285979 research outputs found
Sort by
Járműgyártás során felmerülő minőségi problémák eredetének vizsgálata a szereldei területen
No full textA vevői elégedettség a gyártás és a szolgáltatás elsőszámú meghatározója. Manapság egyre magasabbra kerül a mérce a vevők részéről. A minőséget, mint fogalmat több szempontból vizsgálódva lehet csak értelmezni. Az autógyártás átalakulóban van, az autó már nem csupán egy közlekedési eszköz. A folyamatos fejlesztés alapvetés. A cél az, hogy nem csak a kimondott de a ki nem mondott igényeket is ki tudja szolgálni a piaci szereplő, ez a versenyképesség egyik kulcsa. A minőségügy komplex eszköztárat biztosít a fejelsztésekhez szükséges elemzések elvégzésére, ezzel támogatva a stratégiai döntéshozatalt is.szakirányú továbbképzésMinőségirányítási szakmérnö
A köpeny eredetű, a kozmikus anyagmintákra és a cirkumsztelláris környezetekre jellemző Mg/Si arányok komparatív vizsgálata
No full textSZK
Unveiling the Power of Emotional Intelligence: A Dynamic Exploration of Its Impact on Proactive Decision-Making
No full textSZN
Acute Intoxication After Baclofen Administration: a Review of the Literature and Methodological Proposals
No full textbkat
Hodgkin Lymphoma Associated with Common Variable Immunodeficiency: the Role of Early Diagnosis and Multidisciplinary Management
No full textbkat
From Invisible Support Professionals to Professional Communities? Professional Socialization and Identity of School Support Professionals
No full textA nemzetközi szakirodalom egyre hangsúlyosabban rámutat, hogy megfelelő képzési és intézményi feltételek mellett a nevelő- és oktatómunkát támogató szakemberek jelenléte javítja a tanulói teljesítményt, mérsékli a pedagógusokra nehezedő terheket és erősíti a szülői elköteleződést. Továbbra is vita tárgya azonban, hogy az iskola szervezetébe integrált belső modell vagy a külső fenntartásban működő rendszer támogatja hatékonyabban a szakmai beágyazódást és az együttműködést. Ezt a kérdéskört vizsgálta a kutatás az iskolai szociális segítők, iskolapszichológusok és pedagógiai asszisztensek szakmai szocializációjának összehasonlító elemzésével, feltárva rekrutációs bázisukat, hivatásfelfogásukat, képzési tapasztalataikat, szakmai identitásukat és intézményi integrációjukat. A szekvenciális, kombinált kutatási paradigma keretében 2020–2022 között 99 félig strukturált interjú készült pedagógusokkal és segítő szakemberekkel, majd 2022-ben egy 416 fős országos kérdőíves adatfelvétel követte. Az interjúkat hermeneutikai megközelítéssel, deduktív és induktív kódolással, a kérdőíves adatokat leíró és többváltozós statisztikai eljárásokkal dolgoztuk fel. Az eredmények jelezték, hogy az iskolai segítő szakmák eltérő társadalmi pozíciókhoz és életciklus-szakaszokhoz kapcsolódtak, formálva a társadalmi mobilitás és az élethelyzeti alkalmazkodás lehetséges útjait. A pályaválasztásban a posztmateriális értékek és az intrinszik motivációk központi szerepet kaptak, de eltérő hangsúlyokkal: a pedagógiai asszisztenseknél a biztonság és a családi élet harmóniája, az iskolai szociális segítőknél a társadalmi igazságosság iránti elköteleződés, az iskolapszichológusoknál az önfejlesztés és a szakmai autonómia került előtérbe. A formális képzés mélysége jelentősen befolyásolta a szakmai önbizalmat és a szerepidentitás koherenciáját, a képzési hiányosságok viszont szerepbizonytalanságot és a kompetenciahatárok elmosódását eredményezték. Az intézményi integrációban a belső működési modell bizonyult kedvezőbbnek, az iskolába ágyazott szakemberek szélesebb szakmai együttműködéseket alakítottak ki, erősebb bizalmat és nagyobb elismertséget élveztek, míg a külső fenntartású szereplők partnerségi kapcsolatai korlátozottabbak maradtak. A feladatmegosztás differenciált volt, de a gyakori szerepátfedések a szakmai minőség romlásának kockázatát hordozták. Az interjúk alapján három szülőtípus (kollaboratív érdeklődők, csodavárók, közömbös elutasítók), négy pedagógustípus (kooperatív befogadók, intoleráns idealisták, öntevékeny individuális cselekvők, távolságtartó szkeptikusok) és három funkciómodell (szituatív–individuális, miliőformáló, tripartit) rajzolódott ki, valamint a szakmai énkép három szintje (reflektálatlan azonosulás, interpretatív értelmezés, önreflexív–performatív megközelítés) is meghatározhatóvá vált. Limitációt jelentett a mintavételi eljárás és az eredmények korlátozott általánosíthatósága. A kutatás újdonságát az adta, hogy Magyarországon elsőként hasonlította össze a három szakmacsoport szakmai szerepét, intézményi beágyazódását és a nevelési partnerekkel való együttműködését, illetve új tipológiákat dolgozott ki a pedagógus-, szülő- és segítői attitűdök rendszerezésére. Az eredmények alapján a segítő szakemberek létszámának bővítése, a munkamegosztás világosabb szabályozása és az interprofesszionális teammunka képzési integrációja elengedhetetlen ahhoz, hogy az iskolai kultúrában a partneri szemlélet rendszerszerűen meggyökeresedjen, és hosszú távon erősítse a tanulók, a pedagógusok és a családok jóllétét.This dissertation examines the professional socialisation of school social workers, school psychologists, and teaching assistants in Hungary, focusing on recruitment backgrounds, professional perceptions, training experiences, professional identity, and institutional embeddedness. International research increasingly shows that, under appropriate training and institutional conditions, support professionals enhance student achievement, reduce teachers’ workload, and strengthen parental engagement. Yet debates persist over whether an internal model, where schools directly employ support staff, or an external model, managed by service providers, better supports professional integration and collaboration. To address this issue, a sequential mixed-methods design was used. Between 2020 and 2022, 99 semi-structured interviews were conducted with teachers and support professionals, followed by a nationwide survey of 416 respondents in 2022. Interview data were analysed hermeneutically with deductive and inductive coding, while survey data were processed using descriptive and multivariate statistical techniques. Findings revealed that the three professional groups occupied distinct social positions and life-cycle stages, shaping different trajectories of social mobility and adaptation. Post-material values and intrinsic motivations played a central role in career choices but varied across groups: family security and harmony were most salient for teaching assistants, social justice for school social workers, and professional autonomy and self-development for school psychologists. Training depth and specialisation strongly influenced professional self-confidence and role identity, while insufficient training created uncertainty and blurred competence boundaries. The internal employment model proved more advantageous. Directly employed professionals developed broader collaborations, gained greater trust, and achieved stronger institutional recognition, whereas externally employed professionals experienced limited interactions and frequent overlaps in responsibilities that risked undermining professional quality. Interviews also identified three parent types (collaborative inquirers, expectant wonderers, indifferent rejecters), four teacher types (cooperative recipients, intolerant idealists, self-directed doers, distant sceptics), three functional models (situational-individual, milieu-shaping, tripartite), and three levels of professional self-image (unreflective identification, interpretative understanding, self-reflexive-performative approach). Despite limitations in sampling and generalisability, the research highlights the need to expand support staff numbers, clarify the division of labour, and integrate interprofessional teamwork training to build a partnership-based school culture and enhance the long-term well-being of students, teachers, and families
Role of Biostimulants in Sustainable Soybean (Glycine max L.) Production: A Systematic Review
No full textSZK
A comprehensive assessment of the environmental indication potential of food products through advanced analytical methods
No full textA környezet és az emberi egészség közötti szoros kapcsolat régóta a tudományos vizsgálatok fókuszában áll. Az ipar dinamikus fejlődése, a mezőgazdasági termelési rendszerek technológiai átalakulása, valamint a globális klímaváltozás egymást erősítő folyamatai azonban az utóbbi évtizedekben új típusú kihívásokat teremtettek. Ezek a jelenségek nem pusztán lokális környezeti változásokat idéznek elő, hanem globális szinten alakítják át az ökoszisztémák működését, közvetlen és közvetett hatást gyakorolva az emberi táplálkozásra és egészségre. Kutatásunk kiindulópontját az a feltevés képezte, miszerint egyes élelmiszerek kémiai összetétele a környezeti terhelés, az előállítási folyamatok, valamint eredetük lenyomatát hordozza. Integrált analitikai és statisztikai módszerek alkalmazásával pedig indikátorként szolgálhatnak a környezeti és humán egészségügyi szempontból releváns hatások nyomon követésére. Doktori munkám során ennek vizsgálatához három, egymást kiegészítő modellélelmiszer-csoportot választottunk: édesítőszereket, különböző földrajzi eredetű mézeket, valamint tokaji aszú borokat. Közös jellemzőjük, hogy növényi eredetű, jól eltartható termékek, emellett közvetlen, illetve közvetett környezeti kapcsolattal rendelkeznek. A disszertáció keretében bemutatott vizsgálatok célja annak feltárása, hogy ezen eltérő eredetű és komplexitású
élelmiszermátrixok milyen mértékben alkalmasak a környezeti hatások és a feldolgozási folyamatok indikációjára.The close relationship between the environment and human health has long been a central focus of scientific inquiry. However, the dynamic expansion of industrial activity, the technological transformation of agricultural production systems, and the mutually reinforcing processes of global climate change have generated new challenges over the past decades. These phenomena prompt not only localized environmental changes but also reshape ecosystem functioning on a global scale, exerting both direct and indirect effects on human nutrition and health. Our research was grounded in the assumption that the chemical composition of certain foods may bear the imprint of environmental pressures, production processes, and geographical origin. When examined through integrated analytical and statistical methodologies, such foods may serve as indicators for tracking environmentally and medically relevant impacts. In my doctoral work, we selected three complementary model food groups for this purpose: sweeteners, honeys of different geographical origins, and Tokaj aszú wines. These products share key characteristics: they are of plant origin, shelf-stable, and possess direct or indirect links to environmental conditions. The overarching aim of the dissertation was to explore the extent to which these diverse and compositionally complex food matrices are suitable for indicating environmental influences and processing-related factors
