REAL-PhD

Ligeti-Nagy, Noémi

Doktori (PhD) értekezés tézisei 
 
 
 
LIGETI-NAGY NOÉMI 
 
A MAGYAR FŐNÉVI CSOPORT VÉGZŐDÉSE 
SZÁMÍTÓGÉPES MEGKÖZELÍTÉSBŐL 
 
 
 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Nyelvtudományi Doktori Iskola 
 
Nyelvtechnológia Műhely 
 
 
Témavezető:  
Prof. Dr. Prószéky Gábor 
egyetemi tanár, akadémikus 
 
 
 
Budapest 
2021
1 
 
1. Célkitűzés, a kutatás háttere 
 
A dolgozat a magyar főnévi csoport (NP) szerkezetével, azon belül 
az NP végződéséhez kapcsolódó négy jelenséggel foglalkozik. A 
korpuszvizsgálatokon alapuló új elméleti megállapítások és 
gyakorlati eredmények a magyar nyelv automatikus szintaktikai 
elemzésében, illetve a számítógépes nyelvfeldolgozás egyik 
feladatában, az ú.n. „NP-chunking” (névszóicsoport-azonosítás) 
során hasznosíthatóak. 
A számítógépes megközelítés kiindulópontja egy elemző, az 
AnaGramma (Prószéky – Indig, 2015; Prószéky et al., 2016), és az 
ezt megelőző, ennek létrejöttét támogató nyelvészeti kutatások köre. 
Az AnaGramma célja, hogy az emberi szövegfeldolgozást 
modellálja, a szöveget balról jobbra, szóról szóra haladva dolgozva 
fel. A disszertációmban bemutatott kutatások mind az AnaGramma 
elveit szem előtt tartva készültek. 
A következő jelenségeket vizsgálom: 
– Amikor nincs, ami jelezze egy NP végét: az esetragnélküliség 
és az esetrag nélküli névszók szerepe az elemzésben. 
– Az esetrag nélküli névszók egy csoportjával külön 
foglalkoztam. Ez egy, a főnévi csoportok belsejét érintő 
probléma: az egy tulajdonnévből és egy köznévből álló főnévi 
csoportokat vizsgáltam (Angela Merkel kancellár). 
– A főnévi csoportok végét jelző elemek: 
– Helyhatározói esetragok: a mondatban betöltött szabad 
határozói szerepük alapján kategorizálom őket. 
2 
 
– A magyar névutók: a szakirodalom olykor egymásnak 
ellentmondó szempontrendszerének bemutatása után 
hat disztribúciós tulajdonság alapján csoportosítom a 
névutókat. 
 
2. Adatok és módszerek 
 
Mind a négy nyelvi jelenséget nagyjából a következő lépésekben 
vizsgáltam:  
– Mit mond a szakirodalom a jelenségről? (Ez egy hosszabb 
szakirodalmi áttekintést takar.)  
– Mit mond a korpusz? (Ezekben a fejezetrészekben általában 
egy korpuszvezérelt adatgyűjtés eredménye került 
bemutatásra.)  
– Mit tudunk meg a jelenségről a korpuszadatok alapján? (A 
fejezetek egyik legfontosabb egysége: ebben a részben 
elemeztem a korpuszból kinyert adatokat.)  
– Hogyan lehetne az adott jelenséget az AnaGramma elemzési 
folyamatában kezelni? (Végül, ahol lehetséges volt, javaslatot 
tettem arra, hogy azokat a főnévi csoportokat, amelyek 
érintettek a kérdéses jelenségben, hogyan dolgozza fel az 
elemző.)  
A vizsgálat során használt korpusz egyike a Magyar nemzeti 
szövegtár (MNSz2.0, Oravecz et al., 2014), melynek legnagyobb 
előnye tekintélyes méretén (1.5 milliárd token) túl a keresőfelület, 
3 
 
amely lehetőséget biztosít arra, hogy az annotáció bármely rétegében 
konplex lekérdezéseket hajthassunk végre. 
Mivel az itt bemutatott kutatáns minden szegmense a főnévi 
csoportokra koncentrál, egy szintaktikailag elemzett, vagy legalábbis 
az összetevők szintjén elemzett korpuszra is szükség volt. Erre a 
célra a Szeged Treebanket használtam (Csendes et al., 2005). A 
Szeged Treebank 1.0 verziójában a főnévi csoportok és a tagmon-
datok vannak azonosítva. A Szeged Treebank 2.0-ban a frázis-
struktúra-címkék mellett az igék és vonzataik közötti nyelvtani 
viszonyok is jelölve vannak. A Szeged Treebank 2.0-ból előállított 
Szeged Dependency Treebank pedig a mondatok függőségi elemzett 
változatát tartalmazza. 
 
3. A dolgozat szerkezete és főbb tézisei 
 
A dolgozat 6 fejezetből áll: egy bevezetésből, négy fejezetből, 
melyek a fent említett négy jelenséget járják körbe, és egy 
összefoglalásból. Az első fejezet bemutatja az AnaGramma 
működési elveit és ismerteti a kutatás során használt korpuszokat. 
Egy alfejezet az NP-chunking feladattal és annak magyar nyelvvel 
kapcsolatos kihívásaival foglalkozik, számba véve  az eddig a 
magyar nyelvre írt NP-azonosító algoritmusokat (többek között 
Váradi, 2003; Hócza, 2004; Recski – Varga, 2012). 
A második fejezet azokra az esetekre fókuszál, amikor a főnévi 
csoport végét nem jelzi semmi. Bemutatom a nom-or-what nevű, 
általam tervezett és implementált algoritmust, amely a testes 
4 
 
esetragot magukon nem viselő névszók mondatbeli szerepének 
egyértelműsítését végzi el egy kételemű, előretekintő elemzési ablak 
információi alapján. Az algoritmus tervezéséhez szükség volt annak 
tisztázására, milyen szerepeket tölthet be a mondatban egy esetrag 
nélküli névszó. Az implementált algoritmust egy 1 000 mondatból 
álló, kézzel annotált korpuszon teszteltem, melyen magas 
pontosságot ért el. Ennek az algoritmusnak egy továbbfejlesztett 
változatát is bemutatom, amelyben az eredeti szabályok kiegészültek 
a predikatív névszó detektálására írt szabályokkal (ezeket Dömötör 
Andrea írta, ld. Dömötör, 2018). A fejezet főbb eredményei a 
következők: 
– Létrehoztam egy szabályalapú algoritmust (nom-or-what), 
melynek célja az esetrag nélküli névszók egyértelműsítése. 
Magas pontossággal teljesít: 2 112 esetrag nélküli névszót 
címkézett meg helyesen, ezzel 92.88% pontosságot (és 
93.45%-os fedést, így 93.16%-os F-mértéket) ért el.  
– Eredményeim alátámasztják, hogy a kétszavas elemzési ablak 
megfelelő az itt tárgyalthoz hasonló, lokális elemzési 
feladatokra. Összehasonlítottam a kézi annotálást, amely csak 
a kétszavas elemzési ablak alapján döntött azzal a kézi 
annotálással, amely az egész mondatot figyelembe véve 
döntött, és azt találtam, hogy az ablakon alapuló kézi 
annotáció is magas pontosságot ért el (98.26%). Az 
AnaGramma egyik célja az volt, hogy minden lépésben a 
lehető legpontosabban döntsön, hogy az elemzés későbbi 
fázisaiban minél kevesebb visszalépésre és módosításra 
5 
 
legyen szükség. Eredményeim azt mutatják, hogy a kétszavas 
elemzési ablak használata megfelel ennek az elvárásnak.  
 
A harmadik fejezetben vizsgált probléma tulajdonképpen a főnévi 
csoportok belsejével kapcsolatos. Egy olyan jelenséget járok körül, 
amelyet korábban még nem elemeztek, és bár hasonlít a hátravetett 
jelzőre, mégis különbözik attól: ezek azok az NP-k, amelyek egy 
tulajdonnévből és egy köznévből állnak (pl. Angela Merkel 
kancellár). A szerkezetet Extended Named Entity-nek (XNE) hívom. 
Szintaktikailag elemzett korpusz segítségével gyűjtöttam hasonló 
szerkezeteket. Megvizsgáltam, hogy milyen szavak ékelődhetnek a 
névelemek tulajdonnévi és köznévi része közé: Angela Merkel német 
kancellár). Disszertációm ezen fejezetének föbb eredményei a 
következők: 
- A korpuszból kinyert XNE-k köznévi eleméről 
megállapítottam, hogy 6 kategóriába sorolhatóak: 1) a néven, 
címmel típusúak, 2) a földrajzi köznevek, 3) udvariassági 
formulák, megszólítások, 4) foglalkozások, 5) 
intézménynevek, 6) márkanév – típusnév párok.  
- Megmutattam, hogy a tulajdonnévi és a köznévi elem közé az 
első két kategóriába eső XNE-k esetében nem ékelődhet 
semmi. 
- A többi kategóriánál azonban előfordulhat módosító a 
köznévi elem előtt. Ez a következő 7 típus egyike lehet: 1) 
maga a köznévi végződés összetett, és több szóból áll, 2) a 
módosító a köznévi elem jelentését tovább specifikálja 
6 
 
(domonkos szerzetes), 3) a módosító a működés helyéről 
mond valamit, 4) a módosító a származás helyét specifikálja, 
5) a módosító a működés relatív idejéről mond valamit, 6) a 
működés pontos idejét határozza meg, 7) a köznévi elem 
valamely egyéb attribútumát jelzi.  
 
A negyedik fejezet a helyhatározói esetragokkal foglalkozik. 
Bemutatok egy olyan annotációt, amely alkalmas lehet arra, hogy 
egy kérdés-válasz rendszer számára (ld. Novák et al., 2019) 
megfelelő tanítóanyagot állítsunk össze vele. A függőségi elemzett 
korpusznak azon elemire fókuszálok, amelyek szabadhatározók, és a 
9 helyhatározói esetrag egyikét hordozzák magukon. 28 kategóriát 
állapítok meg – alkategóriákkal együtt összesen 50-et, – melyekbe az 
ezen kritériumnak megfelelő szavak besorolhatóak. Bizonyos 
esetekben, bizonyos esetraggal egyes szavak más szerepet töltenek 
be, mint amit az alapértelmezett kategóriájuk meghatározna, így 
ezeket az alapértelmezettől eltérő szerepeket is címkéznem kellett. 
Az itt bemutatott kategorizáció megfelelő jegyeket tartalmaz egy 
kérdés-válasz rendszer tanítóanyagának címkézéséhez. A fejezet 
főbb eredményei a következők: 
– Meghatároztam azt az 50 kategóriát, amelybe a helyhatározói 
esetragot magukon viselő szabadhatározói szerepű névszók 
besorolhatók. Ez lényegében 28 olyan határozói szerepet 
jelöl, melyek jól meghatározható kérdésekre válaszoló 
egységeket jelentenek.  
– 1 097 lemmát kézzel besoroltam a fenti kategóriákba. 
7 
 
– A lemmák alapértelmezett kategóriáján túl tovább 
specifikáltam azok viselkedését aszerint, hogy az egyes 
esetragokkal ellátva milyen szerepet töltenek be, külön-külön: 
mindegyik lemmánál megadom, ha valamilyen, az 
alapértelmezetten túli szerepkört tölt be egy adott esetraggal.  
 
Az 5. fejezetben a névutószerű elemek részletes, korpuszvezérelt 
elemzését mutatom be. Összegyűjtöttem, összehasonlítottam és 
egységesítettem azt az egyébként igen változatos kategorizációs 
rendszert, amely a nyelvészeti szakirodalomban található a 
névutókkal kapcsolatban (Kiefer, 1992; Keszler, 2000; É. Kiss, 
2002; Dékány, 2012). Ezt követően megvizsgáltam, hogy az ezekben 
a forrásokban említett névutók korpuszbeli viselkedését mennyiben 
jellemezhetjük hat, bináris jeggyel, amelyek hat disztribúciós 
tulajdonságot fednek le. A fejezet főbb eredményei a következők: 
– Rendszerezem a főbb nyelvészeti irodalmi tételek névutókról 
megfogalmazott álláspontját. 
– Meghatároztam hat olyan disztribúciós tulajdonságot, 
amelyek megfelelőek a névutójelöltek viselkedésének 
leírására. A hat tulajdonság mindegyike említve lett már 
egyik vagy másik irodalmi tételben, de együtt még nem 
alkalmazták őket ilyen célokra. 
– Megmutattam, hogy a szemből, bár több forrás is névutóként 
hivatkozik rá, nem névutó semmilyen tekintetben. 
Viselkedése egyszerűen nem is értékelhető ki a hat 
8 
 
tulajdonság alapján, mivel nem fordul elő a névutókra 
jellemző pozíciókban, szerkezetekben a korpuszban. 
– A névutók három fő csoportját határozom meg a jegyvektorok 
alapján: a tipikus névutók csoportja az 1 1 1 1 1 1 értékeket 
kapóké (azaz mindegyik tulajdonságukban a névutókra 
jellemző viselkedést mutatták a korpuszban): mindig 
közvetlenül követik az esetragot magán nem viselő névszót, 
kérdőszavas kifejezésekben követik a kérdőszót, 
megjelenhetnek személyes névmással, mely esetben az 
egyeztetés a névutón jelenik meg, és ha mutató névmással 
kombinálódnak, arra átmásolódnak. Az 1 * 1 * * * vektorú 
szavak mind névutók abban az értelemben, hogy mindig 
közvetlenül a névszó után állnak (annak esetragosságától 
függetlenül). Az 1 0 1 * * * vektor az esetadó névutók 
vektora, amik mindig közvetlenül a névszó után jönnek. Ebbe 
a csoportba szinte kivétel nélkül olyan szavak tartoznak, 
melyekben még látható birtokos szerkezetre utaló jel, és 
datívuszi esetragos névszót vonzanak. A 0 0 0 0 0 0 vektor a 
kevésbé tipikus névutók csoportját jelzi, amelyik inkább 
határozószók: az esetragos névszó előtt és után is, tőle távol is 
megjelenhetnek.  
– A névutók fent bemutatott kategorizációjával tovább 
finomítottam az irodalomban felvázolt csoportosítást. Néhány 
szó, mely egységesen névutóként szerepel a forrásokban, 
korpuszbeli viselkedése alapján nem része a tipikus névutók 
csoportjának. Ezek egy része olyan névutó, ahol a névutó 
9 
 
alapalakja egybeesik annak egyesszám harmadik személyű 
személyes névmáshoz illesztett alakjával, pl. elé. Az 
eredmények azt is mutatják, hogy a láthatóan birtokos 
szerkezetű névutók egy külön csoportot alkotnak, és közelebb 
állnak a tipikus névutókhoz, mint a többi szóhoz – szemben 
az irodalomban látható vélekedéssel, mely szerint ezek vagy 
egy nagyobb csoportnak a részei, vagy valamilyen átmeneti 
csoport, pl. Keszler, 2000).  
 
A magyar névutókkal kapcsolatos érdekes jelenségek sora 
természetesen tovább bővíthető. Mindegyik fejezetben megemlítek 
néhány vonatkozó kutatási kérdést, illetve értelemszerűen a főnévi 
csoportok kezdetének a vizsgálata is várat még magára. 
Disszertációmban a főnévi csoportok végére, és annak algoritmikus 
feldolgozására fókuszáltam. Eredményeim tovább finomítják a 
nyelvészeti szakirodalomban a magyar főnévi csoportokról alkotott 
képet.  
 
 
Hivatkozások 
Csendes, Dóra – Csirik, János – Gyimóthy, Tibor – Kocsor, András 
(2005). The Szeged Treebank. In V. Matousek et al. (szerk.) 
Proceedings of the 8th International Conference on Text, Speech 
and Dialogue, TSD 2005, LNAI 3658, (pp. 123–131). Springer 
Verlag 
10 
 
Dékány, Éva Katalin (2012). A profile of the Hungarian DP: the 
interaction of lexicalization, agreement and linearization with the 
functional sequence. PhD thesis, University of Tromsø.  
Dömötör Andrea (2018). Nem mind VP, ami állít – A névszói 
állítmány azonosítása számítógépes elemzőben. In Zs. Ludányi – 
V. Krepsz – T. E. Gráczi (szerk.) Doktoranduszok tanulmányai 
az alkalmazott nyelvészet köréből 2018, (pp. 3–10).  
É. Kiss, Katalin (2002). The Syntax of Hungarian. Cambridge 
Syntax Guides. Cambridge University Press.  
Hócza, András (2004). Noun Phrase Recognition with Tree Patterns. 
Acta Cybernetica, 16, 611–623. 
Keszler, Borbála (2000). Magyar grammatika. Nemzeti 
Tankönyvkiadó.  
Kiefer, Ferenc (1992). Strukturális magyar nyelvtan: Mondattan. 
Akadémiai Kiadó. 
Novák Attila – Laki László János – Novák Borbála – Dömötör 
Andrea – Ligeti-Nagy Noémi – Kalivoda Ágnes: Egy magyar 
nyelvű kérdezőrendszer. In Berend G. – Gosztolya G. – Vincze 
V. (szerk.): XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. 
Szeged, JATEPress, 225–234.  
Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint (2014). The 
Hungarian Gigaword Corpus. In N. Calzoari (Conference Chair), 
K. Choukri, T. Declerck, H. Loftsson, B. Maegaard, J. Mariani, 
A. Moreno, J. Odijk, and S. Piperidis (szerk.) Proceedings of the 
Ninth International Conference on Language Resources and 
11 
 
Evaluation (LREC’14). Reykjavik, Iceland: European Language 
Resources Association (ELRA).  
Prószéky Gábor – Indig Balázs (2015). Magyar szövegek 
pszicholingvisztikai indíttatású elemzése számítógéppel. 
Alkalmazott Nyelvtudomány, 15(1–2), 29–44.  
Prószéky Gábor – Indig Balázs – Vadász Noémi (2016). 
Performanciaalapú elemző magyar szövegek számítógépes 
megértéséhez. In Kas Bence (szerk.) “Szavad ne feledd!”: 
Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére, (pp. 223–232). 
Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 
Recski, Gábor – Varga, Dániel (2012). Magyar főnévi csoportok 
azonosítása. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 24. Original 
document in Hungarian. 
Váradi, Tamás (2003). Shallow Parsing of Hungarian Business 
News. In Proceedings of the Corpus Linguistics 2003 Lancaster, 
(pp. 845–851). 
 
4. A témában végzett publikációs tevékenység 
 
Publikációk az értekezés témakörében: 
2019 Ligeti-Nagy Noémi – Novák Attila: Hol ugat a kutya? 
Örömében. In Berend G. – Gosztolya  G. – Vincze V. 
(szerk.): XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. 
Szeged, JATEPress, 83–96. 
2019 Novák Attila – Laki László János – Novák Borbála – 
Dömötör Andrea – Ligeti-Nagy Noémi – Kalivoda Ágnes: 
Egy magyar nyelvű kérdezőrendszer. In Berend G. – 
Gosztolya G. – Vincze V. (szerk.): XV. Magyar Számítógépes 
Nyelvészeti Konferencia. Szeged, JATEPress, 225–234. 
12 
 
2019 Attila Novák – László Laki – Borbála Novák – Andrea 
Dömötör – Noémi Ligeti-Nagy – Ágnes Kalivoda: Creation 
of a corpus with semantic role labels for Hungarian. In 
Proceedings of the 13th Linguistic Annotation Workshop. 
Association for Computational Linguistics, 220– 229. 
2019 Noémi Ligeti-Nagy – Andrea Dömötör – Noémi Vadász: 
What does the Nom say? An algorithm for case 
disambiguation in Hungarian. In Vainumäe, A. – Kaalep, H. 
(szerk.): IWCLUL 2019. The fifth International Workshop on 
Computational Linguistics for Uralic Languages: 
Proceedings of the Workshop, 2–41. 
2018 Ligeti-Nagy Noémi – Vadász Noémi – Dömötör Andrea – 
Indig Balázs: Nulla vagy semmi? Esetegyértelműsítés az 
ablakban. In Vincze Veronika (szerk.): XIV. Magyar 
Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi 
Tudományegyetem, Informatikai Intézet, 25–37. 
2018 Ligeti-Nagy Noémi: Névutók, előre! Korpuszvezérelt elemzés 
a névutószerű elemekről. In Vincze V. (szerk.): XIV. Magyar 
Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi 
Tudományegyetem, Informatikai Intézet, 52–63. 
2016 Ligeti-Nagy Noémi: A főnévi csoportok és ami utánuk marad. 
Automatikus szintagmakinyerés magyar szövegekből. In 
Reményi Andrea Ágnes – Sárdi Csilla – Tóth Zsuzsa (szerk.): 
Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: 
Tinta Könyvkiadó, 249–260. 
 
Konferencia-előadások az értekezés témakörében: 
2019 XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 
 (Szeged, 2019. január 24–25.) 
 Előadás: Hol ugat a kutya? Örömében (Novák Attila 
társszerzővel) 
2019 5th International Workshop on Computational Linguistics for 
Uralic Languages 
 (Tartu, Észtország, 2019. január 7–8.) 
13 
 
 Poster: What does the Nom say? An algorithm for case 
disambiguation in Hungarian (Dömötör Andrea és Vadász 
Noémi társszerzőkkel)  
2018 19th International Conference on Computational Linguistics 
and Intelligent Text Processing 
 (Hanoi, Vietnám, 2018. március 18–24.) 
 Poszter: Corpus-driven Study on Hungarian Postpositions 
2018 XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia.  
 (Szeged, 2018. január 18–19.) 
 Előadás: Nulla vagy semmi? Esetegyértelműsítés az ablakban 
(Vadász Noémi, Dömötör Andrea és Indig Balázs 
társszerzőkkel) 
 Előadás: Névutók, előre! Korpuszvezérelt elemzés a 
névutószerű elemekről 
2016 „Nyelv – Nyelvtechnológia – Nyelvpedagógia: 21. századi 
távlatok” XXV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti 
Kongresszus. 
 (Budapest, 2015. március 30 – április 1.) 
 Előadás: A főnévi csoportok és ami utánuk marad ‒ 
automatikus szintagmakinyerés magyar szövegekből 
2014 „Többnyelvűség és kommunikáció Közép-Kelet-Európában” 
XXIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus 
 Előadás: Szövegkorpuszok pontosabb annotációja gépi 
elemzéshez 


The Right Edge of the Hungarian NP : A Computational Approach

Takács, Hajnalka

Diétás oktatás hatása iskoláskorúak
táplálkozási ismereteire, szokásaira,
tápláltsági állapotára és fittségére
Doktori tézisek
Takács Hajnalka
Testnevelési Egyetem
Sporttudományok Doktori Iskola
Témavezető: Dr. Martos Éva c. egyetemi tanár, PhD
Hivatalos bírálók: Bartusné Dr. Szmodis Márta egyetemi docens, PhD
  Dr. Veresné Bálint Márta főiskolai docens, PhD
Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, az MTA doktora 
Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Trájer Emese egyetemi adjunktus, PhD
   Dr. Apor Péter c. egyetemi tanár, PhD
Budapest 
2020
1. BEVEZETÉS
Az elhízás -melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban önálló 
betegségnek nyilvánított- egyike a leggyakoribb nem fertőző megbetegedés-
nek, mely az egészségtelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás talaján alakul ki 
(Mendis 2014). Az elhízás járványszerűen terjed a világon a gyermekek köré-
ben is, a 21. század egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívásának tekinthe-
tő. Sajnos a kedvezőtlen tendencia hazánkban is megfigyelhető.
A World Obesity Federation Atlas of Childhood Obesity 2019 szerint 2030-
ra a hazai 5-9 évesek 23%-a míg a 10-19 évesek 17%-a lesz elhízott. A WHO-s 
célkitűzés, mely szerint nem növekszik tovább 2025-re az elhízás, elérésének a 
valószínűsége a becslések alapján 2%. Noha számos nemzetközi szervezet tesz 
közzé felhívásokat, evidencia-alapú szakpolitikák, stratégiák jelennek meg, or-
szágos és helyi méretű beavatkozások sora, célozza a helyzet javítását, igazi át-
törést csak szórványosan sikerült elérni. A legfrissebb bizonyítékok azt mutat-
ják (Verjans-Janssen és mtsai 2019), hogy az iskolai környezetben megvalósuló 
intervenciók segíthetnek elérni a gyermekek optimális tápláltsági állapotát, 
javíthatják a táplálkozási ismereteiket és szokásaikat, amennyiben a szülők is 
aktív szerepet vállalnak a folyamatban és az megfelelő időn keresztül tart. Kor-
látozott információk állnak rendelkezésünkre arról, hogy ezen beavatkozások 
hatással vannak-e a gyermekek fittségére, valamint arról is, hogy a beavatkozás 
hatásai fennmaradnak-e a nyári szünet alatt.
1
2. CÉLKITŰZÉS, KÉRDÉSFELVETÉS
Doktori munkám fő célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy egy teljes iskolai 
tanéven keresztül alkalmazott táplálkozási intervenció hogyan befolyásolja az 
iskolás gyermekek táplálkozási ismereteit, szokásait, tápláltsági állapotát és 
fittségi paramétereit.
Célul tűztem ki annak vizsgálatát is, hogy az intervenció hatásai nyári 
szünetet követően is fennmaradnak-e.
Vizsgálatom során a következő kérdésekre kerestem választ:
1.  A komplex diétás oktatás befolyásolja-e a táplálkozási ismereteket és a szo-
kásokat?
2.  Van-e különbség az intervenciós és a kontroll csoport táplálkozási ismerete-
iben és szokásaiban a beavatkozást követően?
3.  Változik-e a gyermekek tápláltsági állapota a beavatkozást követően? Mutat-
kozik-e különbség az intervenciós és a kontroll csoport tápláltsági állapota 
között?
4.  Változik-e a gyermekek fittsége?
5.  Mutatkozik-e különbség az intervenciós és kontroll csoport fittségi mutatói 
között?
6.  A nyári szünetet követően van-e változás a táplálkozási ismeretekben és szo-
kásokban, valamint a gyermekek tápláltsági állapotában?
7.  A nyári szünetet követően van-e változás a gyermekek fittségi mutatóban?
8.  Az intervenciót követő változások fenntarthatók-e a nyári iskolaszünet alatt?
2
3. VIZSGÁLATI SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZEREK
3.1. VizSgálATi SzEMÉlyEK
A vizsgálati személyek a fővároshoz közeli budaörsi i. sz általános iskola va-
lamint a Kesjár Csaba általános iskola 6. és 7. osztályos tanulói közül kerültek 
ki (TUKEB szám: 8776-1/2016/EKU). iskolánként 4-4 osztályt (két hatodik 
és két hetedik osztályt) választottam ki, majd véletlenszerűn kontroll és inter-
venciós csoportba soroltam az osztályokat. Vizsgálatomban így összesen 229, 
11-13 éves tanuló vett részt. átlagéletkoruk 12,6 +/-0,1 év volt. Összesen 112 
tanuló alkotta a kontroll (61 fiú és 51 lány) és 117 tanuló az intervenciós csopor-
tot (41 fiú és 76 lány).
3.2. A VizSgálATOK iDőPONTJAi
A felmérési időszak a 2015/16 és a 2016/17-es tanévekben zajlott. A vizsgála-
tokat összesen három alkalommal, a 2015/16 tanév elején (i. mérés), az egész 
tanévet végigkísérő intervenciót követően a tanév végén (ii. mérés) illetve a 
nyári szünet után a 2016/217-es tanév elején (iii. mérés) végeztük el.
3.3. VizSgálATi MóDSzErEK
Minden vizsgálat tanórai keretek között zajlott. A táplálkozási szokásokat és 
ismereteket kérdőíves módszerrel, a tápláltsági állapotot és a fittséget ezekhez 
szükséges standard mérőeszközökkel vizsgáltuk.
A gyermekek által kitöltött kérdőívekben szereplő táplálkozási ismeretek-
re vonatkozó kérdések eredményeihez pontszámokat (score) rendeltünk. Maxi-
málisan 6 pontszám volt elérhető.
A pontozást elvégeztük a táplálkozási szokásokra vonatkozóan is, ahol a 
maximálisan elérhető pontszám 10 volt.
A fittség felmérésének alapjául a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi 
Teszt (NETFiT®) rendszere szolgált (Kaj és mtsai 2014). A tesztelemekkel a 
kardiovaszkuláris fittséget (aerob kapacitás), a vázizom funkcionális fittséget 
(izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság) és a testösszetételt (testzsírszázalék, 
3
testtömeg index) lehet mérni. A teszteket kiegészítettük derékkörfogat mérés-
sel, Cooper teszttel, a kifáradásuk szubjektív megítélésére szolgáló módosított 
Borg skálával és polár órával történő pulzusszám méréssel.
3.4. Az iNTErVENCió 
Év elejétől kezdődően a tanulók egy részénél (intervenciós osztályok) az egész-
séges táplálkozási szokások kialakítását célzó komplex intervenció valósult 
meg. A heti rendszerességgel általam vezetett, elméleti és gyakorlati oktatás a 
gyermekek táplálkozásában jelenlevő legfőbb kockázati tényezők kiküszöbölé-
sét célozta. Az órák időtartama 25-45 perc volt. A gyakorlati oktatás a szülők/
nagyszülők bevonásával délutáni klubfoglalkozások formájában tovább bővült. 
Az online lehetőségeket (közösségi média, e-mail) emlékeztetők (folya-
dékfogyasztás, reggelizés fontossága stb.), receptek küldésére használtam ki.
3.5. STATiSzTiKAi ÉrTÉKElÉS 
Az adatok feldolgozásához Stata 11.0 statisztikai programot használtunk. 
A folytonos változók esetén az eredményeket átlag ± standard error (SE), szig-
nifikancia szint (p) formában közöltük. A csoportátlagok közti eltérés tesztelé-
se előtt Kolmogorov-Szmirnov normalitás próbával ellenőriztük az adott válto-
zó eloszlását és szükség esetén logaritmikus transzformációt hajtottunk végre. 
A kategoriális változók esetében a csoportosító tényezők mentén a gyakorisági 
megoszlások Pearson-féle chi2-próbával kerültek tesztelésre. A fittségi tesztek 
során vizsgált paraméterek változását a két időpontban mért értékek különb-
ségével jellemeztük a folytonos változók esetén. A különböző csoportokban a 
változások tesztelése kétmintás t-próbával történt. Az eredmények bemutatá-
sa nemek (fiú, leány) vagy csoportok (intervenciós, kontroll) illetve tápláltsági 
állapot (sovány, normális, túlsúlyos, elhízott) szerint történt. A szignifikancia 
küszöböt p=0,05 szintnél határoztuk meg.
4
4. EREDMÉNYEK
4.1.  A KOMPlEx DiÉTáS OKTATáSA HATáSA A TáPlálKOzáSi  
iSMErETEKrE ÉS SzOKáSOKrA
Az egy tanéven keresztül tartó beavatkozás hatására az intervenciós csoport-
ban a gyermekek tudása számos pontban javult. Nőtt a tudásuk az egészséges 
táplálkozást (p<0,05), a megfelelő mennyiségű zöldség (p<0,001) és folyadék-
fogyasztást tekintve (p<0,01). Ezekben az ismeretekben a kontroll csoportnál 
nem történt változás.
Az intervenciós csoport táplálkozási szokásai több pontban kedvezően 
változtak. Nőtt az étkezések napi gyakorisága (p<0,01) és csökkent az édesség-
fogyasztásuk (p<0,01). A kontroll csoport édességfogyasztása kedvezőtlenül 
változott, a kiinduláshoz képest nőtt (p<0,01).
Az összesített pontszám alapján javultak az intervenciós csoport táplálko-
zási ismeretei (3,8→4,1; p<0,05) és szokásai (4,3→4,5; p<0,05) a beavatkozást 
követően. A kontroll csoport táplálkozási ismeretei kedvezőtlenül alakultak, 
táplálkozási szokásaik romlottak (4,1→3,6; p<0,05).
Az i. és a iii. mérés eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a 
nyári szünet után (iii. mérés) mindkét csoport ismeretei romlottak, a kontroll 
csoportnál ez több kérdésben is megnyilvánult. Számukra kevésbé volt fontos 
az egészségük miatt mozogni (p<0,05) és az egészséges táplálkozásról beszélni 
(p<0,05). Mindkét csoport tudása csökkent a víz fogyasztásának fontosságáról 
(intervenciós p<0,01; kontroll p<0,05), illetve az energiaitalok káros hatásáról 
(intervenciós p<0,01; kontroll p<0,01). A kontroll csoport az i. méréshez képest 
kevésbé volt tudatában a cukrozott üdítőital fogyasztás egészségkárosító hatá-
sának (p<0,01).
Az intervenciós csoportnál pozitív változás is történt. Javult a tejtermék-
fogyasztás gyakoriságára vonatkozó ismeretük (p<0,05) és az első méréshez 
képest az arra vonatkozó tudásuk, hogy az egészséges táplálkozáshoz a zsí-
rok (p<0,01) és szénhidrátok (p<0,01) fogyasztására is szükség van. Az inter-
venciós csoport édességet (p<0,01) és cukrozott üdítőitalt (p<0,05) ritkábban 
5
fogyasztott, míg a kontroll csoport édességfogyasztásának gyakorisága nőtt 
(p<0,01). A nyári szünet után az összesített pontszám alapján a beavatkozás 
előtti értékre estek vissza az intervenciós csoport táplálkozási ismeretei, ha-
sonló tendencia volt megfigyelhető a szokásaikban is. A kontroll csoport tudása 
(3,9→3,3; p<0,01) és szokásai (4,1→3,3; p<0,001) egyaránt szignifikánsan rom-
lottak a kiindulási értékhez képest. 
4.2. A gyErMEKEK TáPlálTSági állAPOTáNAK AlAKUláSA
A beavatkozást követő mérésnél (ii. mérés) mindkét csoport testmagassága 
és a kontroll csoport testtömege nőtt, testtömegindexük, testzsírszázalékuk és 
derékkörfogatuk nem változott. 
A nyári szünetet követő mérésnél (iii. mérés) mindkét csoport testmagas-
sága (intervenciós csoport p<0,01, kontroll csoport p<0,01) és testtömege is 
(intervenciós csoport p<0,01; kontroll csoport p<0,01) szignifikánsan emelke-
dett az első méréshez képest. A kontroll csoport derékkörfogata nőtt (p<0,01). 
4.3.  Az iNTErVENCióS ÉS KONTrOll CSOPOrT FiTTSÉgi  
MUTATóiNAK AlAKUláSA
A túlsúlyos és elhízott gyerekek együttes aránya-mely kiinduláskor 22,7% volt- 
a mérések során egyik csoportban sem változott, azonban a kontroll csoport 
derékkörfogata a nyári szünetet követően szignifikánsan nőtt a kiindulási ér-
tékhez képest. 
A beavatkozást követően az intervenciós csoport jobb eredményt ért el a 
Cooper teszten (p<0,01) és az ingafutás teszten, mint az első mérésnél (p<0,01). 
A hajlékonyságban (p<0,01) és a hasizom tesztnél (p<0,01), kézi szorítóerő mé-
résnél (p<0,01), a törzsemelés tesztnél (p<0,05) is szignifikáns volt a javulás. 
A kontroll csoport csak a kézi szorítóerő mérésnél (p<0,01) és a távolugrás 
tesztnél ért el kedvezőbb eredményt (p<0,01) a kiindulási értékhez képest. 
A két csoport fittségi paramétereit összehasonlítva a ii. méréskor az interven-
ciós csoport a Cooper teszt (p<0,05), hajlékonyságot felmérő teszt (p<0,01), az 
ütemezett hasizom (p<0,05) és fekvőtámasz (p<0,01) teszt esetében szignifi-
6
kánsan jobb eredményt ért el, mint a kontroll csoport. A távolugrás és törzse-
melés teszteken a kontroll csoport volt eredményesebb (p<0,01; p<0,05 ). 
A nyári szünetet követően az intervenciós csoport fittségi paraméterei a 
fekvőtámasz teszten kívül minden teszt esetében javultak a kiinduláshoz ké-
pest, míg a kontroll csoportnál csak a kézi szorítóerő nőtt (p<0,01), a többi 
mutató nem változott, vagy romlott. 
5. KÖVETKEZTETÉSEK 
1.  A komplex diétás oktatás javította az intervenciós csoport táplálkozási is-
mereteit és szokásait. A kontroll csoportban kedvezőtlen irányba változtak 
az ismeretek és romlottak a szokásaik. Ennek alapján úgy tűnik, hogy be-
avatkozásunknak szerepe volt e kedvezötlen változások kivédésében. 
2.  A beavatkozást követően a két csoport táplálkozási ismeretei és szokásai 
között is szignifikáns volt a különbség, az intervenciós csoport pontszá-
mai lényegesen jobbak voltak, amely beavatkozásunk eredményességet 
igazolja. 
3.  A tápláltsági állapotot jellemző BMi (testtömegindex) valamint a testzsír-
százalék a derékkörfogat, illetve túlsúly és az elhízás előfordulásának ará-
nya az intervenciót követően egyik csoportban sem változott. Ennek oka 
feltehetően, hogy ebben az életkorban a nemi érésnek is kiemelt szerepe 
van a tápláltsági állapot alakulásában. Feltételezhető az is, hogy hosszabb 
ideig tartó intervencióra van szükség. 
4.  Az intervencióba bevont gyermekek fittsége számos paraméterben javult. 
Figyelemre méltó az aerob állóképességet jellemző mutatók, mint a Cooper 
teszt, az ingafutás teszt illetve a becsült aerob kapacitás javulása. A kontroll 
csoport esetében a fittségi tesztek csak néhány paraméterénél volt javulás, 
az aerob állóképességi mutatók nem változtak. A táplálkozási intervenció 
lehetséges szerepének megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek. 
7
5.  A beavatkozás után a két csoport között különbség mutatkozott a fittségi 
paraméterekben. Az intervenciós csoport a Cooper teszten, a hajlékonysá-
gi, az ütemezett hasizom és fekvőtámasz teszteken jobb eredményt nyúj-
tott, mint a kontroll csoport. 
6.  A nyári szünet után mindkét csoport táplálkozási ismeretei és szokásai 
romlottak, az intervenciós csoport pontszámai gyakorlatilag megegyeztek 
a beavatkozás előtti pontszámokkal. A kontroll csoportnál mindkét muta-
tó rosszabb volt, mint a kezdeti vizsgálatkor. A tápláltsági állapot a BMi 
alapján illetve a testzsírszázalék egyik csoportban sem változott, a nyári 
szünetet követő mérésre a kontroll csoport derékkörfogata szignifikánsan 
nőtt. 
7.  A nyári szünetet követően az intervenciós csoport aerob állóképességi pa-
raméterei a beavatkozást követő méréshez képest nem változtak, a törzse-
melés és kézi szorítóerő tesztek eredményei javultak. A kontroll csoport 
fittségi teszt eredményeiben a két vizsgálat között nem volt változás, tehát 
az egy év alatt lényegében a fittségi mutatóik stagnáltak. 
8.  A beavatkozás hatására a táplálkozási szokásokban és ismeretekben elért 
pozitív változások a nyári szünet alatt nem tarthatók fenn. 
9.  Fontos lenne kiszűrni, a nyári szünet alatt mely tényezők rontják leginkább 
a fiatalok táplálkozási szokásait és a káros hatások kivédésére kiemelten 
fókuszálni. 
10.  Eredményeink azt erősítik meg, hogy a mindennapos testnevelés beveze-
tése önmagában nem elegendő a fittség javítására és a tápláltsági állapot 
megváltoztatására. 
11.  A tanórán kívül történő fizikai aktivitást is szükséges támogatni. 
8
6. SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 
6.1. A DiSSzErTáCióHOz KAPCSOlóDó KÖzlEMÉNyEK 
1.  Takacs H, Martos E, Kovacs VA. (2020) Effects of a practice-focused 
nutrition intervention in Hungarian adolescents. Ann ist Super Sanita, 
56: 99-106.
2.  Spinelli A, Buoncristiano M, Kovacs VA, yngve A, Spiroski i, Obreja g, 
Starc g, Pérez N, rito Ai, Kunešová M, Sant’Angelo VF, Meisfjord J, Ber-
gh iH, Kelleher C, yardim N, Pudule i, Petrauskiene A, Duleva V, Sjöberg 
A, gualtieri A, Hassapidou M, Hyska J, Burazeri g, Petrescu CH, Heinen 
M, Takacs H, zamrazilová H, Bosi TB, Sacchini E, Pagkalos i, Cucu A, 
Nardone P, gately P, Williams J, Breda J. (2019) Prevalence of Severe Obe-
sity among Primary School Children in 21 European Countries. Obes Facts, 
12: 244-258.
3.  Takács H. (2017) A gyermekkori elhízás megelőzése. gyermekgyógyá-
szat. 68: 285.
4.  Takács H, Martos É. (2017) iskoláskorú gyermekek testösszetétele, táp-
lálkozási szokása és fittsége-Célzott táplálkozási intervenciót megalapozó 
eredmények. Sportorvosi Szemle, 58:51-60.
6.2. A DiSSzErTáCióTól FüggETlEN KÖzlEMÉNyEK 
1.  Takács H, Antal E. Orvosi háttér áttekintése. in: Szűcs V. (szerk.), Élelmi-
szeripari kézikönyv 2. gluténmentes Élelmiszerek. Nemzeti Agrárgazda-
sági Kamara, Budapest, 2018: 5-12. 
9


Diétás oktatás hatása iskoláskorúak táplálkozási ismereteire, szokásaira, tápláltsági állapotára és fittségére

Németh, László

Vidéki ellenségképek a Szabad Népben : Az egyházak és a parasztság a kommunisták sajtópropagandájában, a hatalommegszerzésük időszakában (1947–1949)

Bálint, Roland

Energia menedzsment támogatása fogyasztói és naperőmű modell segítségével

Nshiwi, Darin

The effect of metalinguistic awareness and the previously learned foreign languages on fourth language acquisition by adult learners

Wafi, Abdul

Preparation and characterization of nitrogen-doped TiO2 semiconductors for photocatalytic degradations

Drenyovszki, Rajmund

Valószínűségi eljárások alkalmazása a Smart Grid hálózatok hatékonyságának növelésére

Bergendi-Rácz, Diána

Szavatossági igényérvényesítés és kárfelelősség vizsgálata a Ptk.-ban és a Bécsi Vételi Egyezményben

Molnár, Claudia

How effective are Teacher Education courses in developing confident, communicative language teachers?

Bauernhuber, Enikő

Les relations littéraires franco-hongroises et l’influence de la culture française à travers les œuvres de Zoltán Ambrus (1861-1932)

Not a member yet