MTA-SZTE Research Group on Artificial Intelligence
SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of PublicationsNot a member yet
32192 research outputs found
Sort by
The Effects of pH, Temperature, and Oxygen Availability on the Production of Aflatoxin B1 by Aspergillus flavus Zt41 and Sterigmatocystin Production of Aspergillus creber 2663 Isolates
Get PDFAflatoxin B1 (AFB1) is a highly carcinogenic substance primarily produced by Aspergillus flavus and Aspergillus parasiticus. Sterigmatocystin (ST), a precursor of aflatoxin, is mainly produced by Aspergillus nidulans and Aspergillus creber. Both mycotoxins have similar biosynthetic pathways and structural characteristics, yet ST is considered to be less carcinogenic than AFB1. The scope of this study is to investigate how environmental conditions such as pH, temperature, and oxygen levels influence the production of toxins by good AFB1 producer Aspergillus flavus Zt41 (isolated from corn in Hungary) and ST hyper-producer Aspergillus creber 2663 (isolated from a flour mill in Hungary) on rice substrate. Temperature played a significant role in mycotoxin production, particularly in the production of sterigmatocystin, which peaked at 26 degrees C with 392 mu g/g, which was 3-4 times higher than amounts measured for 18 degrees C, 22 degrees C, and 30 degrees C in the presence of oxygen. Oxygen availability was crucial for both growth and toxin production, as anaerobic conditions significantly impeded these processes. The rice substrate effectively served as a buffer, significantly reducing the impact of pH changes caused by citrate buffers. This is the first detailed study on the effects of pH, temperature, and oxygen availability on ST production of the hyper-producer Aspergillus creber strain isolated from a flour mill in Hungary
Divergent contribution of environmental factors to soil organic and inorganic carbon in different land use types in a forest-grassland ecotone of Inner Mongolia, China
No full textSzív-elektrofiziológiai vizsgálatok és katéterablációk Magyarországon 2021 és 2024 között
Get PDFA katéterablációs eljárások száma az elmúlt évtizedben jelentős növekedést mutatott Magyarországon, amelyet a technológiai innovációk, a klinikai tapasztalatok bővülése és az indikációs körök kiszélesedése eredményezett. Jelen elemzés célja a 2021–2024 közötti időszak adatainak áttekintése, különös figyelemmel az eljárások számának és arányának változásaira. Az adatok a Magyar Kardiológusok Társaságának Aritmia és Pacemaker munkacsoportja által koordinált, centrumok által önbevallással szolgáltatott jelentéseken alapulnak. Az eredmények szerint a katéterablációk száma 2014 és 2024 között több mint 50%-kal emelkedett, a pitvarfibrilláció- (PF-) ablációk száma pedig a 2,5-szeresére nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent a diagnosztikus elektrofiziológiai vizsgálatok aránya. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb újdonsága a pulzusmező-abláció (PFA) bevezetése volt, amely 2024-ben már az összes PF miatt végzett katéterabláció 22%-át, a single-shot PF-ablációk 50%-át tette ki. A nemzetközi trendekkel összhangban ezen technika további térnyerése várható
A perirenalis zsírszövet myxoid pseudotumora [Perinephric myxoid pseudotumor of fat] : Az első hazai esetismertetés
Get PDFA perirenalis zsírszövetben ritkán kialakuló, incidentálisan felfedezett myxoid pseudotumorok a régió szintén ritka benignus és malignus daganatait utánozhatják, emiatt szövettani ismeretük kiemelten fontos. Közleményünkben egy 38 éves férfi esetét mutatjuk be, akinél bilaterális vesicoureteralis reflux és bal oldali hydronephrosis talaján végstádiumú vesebetegség alakult ki, amely miatt veseallograft-beültetés történt. 19 évvel a transzplantációt követően graftectomia vált szükségessé. A szövettani feldolgozás során a végstádiumú vesebetegség szöveti képe mellett a vesekapuban körülírt, myxoid területeket tartalmazó orsósejtes proliferációt észleltünk. A citológiai atípia hiánya és az immunhisztokémiai reakciók alapján a laesiót a perirenalis zsírszövet myxoid pseudotumorának véleményeztük. Az ismeretlen patogenezisű betegség tumoros és nem tumoros vesebetegségekhez társultan alakul ki. Az eddigi adatok alapján jóindulatú tumorszerű laesióról van szó, és eltávolítást követő kiújulásról eddig még nem számoltak be. A ritka entitás a leggyakrabban jól differenciált liposarcomára hasonlít, amelynek elkülönítésében a morfológia, az immunprofil, valamint az MDM2-FISH-vizsgálat segít. A jelen esetben a perirenalis myxoid pseudotumorban a FISH-vizsgálat sem jelzett a tumorsejtekben MDM2 génamplifikációt. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1224–1229. | Myxoid pseudotumors rarely develop in the perirenal adipose tissue, they are incidental findings most commonly. Myxoid pseudotumors may mimic other benign and malignant tumors of this region; therefore, being aware of these lesions is particularly important for the pathologist. In our report, we present the case of a 38-year-old man who developed end-stage renal disease due to bilateral vesicoureteral reflux and left-sided hydronephrosis, for which renal allograft transplantation was performed. 19 years after the transplantation, graftectomy became necessary. During histological processing, in addition to the histological features of end-stage renal disease, we observed a circumscribed spindle cell proliferation with myxoid areas in the renal hilum. Based on the absence of cytological atypia and the immunohistochemical findings, the lesion was diagnosed as a perinephric myxoid pseudotumor of fat tissue. This disease of unknown pathogenesis develops in association with both tumorous and non-tumorous kidney disorders. According to the current data, it is considered a benign tumor-like lesion, and no recurrences have been reported so far following excision. This rare entity most commonly resembles well-differentiated liposarcoma, and its distinction relies on morphology, immunoprofile, and MDM2 FISH analysis. FISH reaction did not show MDM2 gene amplification in the tumor cells in the current case of perinephric myxoid pseudotumor. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1224–1229
A munkamemória, a végrehajtó funkciók és a figyelemkoncentráció vizsgálatának, továbbá a becslőskálák felhasználásának jelentősége az aktivitás- és figyelemzavar diagnosztikai megközelítésében [The importance of working memory, executive functions, attention-concentration and rating scales in Attention Deficit Hyperactivity Disorder diagnostics]
Get PDFHáttér és célkitűzések: Jelen kutatás az aktivitás- és figyelemzavarral élő tanulók munkamemória, végrehajtó funkciók és figyelemkoncentráció tekintetében nyújtott teljesítményét, továbbá a viselkedésük tükrében tett szülői észrevételeket veszi górcső alá. Kérdésfeltevésként fogalmazódott meg, hogy a verbális munkamemória-feladatokon elért eredmények vajon bejósolják-e a komplex munkamemória-működést? Kirajzolódik-e a szignifikáns különbség a farmakoterápiás ellátásban részesülő, illetve nem részesülő tanulók figyelemkoncentrációs teljesítménye között, s ha igen, képesek-e detektálni a teljesítménybeli különbségeket a szülők? Módszer: A munkamemória mérésekor az álszóismétlési, a hallási mondatterjedelem, a számterjedelem és a fordított számterjedelem tesztek, míg a végrehajtó funkciók megismerésekor a verbális fluencia tesztek kerültek felhasználásra. A figyelmi működés megismerésére a d2-R teszt irányult, a szülői észrevételeket pedig a Conners Gyermek Magatartás Kérdőív tükrében értékeltük. A vizsgálatban 71 fő ADHD diagnózissal rendelkező, ép intellektusú, 9–14 éves tanuló vett részt. Csoportok a javasolt farmakoterápia megvalósulása és meg nem valósulása mentén különültek el. Eredmények: A d2-R teszt összpontosítási teljesítmény mutatója, s annak a feldolgozási sebességgel vagy a hibaszázalékkal való kapcsolata jelezte legmegbízhatóbban a figyelmi érintettség súlyosságát. A verbális munkamemóriát mérő teszteken elért eredmények bejósolták a komplex munkamemória működést. A d2-R teszt minden mutatója mentén szignifikánsan gyengébben teljesítettek a farmakoterápiában nem részesülő tanulók. A munkamemóriát, a figyelmi és a végrehajtó működést mérő eljárásokban nyújtott eredmények nem jósolták be a tanulók viselkedésére vonatkozó szülői megítéléseket. Következtetések: Jelen kutatás előkészíti az ADHD diagnosztikai eszköztárának specifikálását, az eredmények alátámasztják a farmakoterápiás ellátás elutasításának tüneti hátrányait, s kérdéseket körvonalaznak az ADHD szülői megítélése, a metabolikus pszichiátriai szempontokat figyelembe vevő megsegítés, továbbá a felnőttkori ADHD-s populáció vizsgálatának irányába
