285979 research outputs found
Sort by
Római katolikus közösségi ház
No full textDiplomámhoz a Debrecen, Cívis utca 18. alatt található bútorbolt épületét dolgozom fel. Közvetlen közelében, a Borbíró téren álló római katolikus templom közelsége adta a funkció ötletét, amely egy közösségi ház a római katolikus közösségnek, illetve az egyházközségbe látogató megpihenni vágyó embereknek felekezettől függetlenül. A városban, de a közelben sem található ilyen jellegű közösségi funkciókkal rendelkező épület. A templomon kívül a római katolikus közösségeknek nincs lehetőségük további közösségépítésre. A közösségi házat minden korosztály és oda betérni vágyó ember használhatja felekezettől, vallástól függetlenül de elsősorban olyan funkciók kapnak benne helyet amelyek a hitéletet erősítik. Ennek okából, illetve a plébánia telkének zsúfoltságából adódóan kerül a funkció a 8 m távolságra eső matracbolt épületébe. Ezzel is felerősödik az üzenet, hogy nem muszáj a római katolikus közösséghez tartozni, hanem a világ számára nyitott épületről van szó és az emberi kapcsolatok elmélyítése és a megértés a fő cél. A másik fő szempont az értékmentés, a régi megóvása és továbbadása az utókor számára. Ez megnyilvánul abban, hogy olyan épület ad teret ennek a funkciónak amely már nem gyártott váz és panelelemekből épült fel. Az épület megóvásával a jövő generációinak is részük lehet egy múltbeli technológia megismerésében, megújulásában. A bútorbolt épületében, a vastag falak és a kitűnő akusztikának köszönhetően előadóterem kap helyet, vizesblokkal ellátva. Az épületben továbbá kialakításra kerül egy kávézó amely a közösségépítést szolgálja. Ha alkotni szeretnénk, akkor az erre kialakított alkotó és kiállítóterekben ezt megtehetjük. A közösségi ház kegytárgy boltjában pedig az itt, a közösség által készített, de akár egyéb vallási művészek alkotásait, szentképeket, könyveket, iratokat és rózsafüzéreket tudjuk megvásárolni. Ezzel egybekötve a felső szinten kerül kialakítva a kápolna amely a téli időszak és a hétköznapi misék kis létszáma miatt válik szükségessé gazdaságossági okokból. A további közösségi élmények megszerzése érdekében pedig társasjátékokkal, Ping ponggal és csocsóval felszerelt klubterem is helyet kap.
Az alapvetően szabad téralakítású épület központja a tömbszerű közlekedő rendszer amely egyszerre szolgál a közlekedés eszközeként, illetve kiállítótérként is. Beugró polc rendszere és ülőfakkjai a tér izgalmát méginkább változatossá és izgalmassá teszi. Az anyagválasztást és felületképzést a templom és plébánia színpalettája ihlette, ezzel is jelezve a közvetett összetartozást. A telken belüli épületek fehér festett homlokzati fallal bírnak vörös cserép tetőburkolattal. Ezt a színkombinációt hozza vissza a fehér falpanelek és corten vörös színének együttese. A benti faburkolat a letisztultságot, egyszerűséget és nyugalmat tükrözi. Összességében a közösségi ház minden odavágyó embert nyílt ajtókkal és segítségnyújtással vár, itt mindenki megtalálja a számára megfelelő, kedvére való programokat vagy éppen az elvonulás által szerzett feltöltődés örömét.BSc/BAÉpítészmérnök
The Relationship Between Minority Hungarian Families Raising Children with Disabilities and Organisational Cultures in Educational Settings - Teacher Attitudes and the Impact of the Educational Environment in Bihor County
No full textA fogyatékossággal élő tanulók inkluzív nevelésének kérdése kiemelt figyelmet kap a nemzetközi oktatáspolitikai diskurzusban, azonban a kisebbségi közösségekben élő sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik helyzete továbbra is alulreprezentált kutatási terület maradt. Jelen értekezés célja, hogy feltárja a romániai magyar kisebbség kontextusában a szülői bevonódás, az iskolai partnerség és a közösségi támogatás rendszerszintű összefüggéseit. A vizsgálat a család–iskola–közösség kapcsolati hálóját elemzi, különös tekintettel Bihar megye magyar nyelvű speciális oktatási intézményeire.
A kutatás magyarázó szekvenciális vegyes módszertani megközelítésre épül, amelynek első szakaszában kvantitatív kérdőíves adatgyűjtést végeztünk (N=60), majd félig strukturált interjúkat készítettünk gyógypedagógusokkal (N=12) és fogyatékossággal élő tanulókat nevelő szülőkkel (N=11). A kvalitatív adatgyűjtést reflektív naplók (N=22) egészítették ki, amelyeket gyógy- és fejlesztő pedagógusok írtak. Az adatok elemzéséhez az SPSS és az Atlas.ti szoftvereket használtuk, emellett a fuzzy-set Qualitative Comparative Analysis (fsQCA) módszerrel azonosítottuk a szülői bevonódást segítő feltételkonfigurációkat.
Eredményeink alapján a szülői bevonódás mértékét nem egyetlen tényező, hanem azok kombinációja – mint a nevelési stílus, kommunikációs mintázatok, intézményi támogatás és szociokulturális háttér – határozza meg. A kutatás rávilágított arra is, hogy a medikális fogyatékosságmodell dominanciája akadályozza az inkluzív szemlélet térnyerését, miközben a pedagógusok reflektív attitűdje és a közösségi hálózatok bevonása előmozdíthatja a társadalmi elfogadást. A kvalitatív adatok tanúsága szerint a gyógypedagógusok nem csupán oktatási, hanem érzelmi és szociális támogató szerepet is betöltenek, amely gyakran egyenetlen, ambivalens kapcsolati mintázatokat eredményez.
A kutatás tudományos jelentősége abban áll, hogy empirikus adatokat szolgáltat egy kevéssé vizsgált célcsoportról – a romániai magyar kisebbség fogyatékossággal élő tanulóiról és családjaikról –, hozzájárulva az inkluzív oktatáspolitikai fejlesztésekhez, a pedagógusképzés és a családtámogatás szakmai diskurzusához. A kutatás interdiszciplináris szemlélettel ötvözi a gyógypedagógia, családszociológia és oktatásszociológia eredményeit, és olyan gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg, amelyek elősegítik a szülői bevonódást, a közösségi részvételt és az intézményi nyitottságot.The inclusive education of learners with disabilities has become a key focus in international educational policy discourse; however, the situation of children with special educational needs and their families in minority communities remains significantly under-researched. This dissertation aims to explore the systemic interrelations between parental involvement, school–family partnerships, and community support within the context of the Hungarian minority in Romania. The study examines the relational network of family, school, and community, with a particular focus on Hungarian-language special educational institutions in Bihor County.
The research is based on an explanatory sequential mixed methods approach. In the first phase, a quantitative questionnaire survey was conducted (N=60), followed by semi-structured interviews with special educators (N=12) and parents of children with disabilities (N=11). Qualitative data collection was further supported by reflective journals written by special and support education professionals (N=22). Data analysis was performed using SPSS and Atlas.ti software, and the fuzzy-set Qualitative Comparative Analysis (fsQCA) technique was employed to identify configurations of conditions that facilitate parental involvement.
Our findings show that the level of parental involvement is determined not by a single factor but by a combination of conditions—such as parenting style, communication patterns, institutional support, and sociocultural background. The research also revealed that the dominance of the medical model of disability hampers the advancement of inclusive perspectives. Meanwhile, the reflective attitudes of educators and the engagement of community networks can foster greater social acceptance. According to the qualitative data, special educators often fulfil not only educational but also emotional and social support roles, which may lead to asymmetrical and ambivalent relational dynamics.
The academic contribution of this study lies in providing empirical data on an underrepresented population—children with disabilities within the Hungarian minority in Romania and their families—thus supporting inclusive educational policy development, teacher education, and family support discourse. The research adopts an interdisciplinary approach, integrating perspectives from special education, family sociology, and educational sociology, and formulates practical recommendations to enhance parental engagement, community participation, and institutional openness
AGORA
No full textAz tervezett épület- és szerkezeti együttes célja a panelházak tetején található, jelenleg kihasználatlan területek újraértelmezése és aktiválása. A koncepció célja, hogy ezek a tetőterek költséghatékony, könnyű és környezettudatos beavatkozással váljanak a lakóközösség számára használható terekké.
Ennek megfelelően a rendszer egy moduláris acél állványszerkezetre épül, amely minimális terheléssel illeszthető a meglévő épületekre. A legfelső szinten egy moduláris közösségi kert, míg az állványszerkezet körgyűrűin pihenésre alkalmas teraszrendszer kap helyet, új zöld- és közösségi funkciókat hozva létre a sűrűn beépített lakókörnyezetben.
A szerkezet a legfelső kiszolgálószint fölé emelkedve egy új, udvarszerű közösségi teret hoz létre, amely így javítja az épület használati értékét.BSc/BAÉpítészmérnök
Revolutionising broiler nutrition: The role of probiotics, fermented products, and paraprobiotics in functional feeds
No full textbkat
Effectiveness of Mentors and Mentees - An Examination of the Participants in the Let’s Teach for Hungary Mentoring Program
No full textA mentorálással kapcsolatos kutatások egyre inkább elterjedtek az oktatás területén az utóbbi években, azonban hazai viszonylatban kevés nagymintán alapuló, átfogó elemzés született. Disszertációnkban a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramban résztvevők eredményességét vizsgáljuk. Ehhez a program által 2021/22 tavaszi félévében végzett, teljeskörű lekérdezésen alapuló kvantitatív kutatásából összeállított adatbázisokon végeztünk másodelemzést. Két célcsoportot vizsgáltunk: mentorokat (N=253), valamint mentoráltakat (N=2127). Továbbá az Országos Kompetenciamérés telephelyi adatait is bevontuk az elemzésbe mint kontextuális változókat (70 intézmény), így összesen 3 adatbázisból dolgoztunk. A mentorok több felsőoktatási intézményben tanuló egyetemisták, míg a mentoráltak az egyetem vagy főiskola helyszínének közelében lévő kistelepülések általános iskolás diákjai voltak (jellemzően 5-6-7-8. osztályosok).
Eredményeink alapján a mentorok esetében az elégedettséget leginkább a strukturális feltételek (mentoráltak száma, utazási idő, ösztöndíj) befolyásolták. Az eredményesség-percepciót főként az iskolai környezet és a személyes tapasztalatok alakították. A program folytatására való hajlandóság inkább a nehezebb körülmények között volt erősebb, ami a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét mutatja. A nehezített körülmények között is inkább az elkötelezett mentorok maradnak a programban.
A mentoráltaknál kimutatható, hogy céljaik gyakran rövid távú és anyagi jellegűek, míg a hosszabb távú tanulmányi célok háttérbe szorulnak. A sikerpreferenciák három faktor mentén rajzolódtak ki: materiális, iskolai és spirituális. A mentor szubjektív megítélése nemi különbségeket mutatott, a lányok pozitívabb visszajelzésekkel éltek. A mentorálás hatásai három fő területen jelentkeztek: iskolai-érzelmi, kapcsolati és érdeklődési dimenziókban. Az eredményesség-percepció legerősebben a mentorral töltött idővel és a programmal való elégedettséggel függött össze, regionális különbségekkel kiegészülve. Összességében úgy véljük, hogy a mentorálást holisztikusan kell értelmezni, figyelembe véve az iskolai környezetet és a program kereteit is, amelyek mind befolyásolják az eredményességet.
A kutatás újdonsága, hogy nagymintán egyszerre vizsgálta a mentorok és mentoráltak tapasztalatait, feltárva az eredményesség többdimenziós természetét. A program hatása nemcsak az egyéni fejlődésben, hanem intézményi szinten is kimutatható. Bár a vizsgálat önkéntes részvételre épült, és keresztmetszeti jellege korlátozza az oksági következtetések levonását, mégis értékes alapot ad a mentorprogramok fejlesztéséhez és a döntéshozatali folyamatokhoz.Research on mentoring has become increasingly widespread in the field of education in recent years; however, in the Hungarian context, few large-sample, comprehensive analyses have been conducted. In this dissertation, we examine the effectiveness of participants in the Let’s Teach for Hungary mentoring program. To this end, we conducted secondary analyses on databases compiled from a full-scale quantitative survey carried out during the spring semester of 2021/22. Two target groups were studied: mentors (N=253) and mentees (N=2127). In addition, the site-level data of the National Assessment of Basic Competences (70 institutions) were included in the analysis as contextual variables, resulting in three databases in total. The mentors were university students from several higher education institutions, while the mentees were elementary school students (typically grades 5–8) from small settlements near the university or college locations.
Our findings show that, for mentors, satisfaction was primarily influenced by structural conditions (number of mentees, travel time, scholarship). Perceived effectiveness were mainly shaped by the school environment and personal experiences. Willingness to continue the program tended to be stronger under more challenging circumstances, highlighting the significance of social responsibility. It was mostly the more committed mentors who remained in the program despite difficulties.
Among mentees, it was observed that their goals were often short-term and material in nature, while longer-term academic aspirations tended to be marginalized. Three factors of success preferences emerged: material, academic, and spiritual. The subjective perception of mentors showed gender differences, with girls providing more positive feedback. The effects of mentoring were identified in three main areas: academic-emotional, relational, and interest-related dimensions. Perceived effectiveness was most strongly associated with time spent with the mentor and overall program satisfaction, complemented by regional differences. Overall, we argue that mentoring should be interpreted holistically, taking into account both the school environment and the program framework, as these jointly shape effectiveness.
The novelty of the research lies in the fact that it examined the experiences of both mentors and mentees simultaneously on a large sample, revealing the multidimensional nature of effectiveness. The impact of the program can be demonstrated not only at the level of individual development but also at the institutional level. Although the study was based on voluntary participation and its cross-sectional design limits causal inference, it nevertheless provides valuable foundations for the development of mentoring programs and for educational policy decision-making
Conventional and Rock-Based Potassium Fertilization Improves Fennel (Foeniculum vulgare Mill.) Performance Under Extended Irrigation Intervals
No full textbkat
