyebb alkalmazásában. Célja, hogy rámutasson a kommunikációfejlesztés és AAK kérdéskörének fontosságára.BSc/BAGyógypedagógi
„Ha a gyerek AAK-t tanul, jobb lesz az AAK-ban” – milyen szerepet tölt be az AAK valójában?
Full text linkAbsztrakt
Háttér és cél: Komplex kommunikációs igényű gyermekek kommunikációfejlesztésében szakmailag egyértelműen támogatott módszer az augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) rendszerek használata, de keveset tudunk arról, hogyan használnak AAK-t autizmussal élő kisiskolások. Célunk ennek vizsgálata volt, az előadásban az AAK-val megvalósuló kommunikációs funkciók körére vonatkozó eredményeinket mutattuk be.
Módszer: Kutatásunkban ötvenegy, komplex kommunikációs igényű iskolás gyermek AAK-használatát vizsgáltuk iskolai és hétköznapi helyezetekben közvetlen megfigyeléssel, illetve kérdőíves adatgyűjtéssel.
Eredmények és következtetések: A kommunikáció egyszerűbb funkciói jelennek meg. Az iskolai és „mindennapos” AAK-használat jelentős különbségeket mutat, a minőségi fejlődés kimutatható.
Kulcsszavak: autizmus, komplex kommunikációs igény, augmentatív és alternatív kommunikáci
- …
