REAL-PhD

Gazsó, Dániel

Otthon és itthon : A magyar diaszpóra és anyaországa

Erős, Katalin Renáta SSND

Búcsúk és búcsúlevelek a késő középkori Magyarországon

Török, Martina Zsófia

Könyvvizsgálati minőségértelmezés és annak egy lehetséges mérési modellje

Kerekes, Adrienn

Szőlő fajták színváltozatainak elkülönítése és vitis fajok molekuláris evolúciójának vizsgálata

Atobishi Thabit, Qasem Awad

Adoption factors of cloud computing technology

Tóth, Adrienn

Tojáslevek eltarthatóságának növelése kombinált kíméletes tartósítási eljárások alkalmazásával

Kiss, Konrád

A rövid élelmiszerlánc (RÉL) szerepe a budapesti agglomeráció és Heves megye hagyományos és termelői piacain

Bakos, Izabella Mária

A vásárlói közösségek mintázatai és térbeli sajátosságai Magyarországon

Kapus, Erika

Határjárás és határidentitások Czóbel Minka életművében

Tóth, Károly István

1 
 
EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM 
EGYHÁZTÖRTÉNETI TANSZÉK 
 
 
 
Tóth Károly 
 
 
Teológiai élet magyarországi evangélikus teológiai 
folyóiratokban az 1940-es években 
 
Doktori értekezés tézisei 
 
 
Témavezető: 
Dr. Korányi András 
egyetemi tanár 
 
 
Budapest, 2020. 
2 
 
Kutatási előzmények 
Egy korszak teológiáján elsősorban a kiemelkedő teológusok 
munkásságát szokás érteni. És valóban ez az, ami a leginkább maradandó 
belőle, az utókor joggal tartja számon ezeket a mérföldköveket, hiszen ezek 
a legeredetibb megnyilvánulásai az adott időszak teológiájának. Izgalmas 
kérdésnek tartom viszont azt, hogy milyen teológiai hatások érvényesültek 
az adott egyház teológiai közéletében, a lelkészek gondolkodásában, az 
igehirdetésekben. Ugyanígy fontos kérdés egy korszak egyháztörténetének 
megrajzolásában, hogyan változtak a szervezeti keretek, gyülekezetek, 
egyháztagok és intézmények száma, hogyan határozta meg az egyház életét 
a püspökök, egyetemes és egyházkerületi felügyelők személye, hogyan 
változott az egyház jogi szabályozása, gazdasági élete, az állammal való 
kapcsolata és nemzetiségi viszonyai. Emellett azonban érdekesnek ítélem 
annak vizsgálatát is, hogy mi határozta meg a gyülekezetek életének 
lényegét, közvetlenül az igehirdetések üzenetét, közvetve talán az egész 
egyházi életet. 
Dolgozatomban a magyarországi evangélikus egyház teológiai életét 
igyekszem vizsgálni az 1940-es években. A korszak fontosságát jelzi, hogy 
ma is gyakori hivatkozási alap, különösen a korszak fontos püspökei, Kapi 
Béla, Raffay Sándor, Túróczy Zoltán és Ordass Lajos kapcsán. A két 
világháború között számos új teológiai irányzat és mozgalom gyakorolt 
hatást a magyarországi evangélikusságra. Ezek az áramlatok tetőpontjukat 
általában az 1940-es években érték el. Bár erős volt az évtized közepén a 
háború, az évtized második felében pedig a politika kényszerítő hatása, ennek 
ellenére meglátásom szerint élénk teológiai élet figyelhető meg a korszakban, 
ami aztán 1948 és 1952 között visszaszorítást szenvedett el. A magyar 
evangélikus teológia történetének talán legtöbbet tárgyalt szakasza a 
diakóniai teológiáé, úgy gondolom, a következőkben vizsgált jelenségek 
fontos szeletét jelentik az azt megelőző korszaknak. 
Fontos kérdésnek tartom, hogy milyen kapcsolatba került a magyar 
evangélikus teológiai élet egyes társadalmi kérdésekkel. Az, hogy ezek 
3 
 
milyen mértékben merültek fel a különböző írásokban, talán az egyházi élet 
egészével kapcsolatban is elárul valamit. Igyekszem megvizsgálni, hogy a 
különböző nyelvterületek teológiai régiói milyen mértékben hatottak a 
magyarországi szerzőkre. Érdekesnek tartom azt is, hogy milyen teológiai 
gyökerű vagy teológiához köthető reformgondolatok láttak napvilágot. 
 
Módszertan 
Dolgozatomban a teológiai életet igyekszem vizsgálni, és ezen belül 
a teológiai áramlatokat is, de a hatásuk felől. Tehát nem pusztán a különböző 
irányzatoknak a teológia művelésének legmagasabb fórumain való 
megjelenését azonosítani, hanem azt vizsgálni, mennyire és hogyan voltak 
jelen a lelkészek gondolkodásában, szolgálatában, a gyülekezetek életében. 
A lelkészi közéletben és az igehirdetési előkészületben való jelenlétüket 
igyekszem feltárni. 
Dolgozatomban igyekszem felvázolni a teológiai élet terepét, 
hátterét, azaz a Magyarországi Evangélikus Egyház életének legfőbb 
jellemzőit a korszakban. 
Ezt követően szándékom szerint megvizsgálom a teológiai élet 
legfontosabb fórumait. Meggyőződésem szerint az egyház teológiai életét a 
leginkább a Lelkipásztor című folyóirat reprezentálja. Az alábbiakban a 
legfontosabb megállapítások alapját elsősorban 630 írás tartalmi vizsgálata 
és statisztikai elemzése adja. Fontosnak látom emellett megvizsgálni a 
Keresztyén Igazság és az Evangélikus Theologia folyóiratokat is. Ezek 
mellett a dolgozat természetesen számos más, a korszakban megjelent cikket 
és könyvet is figyelembe vesz. 
A folyóiratok elindulásából, megszűnéséből, a terjedelem 
változásából, következtetéseket vonok le azzal kapcsolatban, hogyan 
változott a teológiai élet intenzitása. 
Fontosnak tartom a megjelent írások szerzőinek a vizsgálatát, a 
legaktívabbaknak a körülhatárolását, a szerzők életkorával, betöltött 
4 
 
tisztségével, egyházkerületi megoszlásával, csoportosulásával kapcsolatos 
megállapítások megfogalmazását. Tekintettel vagyok arra, hogy a szerzők 
között milyen törésvonalak figyelhetőek meg. 
A munka során igyekszem feltárni, hogy az írások milyen forrásokra 
hivatkoznak, milyen nyelvterület teológiája hozható összefüggésbe velük, 
milyen teológiai hatások figyelhetőek meg bennük. 
Jelen írásban szándékom szerint megvizsgálom, hogy az írások 
milyen témákat vetnek föl, ezek milyen gyakorisággal kerülnek elő, milyen 
javaslatokat fogalmaznak meg. 
Fontosnak tartom annak a megfigyelését, hogy egy-egy téma 
kapcsán kibontkozott-e teológiai vita. 
 
 
Tézisek 
A Magyarországi Evangélikus Egyház számára a két világháború 
közötti évek számos téren hoztak fejlődést. A gyülekezetszervezés, 
templomépítés, a gyülekezeti alkalmak, egyesületek és sajtótermékek 
szaporodása sokak számára szembetűnő volt. Az egyháztagok számának 
növekedése viszont nem ezekre a jelenségekre, hanem a természetes 
szaporulatra és a revíziós sikerek révén visszakerült területekre vezethető 
vissza. Nagy fájdalmat orvosolt különösen a felvidéki és észak-erdélyi 
gyülekezetek visszatérése a magyarországi egyház közösségébe, a fájdalom 
a Brassó-környéki gyülekezetekkel kapcsolatban viszont megmaradt. 
Ezen előrelépések egy része hosszú távon is hatott, sőt, sokak 
megítélése szerint a szocializmus időszakában a túlélés erőforrásává vált. 
Egy másik része viszont időlegesnek bizonyult. 1945-től szűkülő mozgástér 
jellemző az egyház életére, sőt, számos megrendítő csapást is el kellett 
szenvednie, virágzó munkaterületeket veszített el. 
5 
 
1. Az egyházi élet általános felívelése összefüggésbe hozható, de 
megkülönböztetendő egy másik folyamattól: A két világháború között 
megfigyelhető a teológiai élet élénkülése, ami az 1940-es években 
tetőpontját érte el. Ez tetten érhető abban, ahogyan egyre gyakrabban 
fogalmazzák meg a teológiai szempont fokozottabb érvényesülésének 
igényét az egyház életével, a lelkészi szolgálattal és konkrétan az 
igehirdetéssel kapcsolatban. Megjelenik a lelkészek tudományos 
fokozatszerzésében. Tükrözi új teológiai lapok indulása, a lelkészi 
szakfolyóirat terjedelmének növekedése. Meglátásom szerint ennek a 
teológiai éledésnek a forrását nem a fentebb leírt általános fejlődés jelenti. 
Sokkal inkább tulajdonítható különböző külföldi teológiai áramlatok hazai 
hatásának és egyfajta belső érlelődésnek. Fordított összefüggés viszont 
feltételezhető: új sajtótermékek indulása, új típusú egyházi alkalmak indítása 
és talán az istentiszteletek látogatottságának növekedése hátterében is ott 
lehetett a tartalmi elmélyülés. Mind a Luther-reneszánsz, mind Karl Barth 
teológiája, mind az ébredés úgy hatott Magyarországon, hogy igeszerűbbé és 
reformátoribbá alakította az egyházi életet és gondolkodásmódot. Ez 
lehetőséget teremtett arra, hogy a felekezeti öntudat üres jelszóvá válás 
helyett evangélikusok széles rétegei számára is tartalommal telhessen meg. 
Ezt a folyamatot talán az is elősegítette, hogy 1920 és 1940 között belső 
egyházi értelemben kevésbé volt napirenden a nemzeti identitás és a 
nemzetiségi kérdés. 
Az általános egyházi fejlődést szinte minden téren lezárta az 1945-
ös év. A teológiai éledésre ez viszont nem igaz. A szűkülő mozgástér ellenére 
folytatódott az élénk teológiai élet. Meglátásom szerint ezen a téren sokkal 
inkább jelentett cezúrát a teológiai tanárok 1949-50-es cseréje, a teológia 
Budapestre költöztetése, az Evangélikus Theologia és az Élő Víz 
megszűnése, Veöreös Imre leváltása a Lelkipásztor éléről, majd a teológiai 
gondolkodás központosítása. Bár részben folytatódott később is az ekkor 
uralkodó teológiai áramlatok hatása, de a teológiai élet 1940-es évekbeli 
élénkségét kihangsúlyozza a korszak végén annak mesterséges korlátok közé 
szorítása. El nem vitatva tehát a korábbi és későbbi korszakok teológiai 
6 
 
teljesítményének értékét, ennek az évtizednek a teológiai életét különlegesen 
gazdagnak látom. 
2. Megítélésem szerint a korszak teológiai élénkségét támasztja alá 
az a jelenség, hogy a korszakban számos teológiai jellegű konfliktus, 
szókimondó kritika és reformjavaslat látott napvilágot. Ide tartozik az a 
szemlélet, ahogyan sokan az egyetemes vagy hazai teológiatörténetet 
értékelték, elítélve évtizedek vagy akár évszázadok gondolkodásmódját. Sok 
írásban érezhető az a feszültség is, ami túlmutat a generációk pozícióharcán, 
és bár van átfedése a korosztályi különbségekkel, de nagyrészt teológiai 
alapúnak látszik. Ez megjelenik az igehirdetések élesen eltérő szemléletű 
kritikájában, a liturgiai reform terén, az ébredés ügyéről született 
állásfoglalásokban és különösen szemléletesen a lélek halhatatlanságáról 
folytatott vitában. A konfliktust feltételezésem szerint erősítette egyrészt az 
a tény is, hogy a húszas és harmincas években egyre nőtt a fiatal lelkészek 
számaránya, másrészt hogy az új lelkésznemzedéknek nagyobb lehetősége 
nyílt tudományos fokozat szerzésére. 
Ez a jelenség is arra mutat, hogy a korszak teológiai éledése nem 
illeszthető bele egyszerűen az általános egyházi fejlődés harmonikus képébe. 
Új templomok építése az egész egyház megelégedésére szolgált, az új 
teológiai áramlatok hatását viszont sokan tompítani akarták. Fontosnak 
tartom, hogy ezek a teológiai konfliktusok nem kapcsolódtak össze 
közvetlenül sem politikai vagy nemzetiségi csatározásokkal, sem 
pozícióharccal. Természetesen hatottak a teológiai áramlatok társadalmi 
kérdések terén megfogalmazódó gondolatokra, de nem okoztak törésvonalat 
sem az Ószövetség keresztény megítélésével, sem a szociális kérdésekkel, a 
revízióval, a háborúhoz vagy a zsidósághoz való viszonnyal kapcsolatban. A 
bácskai németek különállása és a magyarországi németek Memoranduma 
meglátásom szerint nem teológiai alapra vezethető vissza, és nem 
kapcsolódik az egyházban lévő teológiai konfliktusokhoz. Úgy ítélem meg, 
hogy a teológiai nézetkülönbségek nem okoztak végletes megosztottságot. 
 
7 
 
3. Ennek nem mond ellent az a megfigyelés, miszerint két jelentős 
csoport körvonalazható a teológiai életben, egy győri és egy budapesti 
kör. Az 1940-es években felülreprezentáltnak látom az integritását jobban 
megőrzött, de lélekszámban a Bányainál kisebb Dunántúli egyházkerületet. 
Bár minden országos jelentőségű kezdeményezésben előbb-vagy utóbb 
legalább formálisan képviseletet kapott a többi egyházkerület is, az országos 
hatású evangélikus sajtótermékek nagyobb része dunántúli alapítású, 
irányítású, dominanciájú volt. A Harangszón, Lelkipásztoron, Belmissziói 
Munkaprogramon keresztül komoly részben Kapi Béla dunántúli püspökhöz 
szorosan kötődő lelkészek tematizálták a többi egyházkerület gyülekezeteit 
is. Ennek a jelentőségét csak kis részben ellensúlyozta a budapesti lelkészek 
szorosabb kapcsolódása az ország szellemi és politikai elitjéhez. (Hiszen 
kevés olyan területe volt Magyarországnak, ami nagyobb földrajzi távolságra 
feküdt az öt tudományegyetem székhelyétől, Budapesttől, Debrecentől, 
Kolozsvártól, Pécstől és Szegedtől, mint a Dunántúl északnyugati része.) 
Talán merész feltételezés, de összefüggést látok a két csoportnak az 
1940-es évek első felében megfigyelhető különállása és az egyházpolitikai 
irányzatoknak az 1940-es években bekövetkező szétválása között. Az, hogy 
Ordass Lajos püspök irányvonalát nyíltan elsősorban bányai egyházkerületi 
lelkészek támogatták, annak hátterében talán nem csak az akkori püspökük 
iránti lojalitás állt, hanem áttételesen esetleg Raffay Sándor korábbi 
püspöknek a két világháború közötti politikai elittel ápolt szorosabb 
kapcsolata is hatott rá. Különös véletlen lenne, hogy az úgynevezett harmadik 
egyházi út három vezéralakja, Túróczy Zoltán, Szabó József és Veöreös Imre 
nem csak hogy egyaránt a győri gyülekezet lelkészeként szolgált, de a 
Lelkipásztorban is együtt játszott vezető szerepet? Távol áll tőlem, hogy 
determinisztikus elmélettel akarjam megmagyarázni az egyháztörténet 
súlyos fordulatait, de úgy vélem, lehet haszna ezen kapcsolatrendszerek 
vizsgálatának. 
Úgy látom, hogy ez a két körvonalazott csoport nem azonosítható 
teológiai irányzat, kegyesség szerinti klikként. Mind az ébredés, mind Karl 
8 
 
Barth, mind a Luther-reneszánsz magyarországi hatása érezhető volt Győrött 
és Budapesten egyaránt. 
 
Fontosnak tartom az 1940-es évek magyarországi evangélikus 
teológiájának megismerését, mert meglátásom szerint jelentős hatással volt a 
következő évtizedek egyházi életére. Olyan tartalmat adott, ami túlmutatott 
a külső növekedésen, majd a szűkülni kezdő kereteken egyaránt. 
Szókimondásával megpróbált ledönteni olyan tabukat, amik régóta 
nehezítették az egyház életét. Naprakészen érvényesített nemzetközi 
teológiai hatásokat, mégis olyan módon, hogy azok nem zilálták szét egy 
ilyen kicsi egyház életét, sőt lendületet tudtak adni neki. Hatása későbbi 
egyházpolitikai döntéseken is érezhető. A teológiai élet terén sem volt 
idealizálható korszak az 1940-es évek, mégis úgy vélem, sok olyan értéket 
tudtak adni az akkori megelevenítő folyamatok, amikhez hasonlók ma sem 
lennének haszontalanok. 
 
A disszertáció szempontjából releváns publikációk 
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a második világháború. In: Credo 
Evangélikus Folyóirat. XVII. évfolyam, 2011/1. 26-36. 
Jogegyenlőségi törekvések vagy Kárpát-medencei Kirchenkampf? A 
magyarországi németség és az evangélikus egyház viszonya a II. 
világháború alatt. In: Credo Evangélikus Folyóirat. XVII. évfolyam, 
2011/4. 15-29. 
Az 1938 és 1941 közötti határrevíziók és az evangélikus egyház. In: Credo 
Evangélikus Folyóirat. XIX. évfolyam, 2013/1. 5-18. 
Evangélikus egyházi vezetők és a vészkorszak. In: Credo Evangélikus 
Folyóirat. XX. évfolyam, 2014/2. 15-19. 
Teológiai áramlatok a Lelkipásztor című folyóirat 1939-1940-es 
évfolyamában In: Az Evangélikus Hittudományi Egyetem 
Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tanulmánykötete, megjelenés alatt 


Teológiai élet magyarországi evangélikus teológiai folyóiratokban az 1940-es években

Not a member yet