MTA-SZTE Research Group on Artificial Intelligence
SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of PublicationsNot a member yet
32192 research outputs found
Sort by
Fül-orr-gégészeti tünetorientált kérdésekre adott ChatGPT-válaszok értékelése [Evaluation of ChatGPT’s responses to symptom-oriented questions in otolaryngology]
Get PDFBevezetés: A Chat Generative Pre-Trained Transformer (ChatGPT) egy újonnan kifejlesztett mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modell, amely a betegek számára nyújtott könnyű hozzáférhetősége révén egyre gyakrabban jelenik meg egészségügyi információforrásként, azonban válaszainak szakmai pontosságáról és megbízhatóságáról jelenleg korlátozott mennyiségű evidencia áll rendelkezésre. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja az volt, hogy megállapítsuk a ChatGPT használhatóságát fül-orr-gégészeti panaszokra adott válaszai alapján. Módszer: 10 fül-orr-gégészeti témakörben, a betegek tünetei alapján összesen 24 kérdést fogalmaztunk meg. A kérdéseket egymás után adtuk meg a ChatGPT 4.0 verziójának, amely minden esetben szöveges választ generált. Nyelvi értékelést követően a válaszokat 6 fül-orr-gégész szakorvos értékelte háromfokozatú skálán: helytelen (1 pont), helyes, de hiányos (2 pont), teljes mértékben elfogadható (3 pont). Eredmények: A nyelvi értékelések alapján a generált válaszok közérthetősége, logikai felépítése és nyelvi szerkezete megfelelőnek bizonyult. A ChatGPT fül-orr-gégészeti kérdésekre adott válaszainak szakmai helyessége 2,00 és 2,83 közötti átlagértékeket mutatott a háromfokozatú skálán. Három kérdés (K4, K9 és K24) esetében azonban szignifikánsan gyengébb lett az eredmény. Négy szakorvos (R1, R2, R4 és R6) pontszámai jól korreláltak egymással, míg R3 és R5 válaszai között statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott (p<0,001). Következtetés: A ChatGPT által adott válaszok fül-orr-gégészeti témákban nyelvi szempontból alkalmasnak bizonyultak a további orvosszakmai értékelésre, ugyanakkor a szakmai tartalom helyessége változó képet mutatott. Eredményeink alapján a ChatGPT potenciálisan alkalmas lehet laikus felhasználók alapvető tájékoztatására, azonban jelenlegi formájában nem alkalmas a klinikai döntéshozatal támogatására. A jövőben elengedhetetlen a szakterület-specifikus, transzparens és validált mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése, amelyek megbízható orvosszakmai forrásokon alapulnak, és biztonságosan integrálhatók az egészségügyi ellátórendszerbe. Orv Hetil. 2025; 166(42): 1666–1674. | Introduction: Chat Generative Pre-Trained Transformer (ChatGPT) is a recently developed artificial intelligence
(AI)-based language model that has become an increasingly common source of health-related information due to its
accessibility. However, there is limited evidence regarding the accuracy and reliability of its responses.
Objective: This study aimed to assess ChatGPT’s usability in otolaryngology by analyzing its answers to common
patient questions. Method: 24 patient-oriented questions were created across 10 otolaryngological disease categories and submitted
sequentially to ChatGPT version 4.0. The generated responses were evaluated from a linguistic perspective and 6
board-certified otolaryngologists using a three-point scale: incorrect (1), correct but incomplete (2), and correct (3).
Results: Language evaluations indicated that the responses were generally clear, well-structured, and of good quality
for further medical evaluations. ChatGPT’s medical accuracy scores ranged from 2.00 to 2.83. Three specific ques-
tions (Q4, Q9, Q24) received significantly lower ratings. Four raters (R1, R2, R4, R6) showed strong agreement in
their evaluations, while significant differences emerged between the scores of R3 and R5 (p<0.001).
Conclusion: ChatGPT’s responses in otolaryngology were coherent and well-structured, but the accuracy of medical
content varied by topic. While the tool may be beneficial for basic patient education, it is not currently reliable
enough to support clinical decision-making. Future development of validated, specialty-specific artificial intelligence
systems based on trustworthy medical sources will be crucial for safe implementation in healthcare
Az SGLT-2-gátló dapagliflozin eredményes alkalmazása nephrosis szindrómával járó, szövettanilag igazolt diabeteses nephropathiában
No full textAromatic scaffold-integrated hybrids of estradiol and benzoxazol-2-ones: synthesis and in vitro anticancer activity of N-substituted regioisomeric pairs
Get PDFThe Presence of Risk and Protective HLA-DQ Haplotype Combinations and PLA2R1 Risk SNP in Hungarian Patients with Membranous Nephropathy
Get PDFWith primary membranous nephropathy (pMN), the genetic background is not precisely known. Certain HLA-DQ serotypes however like HLA-DQ 2.5, and single-nucleotide polymorphisms (SNPs) in the phospholipase A2 receptor 1 (PLA2R1) gene pose a risk for the development of pMN. As antigen presentation is linked to a 3-dimensional conformation of the HLA-DQA/DQB dimer, we thought that the specific HLA-DQ haplotype combinations might also be risk factors in the evolution of MN. The HLA-DQ haplotype combinations and the PLA2R1 gene risk variant (rs4664308) genotypes were examined in 67 patients with MN (52 primary, 15 secondary [sMN]) and 77 controls. Based on the presence or absence of PLA2R1 risk alleles, we used a scoring system to assess the risk and to identify protective HLA-DQ haplotype combinations. The HLA-DQ 2.5 serotype was significantly enriched in both pMN and sMN patients compared to the controls. The pMN group had a significantly higher frequency of the PLA2R1 risk allele compared to the sMN group and the controls. HLA-DQ 2.5 appeared to carry the highest risk for the development of pMN, while HLA-DQ 7.5 and 6.2 seemed to be protective. Our results indicate that the HLA-DQ 2.5 probably carries the highest risk in both pMN and sMN, suggesting that this serotype has less specificity for antigens, and it induces an autoimmune response. Here, PLA2R1 played a role in the development of pMN but not in sMN
Peripheral Leukocyte Syndecan-3 Is Elevated in Alzheimer's Disease: Evidence from a Human Study
Get PDFA nem K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsok helyes dózisválasztása és legfontosabb gyógyszerkölcsönhatásai : Kivonat az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2024-es ajánlásából
Get PDFA nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánsok (NOAK-ok) alkalmazása mára a pitvarfibrillációhoz társuló stroke-prevenció alapvető elemévé vált. A legfrissebb európai szakmai ajánlások alapján készült jelen rövid összefoglaló célja, hogy magyar nyelven, a klinikai gyakorlatban jól hasznosítható formában mutassa be az egyes NOAK-hatóanyagok helyes dózisválasztását, valamint a kezelés szempontjából leglényegesebb gyógyszerkölcsönhatásokat
Using polarization sensitive SMLM to infer the interaction strength of dye-plasmonic nanosphere systems
Get PDFContemporary implementation of guideline-directed medical and device therapies in heart failure : Insights from the Central/Eastern Europe Quality of Care Centres Survey
Get PDFThe Central/Eastern Europe (CEE) Quality of Care Centres (QCC) Survey evaluated the implementation of guideline-directed medical therapies (GDMT) and device use at discharge after heart failure (HF) hospitalization in CEE, where GDMT underutilization remains a concern.Between March 2024 and January 2025, 2251 patients (mean age 70.0 years, 60.4% male) were enrolled at discharge from 21 centres across 12 CEE countries. The patient population included HF with reduced ejection fraction (HFrEF) (55.5%), HF with mildly reduced ejection fraction (15.3%) and HF with preserved ejection fraction (27.9%). In the total population, from admission to discharge there was a increase in the use of angiotensin receptor-neprilysin inhibitor (ARNI) (17.1% to 34.3%), beta-blockers (69.4% to 92.4%), mineralocorticoid receptor antagonists (MRA) (44.0% to 82.1%) and sodium-glucose co-transporter 2 inhibitors (SGLT2i) (30.8% to 79.9%), with a reduction in angiotensin-converting enzyme inhibitor (ACEI) use (all p < 0.05). Similar trends were observed across HF phenotypes, including HFrEF (increased use of ARNI, 26.3% to 55.1%, beta-blockers, 69.8% to 95.3%, MRA 49.5% to 89.0%, and SGLT2I 36.2% to 79.8%, and lower ACEI use, all p < 0.05). At discharge, 53.5% of patients received quadruple therapy (63.9% with HFrEF), while ≥50% target doses of titratable drugs were achieved in 18.8% (17.8% in HFrEF). Predictors of GDMT underuse included older age, lower education, living alone, non-ischaemic HF, higher ejection fraction, chronic kidney disease, hypotension, hyperkalaemia, prolonged hospitalization, and residual oedema. Among eligible HFrEF patients, 21.3% were discharged with, or referred for implantable cardioverter-defibrillator, and 17.4% for cardiac resynchronization therapy.The CEE-QCC Survey highlights substantial in-hospital GDMT implementation and up-titration, though device use remains limited. Targeted strategies are needed to enhance guideline implementation and ensure optimal HF care across the CEE region